Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 148. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 24. PÉNTEK Egy mozgalom jövője «. oldal) Mecser országos csúcsot futott Londonban (S. oldal) A tárgyalóteremből (6 oldal) I Nap irakién: a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslat Megkezdődött az országgyűlés Ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a minisztertanács elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudó- árualapok iránt, ezeknek az másul vette. igényeknek a belkereskedelem Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy lényegében megfelelt. Az élel- az ipari bizottság megvizsgálta Klujber m*szer eladás öt ev alatt 36 László képviselő interpellációját — amely százalékkal emelkedett, miköz- az 1965 novemberi ülésszakon hangzott el öen a lakosság élelmiszerfo- a bauxitbányászat ügyében —. továbbá az gyasztása körülbelül 12 szá- interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az országgyűlés elé. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; zalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcikk eladása, és ezen belül csaknem másfélszeresére emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapján népgazdaságunk tovább erősödött, az elért eredmények szilárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához László interpellációja, és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal Elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. mondotta, majd arról beszélt, hogy az előttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzÍY fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerő-tartalékait — a mezőgazdasági munka szervezése egy ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő egy részének átirányítását más termelő ágazatokba —, addig ma már ilyen lehetőségekkel A kormány az országgyűlés vezése. Mezőgazdaságunk tel- kások és alkalmazottak egy nem, vagy csak korlátozott elé terjeszti az 1966—70. évek- jesítette az átszervezés idején keresőre jutó reálbére öt év mértékben rendelkezünk, re vonatkozó 3. ötéves terv- célul kitűzött kettős feladatot: alatt 9 százalékkal emelkedett. Ezért abból indultunk ki, ről szóló törvényjavaslatot. A a mezőgazdaság termelése az Tizenhárom százalékkal nőtt a hogy a tervidőszakban növe- tervjavaslat figyelembe veszi elmúlt 5 év átlagában mint- munkások és alkalmazottak kedni fog a rendelkezésre álló gazdaságfejlesztésünk eddigi egy 10 százalékkal volt több, S2álrm A társadalmi juttatá- eszközök felhasználásának haAjtai Miklós beszéde tapasztalatait, támaszkodik a mint az azt megelőző öt év- Magyar Szocialista Munkás- ben. A szocialista nagyüzemek párt Központi Bizottságának létrehozása, megalapozása idő- 1964 decemberi határozaté- szakában is nőtt tehát a me- ban foglalt, hosszú időre ala- zőgazdasági termelés és áru- pul szolgáló irányelvekre, termelés is, bár tervünk túl- szem előtt tartja a társadalmi, zottnak bizonyult, s igy a kigazdasági építésünk legköze- tűzött célokat nem értük el. lebbi feladatait. A törvényja- A mezőgazdaság — ha nem is vaslat alapjául szolgáló irány- minden tekintetben zökkenő elveket a Magyar Szocialista mentesen — biztosította a la- Munkáspárt Központi Bízott- kosság élelmiszerellátását, és sága 1966. májusi ülésén meg- a külkereskedelemben képvivitatta és jóváhagyta —mondotta bevezetőben Ajtai Miklós. A 3. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A mezőgazdaság és a nemzeti jövedelem seit jelentős hányadával hozzájárult népgazdaságunk egész fejlődéséhez. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen 25 százalékkal nőtt A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezen belül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában, ami körülbelül 15—20 milliárd forinttal haladta meá a terv-előirányzatot. A beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesz- A szocialista ipar termelése tését, és csaknem egynegyede az előző öt év alatt 47 száza- a kulturális, egészségügyi, szólókkal emelkedett, és a kitű- ciális és kommunális ellátás, zött céloknak megfelelően vál- valamint a lakáshelyzet javí- tozott az ipari termelés szer- tását célozta. A termelő ága- kezete is. Leggyorsabban zatok beruházásai megalapoz- ugyanis a vegyipar és a gép- ták az elért eredményeket, ipar termelése nőtt. Sikerült előkészítették a további fejlőmegfelelő módon biztosítani a dést a harmadik ötéves terv lakosság iparcikk ellátását, lé- időszakában, és lényegesen ja- nyegében realizáltuk beruhá- vították a lakosság szociális, zási céljainkat, és egyidejűleg kulturális ellátottságát. 282 000 67 százalékkal emelkedett az lakás építésével megkezdtük ipari termékek (élelmiszer nél- 15 éves lakásfejlesztési ter- kül) kivitele. Ipari termeié- ,vünk végrehajtását, sünk anyagellátása, elsősorban , , , . „ , a KGST-országokkal létesített A munkások es alkalmazot- megállapodások alapján, lé- tak egy főre jutó reáljövedel- nyegében zavartalan volt, és me ot ev alatt a tervezettnél lehetővé tette az éves tervek valamivel nagyobb mértekben, rendszeres túlteljesítését is. több mint 18 százalékkal növekedett: lenyegeben ugyan- Az elmúlt tervidőszakban ilyen mértékben nőtt a pa- sikeresen befejeződött a me- rasztság egy főre jutó fogyasz, ................................ tékonysága. Az ipari termelés s ok 1965-ben körülbelül egy- emelkedésének a korábbinál harmaddal haladták meg az nagyobb hányada származik 1960. évi szintet majd a munkatermelékenység növekedéséből. Rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél Mindezek alapján az egész rugalmasabban alkalmazkod- lakosság fogyasztása öt év jók a belföldi és a külföldi Nőtt a fogyasztás alatt 21 százalékkal emc-lke- piacok igényeihez, és ezáltal dett. A mezőgazdasági népes- a termelés mennyisége és vá- ség átáramlása más ágazatok- lasztéka az eddiginél jobb ba és a mezőgazdaság szocia- összhangban legyen a keres- lista átszervezése növekvő igézőgazdaság szocialista átszer- tásának reálértéke is. A mun- nyékét támasztott a központi lettel. A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző ^vekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. Iparunk reális fejlődése Az ipari termelés lehetséges emelkedését sok mennyiségi és hatékonysági tényező befolyásolja. A mennyiségi tényezők közül kiemelem az ipar energiahordozókkal és nyersanyagokkal való ellátottságát. Ennek megtervezését ásványvagyonunk és bányászati lehetőségeink korábbinál pontosabb ismeretére, valamint a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megkötött hosszúlejáratú importszállításokra alapozhattuk, ami nagyban hozzájárult az iparfejlesztés reális ütemének kialakításához. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból, az ösz- szes számításba vehető tényező gondos figyelembe vételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alap- feltétele, hogy a versenyképes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nemes szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a 3. ötéves terv előirányzataiban, a kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Fogyasztás —- felhalmozás A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra ia a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszúlejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGST- országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása neír nnzeti jövedelem felhasználásának fő arányai, vagyis a fogyasztás és a felhalmozás aránya az előző öt évhez képest változatlan (78:22) marad. Ily módon hangolható össze az adott időszakban a tervezett fejlődési ütem mellett az életszínvonal folyamatos emelése és a népgazdaság jövőbeni fejlődése. A kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások összegét 250—260 milliárd forintban javasolja meghatározni. Számolva azzal, hogy a felhalmozáson belül az állóalapok növekedése gyorsabb, a forgóeszközök állományának növekedése pedig lassúbb lesz a korábbinál. Beruházási tervünket azonban nemcsak a nemzeti jövedelem arányai alapján határozzuk meg, figyelembe vesszük a beruházások kivitelezéséhez szükséges kapacitásokat is. Egyidejűleg szociális-kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk, többet, mint a 2. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztásánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet követelményeinek figyelembe vételével erősítsük honvédelmünket, szocialista hazánk biztonságának, népünk békés építő munkájának védelmét. Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazdaság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagy(Folytatás a 2. oldalon)
