Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Világ proletárjai egyesüljetek AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 150. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. JÜNIUS 26. VASÄRNAP Véget ért a harmadik ötéves terv-javaslat feletti vita Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Szombaton délelőtt 10 órakor dr. Bresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnö- kének elnökletével folytatta az országgyűlés a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese vo ltFehér Lajos felszólalása A szénégető (8 oldal) A fekete cowboyoktól Egedyékig (5. oldal) Idegen talajon (8. oldal) A megye minden járásában aratják ax árpát Helyset jelentés a termelőssövetkesetekből A harmadik ötéves tervben gazdasági erőforrásaink igen jelentős részét, a népgazdaság beruházásainak 46—50 százalékát — mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és építőipar fejlesztésére fordítjuk. Ez a nagyarányú befektetés igen nagy kötelezettséget, felelősséget ró iparunkra, az ipari és építőipari vezetőkre, dolgozókra egyaránt. Gazdasági életünk fejlesztésének sorsa túlnyomó részt a munkásosztály kezébe van letéve: népünk életszínvonala, jövőnk nagymértékben azon múlik, hogy az iparban hogyan gazdálkodnak az új befektetések csaknem felét lekötő eszközökkel. Nagy felelősség hárul a mezőgazdasági vezetőkre és dolgozókra is. A beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—45 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az ország élelmiszer ellátása — s bizonyos mértékben külkereskedelmünk egyensúlya is — attól függ: mennyire gazdaságosan és célirányosan használjuk fel ezeket az eszközöket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megalapozására. A mezőgazdasági termelés tervbe vett emelkedése kb. 2,6—3 százalékos évi növekedési ütemet tételez fel. Ez jóval magasabb annál, amit eddig a magyar mezőgazdaság fejlődésében elértünk. A két világháború között a nagybirtokos és tőkés magyar mezőgazdaság két évtized alatt körülbelül 20 százalékkal növelte a termelést. Ez évi 1 százalékos növekedési ütemnek felel meg. Az átszervezés előtti évtizedben is legfeljebb 1—1,5 százalék volt az évi növekedés, a második ötéves tervben pedig kereken 2 százalék. A második ötéves tervhez képest a következő öt évben körülbelül 10 százalékkal több befektetéssel fejlesztjük a mezőgazdaságot. Hatalmas összeg ez, s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök a leglényegesebb feladatok megoldására koncentráljuk. Az olyan gyakorlat, hogy mindenüvé juttatunk egy keveset — igen alacsony hatásfokú lenne. Az elmúlt években, főleg 1963-ban képviselőtársaim közül sokan, itt az országgyűlésen jogos türelmetlenséggel tették szóvá: a legsúlyosabb dolognak tartják, hogy a megtermelt értékek egy része a felvásárlás technikai felszerel tséaének hiányában, vagy szervezetlenség miatt, részben pedig, a feldolgozó kapacitás elégtelensége következtében elpusztult. tönkrement. Nem azt mondom, hogy az említett 7— 8 milliárd forint befektetés — bármilyen hatalmas összeg is ez — a jövőben e téren minden gondunkat maradéktalanul megoldja. De azt bátran lehet mondani, hogy hasonló gondjaink nagyot fognak enyhülni, s jelentősen előre tudunk lépni e téren mind a termelés, mind a felvásárlás és feldolgozás területén. Hogy csak az előbb említett példáknál maradjak: a palántaigényes zöldségfélék korszerű palántanevelővel való ellátottsága — amit tegnap két képviselőtársam is szorgalmazott felszólalásában — a tervidőszak végére eléri majd a 37—38 százalékot. Az eddig telepített és ezután létesítendő gyümölcsösökben a vízellátással, növényvédelemmel, kerítéssel, útépítéssel kapcsolatos járulékos beruázá- sok száz százalékos ellátottságot biztosítanak 1970-re. Az állami gazdaságok a téli alma, téli körte termelésük 80 százalékát, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 50 százalékát tudják saját maguk válogatni, csomagolni, átmenetileg tárolni. A felvásárlás a harmadik ötéves terv időszakában a terv szerint 28—32 százalékkal nő. A felvásárlás előirányzatai összhangban vannak a hazai fogyasztás, az ipar és az export szükségleteivel. Mint a törvényjavaslat indoklása hangsúlyozza: a tervidőszakban tovább bővülnek a mező- gazdasági termékek felvásárlásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges kapacitások. Ennek érdekében az élelmiszeripar fejlesztésére a terv az elkövetkező öt éves tervben 8,2 milliárd forint beruházást irányoz elő. Ez 45 százalékkal nagyobb, mint az előző öt év anyagi ráfordítása. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó iparágak tervezett fejlesztése átlagon felüli: az élelmiszer- ipari előirányzat beruházásainak mintegy 80 százalékát ezen iparágak fejlesztésére fordítjuk. Leggyorsabban a tartósító ipar fejlődik: a konzervipari kapacitást 42 ezer vagonról 59 ezerre növeljük. Négy új hűtőházat építünk és egy további építését megkezdjük. A hűtőtér ezzel 2300 vagonról 6900 vagonra nő. Ezzel a tervidőszak végére jelentősen előbbre jutunk a hűtőtér hiány megoldásában. Gabona-felvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása céljából megépítünk további 18 ezer vagon gabonaraktárt. Jelentős fejlesztést irányzunk elő a szőlőfeldolgozás, bortárolás és palackozás terén is. A mezőgazdaságban az állami gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél és szakszövetkezeteknél, valamint az élelmiszer- iparnál, a szőlőfeldolgozást több mint 42 ezer vagonnal, a bortárolóteret 3 millió hírei, a palackozást pedig 770 ezer hl-rel kívánjuk növelni. A félvásárlási rendszer jelenlegi szerkezetében nagy probléma — különösen a nyersáru forgalmazásában —, hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető út indokolatlanul hosszú. Ez kedvezőtlen mind a termelők, mind a fogyasztók, mind pedig végső soron a népgazdaság számára. Éppen ezért a szövetkezetek kiegészítő és szolgáltató tevékenysége megszervezésénél is fontos követelmény, hogy megrövidüljön az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A tervidőszakban olyan gazdaságpolitikai gyakorlat megvalósítása a cél, amely a szükségleteik jobb kielégítése érdekében az ún. piaci cikkeknél bővíti és erősíti a mező- gazdasági termelő üzemek és a fogyasztók (különösen a nagy- fogyasztók,) valamint az ipar közvetlen kapcsolatait. A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése nemcsak a szövetkezetek, hanem a népgazdaság számára is előnyös. Lehetővé teszi olyan nyersanyagok fel- használását, amelyek főleg a könnyen romló zöldség- és gyümölcsfélékből eddig a népgazdaság számára többnyire különösen nagyobb termés esetén elvesztek. Nem arról van szó tehát, hogy a termelőszövetkezetek helyiipari tevékenységének fejlesztésénél a jelenlegi állami akkumulációt csökkentsük. Ellenkezőleg: e kiegészítő tevékenységük kiszélesítésével éppen a több termék révén nő a nemzeti jövedelem, ami újabb akkumulációs forrást is jelent a népgazdaság számára. Előnyös mindez azért is, mert a jelenlegi szűkös beruházási lehetőségeink között a rendelkezésre álló erőforrások, anyagi eszközök leggazdaságosabb felhasználását eredményezi. Az Országos Tervhivatal elnöke részletesen kitért néhány észrevételre. Többször is felmerült a vitában például Budapest túlzsúfoltságának problémája és a vidék iparosításának fontossága. Dr. Ajtai Miklós megemlítette: a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése során lehetőség nyílik a vidéki ipartelepítést ösztönző intézkedésekre. Így például mind a beruházásoknál, mind a telepítések költs igeinek fedezésekor olyan anyagi kedvezményeket lehet és kell bizA mezőgazdaságban kialakult munkaerőhelyzet javítása céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúságunk nagyrésze városba törekszik. Pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével a mezőgazdaságban is egyre inkább olyan feltételeket kell és talán tudunk is teremteni, amelyek nem rosz- szabbak annál, mint amit az iparban, építőiparban, vagy a népgazdaság más területein találhatnak fiataljaink. Ma már egyre több az olyan szövetkezet, ahol a kereset is megfelelő. Ezért hasznos lenne, ha szövetkezeteink vezetői, a párt- szervezetek, a falusi KISZ- szervezetek többet tennének azért, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a szövetkezetben. Fiataljaink pedig az általános iskola elvégzése után kapcsolódjanak be minél többen a mezőgazdasági munkába. A mezőgazdaságban is szükség van a legkülönbözőbb szakmákban tanulókra, s nem járnak rosszul azok, akik ezt a pályát választják. Nagyüzemeink segítsék elő a középiskolát elvégző, de tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedését is, törődjenek foglalkoztatásukkal. Mezőgazdaságunk fejlődése, a törvényjavaslatban foglaltak megvalósítása nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk valóraváltani pártunk Központi Bizottságának a gazdasági irányítás átfogó reformjáról néhány héttel ezelőtt elfogadott határozatát. Természetesen a mechanizmus reformja nem csodaszer, amely minden gondunkat megoldja. Termelési céljaink elérése azonban a mezőgazdaságban is igen nagy mértékben függ attól, hogy menynyire tudjuk megjavítani a tervezést, irányítást, általában a vezetés színvonalát. Fehér Lajos a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Fehér Lajost követően még két felszólalás hangzott el. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája ezzel befejeződött. A vitában elhangzott észrevételekre dr. Ajtai Miklós válaszolt. tosítani az üzemeknek, amelyek előnyössé teszik iparilag elmaradott vidéken az ipar- telepítést. Utalt a tervhivatal elnöke arra, hogy a vitában többször is szóba került hazánk energia-struktúrájának átalakulása, s ezzel kapcsolatban a bányászok foglalkoztatottságában várhatólag felmerülő probléma. Az ötéves terv kidolgozásakor a szakemberek is számoltak azzal, hogy foglalkoztatási (Folytatás a 2. oldalon) A szécsényi járásban, amint azt Géczi István, a járási pártbizottság titkára elmondotta, az endrefalvi Aranykalász Tsz kezdte meg elsőként az aratást: kombájn vágja és csépeli az őszi árpát. Legkésőbb hétfőn Ludányhalészi- ban és a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben is kezdetét veszi az őszi árpa betakarítása. Az aratásra minden tsz-ben idejében és jól felkészültek, a gondos készenlétről tanúskodtak a karancs- sági értekezleten a járás tsz- elnökeinek, tsz-főagronómu- sainak és szövetkezeti párttitkárainak beszámolói és a gépszemlék eredményessége is. A balassagyarmati járásban Dejtáron, Ipolyvecén, Balassagyarmaton, Érsekvadkerten és Szandán már napok óta aratják az árpát. Mint Poden Gyula, a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője elmondta, a dejtári József Attila Tsz-ben és a magyar- nándori Rákóczi Tsz-ben csépelik a bíborherét is. A járásban összesen hét rendre- vágó a-atógép dolgozik és a csesztvei Madách Tsz a Szécsényi Gépállomástól igényelt még egy rend re vágót. A járásban a jövő héten a rozs aratását is megkezdik. A pásztói járásban, amint arról Ispán Károly, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője adott tájékoztatást, ugyancsak teljes ütemben tart az aratás. Az ecsegi Béke Tsz-hez, mely a megyében is elsőként kezdte el az arató: t, újabbak csatlakoztak Csi'-<:'.rlök óta tart az aratás az eg.yházasdengelegi Kossuth Tsz-ben és pénteken már Csecsén, Kálién és Pász- tón is aratták az őszi árpát. Előreláthatólag mintegy háromezer holdnyi terület vár kéziaratásra, nem is annyira a gabonák megdőlése, kuszált- sága, mint a gépek hiánya miatt. A rétsági járásban is több kombájnra lenne szükség a rendelkezésre álló gépállományon kívül — mondta Ruppá- nyi Károly, a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. Mintegy hat-hét- száz holdnyi területre nem jutott már kombájn, s a Tol- mácsi Gépállomás kénytelen volt a tsz-ek igényét erre a területre már elutasítani. Egyébként a járásban is megkezdődött az aratás, mégpedig elsőként a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz árpatáblájában. Az esőzés következtében a tavaszi árpa is sokat fejlődött, s mint azt a járási mezőgazdasági osztály vezetője elmondta, a hozamok növekedése súlyos mázsákban fog megmutatkozni. Megkezdték az aratást a megye leghidegebb járásában, a salgótarjáni járásban is. Gecse László, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjének tájékoztatása szerint a vizslási Március 21 Tsz-ben és a ceredi Búzakalász Tsr szilaspogonyi és za- bari üzemegységében péntek óta tart az aratás. A jövő hét elején viszont a járás egész területén hozzálátnak az őszi árpa betakarításához. A zivatarok és záporok következtében a dőlt, kuszáit gabonák területe megközelíti a 15— 20 százalékot, viszont a tsz- ek kézi aratókról mindenütt idejében gondoskodtak. Dr. Ajtai Miklós válasza A salgótarjáni járásban elsőként a vizslási Március 21. Tsz- ben kezdték e! az őszi árpa aratását. Képünkön: Klement István traktoros rendrevágó aratógéppel vágja az őszi árpát az újlakpusztai, tizenötholdas táblában
