Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

4 nograd 1966 május 5. csütörtök A jazz története II. A blues, archaikus és klasszikus iazz A láthafatla A blues előbb a vidéki, majd a nagyvárosi proletari­átus tipikus népdala, általá­ban a nehéz életkörülmények­ről szól. Jelentése az amerikai zsargon szerint szomorúságot, rosszkedvet jelent, az eredeti blues nem hivalkodó, rendkí­vüli egyszerűség jellemzi. „Ha senki sem törődik veled, ha szegény vagy és kitaszított — akkor énekelj bluest”. El­terjedése a rabszolga-felszaba­dítást követő időszakra esik. A felszabadított négert rög­tön elkülönítik, s ez az új­fajta diszkrimináció csak az első világháború idején oldó­dik valamelyest, de utána is­mét kialakul a régi helyzet. A blues afro-amerikai zene, elsősorban énekes forma. Alapja egy 12 ütemes harmó­niai szkéma, mely kitűnő im­provizációs alapot nyújt. A hangsúly a mondanivalón és az előadáson van. Az archai­kus blues tetszőleges hosszú­ságú, és harmóniai rendje kö­tetlen. A klasszikus blues a századforduló táján alakul ki a néger folklór főbb góc­pontjain, New-Orleansban, Memphisben, Kansas-City-ben. Még elődjét a sok beszédsze­rű elem, a recitatio tarkítot­ta, dallamát tekintve a klasz- szikus bluesben a rögtönzött beszédmelódiákat kiszorítja a megkomponált téma és ennek tudatos variációja. Egysége­sebbé és dallamosabbá válik, az improvizáció pedig átkerül az önálló, hangszeres jazz- bluesba. Az amerikai néger folklór és a jazz útja akkor válik el, mikor New-Orleansban kiala­kul az önálló szórakozóne­gyed, a híres Storyville. A szórakozóhelyeknek hiva­tásos zenészekre volt szüksé­gük. Az amatőr fúvós-zeneka­rokból sokan szerződtek el Storyvillebe. Kisebb együtte­sek alakultak ki, a combók, amelyek megteremtették a klasszikus jazz stílust. Jellem­zője a rendkívül magasrendű kollektív játék, több muzsi­kusnak az adott témára való párhuzamos improvizációja. Egymást állandóan figyelik és gyors zenei reflexekre, alkal­mazkodó készségre van szük­ség. Az improvizációt hot- nak (jelentése magyarul: for­ró) nevezik, ami a rögtönzés érzelmi átfűtöttségére utal. Megváltozik a zenekarok hangszereinek összetétele. Az együttest melódikai és ritmi­kus funkciót betöltő instru­mentumok csoportjára osztják fel. Megjelenik a pózán és a bőgő, míg a ritmushangszerek­nél már lábgéppel is találkoz­hatunk. Óriási jelentősége ab­ban rejlik, hogy az összes ütő­hangszer egyetlen játékos ke­zelésébe kerül. A dob-kórus egyetlen személyre csökken, s így alakul át az ősi ritmus­zene ritmus-kíséretté. A melódikai hangszereknél a kornett (vagy trombita) klari­nét és pózán viszi a prímet. A komett kiválóan alkalmas a néger népzene ősi sajátos­ságára; a csúszásra, a klari­nét, a virtuóz játékra, a pózán pedig kontrasztot jelent a kla­rinét fürge szólamához a ma­ga nehézkes meneteivel. A New-Orleans-i klasszikus jazz első „nagy” együttese a Buddy Boldeni’s Ragtime összeállításukban hegedű és gitár is szerepelt. Legnagyobb vetélytársuk a kreol muzsi­kusokból álló Olympia Band volt. Az utóbbi stílusát vitte tovább az „Original Creole Band”. A legkiválóbb fehér muzsi­kusokból alakul meg 1913-ban az „Original Dixieland Jazz Band”. Ez az együttes jelen­tette a fehér jazz első szaka­szának fénypontját: a klasszi­kus néger jazz-stílus mellett kialakul a fehérek önálló jazz- stílusa, a dixieland. Szólnunk kell még a „jazz” szó eredetéről. A „jass” kife­jezés a kreol nyelvben vadá­szatot és izgalmat is jelent. 1860-ban használják először a „jasm” szót az irodalmi nyelv­ben a lelkesedés, az izgalom, a lendület kifejezésére. Ugyan hamar eltűnik ez a szó, de megmarad a „jass”, mint fő­név. Kimondottan, mint „Jazz” 1915-ben használták először, egy fehér zenekarral kapcso­latban. Azóta ennek a zenei műfajnak állandó megnevezé­sére használják. Molnár Zsolt Zöldben izzik a május. A nógrádi középiskolákban is majdnem ezer diák készül a feledhetetlen ünnepre, ame­lyet hányszor emlegetnek majd évek múltán! Május 7- én ballagnak a negyedikesek, 27 osztály. (613 gimnazista, 78 szakközépiskolás és 220 technikumi diák. A megyé­ben Balassagyarmaton és Sal­gótarjánban idén érettségiz­nek először szakközépiskolá­sok, akik az érettségi bizo­nyítvány mellé szakmunkás­bizonyítványt is kapnak.) Az érettségi emlegetése nem akar „ünneprontás” len­ni. Mindenki tudja, a balla­gás után pár nap múlva kez­dődik a nagy erőpróba. Nem Ballagás előtt a IV. B-be. Hogyan készülőd­nek? *-v hetes jelent Tóth Nor­bert osztályfőnöknek: — Jelentem, az osztály lét­száma 39, jelen van 39. — Köszönöm — fogadja a tanár a jelentést. Vajon, hányszor jelentik még az osztály létszámát? Nem sokszor. Pár hét múlva nem létezik ez az osztály. Csak az emléke marad, meg a tagjairól készült fényképek a tablón. Amit majd felrak­nak egy folyosó falára. Persze, ezután is találkoz­nak néha egymással, akik IV. & lamit. Megegyeznek az idő­pontban, a ballagás rendjé­ben, a szülők, a rokonok, az ismerősök fogadásának mód­jaiban stb. Mindabban, ami nélkül nem ballagás a bal­lagás. Figyelem a jókedvű társa­ságot — mit is tehetnék? — s arra gondolok — ez is szo­kott fordulat a riportban! —, hogy pár hét múlva valóban nem fog létezni a IV. B? „Elballag” a 27 leány, a 12 fiú? Hová? Itt az első padban Pintér Rozália (a kis Roz), vajon minek készül? S a többiek? Az előbbi precíz Sándor Jó­zsef? A kis Roz egyetemre, ma­Májusi események a megyei művelődési házban Sándor József, a precíz Mozgalmas, eseményekben bővelkedő lesz Salgótarján­ban a megyei József Attila Művelődési Ház májüsi prog­ramja. A hónap műsorsorozatát 6- án nagyszabású Bárdos-est vezeti be, melynek keretében fellép a salgótarjáni Május 1 úti általános iskola, a Ba­lassagyarmati Szövetkezeti Bizottság, a Salgótarjáni Köz- gazdasági Technikum ének­kara és a Salgótarjáni Peda­gógus Kórus. Az együttesek Bárdos Lajos műveiből mu­tatnak be színvonalas válo­gatást. Az estre egyébként az illusztris zeneszerzőt is meg­hívta a rendezőség. A hónap legnagyobb érdek­lődést kiváltó eseményének a május 13—15. között megren­dezésre kerülő Amatőr Jazz­Frontátvonulás Kinyitott a zöldvendéglő, és aki csak teheti beül néhány percre a lombosodó fák árnyé­kába, vagy odatartja téltől sá­padt arcát a napsugaraknak. Kis asztaltársaság ül a zöldre mázolt kerítés mellett. Bárom fiú meg egy lány. Az utca felőli be­járatnál feltűnik egy magas, pi­ros arcú, hatvan év körüli fér­fi. A fiatalok közül elsőnek a lány veszi észre. Mond valamit a többieknek, azután: — Karcsi bácsi! Karcsi bácsi.. . Jöjjön ide hozzánk! — kiáltják szinte egyszerre, széket húzva, asztalt seperve. És Karcsi bácsi megy. Biztosan örül is a nép­szerűségnek,, de ez most nem látszik rajta. Karcsi bácsi be­teg lehet, mert azt mondja: — Gyerekek, rettenetesen fáj a fejem, meg itt elől, ni. . ■. “ és a gyomra tájékára mutat. — Frontátvonulás ... Hirtelen időváltozás — szól valaki. — Szegény Karcsi bácsi! Meg­érzi az időváltozást. Biztosan asztmás - mondja őszinte saj­nálattal a lány, mire Karcsi bá: — Az, az! Este iszom — azt másnap meg fáj a fejem.. — Pi­es Tánczenekarok H. Orszá­gos Fesztiválja ígérkezik, majd május 20-án Vietnam címmel öntevékeny csoportok műsoros estjére kerül sor a megyei művelődési házban. Május 26-án az észak-olasz­országi Friuli tartomány ének-zene- és táncegyüttese lesz Salgótarján vendége, 27- én a Salgótarjáni Állami Zene­iskola ad hangversenyt, 28- án az Ünnepi Könyvhét meg­nyitójára és ehhez kapcsoló­dó irodalmi műsorra kerül sor a művelődési házban, vé­gül május 30-án népszerű éne­kesek és tánczenekarok köz­reműködésével slágerkarne­vál zárja a hónap program­ját. Az „élő” műsorok mellett érdekes kezdeményezése a megyei művelődési háznak a Az előzmények A salgótarjáni Szolgáltató és Tempó Ktsz januárban el­határozta, korszerűsíti női fodrászüzletét Kisterenyén, mivel a közegészségügyi fel­ügyelők többször emeltek ki­fogást a világítással és a s' allőztetéssel kapcsolatban. Az átalakítási tervek elké­szültek, s mint ilyenkor szo­kás, elküldték a KÖJÁL il­letékeseihez. A KÖJÁL már­cius 28-i határozatában nem engedélyezte a beruházást a következő indokok alapján: — a műhely közvetlenül a szabadba nyílik; — a fodrászüzlet fűtése megoldatlan; — a dolgozóknak külön öl­tözőt kell biztosítani; — a terv nem tartalmaz ablakméreteket; — nincs kamrája a takarí­tószereknek; — a kútvíz minőségét nem vizsgálták meg; — a mosdó- és hajmosóvi­zet nem lehet az útárokba vezetni. Az egyik fél véleménye Az üggyel kapcsolatban Bó- di Béla, a szolgáltató részleg május 10-től induló filmmű­vészeti bérletsorozat^ mely­nek keretében filmesztétikai előadásokkal kísérve az el­múlt évek legkiválóbb alko­tásai kerülnek közönség elé. Ugyancsak több érdekessé­get ígér a művelődési ház ki­állítási programja is. Május 8-án nyílik meg az épület üvegcsarnokában az Üti élmé­nyeim című országos fotó- kiállítás, május 13-án Fia­talok a fiatalokról címmel öt megye ifjú fotósai és képző­művészei rendeznek bemuta­tót alkotásaikból ugyanott, míg a művelődési ház Fel- szabadulás úti kiállítási ter­mében május 8-án Somos Miklós festőművész tárlatát rendezi meg a Kiállítási In­tézmények szervezete. vezetője a következőket mon­dotta: — Az a legnagyobb baj, hogy a KÖJÁL illetékesei kint sem jártak Kisterenyén és mégis elutasítottak ben­nünket. Ha ott lettek volna, másként vélekednének. Kér­dem én, hová nyíljon egy üzlethelyiség, ha nem a sza­badba? A fűtésünk pedig megoldott, mert 1961 óta dol­gozunk a helyiségben és kály­hával fűtünk, öltözőfülkénk jelenleg is van. Az igaz, hogy a terv nem tartalmaz ablak­méreteket. Hogy nincs kam­rája a takarítószereknek? De az a doboz Ultra, meg a porrongy elfér egy szekrény­ben is, minek annak kamra? öt évig jó volt a kút vizé­nek minősége is, most egy­szerre rossz? Az elhasznált vizet a Rákóczi út másik ol­dalán levő rácsos lefolyóba akartuk vezetni, nem pedig a fedetlen árokba. Nem enged­ték meg az átalakítást, most már marad minden a régi­ben. így jobb lesz? A KÖJÁL igazgatójának ál­láspontja: — Teljesen hibás álláspont­ra helyezkednek a Szolgálta­árulunk el titkot, a balla­gást megelőző napon, május 6-án Salgótarjánban a me­gyei tanácson már az érett­ségi elnökök megbeszélése folyik, akik ebben az évben az írásbeli vizsgákon is részt- vesznek. (Az érettségi írásbe­li vizsgák május 12-én, 13-án, 14-én és 16-án zajlanak, az érettségi szóbeli vizsgákat jú­nius 1-től június 24-ig ren­dezik meg.) A kisterenyei gimnázium­ban idén csendül fel először a „Ballag már a vén diák . ..” ismert dallama. Nyolcvanan éneklik majd, két negyedik osztály ballag. Ellátogattunk tó Ktsz vezetői. Először is mi nem vagyunk kötelesek kimenni a helyszínre. Fel­adatunk, hogy az átalakítá­si tervet jóváhagyjuk, vagy indokolt esetben elutasítsuk. Az építkezések befejezése után meg kell néznünk, nem maradt-e el valami, amit a tervben feltüntettek. A be­küldött tervdokumentáció alapján döntöttünk. A tervben például nem szerepel kémény, illemhely, ablakméret, padlózat megnevezés, világítás megol­dási módozat. Van vízke­ménység vizsgáló laboratóriu­munk. Mennyiből tartott vol­na vízmintát beküldeni? A mosdóvizet pedig hogy akar­ják csatornahálózatba bekap­csolni, mikor köztudomású, hogy Kisterenye nincs is ilyen szempontból közműve- sítve? Ha rendes tervdoku­mentációt kapunk, engedé­lyezzük az átalakítást. Ez nem csomókeresés a kákán, hanem a törvényesség, az előírások védelme. Íme a két illetékes véle­ménye. Az egyik igaz. Hogy r- lyik, azt nem nehéz eldön­teni. — rozgonyi — ebbe az osztályba jártak, de a ma valósága akkorra már csak emlék lesz. — Baj ez? — Á, dehogy! Nevetnek. Szemben ülnek sárga pa­dok mögött a koromfekete táblával. (Minden iskolai pad sárga, minden iskolai tábla koromfekete.) Az olvasható a táblán, hogy: Üres a fé­szek ... Még nem üres: Ezen az o-ztályfőnöki órán a balla­gás részleteit beszélik meg éppen. — Tanár úr kérem — emelkedik szólásra Sándor József —, én a magam részé­ről nagyon szívesen eljövök ballagni. (Derültség. Vidám közbeszólások: Még szép! Stb.), de tetszik tudni, ha sokkal korábban érkezünk az ünnepség kezdete előtt és itt ülünk, ugye, ezekben a pa­dokban, akkor kérem szépen, nekünk az ünnepi nadrágunk ki fog fényesedni. Alig hallani a szavát, ahogy „reagál” az osztály. — Esetleg egy zsebkendőt tehetnél a nadrágod alá — szól közbe valaki. — Vagy párnát, az kelle­mesebb — hangzik a hátsó padokból. Szóval, máris folyik a „tár­gyalás” teljes gőzzel. Min­denki jelentkezik, javasol va­A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat strand­jai felkészültek a szezonra. Szinte minden medencét fel­újítottak, kimeszeltek, fertőt­lenítettek. Rendbehozták a parkokat, sétányokat, napozó­kat, a legtöbb helyen tata­rozták az öltözőket is. A munkálatokkal elkészültek, s a vállalat kezelésében levő pásztói, balassagyarmati és a salgói strand májra 15-én A kis Roz gyár tanárnak. — Hiszek a szépség, a szó erejében — mondja. Nem hangzik patetikusnak. Sándor József, a precíz szintén egyetemre, agrármér­nöknek. — Ha nem vesznek fel, kereskedelmi tanulónak me­gyek — mondja. Józanul hangzik. Igen, nem mindenkit vesz­nek fel az egyetemre, és so­kan nem tudják, mihez kez­denek akkor? (A 80 érett­ségiző közül 50 tovább akar tanulni, többen agráregye­temen, az 5+1-es oktatási formán belül az osztály egy része ugyanis mezőgazdasági gyakorlatokon vett részt. A szándék helyes. A tanulmá­nyi eredmények azonban nem mindig a legjobbak, s a fel­sőfokú intézményekben a fel­vételi lehetőségek korlátozot­tak. Erre is gondolni kell. A IV. B-ben mindenki gon­dolt erre? ) A szünetben nemsokára új­ra gyakorolnak énekelik: Bal­lag már a vén diák... Elmegy a IV. B. „Láthatat­lanná” válik. Csak tagjai­nak emlékezetében létezik to­vább. Ha valamennyien jól sáfárkodnak a fontos útra- valóval, leendő munkahelyei­ken, s a főiskolákban, nem múlik el a IV. B. Láthatat­lanul is tovább él! Tóth Elemér nyitja meg kapuit a fürdő- zők előtt. Diósjenőn, a községi tanács strandfürdőjében is elvégez­ték a tatarozási munkálato­kat, felkészültek az idegen- forgalomra is. A strand nyi­tását az érdeklődéstől teszik függővé. Felkészültek az ide­genforgalom lebonyolítására a Bánki tónál is. A nyárra több budapesti iskola úttörőit várják a tó környékére. HA HIÁNYZIK A KÉMÉNY... Május 15-én nyitnak a strandok

Next

/
Thumbnails
Contents