Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

1966 május 8. vasárnap WÖG R A D 7 Felkészülési a nyári népművelésre S megbeszél lseken és vi- dezvényekíkel, céltudatos, gon- masabb kérdések kiváló szak­iakon egyre ritkábban dós tervezés mellett, viszony- értőkkel való megvitatása, kő. hangzik el, hogy a nép- IaS kevés idő alatt jelentős zös beszélgetések, számtalan .. ,. , ’ ° . hatást lehet elérni. Feltétlen hasznos együttfótre adnakal­Tr,ihaia- tágul, illetve mélyül a részt- kaimat. A televízió a művé- „uboikaszezon vmi. vevők érdeklődése, formáló- szeti tájékozódásban is jóse­dott nezet, a leg 1 dik ízlése és néhány vonatko- gítőtárs lehet. A művészeti §>a or a 1 zásban bővülhet ismerete is. adások, az irodalmi, zenei ma,, sok«», mescafoi- A falutlapofcnak egy más műsorok, filmösszeállítások, berek már sokszor megcáfol­ták- Mikor av általános BITI- " mmuapj^.ar. »».o-, uiuouiun, f3 , ,,or. az ? . 8- formája is kínálkozik. Me- műterem látogatások igen von­korlatot nézzük, mégis azt J tapasztaljuk, hogy igen sok kultúroíthonunk, könyvtá­runk a nyár beköszöntésével hét lakatra zárja kapuit. gyénkben elég sok olyan te- zóak. lepülés van — mint Hollókő, , „ , , , ,, Salgó, Csesztve — ahol kü- mar a művészetekről lönleges, máshol nem talál- szóltam, hadd toldjam meg ható értékeket őrzünk. Hasz- esy új lehetőséggel, amelyet Egyrészt kísért a megszokás, nos ezekre olyan kuUurális az erősödő mezőgazdaság kí- masreszt a regi szemlelet megmozdulasokat építeni, nál. Ma mar minden vala­amelyek foglalkoztatják az mirevaló termelő közösség égisz falut, esetleg oda vonz- megteheti, hogy egy-ket hét­re meghívjon olyan tudoma­r.em veszi észre a kialakult vagy születőben levő új hely­ze.st . , . , , _, - zák a környék lakóit is. A kozelgo nyárral erdemes a megváltozott körűim inyek­... . , . , nyos munkást, írót, vagy mű­Kisterenyenék, Diosjenonek, hogy Karancsiapu] tőnek es re néhány gondolattal utalni. ö gazdagítja élményanyagát ­de meg- más művelődési otthonunknak ÍLx-VÍtJÍ ----- u__ F okozatosan ugyan, változnak az emberek vészt, aki gazdagítja esténként szívesen beszélget .... .......... elet.- szép, üde parkja van Ezek & mun,kás0(kkal alkotási terü­é s munkakörülményei. A la- nagyszerűen _ felhasználhatok letérőlj annak problémáiról, tástól-vakulásig való roboto- yldfm falusi vasárnapok tar- Az u együtüétek módot mezőgazdaságban tására. A szabadban rendezett nyújthatnak íziésformalás. lást még a mezögazdasagoan ™ ,««««.» nyújthatnaik is felváltja az időhöz kötött műsorok,., bemutatok, vétel- Kizárólag és a gépek által mind job- kedok, Közös táncos játékot függ, hogy aíel­ban megkönnyített munka. A szeles kórból vonzzák, m nde­tervezéstől, talán élő emberek is — külö- nekelott a fiatalokat A v<äi- menriyiben jelentenek kelle- ............ esténként. zasi körzetek kialakításával ........................ n ősen a fiatalok lehetőségek :nek kelle­mes, vonzó szórakozást, élve­_ körzetek d elfőleg ' szombaton és* mun- kapcsolatban már szóba kér- kaszüneti napokon szívesen rült a szomszéd, helységekbe keresik a társas kapcsolaté- irányuló látogatás. Ezek a Nem mehetünk el behunyt kát. Külön figyelmet érdemel, kirándulások nagyobb távol- szemmel a legifjabbak nek a szünidejüket töltő la- ságra is szervezhetők. Helyes, problémája mellett sem. A nujók ka a kultúrotthonok bátran tanítási szünet szinte felajáni­Jelentősen megváltoztak a szerveznek — az önálló ke- ja ezt a réteget. Igen kívá- tárgyi lehetőségek is. Az resettel bírók részére akar natos, hogy a gyermekeknek le- utóbbi években szinte teljes- önköltséges alapon is — tá- hetőségük nyíljon a televízió sé vált a népművelés intéz- volabbi vidékekre vagy éppen megfelelő adásainak látogatá- ményhálózata. Néhány falu a fővárosba kirándulásokat. A sá.ra. Fontos megoldást talál- kivételévél mindenütt van el- közös utazás vonzását ^ csak nj> hogy a könyvtáros sza- fogadható kultúrotthon, fokozza, ha a résztvevők elő- badsága alatt se záruljanak aránylag jól ellátott könyv- zetes ismereteket szereznek az be a gyermekek előtt a könyv­tár. Az egyébként nehezen útvonalra és a helységekre tárak ajtajai. Hálás közönsé- fűthető művelődési helyisé- vonatkozóan. További gazda- gej lehetnek ők szellemi és gek nyáron, e gond megszű- gítást jelenthet a kiemelkedő mozgásos vetélkedőknek, a nés=-vel igen könnyen tehe- kulturális eseményeken való vidám, csoportos táncos játé- tók ” otthonossá, kellemessé a részvétel, az országos . hírű koknak, szórakozni, művelődni vá- kultúrkincsek — múzeum, gyök számára képtár, műemlék — megtek n- Hosszan lehetne még so­Űj tényezőként lépett a nyá. tése. rolni az előnyös kedvező ta ri lehetőségek sorába a min- Szó kívánkozik az üzemi és pasztalatokat, gondolatokat, den kultúrotthonhan és közös tsz kirándulásokról is. A amelyek részletesebb elemzés szórakozó helyiségben meg- programba iktatott termelési nélkül is^ érzékeltetik a nyá található tv, a széles körben eljárás vagy munkaeszköz be- ri népművelés szükségességét elterjedt magnetofon. Ezek mutatók megtekintése él- és lehetősegeit. Az említettek, kitágították a nyári népmű- ményjelleg mellett gyümölcsö- úgy gondolom,_ elégségesek, veirjs határát. ző is lehet. A megvalósításhoz hogy a népművelés irányító A megszokottság talaján. viszont elengedhetetlen a mű- munkásai, a művelődni, szó­álló, negatív álláspontú vitat- velődési otthon és a gazda- rakozni vágyók a helyenként kozó - akiből az utóbbi idő- sági vezetők szoros együtemű- ltérfi körülméllyek s^ba ben elég szép számmal akad kodese. „ .... rögtön közbevághatna: m m€gvalósi. vetelével- ldoben elkezdjek a Mtea*««telIW mindenütt adottak a lehetőségek. A tel évi­n ezek többnyire igazak, az esz­közök valóban adottak, de inkább az érdekel, mit és hogyan tegyünk? Erre egy szellemes pedagógus mindig zió azonban mindenütt kínál- azt a fiatal lányt és fiút hoz- ja kimeríthetetlen tarsolyát, za példának, akiknél vonza- A műsorban szereplő legizgal- lom alakul ki és minden elő­zetes tapasztalat nékül meg­találják a módját, hogy érzel­meiket kifejezésre juttassák. Azt hiszem ebben az összetet­tebb kérdésben is az a dön­tő, hogy a népművelés köz­vetlen irányítói szükségességét érezzék a népművelés folya­matosságának, s erről az alapról mélységéber. tekint­sék át a számításba vehető tényezőket, szenvedélyesen keressék a legjárhatóbt utakat. Nádházi Lajos az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának munkatársa Világnézeti nevelésünk alagjairól Elöljáróban szeretném ki- életkori sajátságainak meg- tartson legalább főbb vonalai- emelni, hogy e rövid cikk felelően tudományos alapos- ban a tudomány előrehaladá- keretében nem a társadalom- sággal határozza meg a meg- sával és az ebből adódó vi- tudományok ellen, vagy a figyelés és ismeretszerzés, a Iá gnézeti kérdések megisme­természettudományok érdeké- gyakorlati, a társadalmi te- résében! Különösen fontos, ben kívánok érveket felsora- vékenység maximális köve- hogy nevelőink megismerked­koztatni. Az összefüggő neve- telményeit a világnézeti ne- jenek azokkal a filozófiai lési tényezők közül egy fon- velésben. Az érettségi vizsga- problémákkal, amelyek az új tos terület helyzetének rövid szabályzat azt emeli ki, hogy tudományos eredményekkel elemzése és az iskolareform- a természettudományos tan- kapcsolatban éppen az el­tárgyak tanításának egyik múlt években kaptak helyet, legfontosabb célja: képessé illetve megvilágítást a tegyük a tanulókat a jelen- marxista filozófiában. Ilyenek ségek tudományos szemléié- például: a tömeg és energia téré. változásának összefüggésével kapcsolatban a Einstein féle Ennek megvalósításához az képlet dialektikus értelmező­ken, hogy az ismeretszerzés se. Az „elemi részecskék” bő­lényegében passzív folyama- vülésével kapcsolatos kérdé- tát a tanulók aktív tevékeny- sek. A kvantummechanikának sése váltsa fel. A tanulói ön- rendkívül kiterjedt kutatásai tevékenységének a világné- a kémia és fizika területén, zeti nevelésben is igen lé- A matematika szerepe a mo- nyeges szerepe van, egyrészt öern fizikai világkép kialakí- a tanítási óra ismeretszerzési tásába'i. Az egész biológiát folyamatában, másrészt az is- forradalmasító szerves-kémiai kétségbe vonják, sokan pedig k,utatások- a molekuláris bi­vábbf ejlesztésében. Ha példa- ologia e'i genetika kapcsolata, ul egy fizika órán tanár és tanuló csak azt mondja el a bolygók mozgásáról, vagy az élő anyag szerkezetéről, amit az öt-hét évvel ezelőtt meg­jelent tankönyv illetve tan­anyag tartalmaz, akkor mesz- sze elmaradnak a kor köve­telményeitől, az élettől. Nem­csak ajánlatos, ahogy a Ne- . ... .. velési Terv mondja, hanem , bonyolult, az ok tükrö­hoz kapcsolódó időszerű fel­adataink vizsgálata volt a célkitűzésem. Ennek előrebocsátása szük­ségesnek látszik, hiszen sokan a szaktárgyi oktatásban folyó világnézeti nevelés szempont­jából nem tekintik egyenlő fontosságúnak e két tudo­mányágat, illetve a humán és a reál tárgyakat. A társada­lomtudományok világnézeti nevelő ereje és szerepe álta­lánosan elismert, a természet- tudományokkal kapcsolatban ugyanezt a szerepet egyesek nem ismerik. Általános ta­pasztalatunk, hogy adott le­hetőségeit nevelőink nem használják ki megfelelően. Reálisan értékelve a helyze­tet azt állapíthatjuk meg, hogy e két nagy szaktárgy-csoport világnézeti nevelési szerepe nem azonos ugyan, de egy­formán fontos, kiegészítik egymást és csak együtt ad­hatnak teljes tudományos vi- 1gképet A természettudományok, a műszaki tudományok fejlődé­se. akkor szolgálja maradék­talanul a szocialista fejlő­dést — ha ezen tudományo­kat haladó társadalomtudo­Kiemelkedő e problémák közül a biológiai tudomá­nyokban ma központi helyet elfoglaló genetika, amelynek új eredményei filozófiai szem­pontból is igen jelentősek. Itt merül fel legélesebben a de­terminizmus kérdése. Az örök­lődés determinizmusa rendkí­szükséges is, hogy a sajtó­ban, a tudományos folyóira­tokban, a rádióban és a tele­vízióban figyelemmel kísér­jék azokat a tudományos és technikai eredményeket, ame­lyek a világról alkotott isme­ződése az okozatban számos áttételen keresztül jelentke­zik és a genetikában az ok csak megtörve tükröződik az okozatban. Az új ismeretek átsegítenek bennünket azo­kon a zsákutcákon, amelyek­--------------------- reteinket teljesebbé és mé- "em eSyszer J^ott már a m ány hatja át és a marxiz- lyebbé tehetik. Természetesen IO <?®ia.,e^Y naSy°n egyszerű mus-leninizmus alapján álló dolgozók hajtják végre a fel­adatokat. Kétségkívül van­nak tantervi problémák, arányeltolódások, szó sincs azonban az oktató munka egyetlen területén sem szem­benállásról, ellentétről. ehhez a tanítási órák sablo­mechanikus determinizmus nos keretét a tanulói öntevé- fettételsaése alapján A kor- kenységre, aktivitásra alapo- szerű: ,ku?kret genetika; is kell fel­A marxizmus—leninizmus a tudományos világnézet kiala­kításában nélkülözhetetlenneK tekinti a természettudomá­nyok eredményeit. Ezekre tu­datosan támaszkodva vezeti a társadalom átalakításáért fo­mereteknek, amelyeknek még az * " 'ismeretszerzést megközelítésével sem találko­zunk a középiskolai tanköny­vekben, rendkívül fontos vi- lágnézet/ormáló jelentőségük van. zott módszereknek váltani, pedig kibővíteni. KISZ fog­lalkozásokon, szakköri kere­tekben megvitathatok nagy jelentőségű tudományos ered­mények, felfedezések, amelyek A bevezetésre kerülő re- alkalmasak arra, hogy a vi- form tankönyvek tenmészete­lágról alkotott Képet iéljfe- *en -már-kiküszöbölik ízeket sebbé tegyék. A tanulókat- az ellentmondásokat, nem úgy kell irányítani, hogy az mentesítik azonban n -velőin- őket érintő tudományágak két és a fiatalokat sem az lyó harcot. Lényeges feladat- területén folytassanak alapo- előbb már kiemel* folyamatos nak tekinti a természet tudó- sabb tanulmányokat, dolgoz- „tájékozódási” munkától, mányos oktatás kiterjesztá- zanak fel kisebb részproblé­mákat, vegyenek részt külön­böző pályázatokon. Minél több tanulót kell bevonni az órák és gyakorlatok előkészítésé­be is! Kiemelhetően fontos feladat tehát, hogy a tanári és ta­nulói ismeretszerzés sét, mert a dialektikus mate­rialista világnézet legalapve­tőbb, legáltalánosabb kérdé­seit érintik. (A világ anyagi- sága, anyagi egysége, az anyag és a mozgás kapcsola­ta, tudat, fejlődés stb.) A Nevelési Terv a tanulók T öbb helyei" is megvaló­síthatók például a ba­lassagyarmati járás­ban kezdeményezett összevont ismeretterjesztő na­pok. A nyári hónapokban a kultúrotthon helyiségei mel­lett a tanítási szünettel az iskolai termek jó lehetőséget kínálnak a különböző kiál­lításoknak. A község problé­máitól függően sor kerülhet termék, termelési eljárás, egészségügyi, népművészeti, lakberendezési, képzőművé­szeti, kézimunka, foto és más jellegű kiállítások egy­idejű bemutatására, a kiál­lításokhoz kötött filmek ve­títésére, rövid szemléltető is­mertetőkre, esetleg csillag- vizsgálássaí egybekötött esti beszélgetésekre. Ruhabemu­tató alKaimával a célszerű öltözködésre, gyermekjáték, mesekönyv bemutatóval egy­bekötve pedig néhány alp- vető pedagógiai kérdésre le­het felhívni a figyelmet. Cél­szerű ezekhez a járási műve­lődésügyi intézmények, társa­dalmi szervek bizonyos ese­tekben kereskedelmi egysé­gek vagy üzemek segítségét is kérni. Ilyen összetett ren. A jazz története III. 4 boogie— woog; swing ezt improvizációval helyette sítették. A chicagói 1917-ben az Egyesült Al- New Orleansból száműzött lamok belépett a világhábo- jazzmuzsikusok új letelepedé- rúba és New Orleanst hadi- si helyein jött létre a húszas kikötőnek nyilvánították. Sto- évek elején. Kialakul a „bo- ryville-t bezárták és a mussi- ogie—blues” is, mely külö- előkészíti a swing-korszakot. kusok szétszóródtak az álla- nősen a chicagói és a harle- mok egész területére. A hu- mi zongoristákra jellemző. A szas években alakult ki a „boogie—woogie” stílus je- jazz mindmáig meglevő két lentös zongoristái a Lousvil- irányzata: az „EAST COAST” le-ből származó Meade Lux Levis, a chicágoi Jimmy Yancey. a ritmikus játékot és külön a lem” — Gonda János határozta már közismert dallamot, s meg legtalálóbban: „Ellington jellegzetesen impresszionista iskola művész; nála a hagyományos néger blues-hangulat a jazz alapvető Intonációja valami­lyen sajátságos lebegéssé, vibráló fény-árnyjátékká ala­kul át.” Sajátságos vonások ezek, s az ő és társai, Comt és a „WEST COAST” iskola. Az utóbbi egységes stílus volt. mely fehér muzsikusokat is befogadott. Az „EAST COAST” magába foglalta a jazz minden irányát és stí­luskorszakát. 1928-ig tartják életerősnek a jazzteoretikusok a New Or- leans-stílust. A muzsikusok a .száműzetés” után új körül­ményekhez alkalmazkodtak, s az új talajban új zenei ha­tások alakultak ki. A ragtime, — fejlődése fo­lyama i — mindinkább zon­goraműfajjá lett. Gondolunk elsősorban a virtuóz játékra, mely kitűnően érvényesült a huszas években felvirágzó hangszeres blues-formájában a boogie—woogie-ban. Tem- ). járói ugyanazt mondhatjuk, mint Scott Joplin a ragtime- ról: a boogie—woogie soha­sem gyors — csak ilyenféle A szó lendületet, ruganyos himbálózást jelent. Az új stí­lusban a ritmus-csoport elvá­lik a dallamtól. „A dallam bemutatását a szaxofon kő- Qasi Fietcher Handerson. rus végzi, vagy az énekest Wohh « kíséri dallamos menetekkel. A chicagói iskola vezető A rézfúvók többnyire éles ak- alakjai Dix Beiderbecke, kordokkal vágnak közbe. Frankié Ttrumbauer, Duke melyek emelik a ritmus fe- Ellington. Armstrong, Benny szültségét”. A swing a „big rendszerint 4—6 Goodman. A stílus első jegyei band”-ek a „fehér combó”-kban (kis- fénykora, együttesekben) figyelhetők meg. A már előbb említett szaxofon, klarinét—trombita—pózán hár- csoport: masába fokozatosan belép a —dob a felállása. A korszak szaxofon. A fúvósok lassan legnagyobb muzsikusai: Ben­Chick Webb működését a .yszínes-swing” korszakának is szokták nevezni. Szólnunk kell a klasszikus jazz-zongorastílus legnagyobb , - , , , alakjáról, Art Tatumról is. (nagyzenekarok) Művészete a harlemi iskola végző is mindmáig túlszár már nem egyenrangú partne­rei egymásnak; a kollektív improvizáció átadja helyét a szóló-kísérőhangszerek meg­osztott kettősének. Szólója ják. Szinte a jazz a klassz! után az illető hangszer visz- kus zene felé emelkedik, ö szalép a kíséretbe. Megoszlik a jazz nagyzenekari stílusát helyenként már-már szimfoni­kus magaslatra emelte. Szim­a beat és a dallam is. „A rit­mushangszerek hordozzák a beatet, a fúvósok pedig a dal- fónikus jazzt csinált, különö- iamot, illetve a rögtönzést sen az ötvenes években ko­bozzák, amely utóbbiból fo­kozatosan tűnik el beat.” A trombita, 3-4 pózán, 4-5-6 nyalhatatlan csúcspcmtja. Dí valamint ritmus- szítőtechnikája egyszerűen hi- ?Rár.-bogo zongora hetetlen „A dallam valahol mindig ott szól a zongorán: hol a bal kéz hozza, mint önálló szólamot, hol meg a futamok egy-egy hangját nyomja le a többinéi erősebben és ezzel tör át a melódia a díszek és akkor­dok kábító szövevényén.” A kései swing korszak ze­néje erősen a tánczene felé hajlik, de a világ már kezd felismerni a klasszikus jazz értékeit, keresik az újabb harmóniát, az új stílust, me­ny Goodman, a Dorsey-fivé- rek és Duke Ellington. Az utóbbit „poéta doctus”-nak azaz tudós keltőnek is hív­benyomást kelt. Ez a stílus a jazzból tehát kivonták külön a „Tone Parallel to Har­szült sok átdolgozása: a „Per- pidó”, a „The Moocket” vagy lyet meghoz a modern jazz. Molnár Zsolt Az érettségi vizsgák sokszor komoly ellentmondásai is er­re figyelmeztetnek bennünket. Az ember származásául szó­ló feleletét az elmúlt évben például két tanuló az­zal egészítette ki az érett­ségin, hogy: „Bár az iskolában lépést azj tanultuk, hogy a ember a majomtól származik, de én ezt nem hiszem el.” — A fe­leletben vagy mondjuk in­kább úgy, leckében: természe­tesen közös őstől való szár­mazásról volt szó. Nagyon sokszor az ilyen ellentmon­dást a nevelők deklaratív, ke­vés bizonyító erővel jelentke­ző állításai idézik elő. Sok esetben találkozunk még kár­tékony, elsősorban vallási ..alapokon” álló családi befolyással. Nem elég te­hát az, hogy a tananyag biztosítja a világnézeti isme­ret alapjait. A lecke megta­nulása lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a tanulók mate­rialista magyarázatot kapja­nak, a valóságot nagyobb ösz- szefüggéseiben is megismer­jék. Világnézetről vagy ahogy az érettségi szabályzat is mondja, aktív világnézetről azonban csak akkor beszél­hetünk. ha az ismereteket a meggyőződés érzelmi szálai is átszövik, ha a tanuló kellő vi- .akészségre tesz szert a tudo­mányos világnézet terjeszté­sében és védelmében. A szaktárgyi világnézeti nevelés tudatos folyamatát sajátos módszereit és kapcso­latai a bevezetésre kerülő .Világnézetünk alapjai” c. Tantárggyal a szaktudomá­nyok világnézeti kérdéseinek ismerete alapján nálunk is feldolgozták. Elsősorban kö­zépiskolás nevelőinknek kell kihasználni minden adott le­hetőséget ennek tanulmányo­zására, megismerésére. Mint bevezetőben említettem: a kérdés sürgető aktualitása vezetett a probléma felveté­séhez. \ndrássy Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents