Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

tIHW. Június t2 vasárnap NÖC R A Ö Tt ikhezai bútorgyártásról Hazánkban a Faipari Gyár­tástervező Vállalat iparmű­vészei tervezik a nagyüzemi gyártásra kerülő bútortípuso­kat. Ilyen a Hangulat, a Va­ria, a Csillag, a Csobánc, a Derű-fal. A tervek alapján készült bútorok eddig kilenc hazai bemutatón arattak sikert, s évenként tíz, tizenkét kollek- cióval szerepelnek a BNV-n is. Néhány évvel ezelőtt, —az óbudai kísérleti lakótelepen, a tervezők ötlete nyomán — berendeztek néhány lakószo­bát. A „kiállításnak” nagy sikere ■ volt. A napokban az Iparművészeti Tanács levél­ben kérte a bútortervezőket, bogy nyújtsanak segítséget a házgyári lakószobáit berende­zéséhez. E lakásokban már teljesen érvényre jut a mo­dern lakberendezési elv, a la­kásban összeszerelhető és egyéni ízlés szerint variálható berendezés. Az új lakás lak- berendezési elvek szerint példá­ul azokban a lakásokban, ahol az előszobában van gardero- be szekrény, a szobából szám­űzni kell a kétajtós ruhás- szekrényeket, hiszen gyakor­lati funkciója teljesen feles­leges. S hogy szekrény nél­kül mennyire kellemesebb, mennyivel változatosabban rendezhető be egy lakószoba, azt bizonyította a budafoki kísérleti lakótelepen egy-két berendezett lakás Is. A Faipari Gyártásvezető Vállalat új szabványkönyve szerint a „szeletelt” alkatré­szekből egy szekrényt, —hat­vankétféle módon lehet ösz- szerafcni! Az új bútorfajta a legkülönbözőbb méret- és és színösszeállításban készül majd. Gyártását már az év elején megkezdte a Buda­pesti Bútoripari Vállalat. Az új típusú bútorokon nincs zár, a csukás mágneses megoldá­sú és természetes, hogy felü­lete műanyag bevonatú. így sem fény, sem víz, de még a szú sem árthat a modern bú­toroknak. Forrai János run»» 35/8I Bemutatunk egy új típust, amely elemekből összeállít­ható szekrénysorból és kárpi ozott garnitúrából áll. Hor­váth Jenő iparművész tervezte A diéta hagyományai és előnyei Az orvosok azt mondják: a túlzott mértékű kalória fo­gyasztás ártalmas a szerve­zetre. Dr. Tarján Róbert, az Or­szágos Élelmezési és Táplálko­zástudományi Intézet Igazga­tója, az Orvostovábbképző In­tézet professzora, beható ta­nulmányok alapján megálla­pította, hogy Magyarország la­kosságának 8—10 százaléka tartós diétára szorul. Az orvostudomány kezdete óta létezik a diéta fogalma. Már Hippokiratész is foglal­kozott a mérsékelt étkezés ha­tásával. Dr. Engländer Zsu­zsa főorvosnővel, az élelmezés tudományi intézet dietikai osz­tályának vezetőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk. — Mindenkinek igyekszünk segítséget nyújtani a diéta összeállításánál. Megmagya­rázzuk a helyes táplálkozás fontosságát, a helytelen ét­rend gyakran súlyos következ­ményeit. Beteg, vagy még nem teljesen gyógyult jelentkező­vel eglriormán foglalkozunk. Nem kell beutalás, vagy or­vosi engedély a diétás szakta­nácsadáshoz. De ahhoz, hogy helyesen, megfelelően írjuk elő a diétát, ismernünk kell a beteg egyéni és családi kö- rülményeit, mert csak ezek ismeretében tudunk megfele­lő tanácsot adni, s elősegíteni a gyógyulást. A TIT, a nőtanács, az egész­ségügyi szervek országszerte mind többet foglalkoznak a helyes táplálkozás kérdésével. Helyes, ha a háziasszonyok is felfigyelnek erre, s a minden­napi főzésnél gondolnak rá. S. E. fiz éhkopp maradi kirándulók A bölcsességükről ország­szerte híres bábafaiak között szép számmal akadtak olyan mihaszna naplopók, akiknek a lustaságuktól csak a butasá­guk volt nagyobb. De még kö­zülük is kitűnt az az öt, aki­ről most akarok mesélni nek­tek. Egy verőfényes ragyogó napon megbeszélték, hogy ki­mennek hűsölni a környékbeli erdőbe. A szót tett követte, és az öt bölcs felpakolt néhány fehér cipót, jókora darab sza­lonnát meg sajtot, magukhoz vettek egy agyaglcorsót és út­nak indultak. Alig értek ki a faluból, máris panaszkodni kezdtek, hogy mennyire elfá­radtak. — Legjobb lenne, ha nem is mennénk az erdőbe. Elég ha az első fáig eljutunk, ott is lepihenhetünk és elfogyaszt­hatjuk az elemózsiát — java­solta az egyik rest. Tetszett az ötlet a társa­ságnak és a falu végétől alig egy hajításnyira csörgedező patak partjánál, letelepedtek. Körbe ültek, középre tették az ennivalót meg a korsót. — Hű, az ördögbe is, — kiáltott föl az egyik — elfe­lejtettünk vizet merni, pe­dig ilyen szomjasan nem kezdhetünk enni! — Bizony nem — helyesel­tek a többiek —, előbb vizet kell hozni. — KI megy hát vízért? — kérdezte áz első rest. — Azt javaslom, hogy te menj! — vágta rá a második naplopó. — Nekem az a véleményem, hogy legjobb lesz, ha mind a négyen felkerekedtek és együtt hozzátok a vizet. Akkor lega­lább nem fáradtok el, mert két lépésnél tovább egyikő- töknek sem kell cipekedni a korsóval — szólt nagyot ásít­va az ötödik. Jó óráig vitatkozott az öt világlustája, már egész bele­fáradtak a sok beszédbe, de csak nem tudták eldönteni, ki hozza a vizet. Végül megszó­lalt az első lusta, amelyiknek először jutott eszébe a víz­hozás: — Azt ajánlom, hagyjuk abba a vitát, üljünk csöndben, és aki először megszólal, az hoz majd vizet. Nyomban elfogadták az okos javaslatot, és ettől kezdve csak a gyomruk korgása tör­te meg a csendet. Kis idő múlva arra jött egy vándor. Amikor meglátta az öt búsan üldögélő világlustá­ját, illendően köszöntötte őket: — Jónapot mindannyiotok- nak! A restek nem viszonozták a köszönést, de még csak a fe­jüket sem emelték fel. A ván­dor azt hitte, hogy talán hal­kan köszönt és azért nem hal­lották az üdvözlést, ezért meg­ismételte azt. De a tunyák csak hallgattaJt. — Mi az, miért hallgattok? — kérdezte a vándor. De a bölcsek csak ültek mozdulatlanul. A vándor kö­zelebb lépett. — Miféle emberek vagytok? Tán nem tudtok beszélni vagy nem akartok? — Bizony hiá­ba várta a választ, a lusták csak hallgattak. A vándor elvesztette a tü­relmét, gallérjánál fogva meg­ragadta az egyik semmittevőt és alaposan megrázta. De a bölcs bábafai erre sem szólt egyetlen kukkot sem. Az ide­gen sehogy sem értette a dol­got, s már éppen folytatni alcarta útját, amikor észrevet­te a kör közepén az elemó­zsiát. — Három napja úton va­gyok, elfogyott minden enni­valóm és nagyon megéheztem — mondotta. — Engedjétek meg, hogy egyek egy hara­pásnyit. Bábafa díszpéldányai most sem válaszoltak, de még csak meg se moccantak. A vándor erre fogta az egyik cipót, jót kanyarított a szalonnából meg a sajtból és falatozni kezdett. Közben cso­dálkozva látta, milyen irigy­kedve bámulják. Talán segíteni kéne nekik, mert hátha valami bajuk van és nem tudnak egyedül enni — gondolta a vándor. Fölsze­letelte a cipókat, elosztotta a szalonnát meg a sajtot, és mindegyiknek odatette az ölé­Az otthon légköre A főnök ideges, a beosztot­tak — „összeveszett a felesé­gével” — egymásra kacsinta­nak. Persze nemcsak a fő­nök indulhat munkába vesze­kedés után, megtörténik ez a beosztottal is, aki munkahe­lyén — hangulat ide, hangu­lat oda — kénytelen jó képet vágni. Mit tehet, hogy leve­zesse mérgét? Beleköt abba, aki az útjába kerül. Például valamelyik útitársába. Okot mindig talál. Már robban a vita! Késedelmes akta, túlszi- gorú osztályzat, melléütött betű, elrontott munkadarab okát lelhetjük sokszor a ha­zulról hozott rossz hangulat­ban. Egy leszakadt gomb, egy felborult pohár, egy eltörött tányér, .vagy még annyi sem. „Te vagy az oka!” „Te vagy a hibás!” A reggeli sietés, kap­kodás, kialvatlanság nyomán keserű szájízzel Indulnak munkába, Iskolába nem egy­szer a családtagok és lehet, hogy a reggel emlékére még este Is görcsbe rándul a ha­zatérő gyomra. Rossz hangu­lattal indult, rossz légkörbe érkezik. Vannak otthonok, ahová non vágyódik senki, ahová nem jó „haza”-térni. Évszázados hagyomány, hogy az otthon megteremtői a nők legyenek. A nő hivatása va­lóban — többek között és több más feladat mellett — hogy megteremtse a harmoni­kus otthont. De 'mint aho­gyan a gyereknevelésben, a háztartás vezetésében és szer­vezésében sincs már magára hagyva, mert számíthat fér­je és gyerekei segítségére, ugyanúgy támogathatja, és kell is, hogy támogassa minden családtag az otthonos hangu­lat megteremtésében Is. Valamennyien tudomásul vesszük, hogy környezetünk­höz alkalmazkodnunk kell. A csecsemő napirendhez szokik; az óvodás betartja az óvodá­ban szokásos rendszabályokat; az iskolás az iskolában óra­rend szerint él; a felnőtt munkahelyén alkalmazkodik munkatársaihoz, munkafelté­teleihez. Többé-kevésbé min­denki tudja, hol, mit lehet és mit nem lehet tenni, azt is, hogy mi a szokás, hogy mit szabad, sőt, hog^ mit illik. Tudomásul kell venni, hogy otthon, a legszűkebb családi körben is társadalomban élünk, s ehhez mérten alkal­mazkodnunk kell egymáshoz. Mindenki legyen tekintettel mindenre, ez azonban nem zárja ki, hogy átmenetileg, vagy állandóan ne lehetnénk különös tekintettel a család egy-egy érzékenyebb, fáradé­konyabb, vagy elfoglaltabb tagjára. A nyugodt környezet meg­alapozásához alapvető a jól szervezett. kapkodásmentes élet, amelyben sem a szerve­zési, nem a gazdasági prob­lémák nem kapnak túlságos hangsúlyt. S alapvető az egymás Iránti gyengéd, figyel­mes szeretet, amit — szükség esetén, ha több generáció él egy fedél alatt — a nagyfokú udvariasság is helyettesíthet Pataki Mária A helyes táplálkozás védi az egészséget A KÖJÁL tanácsai a nyárra A közeledő meleg az ember egészségét sajátosan érinti. Különös gondot igényel ebben az Időben a helyes táplálko­zás, a nyári étrend összeállí­tása, a különböző ételek eset­leges tárolása. A helyes táp­lálkozással kapcsolatban kér­tünk tanácsot a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás illetékeseitől. A nyári étrend összeállítá­sánál kerülni kell a zsíros éte­leket, a disznózsír helyett a könnyebben emészthető növé­nyi olajok fogyasztása a he­lyes. A húsok közül a sová­nyát lehet ajánlani. A nyári étrendben minden nap helyet kell adni a főzeléknek, salátá­nak és a gyümölcsféléknek. Ezek nemcsak értékes táp­anyagok, hanem vitaminokban is igen gazdagok. Nyáron a hús és húskészítmények, ke­zelése és tárolása rendkívül felelős feladat. A melegben ezek hamar romlanak. Ezért be az adagját. A lusták ren­dületlenül hallgattak, csak a szemük villogása árulta el, hogy dühösek. A vándor most már végképp nem tudta mire vélni a dolgot, sajnálkozva csóválta a fejét, majd megkö­szönte szépen a harapnivalót és folytatta útját. Röviddel a vándor távozása után, három kóborkutya som- polygott a bölcsek közelébe, s amikor megérezték a szalonna szagát, uccu, beugrottak a kör közepére. Először csak óvatosan nyújtogatták nyaku­kat az ennivaló után, de amint észrevették, hogy az em­berek meg se moccannak, a kiéhezett állatok vérszemet kaptak, s csak úgy falták a lusták öléből az ennivalót. A kellemes falatozásnak az ve­tett véget, hogy az egyik ku­tya a kenyérről legurult sza­lonna után kapva belevájta a fogát az egyik rest lábába. — Takarodj innen! — or­dított fel fájdalmában min­denről megfeledkezve a bölcs. Négy társa sugárzó arccal ugrott talpra és boldogan, egymást túlkiabálva hajtogat­ták: — Éljen, éljen! Te mégy vízért! A szomjulcat végre olthat­ták, de bizony a gyomruk to­vábbra is korgott, mert né­hány kutyarágta kenyérhéjon meg sajtdarabkán kívül az elemózsiából semmi sem ma­radt. így zajlott le az öt mihasz­na bábafai bölcs nagy kirán­dulása. Aki nem hiszi, jár­jon utána. Hollósi Tibor tárolásuk plusz hat-nyolc fo­kon történjék. Ha a húson a normálistól eltérő színeződés, vagy szag érezhető, az már a romlás jele, és az ilyen ké­szítmény nem fogyasztható. A tej- és tejtermékek fo­gyasztása nyári Időben Is fon­tos. Ezeknél azonban elsősor­ban a tiszta kezelésre és a hű­vös helyen való tárolásra kell a figyelmet felhívni. Amennyi­re értékesek táplálkozás szem­pontjából a zöldség- és gyü­mölcsfélék, olyannyira veszé­lyesek is lehetnek, ha a fo­gyasztás előtt nem tisztítjuk és mossuk még alaposan. A nyári melegben kedvelt csemege a fagylalt. Ez azon­ban mint ismeretes, gyakran tömeges megbetegedések for­rása volt. A megolvadt fagy­lalt könnyebben okoz mérge­VÍZSZINTES: 1. Megyénk több településé­nek vendége volt. (A függ. 9. folytatásában írandó.) 10. Csúnya. 11. Szeglet. 12. Orom azonos nemű betűi. 14. Alán testvére volt. 15. R. B. 16. írd anagraínmája, 18. Gitár kel­léke. 19. Ritka férfinév, 20. Molett 22. Bíró igéje. 23. Rajz- tlnta. 24. Kielégítő mennyisé­gű. 25. Esd. 26. Üzletkötés an­golul. 28. ... Angeles. 29. Kártya. 30. Svéd váltópénz. 32. Szovjet folyó. 33. Omladúk. 35. Rosszalás. 36. Híres csata. 40. A vízsz, 1.-ben tapsoltunk ne­kik. zést, ezért ennek fogyasztása veszélyes. Nógrád megyében a gomba­fogyasztás, külön is figyelmet érdemel. Az ehető gombák* mint tápanyagok igen értéke­sek. A mérges és ehető gom­bák felcserélése azonban köny- nyű, és ezért igen nagy szak­értelmet kíván az ehető gom­bák minősítése. Gombát csak az erre a célra kijelölt üzlet­ből és a piacról szabad vásá­rolni. Feltétlen jó tanács: meleg­ben az ételeket csak frissen elkészítve fogyasszuk. Az élel­miszerek gondos kezelésével, és a tisztasági szabályoknak megfelelő tárolásával — külö­nösen a nyári Időszakban — igen sok megbetegedésnek ele­jét vehetjük — tájékoztattak a KÖJÁL illetékesei. FÜGGŐLEGES: I. Sok marha. 2. Azonos mássalhangzók. 3. Alföldi nép­csoport. 4. Közlekedési vonal. 5. összejövetel. 6. Angolna né­metül. 7. Zár szélei. 8. Észa­ki nép. 13. Madáriak. 14. Gaz­dag. 17. Figyelmeztetés. 18. Eledel. 19. Igazságtevő. 21. Az egyik skála. 22. Loncl. 24. Megkevert epe. 25. Vándorló. 26. Horgászzsinór. 27. Dug. 28. Egy legendás farkas. 29. Len­gyel város. 31. Ra párja. 33. Sor visszájáról. 34. Szovjet fo­lyó. 37. Fedd. 38. Vissza: dá­tumrag. 39. I. O. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 36. 4 2 Sj 4 KI á ? 8 9] ' ' V 10 ? ; M | 1 42 43 • s' IIP? 44 1 Hl 45 46 17 mgffi 4S \9 20 24 it 12 23 i % 24 Í‘K: 25 26 mm 27 28 mm Y-..V \ 29 0 30 34 32 WM ;v*' -v: 35 US 34 g 35 % 37 58 59 <0 • ■ GYERMEKEKNEK

Next

/
Thumbnails
Contents