Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-14 / 113. szám
4 NOGRAD 1966. május 14. szombat Valóság és lehetőség Gondolatok a Napjaink-est kapcsán AZ OLVASÓK Egyetlen kérdés sem hangzott el. Egyiküket sem faggatta senki, hogyan lettek írók, új, korszerű eszközökkel pró- és néhány reprodukció jelent meg nógrádi szerzőtől a lap Válaszol az illetékes hálják kifejezni. Szemléleté' ben és eszközeiben modern, a hasábjain, és a törzs írógárda miért éppen ezt a pályát legjobb értelemben vett idő- is keveset foglalkozott nógrádi „választották”, milyenek távo- szerű írásokat közöl, olyano- témával. Hogy kinek a hibája, labbi terveik. A csaknem két- kát, amelyek valamilyen mó- ne kutassuk, hogy dón megéreztetik, hogy immár ezt a miskolciak a huszadik század órás, prózában és versben, mosolyogva és megilletődve elmondott önvallomások kizár- felében élünk, olyan műveket ták a szokványos „kíváncsis- amelyekben önmagára kodás” lehetőségeit. A Nap- problémáira ismer a mai jaink-est a Művész-klubban vasó. A Napjaink nem a be olyan író-olvasó találkozó zárkózó lokálpatriotizmus szóvolt, amelyen csak az írók be- szólója, hiszen a regionaliz széltek. Az olvasók mégis elégedetten. művészi kel gazdagodva mert — azon túl, hogy „erecle tiben” megismertek négy rokonszenves, nagyon tehetséges sajnálatos, tarjániak második egyaránt érzik. Közös érdek, hogy a jövőben másként le- és gyen. A Napjaink a tájjelleg- ol- nek megfelelően jobban, igazabban észak-magyarországivá, színesebbé válna, az ezerarcú Nógrád, a szinte páflz utasnak aprópénzzel kell fizetni must és az egyetemességet ratlan tempóban fejlődő Sal- élmények- szerves szintézisben egyesítve gótarján egy-egy izgalmas távoztak magabiztosan lépi át a vidéki problémára való reagálással, kiadványok buktatóját a pro vincializmust. Az évek so A helyi szerzők — félreértés ne essék, csak a valóban kvalitámár országosan is „jegyzett’ kereteit. Anyagára az úgyne- írót — érezték, hogy egy rend- vezett értekező próza, a vérrán a lap kimunkálta a maga sós művek esetében — számáA Nógrád 1966. április 2-i számában megjelent. Miért volt erre szükség?, című panaszt kivizsgáltuk, és annak eredményét az alábbiakban közöljük: 1966. március 9-én Felső- petény — Balassagyarmat — Salgótarján útvonalon közlekedő autóbuszjáraton, amely 16,10 órakor indult Balassagyarmatról az utasok értelmében az utas tartozik aprópénzzel fizetni, a szeMem fellelne inás ?.. T)j lakótelep született a Rokkant-telepi domb tetején. Rövidesen — a parkosítás után — ez lesz a város >eg- szebb zöldövezetű lakótelepe. mélyzet pénzváltásra nem kö- Ennek mindnyájan örülünk, telezett. Megjegyezzük azon- különösen az ittlakók. Egv ban hogy az utas zsebeit dolog azonban lépten-nyomon a kalauz nem kutatta ki. hanem udvariasan megkérte. bántja fülünket, mégpedig a hegy legyen szíves nézze meg lakótelep neve: ROKKANT- hova tette a pénzt. A fent telep, nevezett járat kalauza ellen ra viszont az országos vér- * közül három személy százfo áramba való gyakoribb beke- i rtntossal fizetett. Rétságig, kívül sokat ígérő, hosszútávú bő publicisztika nagy aránya a rülést jelentheti a Napjaink- ; Nőtincsig majd a nőtincsi együttműködés nyitányának jellemző. Esszé, recenzió, kul- ban való publikálás. A lap ha- elágazóig kértek jegyet. A résztvevői voltak. Nem csupán túrpolitikai, irodalomtörténeti, vi megjelenése biztosíték az • kalauz a jegyek átadása sopanasz még nem merült fel A jegyzőkönyvileg meghallgatott tanuk is úgy nyilatkoztak, hogy a kalauz udvarias. írók és olvasók, hanem egy- társadalomtudományi, kritikai aktualitásukat könnyen elvesz- azon tájegység két testvérvá- tanulmány szerepel legtöbb- tő írások számára, a rendkí- rosának irodalombarátai, kul- szőr hasábjain. Értékes rovata vül mozgékony rovatok vi- túrpropagátorai találkoztak a Híd. amely a szomszéd né- szont a műfaji megkötöttség ezen az estén. Első találkozás pék irodalmából és a határa inkon túli magyar irodalom volt ez nyilvános fórum előtt. szigorú szabályait enyhítik. Mit kérünk még a szerkesztőA Napjaink a legfiatalabb ból ad ízelítőt. Sokat foglal- bizottságtól? A kéziratok megirodalmi lap: 1962 óta jelenik kozik a lap képzőművészeti meg Gulyás Mihály szerkesztőm nem uniformizálható, hogy az irodalom gazdagodáőrzését nem, de az elutasítás kérdésekkel, színvonalas rep- néhány mondatos indoklását tésében. Az égbe törő gyárké- redukciókat közöl, közkedvel- igen. elsősorban abból a cél- mények, az izzó. lüktető mun- tek a műteremlátogatások él- ból, hogy megjegyzéseikkel se- ka városának, Miskolcnak és ményét feldolgozó írásai, va- gítsék az itteni irodalmi élet Borsodnak a lapja elsősorban, lamint a színkritikái. Ügy kibontakozását. Olyan viszonyt Mindössze néhány év alatt lett szerkesztenek tehát Miskolcon szeretnénk kiépíteni az irodavidéki irodalmi orgánumaink lapot, hogy vele az egész ma- lom vonatkozásában, amely — egyik jeles kiadványa. A lap gyár kultúra ügyét szolgálják, magasabb szinten és szer/e- szerkesztői. munkatársai ko- Mindezt örömmel konstatál- zett formában — a két szom- molyan veszik azt a gondola- ja valamennyi irodalombarát. széd megye képzőművészei tot, hogy a szocialista iroda- éljen bár az ország bármely között már évek óta fennáll. MM' sarkában is. A nógrádi olva- Természetes, hogy ránk is sók, — talán a hevesiek is — vár néhány feladat, többi kosához csak sokszínű, egyéni azonban az impresszum kitéte- zött a Napjaink nógrádi néparculatú folyóiratok járulhat- lére apellálva, — miszerint a szerűsítése. Az első lépés eb- nak hozzá. A Napjaink azzal Napjaink észak-magyarországi ben az ügyben megtörtént, ör- biztosít helyet magának ama- irodalmi és kulturális lap — vendetes, hogy nagyon jól si- gyar irodalom teljes szánké- jogosan várják már régen, került. Hatására minden bi- pében, hogy azokkal a művé- hogy a tájegységi együvétarto- zonnyal megnövekszik a Nap- szi törekvésekkel rokonszen- zás jobban éreztesse hatását a jaink nógrádi előfizetőinek és vez, amelyek a korunk való- lap tartalmában is. Hiszen olvasóinak a száma, ságából fakadó mondandót eddig mindössze néhány vers, rán közölte a három utassal, hogy a vissza járó pénzt — aprópénz hiányában — akkor tudja csak visszaadni, ha majd aprópénzt szed be. A kalauz szabályosan járt el, mert a fennálló rendelkezés Tiszteljük, becsüljük az .tt- lakó rokkantakat, de nem valószínű, hogy ők is örömmel találkoznak nap mint , , _ nap életüket .végigkísérő, rokelőzékeny és a szabályoknak kantságukról tudósító telep- megfelelően viselkedik. Azért névvel. El tudnánk képzelni azonban, hogy a visszajáró például úgy is mint: Bartók- pénzt nem személyesen, ha- telep, Művész-telep. Virágnem közvetett úton juttatta telep. Liget-telep. Ha ezek el az utasnak írásbeli figyel- közül nem lehet választani meztetésben részesítettük. _ nem lehetne más? 2. sz. AKÖV Személyforgalmi Osztály Sz. L. Rokkant-telep Válasz a Jnób családnak Szerkesztői Szenetek E. Éva (Gyöngyös): Már csak közhelyeket tud mondamint korábban üzenetben is ni róla. tudattuk, alkalomadtán, az • Csongrády Béla A nemzetközi érintkezés eszköze „Az eszperantó adja visz- 1921-ben a Lipcsei Vásáron érdektelenség miatt kudarcba a hallást a süketeknek, már rendszeresen használják ba fulladt. Hivatalosan csak kik évszázadok óta be vol- a kereskedelmi üzletkötések- 1964. jauár 1-én alakul meg tak zárva nyelveikbe.” nél. 1929-ben Bécsben meg- a Magyar Eszperantó SzövetRomáin Rolland nyílik az első eszperantó mú- ség salgótarjáni csoportja, zeum. A fasizmus térhódítá- melynek jelenleg 60 tagja Az 50 Eszperantó Világ- sával, az internacionalizmus van. A csoport agilis irá- kongresszust tavaly (először szellemét szolgáló nyelv mű- nyitója Magyart József, az Ázsiában) Japánban rendez- velőit üldözik, szervezeteiket OTP fiók helyettes vezetője, ték meg.' Az idén Budapes- betiltják. Másodvirágzása a ten lesz július 30 és augusz- második világháború után m- Jelenleg eszperantó oktatás tus 6. között az 51. eszpe- dúl meg. csak Salgótarjánban folyik. A rantista világkonferencia. Az Országos Eszperantó Nógrád megyei Építőipari 4000 résztvevőre számítanak. Szövetség 1901-ben alakul Vállalat munkásszállásán 23 A- ünnepélyes megnyitót ju- meg Budapesten a Dob utca fiatal tanul. A lánykollégium- lius 30-an a Sportcsarnokban 10o. számú házban. A leg- , ,n „ . JL K., tartják. Utána a különböző első magyar eszperantó kong- ’ g szekciók munkáját értékelik, resszust 1912-ben tartják, Bu- eszperantista van. Virágh kitűzik a feladatokat. Hét- dapesten, tizenhét évvel ké- László, a zeneiskola igazga- venkilenc éves az eszperantó. s6bb a 21. világkongresszust, tója eszperantó nyelvtudását Fejlődése során sok buktatót , . ~~ , .... , . . . kellett legyőznie Később politikai okokbol felhasználva például észt, es hazánkban is alábbhagyott az belga zeneszerzőkkel levelez, • eszperantó pártfogóján és a kottákat * leüld nekik, mimkaseszperantistakat kifeA latin holt nyelvvé vált a jezetten üldözték. A két vi- a megyei mozgalom kiszé- XIX. század végére. Nemzet- lágháború nevesebb eszperan- wtését hízón vára kedvezőközi nyelv hiányában a tar- tistái között találjuk Ka- 1 , , ®nyara e e sas érintkezés nyelve külön- rtnthy Frigyest, Szakasits Ár- ^ befolyásolja majd, hogy böző nemzetiségű állampol- padot, Kossá Istvánt. ‘ T*—* --------g árok között a francia, né- , . . .... met. később pedig az angol J^1SS ]ferken*’jj’es ln^uJ, me® lett. A világnyelv szükséges- 1959 a Magyar Eszpe- ... ségének problémáját először rántó Szövetség munkájában, foglalkozásokat, konzultácioaz 1630-as években vetették A művelődésügyi miniszter kat rendezhetnek. Az első fel. Később Descartes. I^ib- ÄStiv*táraként megbeszélésre május elején mtz, majd 1860-ban Jacob az tani_ került Grimm, a nagy német mese- tását. mondó is alkotott mestersé- A Nógrád megyei eszperan- ges világnyelvet. Népszerűvé tó mozgalom felszabadulás azonban egyik sem vált. Za- előtti munkája nem volt menhof (1859—1917) lengyel szervezett. Magános „mohiorvos az egyedüli, akinek kánok” voltak, ma már az mesterséges nyelve, az esz- egykori eszperantistákból egy perantó. kiállta az idők pró- sem él. báját. és mind népszerűbb Az 1945 utáni munkáról lett. sem lehet sok jót elmondani Magyarországon a nemzet- Kivétel Kovács Géza nyugdí- közi nyelv létrehozásának jas tolmácsi technikus, aß gondolatával először Kalmár jelenleg is élénk kapcsolatot György író foglalkozott 1772- t-.rt fenn az eszperantó vi- ben Kempelen Farkas. Bólyai lágszervezettel. és egy nem- Farkas. majd Széchenyi 1st- zetközi eszperantó nyelvű ván szintén egy új műnyelv szakszótár elkészítésében is pártfogója volt. Jókai is em- közreműködik. 1963-ban Szélit) a „Jövő század regényé”- csényben indult egy tanfo- ben. lyam. d» - «zép elképzelés a József Attila Megyei Mű velődési Házban minden szerdán délután 17 órától közös sor. R. I. irasara. Korábban cikkben foglalkoztunk azzal, hogy Szirákról ,.. - , , , , , „ Budapestre jár dolgozni Joób ‘doszerusegnek megfelelően Gyula és felesége. Négy kis- valoszmul€g sort britünk korú gyermeküket a férj beteges édesanyja gondozza, bár ő is sokszor orvosi ápolásra szorul. A cikkben hiányoltuk, hogy a község vezetői, l'?* a ,r““ J.lu“rüz: aBSUBlk ue T,™ Áronok kesve erkezett. Mint olvas- magyarazasat intézményei nem éreznek Sz. Ferenc (Kisterenyc): Felvetésének megvalósítása • meghaladja a mi szűk kereteinket. Verseket a vasárnapi A. Béla (Ecseg): Hozzászó- számainkban rendszeresen Iása a Palócföld vitához, el- közlünk, de azok elemzését, nem látjuk felegyütt a családdal s legalább “**“£*“* e.zt ? ‘é‘ «tatunknak, a feleségnek nem nyújtanak mat' Koszonju,k fáradozását, munka-alkalmat Szirákon. A napokban Joób Gyulánétól levelet hozott a posta. ........ , . , . , . . melvben sainálattal kürti nos- ezt a küldeményt — sem nek édesanyád bizonyara na- K mindezídS nem S a verset, sem a karcolatot ^ örült, a talán meg is tettek gondjuk megoldásában. — nem használhatjuk. jutalmazott értük. Sz. E. (Karancskeszi): SajF. Tibor (Alsópetény): Rajzzal illusztrált két kis versedCs. Katalin (Debrecen): ÉrO Gusztáv (Salgótarján): A napokban Szirákon jár- zelme rokonszenves bizonvá- K”sz°níük a javaslatot, az nk és felkerestük a köz- ! roKonszenves, Dizonya- esemeny idején visszatérünk ra őszinte is, de versében rá — országos vonatkozásban. tunk ségi tanács végrehajtó bizottságának elnökét, Parlag Ferencet és tudomására hoztuk a levél tartalmát. ígéretet tett arra, hogy foglalkozik a család gondjával és eljár a helyi földművesszövetkezetnél, illetve állami gazdaságnál, hogy Joób Gvuláné részére munkahelyet biztosítsanak. A tanácselnök arra is ígéretet tett. hogy a családot személyesen is felkeresi. EGYETEMI TANULMÁNYOK IDEJÉN IS KŐTELEZŐ TARTASDÍJ Ki léphet be a laktanyába? S. J. olvasónk írja: két gyér- iskolai, egyetemi végzettség mek eltartásáról gondoskodik, megszerzésére, azok azt meg akik elvált feleségével élnek is szerezzék.. A továbbtanu- közös háztartásban. Legutóbb láshoz fűződő egyéni érdek azt hallotta, hogy a gyermek összhangban áll a társadalom továbbtanulása esetén még érdekeivel. Természetes, hogy D Károly rétsági olvasónk az egyctemi tanulmányok ide- az ilyen magasfokú tanúimé- érdeklődik, hogyan szerezhet- is kell fizetni a tartás- nyok folytatása a gyermekre ne már néhány nappal előbb dijat. Kérdezi, milyen ren- is kötelezettséget ró. Köteles belépőt a laktanyába ha meg delkezés szabályozza a tovább- a tőle elvárható, legjobb ered- szeretné tekinteni a Dérvné tanulókra vonatkozó tartási ménnyel végezni az iskolát, Srinház valam-dyik előadást kötelezettséget? hogy kiérdemelje a jogszaMint írja eljáró dolgozó, aki bályban biztosított kedvezépp csak az előadás előtt ér * menyeket. A társadalmi őszhaza a faluba. tandíj lehetőségeit is ki kell A Legfelsőbb Bíróság XXIX. használni. Nyilvános előadások al- számú polgári elvi döntése a Követelhet-e tartást a gyér- kaiméval a szokásos lakta- családjogi jogszabályokra fi- mek, ha közben hosszabb nyai belépési engedélyre gyelemmel, ismét kihangsú- ideig munkában állt, és azt nincs szükség. A nézőket a lyozza, hogy a kiskorú gyér- követően kíván főiskolai, egye- katonák a jegy felmutatá- mek tartásdíjra való jogo- temi tanulmányokat folytat- sa után elkalauzolják a lak- sultsága a 16. életév betolté- ni? se után is fennáll a továbbta. Erre is van állásfoglalás, nulás esetén. Ilyenkor az összes körülméOlvasónk levelével együtt a nyék mérlegelésével kell álszerkesztőségbe több kérdés lástfoglalni a bíróságnak ab- is érkezett, hogy a munkáké- ban a kérdésben, hogy a szü- pes nagykorú gyermek tanul- lőtől elvárható-e, vagy pedig Hiányainak folytatása esetén megkívánható-e, hogy a gyer- milyen feltételek mellett, és mek a továbbképzését esti, milyen mértékben követelhet vagy levelező tagozaton foly- tartást. tassa. Az 1966. április 29-i la- Kérem a vendégeket, bármi- A Legfelsőbb Bíróság ki- Az elvi döntés azt is lapunkban megjelent Nyilvános lyen panaszuk, vagy észrevé- mondta, hogy a gyermek .íagy- mondja, hogy a szülő a mun- pofon című írásunkkal kap- telük van, azt a mindenkor korúságának elérése után is kaképes nagykorú gyermeket csolatban Molnár Mária, a szolgálatban levő üzletveze- jogosult a tartásra, mindad- nem köteles tartani, ha a Karancs Szálló igazgatója tőnél tegyék meg, mert egye- dig, amíg a szükséges tanul- gyermek a továbbtanulásra kérte, közöljük alábbi sorait: dűl ő hivatott a panasz or- mányait folytatja. A társadal- alkalmatlan, vagy a tartás- „A vendéglátás és szálló- voslására. Amennyiben az mi fejlődés szempontjából ra nem méltó. Akkor sem kö- dánk hírnevével, szellemével üzletvezető intézkedése nem ugyanis kívánatos és indokolt, teles a szülő tartani a tanul- összeegyeztethetetlen a fel- elégítené ki, úgy forduljon hogy a társadalom tagjai mi- mányokat folytató munkaké- szolgálónő viselkedése. A fe- személyesen, vagy levélben nél műveltebbek legyenek, mi. pes nagykorú gyermekét, ha lelősségrevonás megtörtént, hozzám. nél magasabb képzettséget ezáltal a szülő a saját szükHasonló esetek elkerülése ér- szerezzenek meg. Akik tehát séges tartását vagy a kiskorú dekében a felszolgálónőt más Molnár Mária a t^orábbi tanulmányaik ered- gyermekének tartásál veszemunkaterületre helyeztem át igazgató menyeként alkalmasak a fő- lyeztetné. tanya kultúrterméhez. Cikkünk nyomán B felelősségrevonás megtörtént
