Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP'NÓGR AD M (G Y 11 BI ZÓ T TS ÁG A ÉS' A MEGY ti. T A N Á C'S ,L AP J A NŐ XXII. ÉVF. 147. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 23. CSÜTÖRTÖK LopvéTeményelc De GauHe moszkvai látogatásáról Közeledés a szocialista országokhoz — történelmi szükségszerűség Közlemény a szovjet — francia tárgyalásokról A Kreml nagy palotájának Katalin-termében szerdán dél­előtt folytatódtak a szovjet— francia tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgomij, valamint Andrej Gromiko, francia rész­ről pedig Charles De Gaulle köztársasági elnök és Couve de Murville külügyminiszter vett részt „A kölcsönös meg­értés és szívélyesség légköré­ben lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szovjet—fran­cia kapcsolatok sokrétű bőví­tésének, és a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetér­tés elmélyítésének kérdéseit. Hasonlóképpen folytatták a legfontosabb nemzetközi prob­lémák megvitatását” — álla­pítja meg a közlemény. A tárgyalások után De Gaulle elnök látogatást tett a Lomonoszov Egyetem lenin- hegyi épületében. Az elnök beszélgetett Ivan Pedrovszkij akadémikussal, az egyetem rektorával, aki át­nyújtotta a francia államfőnek az egyetem kétszáz éves fenn­állása alkalmából kibocsátott emlékérmet A francia közvélemény ér­deklődése továbbra is Moszkva felé fordul. A sajtó terjedel­mes riportokban, a tv, a rá­dió helyszíni adásokban szá­mol be De Gaulle látogatásá­nak eseményeiről. A kommen­tárok a Kremlben folyó tár­gyalások első eredményeként emelik ki, hogy a Szovjetunió és Franciaország között elvi megegyezés jött létre: a jövő­ben rendszeres kétoldalú meg­beszéléseket tartanak az euró­pai problémákról. A degaulleista Nation rá­mutat: ez az első eset, hogy egy nyugati hatalom és a Szovjetunió között ilyen jelle­gű együttműködés alakuljon ki. A lap úgy véli, hogy a szovjet—francia politikai kon­zultációk előkészíthetik a ta­lajt a szovjet részről javasolt európai biztonsági értekezlet számára. A „legtüskésebb” kérdés — hangoztatja a lap — a két Németország problé­mája. Mindenki tudja, hogy ez a legnagyobb európai hata­lom hozzájárulása nélkül meg­oldhatatlan, de nem rendezhe­tő a hitleri terjeszkedési őrü­lettől annyit szenvedett többi ország egyetértése nélkül sem. A kérdés, ahogyan eddig ke­zelték, és főleg ahogyan a né­metek maguk hozzáálltak, egy tapodtat sem ^íaladt előre. De Gaulle ebből azt a következte­tést vonta le, hogy az eszme­cserét a legnagyobb érdekelt hatalommal kell megkezdeni. A Les Echos úgy véli, hogy a francia—szovjet megbeszélé­seknek döntő jelentőségük lesz a Kelet—nyugati kapcsolatok alakulása szempontjából. A szovjet vezetők — írja a lap — „a közeledés politikáját vá­lasztották, és De Gaulle-ban e politika megvalósításának fontos tényezőjét látják”. René Andrieu az Humanité- ben hangsúlyozza: bármilye­nek legyenek is De Gaulle in­dítékai, a közeledés a szocia­lista országokhoz, történelmi szükségszerűség. Végső soron- a tettek beszélnek. Egyelőre azonban merészség lenne arra számítani, hogy a moszkvai megbeszélések formális egyez­ményekhez vezetnek meghatá­rozott kérdésekben. Háromszázötven a nyolcezerből... Nem ördöngösség a kondenzátor gyártása, csak oda kell figyelni. Barna Lászlóné műve­zető Bagyal Margitnak ad néhány jó tanácsot (Képes riportunk á 4. oldalon) Négyezer vagon gabona fogadására készültek fel Nógrádban Hyárl viharok ntan Villámcsapás — Kiürítették Király-tárót — Vagonhiány — Megteltek a bunkerok — Mátra noválton kilapátolták a sxenet A nógrádi bányászok júni­usban erőteljesen hozzáfogtak az elmaradás csökkentéséhez. Naponta 10—20 vagon szén­nel termeltek többet tervük­nél. Mátramovákon, ahol a legtöbb a pótolnivaló, ebben a hónapban már 1100 tonnát törlesztettek. A legjobb ered­ményt a két frontfej táses gé­pesített üzem, Gáti IV. és Csurgó-táró érték el. Bebizo­nyosodott, hogy ha a műszaki feltételek biztosítottak, ered­ményes a frontok munkája. Hétfőn délután villámcsapás érte Király-tárót. Leállt a fő­szellőztető ventillátor. A bá­nyát kiürítették, a dolgozók kijöttek a külszínre. Tizenkét órás, mintegy 30 vagonos ter­meléskiesést okozott ez. Ért­hetetlen még ma is, miért kellett négy óra a villámcsa­pás okozta üzemzavar okai­nak tisztázásához, ugyanis csak utána szállíthattak a nagybátonyi 10 kilovoltos üzemtől új transzformátort, amelynek a leszállítása, be­építése sötétben körülményes volt. Kedden egyszerre valameny- nyi bányánál vagonhiány je­lentkezett. Megteltek a tároló bunkerok. Kisterenyén már a munkahelyekig jutott a va­gonhiány hatása, a bányá­szok nem tudtak termelni. Mátranovákon 60 vagonra nö­vekedett a kilapátolt szén­készlet. Jelenleg 220 vagon szenet tárolnak Nógrádban a bunkerokban és készlettéren. A tröszt vezetősége kéri a MÁV-tól: sürgősen küldjön vasúti kocsikat, különben a kár a kétszeresére növeked­het. Próbaüzemeltetés az új kórház kazánházában A több mint százötven mil­lió forintos beruházási költ­séggel épülő 586 ágyas me­gyei kórház részleges átadá­sát megkezdték Salgótarján­ban. A gyermekosztály koráb­bi átvétele után most megkez­dődött a kazánház próbaüze­meltetése is, ahonnét a gőz és forróviz kétoldalú táplálását biztosítják majd. Megtörtént a nyolcszáz személyes konyha átvétele is, rövidesen üzembe helyezik. Júliusban kerül sor a mosoda átvételére, illetve pró­baüzemeltetésére. Az 1959-ben kezdődött épít­kezés most jó ütemben halad, s a tervek szerint 1967 júniu­sában megtörténik a kórház teljes üzembe helyezése. A héten várják az első árpaszállítmányt — Négy alkalmi tároló, öt gyorsátvevőhely — Bértárolást vállalnak a tsz-ek — Több gépkocsit várnak a TEFU-tól — Munkára kész a hat Farmer Görög kereskedő az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár egyik legrégibb megrendelője a görögországi Marina Catrisz cég. Hosszú évek óta különféle gazdasági szerszámokat igé­nyel a gyártól. A FERÓNIUM Külkereskedelmi Vállalat szakembereinek kíséretében Salgótarjánba érkezett Marina Catrisz, s látogatást tett az Acélárugyárban. A vállalatnál hosszabb megbeszélést folytat­tak, véleményt cseréltek a gyár által szállított termékek minőségéről, kijelentve, hogy a kapott árukkal mind meny- nyiségben, mind minőségben elégedett a cég. Szó esett a jö­vőbeni tervekről, s azokról az igényekről, amelyet a Marina Catrisz cég támaszt a Salgó­tarjáni Acélárugyár egyes termékei iránt. Megyénkben Is megkezdő­dött az aratás, és ez köze­lebb hozta a felvásárló vál­lalatok feladatait is. Elzért felkerestük Lombos Jenőt, a Balassagyarmaton székelő Ga­bonafelvásárló- és Feldolgo­zó Vállalat igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat a vállalat felkészüléséről és az időszerű munkák helyzetéről. — Mikorra várják az első gabonaszállítmányokat a vál­lalat magtárai? — Két járásban, a pásztói és a balassagyarmati járás­ban már megkezdődött az aratás, és ha az egyelőre csapadékos időjárás kedvező­re fordul, akkor már a héten megérkeznek az első árpa­szállítmányok. — Felkészültek-e ilyen ko­rai aratásra, illetve betaka­rításra? — Megyénkben az aratás valóban nagyon korán kezdő­dött. Két-három héttel ko­rábban, mint más években. Ez feltétlenül megnehezíti dol­gozóink munkáját. Minthogy júliusban még tavalyi gabo­nát őriünk, mintegy kétszáz vagon úgynevezett átmenő té­tel foglalja el raktárainkat. Ettől függetlenül minden elő­készületet megtettünk az új termés fogadására. Ha lehet­séges különbséget tenni, ak­kor a szécsényi járásban a legjobb a felkészülés: a mal­mok raktárai üresen és tisz­tán. várják az első szállítmá­nyokat. — Mekkora termés foga­dására készültek fel? — Az átlagtermés becslésünk szerint kenyérgabonából tíz mázsánál nagyobb lesz hol­danként, és véleményünk sze­rint az őszi árpa hozama is meghaladja á tavalyit. Tavaszi árpából viszont kiesésekkel kell számolnunk. Mintegy 3600 —4000 vagon átvételére áll­nak készen a vállalat felvá­sárlói. — Kellenek-e szükség-tá­roló helyek? — A pásztói vasvázas tároló­kon kívül a magyamándori keverőüzemnél is két szük­ség-tárolót telepítettünk. Az összesen négy szükség-táro­lóban mintegy 300 vagon ga­bonát tudunk elhelyezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tsz-ek segítségére ne len­ne szükségünk. Az idén is azt várjuk, hogy azok a tsz- ek, amelyek raktár férőhel­lyel rendelkeznek, vállalja­nak bértárolást. — Tavaly nehezítették a vállalat munkáját a szállítá­si nehézségek. Mi a helyzet ezen a téren az idén? — Az idén is a fuvareszKö- zökkel van a legtöbb gondunk, s ezért a raktárak kiürítése nem megy a kellő ütemben, összetorlódtak feladataink: a sütőiparnak lisztet hell szállítanunk, a keverőüzembe is érkeznek a különböző anya­gok. Jelenleg négy saját és négy TEFU-kocsit foglalkoz­tatunk, de legalább nyolc bérelt kocsira lenne még szükségünk. Már a váci TEFU-val is felvettük a kap­csolatot, hogy csökkenteni tudjuk a kiürítés és a liszt­szállítás gondjait. — Hogyan biztosítják az át­vétel gyorsaságát és folyama­tosságát? — Mint tavaly, most is azon fáradozunk, hogy az át­vevő helyeken minél kisebb legyen az állásidő. Ez foko­zott felkészültséget kíván va­lamennyi dolgozónktól, mert az idén négy-ötszáz vagon mennyiségben közvetlenül a kombájnoktól szállítják a tsz-ek a gabonát az érsekvad­kerti, a szécsényi és a ma­gyamándori magtárakba. Az átvétel időtartamát nem kor­látozzuk; egész nap folyik az átvétel és vasárnap is a tér melőszövetkezetek rendelkezé­sére állunk. A folyamatos át­vételt biztosítja négy hídmér­leg és öt gyorsátvevőhely is. Az állásidő csökkentése érde­kében a felvásárló telepek dolgozói idejében megfelelő kioktatásban részesültek, és műszerekkel is jól elláttuk telepeinket. Hat Farmer típu­sú szárítógépünk napi 10—12 vagon úgynevezett natúrgabo­na (kombájntól közvetlenül szállított!) szárítására alkal­mas. A tsz-ektől viszont azt várjuk, hogy éppen a zökke­nőmentes átvétel érdekében, igyekezzenek betartani az elő­zetes megállapodásokat. Az át­vétel időpontját és helyét ugyanis jó előre rögzítettük — fejezte be nyilatkozatát Lombos Jenő elvtárs. Szocialista brigádmozgalom a termelőszövetkezetekben A szécsényi járási tanács a szocialista brigádmbzgalom kiszélesítésére mozgósított a termelőszövetkezetekben. Ezért a járás valamennyi közös gaz­daságát megkeresték az elmúlt hónapokban a célkitűzésekkel, amelyek végrehajtására a bri­gádtagok vállalásokat tesznek. Eddig tíz termelőszövetkezet — a varsányi, szécsényi, pili- nyi, mihálygergei, karancssági, magyargéci, nagylóci, litkei, nógrádszakáli és nógrádme- gyeri — szocialista brigádjai tették meg vállalásaikat. Lét­rehozták az értékelő bizottsá­gokat, és ismertetik az ered­ményeket a szocialista brigá­dok tagjaival. Arra töreked­nek, hogy a brigádtagok „me­netközben” tájékozódjanak vállalásaik teljesítésének állá­sáról.

Next

/
Thumbnails
Contents