Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

1 (U*fí r»; 11 c t4 WflCR<T1 A szövetségi politika érvényesülése Balassagyarmaton Lakosság és lakásprobléma Beszélgetés Major Máié Kossuth-díjas akadémikussal A szövetségi politika szer­ves alkotó része a párt. a munkásosztály politikájának. Az osztályharc célja, a szocia­lizmus felépítésének korsza­kában többek között az. hogy a különböző társadalmi osztá­lyok és rétegek tevékenyen részt vegyenek az építőmun­kában, elősegítsük politikai, eszmei és erkölcsi fejlődésü­ket. Ez az egyedüli útja a nemzeti egység megteremtésé­nek. Csak elismerni lehet azt a kezdeményezést, hogy hosz- szabb vizsgálódás után e kér­dést napirendre tűzte a ba­lassagyarmati pártbizottság v -grehajtó bizottsága. A he­lyes osztálypolitika, csak úgy töltheti be küldetését, ha fi- (.• "elemmel kísérjük megvalósí­tását és útjából elhárítunk minden akadályt, ha látják szövetségeseink: komolvan vesszük, amit meghirdetünk. A vizsgálódás a városban élő parasztságra, az értelmi­ségre, a kisiparosságra, kiske­reskedőkre terjedt ki. A szö­vetségi politika megvalósulá­sának minden részletét termé­szetesen nehéz lenne egy cikk­ben visszaadni. így csak né­hány fontosabb megállapítás­rak, észrevételnek adunk han­got, A parasztság helyesli a demokratikus vezetést A városban élő parasztság egyetért a párt általános po­litikai célkitűzéseivel, helyesli gazdaságpolitikai elképzelése­inket, ezen belül és mindenek­előtt a közelmúltban történt árpolitikai intézkedéseket. Sokra becsülik az MSZMP vá­rosi bizottsága kezdeményezé­sére történt intézkedéseket. Egészségesnek tartják azt. hogy a pártszervek őszintén a közvélemény elé tárják fejlő­désünk nehézségeit. Helyeslik a vezetésben megnyilvánuló demokratikus módszereket. A párt vezető szerepét he­lyesen értelmezik, ugyanakkor néhányan vitatják a munkás- osztály hegemóniájának meg­alapozottságát, mondván, hogy ők a termelői a megélhetéshez legfontosabb élelmiszereknek. A vizsgálódás során a vá­rosban élő parasztság szó­vá tett néhány negatív je­lenséget is. Több hivatástuda­tot várnak az orvosoktól, el­ítélik a kisiparosok egy részé­nek harácsolását. ennek ellen- súlyozására megfelelő intéz­kedéseket sürgetünk. Több segítséget az értelmiségnek A város életében jelentős a szerepe az értelmiségnek. Ba­lassagyarmat, megyénk egyik iskolai és egészségügyi köz­pontja is. A városban mintegy 150 pedagógus él, szerepük igen jelentős az új nemzedék nevelésében. Pártunk politiká­ja általában helyeslésükkel ta­lálkozik. Származásuk is ked­vez a szövetségi politika meg­valósulásának. Többségük a munkásosztály, a parasztság soraiból vált ki, s lett értelmi­ségi. Azonosítják magukat fő célkitűzésükkel: a szocializmus teljes felépítésével. Megállapí­tották azonban azt is. hogy az érzelmi azonosulás nem páro­sul mindig azonos előjelű cselekedetekkel, találkozni még körükben értetlenséggel, kö­zömbösséggel az egyéni és az anyagi érdek hajhászásával. Többet kell foglalkozni még a felszabadulás előtt végzett pe­dagógusok nevelésével, politi­kai felfogásuk formálásával, hogy jobban megtalálják he­lyüket. Az ilyen foglalkozás elősegíthetné azt Is, hogy a pedagógusok jobban közeled­jenek a különféle társadalmi csoportokhoz, sőt az értelmi­ség egyes köreihez is. A városnak jó hírű kórháza, több járást érintő rendelőinté­zete van, A gyógyítás szolgá­latát 60 orvos látja el. Sajnos az orvosok nagy része komoly problémákkal küzd, kevés a lakás, s ez nehezíti a letele­pülésüket, a városban maradá­sukat. így többen kívánkoznak vissza Budapestre, vagy más olyan városba, ahol szület­tek, ahonnan jöttek. Sok aka­dálya van a tudományos mun­ka végzésének, s így ezek a problémák tőlük energiát, ál­dozatot követelnek. A vizsgálódás és a végre­hajtó bizottság is megállapí­totta, hogy az orvosok egy ré­sze magáénak vallja a marxiz- mus-Ieninizmus világnézetét, s eljutott a párthoz. A gyakorla­ti tettek is bizonyítják ezt. Néhány orvostól — főleg az idősebb korosztályhoz tarto­zóktól — azonban több lojali­tást várunk. Nagyobb vállalkozási kedvet Nem nagy az a kisiparosi, kiskereskedői réteg, amely a városban él. tevékenységük azonban jelentős. Többségük becsületesen dolgozik, haszno­san egészíti ki az állami szek­tor szolgáltatási tevékenységét. Egyetértenek a párt, a mun­kásosztály vezető szerepével. A vizsgálat azonban megál­lapította. sokan közülük nem értik meg a progresszív adózá­si rendszer szükségét, ennek aztán az a következménye, hogy csökkent a vállalkozó szellem, s egyesek elzárkóznak attól, hogy ipari tanulókat szerződtessenek. Többségük be­csületesen dolgozik, néhányuk- tól azonban nem idegen a kapzsiság, a harácsolás, s emi­att néhány kisiparos ellen el­járást is kellett indítani. Őszintén igénylik a tájékoz­tatást, érdeklődnek a politi­kai események iránt. A vizsgálat nem terjedt ki az értelmiség valamennyi ré­tegére, de azok a reflexiók, amelyeket fentebb említet­tünk alkalmasak arra, hogy a gyarmati pártszervezetek, kommunisták lássák azokat a feladatokat, amelyeket a szö­vetségi politika megvalósítá­sáért kell tenniük. G. E. Több napon át Salgótar­jánban ülésezett — 15 me­gye küldötteinek részvételé­vel — a városépítési-város­rendezési konferencia. A konferenciáról, annak hatá­sáról, jelentőségéről napja­ink népesség-problémájáról, lakásépítési elképzeléseiről beszélgetett munkatársunk Major Máté, Kossuth-díjas akadémikussal, a TIT Művé­szeti Országos Választmányá­nak tagjával. — Hogyan értékeli a háromnapos tanácsko­zást, és miért válasz­tották a konferencia színhelyéül Salgótar­jánt? — Először is: nagyon hasz­nos volt a tanácskozás. Elő­segítette a résztvevő váro­sok állami és politikai ve­zetőinek gyakorlati tapasz­talatcseréjét. Én is ezzel a céllal látogattam Salgótarján­ba. A TIT, amikor ennek a konferenciának a gondolatát felvetette, talán nem is volt tudatában, hogy napjaink egyik legnagyobb feladatá­nak megoldására keresi az utat. Igen gyorsan növeke­dik a Föld népessége. A kö­vetkező 30 éven belül dup­lájára — 6—7 milliárdra — emelkedik a jelenlegi lakos­ság száma. Ennyi embernek kell megfelelő lakást bizto­sítani. A gondok nemcsak Magyarországon vagy egy-két országban jelentkeznek; vi­lágprobléma ez. Sőt, Magyar- országon relatíve nem is je­lent olyan nagy gondot, hi­szen a következő évtizedek­ben mindössze 13—14 millió­ra gyarapodik a lakosság. Ugyancsak világjelenség a város felé vándorlás, ami hazánkban is tapasztalható. Például a kiegyezés utáni években Magyarország mai téri'létén ötmillió lakos élt, ebből egymillió városokban lakott. Ma, a több, mint tíz­millió lakosból 43 százalék városokban él. Ez is feltar­tóztathatatlan jelenség. — Hogyan jelentke­zik ez a probléma a nagyvárosoknál, ahol a terjeszkedés ismere­teink szerint kétirányú: periférikus és magas- baépltés? — Budapesten nem beszél­hetünk besűrűsödésről, mert periférikusán építkeznek. Ez természetesen területpazar­lással jár. Hasonló a helyzet Hollandia, Belgium nagyvá­rosainál. Például Hollandiá­ban az országutakon közvi­lágítás van, annyira össze­épültek a nagyvárosok. A helyes beépítést éppen Sal­gótarján példázza a legjob­ban. Mielőtt meggyőznénk a szakembereket, a megyei és városi vezetőket ennek a módszernek a helyességéről, produkálni kell valamit. Nos. Salgótarjánban ezt megtehet­jük, előttünk a példa. A ta nács, a tervezők, az építők összehangolt munkája segíti elő a város helyes irányú fejlesztését, beépítését. A Magyar Építőművész Szövet­ség kérte fel Salgótarjánt, hogy vállalja el az orszá­gos konferencia megtartását, így bemutathattuk a . város- rendezésnek ezt a helyes pél­dáját. amit másutt is java­solunk megvalósítani. — Mivel világjelen­ségről van szó, külföl­dön is sokat töprenge­nek a tervezők és vá­rosrendezők a beépítés módjáról. Ügy tudjuk, sokat járt külföldön, tagja az angol, a bra­zil. a mexikói építő­művész társaságnak és legutóbb pedig a Szerb Tudományos és Művé­szeti Akadémia külső tagjának fogadta. így ismertek a külföldi el­képzelések ön előtt. — Kétféle építkezést való­sítanak meg külföldön. Egv'k az állami, társadalmi, a másik a magánépítkezés. Az elképze­lések igen sokrétűek: bolygó város, óriás, tengerre épített városok, a legújabb pedig a történelmi városrész fölé magasba épített város. En­nek megtervezője egy Párizs­ban élő, magyar származá­sú építész: Yóna Friedmann. Elképzelése szerint a házak Párizs fölé emelkednének. 25—30 emeletükkel, és lába­kon állnak de úgy, hogy ne zavarják a közlekedést és árnyékukkal ne rontsák a történelmi városrész összha­tását. — Mennyire áll a rea­litás talaján YOnn Friedmann utópiszti­kusnak tűnő elképzelé­se? — Mondanom sem kell, hogy a tervnek nagy vissz­hangja volt világvisronvlat- ban, és jelenleg is folyik a vita róla. Van magyar el­képzelés is ezzel kapcsolat­ban: Budapesten, a Múzeum- kőrútnál szeretnének hason­ló beépítést alkalmazni, a tervek el is készültek. A „Budapest” című folyóirat augusztusi számában cikket is írok a tervről. — Hazai viszonylat­ban miért olyan jelen­tős •a városrendezés, a beépítés, a lakásprob­léma? — Mapvarorszáson jelen­leg 2,7 millió lakást tarta­nak nyilván. Évente 60 ezer lakást építünk, ez sokszor még az elavuló, lebontásra kerülő lakásokat is alig-alig pótolja. Ezért kell olyan be­építési módokon gondolkod- ni, melyek gyorsan, kis költ­séggel. nagy lakásszámmal valósulnak meg. Ezért, attól tartok, hogy Yónn F'-'admann elképzelése egyáltalán nem utópisztikus. hiszen nap­jaink gyors fejlődése bi­zonyítja: szinte perceken belül megvalósulnak ko­rábban technikailag meg­oldhatatlannak tűnő dolgok Végül Major Máté akadé­mikus annak a reményének adott kifejezést, hogy a több napos salgótarjáni konferen­cia elősegítette a fenti prob­lémák megoldását. Ma kezdődik az aratógépek, kombájnok szemléje Vasárnapi barangolás h a r/)ítú fi anekdota Kétszeresen is melegem volt: egyrészt a nap sütött kegyet­lenül, másrészt fűtött a gon­dolat, hogy megtalálom a Pe­tőfi anekdotát. Kutatásom színhelye az eresztvényi turis­taház, a Salgó menedékház és a Somoskői vár. Mind a há­rom helyen járt Petőfi 1845- ben és versben is megörökí­tette érzéseit, amihez aligha­nem ihletet adott az „édes és aludt tej”, amit egy somos­kői kúrián szolgált fel a há­ziasszony a költőnek. Diákok paradicsoma A Napsugárban szinte min­den asztal foglalt. Hétvége van — szombaton és vasárnap nagy a forgalom. Gyerekek szaladnak be fagylaltért, hi­deg citromszörpért, felnőttek öblítik le az út porát. Itt kevés a remény kutatásaim folytatására. Annyi útba igazí­tást azért adnak, hogy a tu­ristaház — innen két perc, — és a Salgó menedékház (ne­gyedóra az erdőn keresztül) felvilágosítással szolgálhat. A turistaházban telt ház, mind a 174 férőhelyre van vendég. Most szolnoki tanu­lók laknak itt, kedden siófo­kiak jönnek, szerdán kecs­kemétiek és pécsiek, szóval szinte az ország minden tá­járól. Lehoczky Istvánná, a gondnok adja a tippet: — Vasárnap délelőtt kilenc órakor felengednek a Somos­kői várhoz. Tessék megpró­bálni! Megpróbálom. Addig még előttem a ki- lencszáz méteres erdei út a Salgó menedékházhoz. Lukács Gyula a söntésből. jön elő: — Sört, hideg idítő- italt? — Nem, nem, inkább a menedékházról valamit. Szívesen beszél róla. Har­minc éve épült, á kilátás gyö­nyörű, a vendég sok. A Bor­fás forrás szolgáltatja a vizet. Saját vízműve, villanya, tele­fonja van. Kirándulhat az em­ber Salgó várához, gyönyör­ködhet harminc fajta cserjé­ben, nyálban, fácánban, fo­golyban. Nagy vad nincs, azaz, hogy mindössze két csapat őz, háromfogatos és ötfogatoa. A nagy­vad nem jön le idáig. A Somoskőújfalui határ útja: szegi. Most egy budapesti ir- kola „béreli” a menedékházai és teljes ellátást biztosítanak számukra. Megrekedt nyomozás — Petőfi érdekli? Egy em­léktábla is jelzi, hogy itt járt. Verset is írt Salgó váráról. Van egy anekdota is róla. — Az, az. arról szeretnék valamit hallani! Felnevet. — Semmit se tudok róla Illetve annyit, hogy itt járt egy szolnoki, vagy jászberényi diákcsoport, tavaly, esetleg még korábban. A tanár azt mondta, hogy tanulmányi ki­rándulás. Ezért sokat mesélt, magyarázott a gyerekeknek. Egyszer elővett valami írást, több oldalas volt. Abból egy Petöfi-kori anekdotát mon­dott el. Itt történt meg a köl­tővel, Salgó vára környékén. Kértem tőle, de nem adta. ö is nagy nehézséggel kutatta elő. Többet nem tudok. Itt megakadtam kutatásaim­mal. Hol lehet, mi lehet a Pe­tőfi anekdota? Míg tűnődtem, Lukács Gyula gondnok tovább magyarázott: — Mondok én magának azért jó témát. Azt írja meg, hogy a megyei tanács üdülő- központnak jelölte ki ezt a vidéket, majd utat is építenek ide, hogy autóbusszal is fel­jöhetnek hozzánk. A mene­dékházat pedig a tavaszon fél­millióért renováljuk. Ez is érdekes, ugye? Vérszegény tájékoztatás Persze, persze, de a Pe­tőfi anekdota, a szolnoki ta­nár, az sem lenne utolsó do­log. Azért vasárnap reggel pontban kilenckor ott voltam a határnál. Jött az örvezetű, igazolványt kért, felírta a ne­vemet és jó utat kívánt. Csat­lakoztam a szolnoki iskola ta­nulóihoz. Szép túra volt a várban. Hallgattam a tanárnő magyarázatát Lossonczy Ist­ván özvegyéről, két lányáról, Fruzináról, meg Balassi Bá­lint ifjúkori szerelméről - Annáról — és eltűnődtem: mennyire kevesen és meny­nyire hézagosán ismerik ne­ves váraink történetéi. De ta­lán nem is annyira ok a hi­básak, hanem a tájékoztatás rossz. Mert jó dolog, hogy átlép­hetünk a szomszédos országba, hogy ápolhassuk a hagyomá­nyokat és gyönyörködhessünk a bazaltömlésben. De mennyi­vel hasznosabb, tartalmasabb lenne ez a kirándulás szá­munkra, ha a vasajtónál egy tájékoztató tábla pontosan el­mondaná: Mit is láthatunk tu­lajdonképpen! A szolnoki gyerekek, peda­gógusok megígérték, elviszik haza a Petőfi anekdota hírét, talán rábukkannak — jártuk- ban-keltükben — az anekdo­tát őrző tanárra. Mert nem­csak a Napsugár megépítésé­vel, jó ellátással, renoválás­sal lehet gyarapítani ennek a vidéknek a hírét, hanem a feledésbe merült történetek előkutatásával is ... Gáldonyi Béla Befejezik a növényápolást az aratásig — Szállítóeszközöket adnak a vállalatok — Ügyelet az AGROKER-nél és a gépállomásokon A nyári betakarítás, az ara­tás, a cséplés, majd az ezt követő talajmunka megszer­vezéséről tanácskoztak az el­múlt hét végén, Salgótarján­ban. A megyei és a járási ta­nácsok szakemberéinek Haj- czinger György, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője tartott vitaindító elő­adást. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson Tóth Béla, az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának mezőgazdasági osztályvezetője is. Amint azt Hajczinger György bevezetőjében elmon­dotta, az idén a szokásosnál egy-másfél héttel korábban kezdődik az aratás Nógrád megye közös gazdaságaiban is. Mintegy 70 ezer holdon érnek kasza alá a gabonafélék, a bú­za, a rozs, az árpa és a zab. A munkához több mint 150 aratógép, mintegy 100 kom­bájn, 23 rendrearató és 75 cséplőgép áll a közös gazda­ságok rendelkezésére. A gépek nagy részét időben kijavítot­ták a gépjavító állomásokon és a termelőszövetkezetek ja­vító műhelyeiben. A gabona­betakarításhoz szükséges erő- és munkagépek szemléje ma kezdődik a megyében. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezeti gazdaságokban a múlt évhez hasonló területről kell betakarítani a gabonát, szervezett. gyors munkára van szükség, hogy mindenütt időben, biztos helyre kerül- iön a termés. A megyei és a járási tanácsok, a gépállomá­sok. valamint a termelőszö­vetkezetek már eddig is a szervezeti intézkedések egész sorát tették a gabonabetaka­rítás meggyorsítására. A közös gazdaságokban úgy szervezik a növényápolást , és a takar­mánybetakarítást, hogy a munkával elkészüljenek az aratás megkezdéséig. Ugyan­csak megkezdték az előkészü­leteket a szükséges munkaerő biztosítására is. Az üzemek­kel, vállalatokkal, a termelő­szövetkezetek és a gépállomá­sok már most felveszik a kap­csolatot, hogy szakembereket kérjenek a gépekre. Az előze­tes számítások szerint több ezer holdon kézi aratást is végeznek majd a szövetkezet­ben. Az ehhez szükséges mun­kaerőt már szervezik, és jó előre tisztázzák az aratás bé­rezését Is. Az AGROKER és a gépállo­mások az aratás és cséplés ideje alatt egésznapos ügyele­tet tartanak. Azért van erre szükség, hogy azonnal kijavít­hassák a munka közben meg­hibásodott gépeket. A megyei szállítási bizottság határozata­ra az állami gazdaságok, a talajjavító vállalat, az AKÓV. a növényvédő állomás és az erdőgazdaság megfelelő szállí­tó eszközökkel segítik a ter­melőszövetkezeteket a gabona- betakarítás idején. Időben feltöltik üzemanyaggal a ren­delkezésre álló tárolóteret valamennyi mezőgazdasági üzemben. i A tanácskozáson a járási ta­nácsok elnökei, mezőgazdasági osztályvezetői is számot adtak, hogyan állnak az aratási elő­készületekkel a közös gazda­ságok. A megbeszélés Tóta Ferenc, a megyei tanács elnök- helyettesének zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents