Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Világ proletárjai egyesüljetek AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 150. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. JÜNIUS 26. VASÄRNAP Véget ért a harmadik ötéves terv-javaslat feletti vita Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Szombaton délelőtt 10 órakor dr. Bresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnö- kének elnökletével folytatta az országgyűlés a népgazdaság harmadik ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a minisz­tertanács elnökhelyettese vo lt­Fehér Lajos felszólalása A szénégető (8 oldal) A fekete cowboyoktól Egedyékig (5. oldal) Idegen talajon (8. oldal) A megye minden járásában aratják ax árpát Helyset jelentés a termelőssövetkesetekből A harmadik ötéves tervben gazdasági erőforrásaink igen jelentős részét, a népgazdaság beruházásainak 46—50 száza­lékát — mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és építő­ipar fejlesztésére fordítjuk. Ez a nagyarányú befektetés igen nagy kötelezettséget, felelőssé­get ró iparunkra, az ipari és építőipari vezetőkre, dolgozók­ra egyaránt. Gazdasági életünk fejlesztésének sorsa túlnyomó részt a munkásosztály kezébe van letéve: népünk életszínvo­nala, jövőnk nagymértékben azon múlik, hogy az iparban hogyan gazdálkodnak az új befektetések csaknem felét le­kötő eszközökkel. Nagy felelősség hárul a me­zőgazdasági vezetőkre és dol­gozókra is. A beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—45 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az ország élelmi­szer ellátása — s bizonyos mér­tékben külkereskedelmünk egyensúlya is — attól függ: mennyire gazdaságosan és cél­irányosan használjuk fel eze­ket az eszközöket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás meg­alapozására. A mezőgazdasági termelés tervbe vett emelkedése kb. 2,6—3 százalékos évi növeke­dési ütemet tételez fel. Ez jó­val magasabb annál, amit ed­dig a magyar mezőgazdaság fejlődésében elértünk. A két világháború között a nagybir­tokos és tőkés magyar me­zőgazdaság két évtized alatt körülbelül 20 százalékkal nö­velte a termelést. Ez évi 1 százalékos növekedési ütem­nek felel meg. Az átszervezés előtti évtizedben is legfeljebb 1—1,5 százalék volt az évi nö­vekedés, a második ötéves tervben pedig kereken 2 szá­zalék. A második ötéves tervhez képest a következő öt évben körülbelül 10 százalékkal több befektetéssel fejlesztjük a me­zőgazdaságot. Hatalmas összeg ez, s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök a leglénye­gesebb feladatok megoldására koncentráljuk. Az olyan gya­korlat, hogy mindenüvé jutta­tunk egy keveset — igen ala­csony hatásfokú lenne. Az elmúlt években, főleg 1963-ban képviselőtársaim kö­zül sokan, itt az országgyűlé­sen jogos türelmetlenséggel tették szóvá: a legsúlyosabb dolognak tartják, hogy a meg­termelt értékek egy része a felvásárlás technikai fel­szerel tséaének hiányában, vagy szervezetlenség miatt, részben pedig, a feldol­gozó kapacitás elégtelen­sége következtében elpusz­tult. tönkrement. Nem azt mondom, hogy az említett 7— 8 milliárd forint befektetés — bármilyen hatalmas összeg is ez — a jövőben e téren min­den gondunkat maradéktala­nul megoldja. De azt bátran lehet mon­dani, hogy hasonló gondjaink nagyot fognak enyhülni, s jelentősen előre tudunk lép­ni e téren mind a termelés, mind a felvásárlás és feldol­gozás területén. Hogy csak az előbb említett példáknál ma­radjak: a palántaigényes zöld­ségfélék korszerű palántaneve­lővel való ellátottsága — amit tegnap két képviselőtársam is szorgalmazott felszólalásában — a tervidőszak végére eléri majd a 37—38 százalékot. Az eddig telepített és ezután léte­sítendő gyümölcsösökben a vízellátással, növényvédelem­mel, kerítéssel, útépítéssel kapcsolatos járulékos beruázá- sok száz százalékos ellátottsá­got biztosítanak 1970-re. Az állami gazdaságok a téli alma, téli körte termelésük 80 szá­zalékát, a termelőszövetkeze­tek pedig mintegy 50 százalé­kát tudják saját maguk válo­gatni, csomagolni, átmenetileg tárolni. A felvásárlás a harmadik ötéves terv időszakában a terv szerint 28—32 százalékkal nő. A felvásárlás előirányzatai összhangban vannak a hazai fogyasztás, az ipar és az ex­port szükségleteivel. Mint a törvényjavaslat indoklása hangsúlyozza: a tervidőszak­ban tovább bővülnek a mező- gazdasági termékek felvásár­lásához, tárolásához és fel­dolgozásához szükséges kapa­citások. Ennek érdekében az élelmiszeripar fejlesztésére a terv az elkövetkező öt éves tervben 8,2 milliárd forint be­ruházást irányoz elő. Ez 45 százalékkal nagyobb, mint az előző öt év anyagi ráfordítá­sa. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó iparágak tervezett fejlesztése átlagon felüli: az élelmiszer- ipari előirányzat beruházásai­nak mintegy 80 százalékát ezen iparágak fejlesztésére fordítjuk. Leggyorsabban a tartósító ipar fejlődik: a kon­zervipari kapacitást 42 ezer vagonról 59 ezerre növeljük. Négy új hűtőházat építünk és egy további építését megkezd­jük. A hűtőtér ezzel 2300 va­gonról 6900 vagonra nő. Ez­zel a tervidőszak végére je­lentősen előbbre jutunk a hűtőtér hiány megoldásában. Gabona-felvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása céljából megépítünk további 18 ezer vagon gabonaraktárt. Jelentős fejlesztést irányzunk elő a szőlőfeldolgozás, bortárolás és palackozás terén is. A me­zőgazdaságban az állami gaz­daságoknál, termelőszövetke­zeteknél és szakszövetkezetek­nél, valamint az élelmiszer- iparnál, a szőlőfeldolgozást több mint 42 ezer vagonnal, a bortárolóteret 3 millió hí­rei, a palackozást pedig 770 ezer hl-rel kívánjuk növelni. A félvásárlási rendszer je­lenlegi szerkezetében nagy probléma — különösen a nyersáru forgalmazásában —, hogy a termelőtől a fogyasz­tóig vezető út indokolatlanul hosszú. Ez kedvezőtlen mind a termelők, mind a fogyasz­tók, mind pedig végső soron a népgazdaság számára. Éppen ezért a szövetkezetek kiegészítő és szolgáltató te­vékenysége megszervezésénél is fontos követelmény, hogy megrövidüljön az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A tervidőszakban olyan gazda­ságpolitikai gyakorlat megva­lósítása a cél, amely a szük­ségleteik jobb kielégítése ér­dekében az ún. piaci cikkek­nél bővíti és erősíti a mező- gazdasági termelő üzemek és a fogyasztók (különösen a nagy- fogyasztók,) valamint az ipar közvetlen kapcsolatait. A termelőszövetkezetek gaz­dasági tevékenységének bő­vítése nemcsak a szövetkeze­tek, hanem a népgazdaság számára is előnyös. Lehetővé teszi olyan nyersanyagok fel- használását, amelyek főleg a könnyen romló zöldség- és gyümölcsfélékből eddig a népgazdaság számára több­nyire különösen nagyobb ter­més esetén elvesztek. Nem arról van szó tehát, hogy a termelőszövetkezetek helyiipari tevékenységének fejlesztésénél a jelenlegi álla­mi akkumulációt csökkentsük. Ellenkezőleg: e kiegészítő te­vékenységük kiszélesítésével éppen a több termék révén nő a nemzeti jövedelem, ami újabb akkumulációs forrást is jelent a népgazdaság számá­ra. Előnyös mindez azért is, mert a jelenlegi szűkös be­ruházási lehetőségeink között a rendelkezésre álló erőforrá­sok, anyagi eszközök leggaz­daságosabb felhasználását eredményezi. Az Országos Tervhivatal elnöke részletesen kitért né­hány észrevételre. Többször is felmerült a vitában például Budapest túlzsúfoltságának problémája és a vidék iparosí­tásának fontossága. Dr. Ajtai Miklós megem­lítette: a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejleszté­se során lehetőség nyílik a vidéki ipartelepítést ösztönző intézkedésekre. Így például mind a beruházásoknál, mind a telepítések költs igeinek fe­dezésekor olyan anyagi ked­vezményeket lehet és kell biz­A mezőgazdaságban kiala­kult munkaerőhelyzet javítá­sa céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúsá­gunk nagyrésze városba törek­szik. Pedig a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás kiépítésé­vel a mezőgazdaságban is egyre inkább olyan feltétele­ket kell és talán tudunk is teremteni, amelyek nem rosz- szabbak annál, mint amit az iparban, építőiparban, vagy a népgazdaság más területein ta­lálhatnak fiataljaink. Ma már egyre több az olyan szövetkezet, ahol a kereset is megfelelő. Ezért hasznos lenne, ha szö­vetkezeteink vezetői, a párt- szervezetek, a falusi KISZ- szervezetek többet tennének azért, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a szövetke­zetben. Fiataljaink pedig az általános iskola elvégzése után kapcsolódjanak be minél többen a mezőgazdasági mun­kába. A mezőgazdaságban is szükség van a legkülönbözőbb szakmákban tanulókra, s nem járnak rosszul azok, akik ezt a pályát választják. Nagyüze­meink segítsék elő a középis­kolát elvégző, de tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedé­sét is, törődjenek foglalkozta­tásukkal. Mezőgazdaságunk fejlődése, a törvényjavaslatban foglal­tak megvalósítása nagymér­tékben függ attól, hogyan tud­juk valóraváltani pártunk Központi Bizottságának a gazdasági irányítás átfogó re­formjáról néhány héttel ez­előtt elfogadott határozatát. Természetesen a mechaniz­mus reformja nem csodaszer, amely minden gondunkat megoldja. Termelési céljaink elérése azonban a mezőgaz­daságban is igen nagy mér­tékben függ attól, hogy meny­nyire tudjuk megjavítani a tervezést, irányítást, általá­ban a vezetés színvonalát. Fehér Lajos a törvényja­vaslatot elfogadásra ajánlotta. Fehér Lajost követően még két felszólalás hangzott el. A népgazdaság harmadik öt­éves tervéről szóló törvényja­vaslat vitája ezzel befejező­dött. A vitában elhangzott észrevételekre dr. Ajtai Mik­lós válaszolt. tosítani az üzemeknek, ame­lyek előnyössé teszik iparilag elmaradott vidéken az ipar- telepítést. Utalt a tervhivatal elnöke arra, hogy a vitában többször is szóba került hazánk ener­gia-struktúrájának átalakulá­sa, s ezzel kapcsolatban a bá­nyászok foglalkoztatottságában várhatólag felmerülő problé­ma. Az ötéves terv kidolgozása­kor a szakemberek is számol­tak azzal, hogy foglalkoztatási (Folytatás a 2. oldalon) A szécsényi járásban, amint azt Géczi István, a járási pártbizottság titkára elmon­dotta, az endrefalvi Aranyka­lász Tsz kezdte meg elsőként az aratást: kombájn vágja és csépeli az őszi árpát. Legké­sőbb hétfőn Ludányhalészi- ban és a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz-ben is kez­detét veszi az őszi árpa be­takarítása. Az aratásra min­den tsz-ben idejében és jól felkészültek, a gondos készen­létről tanúskodtak a karancs- sági értekezleten a járás tsz- elnökeinek, tsz-főagronómu- sainak és szövetkezeti párt­titkárainak beszámolói és a gépszemlék eredményessége is. A balassagyarmati járásban Dejtáron, Ipolyvecén, Balas­sagyarmaton, Érsekvadkerten és Szandán már napok óta aratják az árpát. Mint Poden Gyula, a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője el­mondta, a dejtári József At­tila Tsz-ben és a magyar- nándori Rákóczi Tsz-ben csé­pelik a bíborherét is. A já­rásban összesen hét rendre- vágó a-atógép dolgozik és a csesztvei Madách Tsz a Szé­csényi Gépállomástól igényelt még egy rend re vágót. A já­rásban a jövő héten a rozs aratását is megkezdik. A pásztói járásban, amint arról Ispán Károly, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője adott tájékoztatást, ugyancsak teljes ütemben tart az aratás. Az ecsegi Béke Tsz-hez, mely a megyében is elsőként kezdte el az ara­tó: t, újabbak csatlakoztak Csi'-<:'.rlök óta tart az aratás az eg.yházasdengelegi Kos­suth Tsz-ben és pénteken már Csecsén, Kálién és Pász- tón is aratták az őszi árpát. Előreláthatólag mintegy há­romezer holdnyi terület vár kéziaratásra, nem is annyira a gabonák megdőlése, kuszált- sága, mint a gépek hiánya miatt. A rétsági járásban is több kombájnra lenne szükség a rendelkezésre álló gépállomá­nyon kívül — mondta Ruppá- nyi Károly, a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. Mintegy hat-hét- száz holdnyi területre nem jutott már kombájn, s a Tol- mácsi Gépállomás kénytelen volt a tsz-ek igényét erre a területre már elutasítani. Egyébként a járásban is meg­kezdődött az aratás, mégpe­dig elsőként a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz árpatáblá­jában. Az esőzés következté­ben a tavaszi árpa is sokat fejlődött, s mint azt a járási mezőgazdasági osztály vezető­je elmondta, a hozamok nö­vekedése súlyos mázsákban fog megmutatkozni. Megkezdték az aratást a megye leghidegebb járásában, a salgótarjáni járásban is. Gecse László, a járási ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetőjének tájékoztatása sze­rint a vizslási Március 21 Tsz-ben és a ceredi Búzaka­lász Tsr szilaspogonyi és za- bari üzemegységében péntek óta tart az aratás. A jövő hét elején viszont a járás egész területén hozzálátnak az őszi árpa betakarításához. A ziva­tarok és záporok következté­ben a dőlt, kuszáit gabonák területe megközelíti a 15— 20 százalékot, viszont a tsz- ek kézi aratókról mindenütt idejében gondoskodtak. Dr. Ajtai Miklós válasza A salgótarjáni járásban elsőként a vizslási Március 21. Tsz- ben kezdték e! az őszi árpa aratását. Képünkön: Klement István traktoros rendrevágó aratógéppel vágja az őszi ár­pát az újlakpusztai, tizenötholdas táblában

Next

/
Thumbnails
Contents