Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

2 NOGRAD 1966 május ti. »*.■-* Tovább erősödik az Amerika-ellenes hangulat Vietnami tudóaiiám HUE Az AFP Huéba küldött tu­dósítójának jelentése szerint a városban némileg csökkent a feszültség, de az Amerika-el­lenes politikai hangulat to­vább erősödik. Körülbelül száz diáik húszon négy órás éhségsztrájkot folytatott az amerikai konzulátus előtt. Szerdán este személyesen megjelent közöttük és báto­rította őket Thich Tri Quang, az ismert buddhista vezető. Ugyanakkor körülbelül tíz­ezer ember tüntetett a város főterén. A tüntetők feliratos tábláikkal és ütemesen ki­áltott jelszavaikkal elítélték a saigoni tábornok-diktátorok­nak nyújtott amerikai támo­gatást. A Hue-i rádió továbbra is a diákok kezében van. Adá­saiban elítéli az amerikai ko- lonializmust és követeli az amerikai csapatok be nem avatkozását Thich Tri Quang közben diplomáciai tevékenységet is folytat, szerdán este az egyik pagodában fogadta James Bullington amerikai konzult és Corcoram amerikai diplo­matát, aki Saigonból érkezett Huéba. A kétórás megbeszé­lésen a buddhista vezető kö­vetelte, tegyen az amerikai fél olyan nyilatkozatot amely szerint megvonja támogatását a saigoni kormánytól, és nem engedi meg az amerikai fegy­verek polgárháborúban való felhasználását. Nem tudni, mit feleltek az amerikai diploma­ták erre a követelésre, de vá­laszuk eléggé egyértelmű le­hetett, legalább is erre enged következtetni az a mód, aho­gyan James Bullington kon­zul később fiatal tüntetőkkel tárgyalt. Bullington fogadta ugyanis a diákok küldöttsé­gét, s amikor azok be nem avatkozást nyilatkozatot kö­veteltek Johnson elnöktől, meglobogtatta az elnök ed­digi nyilatkozatait tartalma­zó iratcsomót és kijelentette: „ennél több választ nem kapnak. Különben is, nem kérek a fenyegetéseikből”. A diákok küldöttsége erre azt felelte, hogy az elnök ed­digi nyilatkozatai nem kielé­gítőéit, s a buddhisták kemé­nyebb akciókhoz nyúlnak, ha nem kapnak megfelelő választ követeléseikre. Csütörtökön délelőtt a Hue-i Dieu De pagodában megkez­dődött temetkezési szertartás harcos Amerika-ellenes tünte­téssé változott — jelenti az AP. — A buddhisták szóno­kai elsősorban azért támad­ták az amerikaiakat, mert tá­mogatják a Thieuky klikket. Szenvedélyes beszédet mon­dott Bui Tuong Huan. a huei egyetem rektora, aki ugyan elhatárolta magát a kommu­nistáktól, de tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormány „kolonialista politikát folytat és vakon választja meg viet­nami lakájait”. A hivatalos dél-vietnami hírügynökség azt jelentette csütörtökön reggel, hogy Sai­gon kínai negyedében „nagy kommunista nyomdát és pro­paganda-központot foglaltak le”. SAIGON Csütörtökön délelőtt a köz­ponti piactéren buddhisták tüntettek a Ky-rezsim el­len, de a könnygázgránátok­kal felszerelt rohamrendőrök hamarosan szétkergették a hí­vőket. Ugyanez a csoport az amerikai nagykövetség előtt is tüntetni próbált. A na­rancssárga talárba öltözött szerzeteseket üldözőbe vették és ütlegelték a pajzsos, bo­tos rendőrök. Feudális családok birtokainak zár alá vétele az EAK-ban KAIRÓ (MTI) Csütörtökre virradó éjsza­ka folyamán 89 feudális csa­lád minden birtokát zár alá vették az EAK-ban. Tizenhét kormányzóságban leltározták fel azoknak a családoknak a javait, amelyek a földreform törvényt kijátszották, és a megengedettnél nagyobb föld­birtokkal rendelkeztek. A nemzetgyűlésben a na­pokban közölték, hogy 92 földbirtokos család összesen 12 ezer feddán földet vont k> a földreform hatálya alól. E 92 család közül 89 nevét so­rolja fel a teljes vagyonzáro- lást kimondó elnöki rendelet, amelyet a lapok csütörtökön ismertettek. Az Akhbar közli, hogy a feudális családok gyermekeit ezentúl nem veszik fel a ka­tonai akadémiákra. Azokat a falusi bírókat és sejkeket, akik a törvénysértő földbir­tokosok eszközeivé váltak, le­váltják tisztségükből. Behera kormányzóságban szétosztják a fellahok között a Nauar-csa- léd által jogtalanul birtokolt mintegy négyezer feddán föl­del JlcCIoy véleménye a 1ATO helyzetéről A gyarmati kérdésekkel foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszaka WASHINGTON (TASZSZ, AP) Az amerikai szenátus nem­zetbiztonsági és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó al­bizottságában a NATO hely­zetének megvitatása során felszólalt John McCloy, az elnök különleges tanácsadója a NATO-ügyekben. McCloy kiállt az amerikai csapatok nyugat-európai állomásozta- tása mellett, és azt bizony­gatta, hogy tovább kell nö­velni az Egyesült Államok ka­tonai és erkölcsi kötelezettsé­geit ebben a térségben. McCloy főként Franciaor­szágnak a NATO-ból terve­zett kivonulására hivatkozva hangoztatta a NATO katonai ereje fokozásának szüksé­gességét. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy nem ért egyet a Johnson és De Gaul­le négyszemközti tárgyalásait sürgető javaslatokkal. Szerin­te a NATO lehetőségeit még nem merítették ki teljesen, és azt fel lehetne használni a világ más térségeiben fenn­álló konfliktusok megoldásá­ra is. McCloy követelte, hogy az NSZK-t a NATO-n belül egyenrangú partnerként ke­zeljék. A szenátorok kérdésére vá­laszolva, McCloy kijelentette, hogy Franciaország példája fertőző lehet és azt állította, hogy a nacionalizmus fejlő­déséhez vezet. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat folyó év június 28-án műszaki becslést tart Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kérjük a Ma­gyar Hirdető Vállalat kirendeltsége címére, Salgótar­ján, Karancs utca 6. szám alá beküldeni. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­lat Budapest, VI. Népköztársaság u. 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásá­val, vételével és közvetítésével. Előnyös Hasznos Libára, kacsára, pulykára Kössön szerződést a földniüvesszövetkezetteL Liba után darabonként 15 kg Pulyka után 5 kg takarmányjuttatás E L ö L E G Az IBUSZ értesíti az utazóközönséget, hogy a Ki jev — Leningrád — Moszkva útvonalú 12 napos különvonat jelentkezési határ­idejét június 5-ig meghosszabbította. Részvételi díj: elsőosztályú ellátással 2600— Ft. jelentkezni az IBUSZ irodában, a Hazafias Nép­frontnál, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnál, Járási Tanácsok mezőgazdasági ősz ip áinál és az IBUSZ Társasutazási Kirendeltségei nél, valamint helyi szer­vezőinél lehet. A gyarmati kérdésekkel foglalkozó ENSZ-bizottság szerda délelőtti ülésén az An­golai Felszabaditási Mozga­lom képviselője kijelentette: a portugál gyarmati hadsereg nyugatnémet, amerikai és bel­ga fegyverekkel harcol az an­golai hazafiak ellen. Az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország a különböző nem­zetközi szervezetekben szabo­tálják a portugál gyamxati uralom felszámolására irá­nyuló határozatokat. Az angolai hazafiak képvi­selője ugyanakkor rámuta­tott, hogy napról napra erő­södik az angolai nép fel­szabadító harca, a gyarmato­sítók kegyetlen megtorló had­járatai ellenére egyre többen vesznek részt a hadművele­tekben. Sahov, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi monopóli­umoknak milyen szerepük van Portugália afrikai gyarmati uralmának fenntartásában. E területek — mutatott rá a szovjet delegátus — ténylege­sen Portugáliának, valamint az Egyesült Államok, Anglia. Belgium és más imperialista hatalmak monopóliumainak közös tulajdonai. Angola, Mocambique és az úgyneve­zett Portugál-Guinea gazda­ságának fő ágai a nemzetkö­zi monopóliumok kezén van­nak, amelyek mesés profitok­hoz jutnak az afrikai lakos­ság kizsákmányolása és az af­rikai természeti kincsek elrab­lása révén. MAI MAGYAR Széppróza AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN Barabás Tibor: Három portré Mozart—Beethoven— Chopin 30 Ft Fehér Klára: Perben, haragban 15,50 Ft Fejes Endre: Vidám cimborák 19 Ft God a Gábor: Miért nem nőtt az ember az égig 31 Ft Hidas Antal: Ficzek úr 41 Ft Győri Dezső: Tűz virág 40 Ft Illés Béla: A 339-es szoba, új esztendő 15 Ft Kassák Lajos: Egy ember élete 55 Ft Körkép 66. Huszonnégy mai magyar novella 29 Ft Lengyel József: Mérni a mérhetetlent 1—2 78 Ft Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert 1—2 78 Ft Mesterházi Lajos: Isten méretre 17.50 Ft Óravecz Paula: Tört ágak 28,50 Ft Sánta Ferenc: Az áruló 16 Ft ■ Szabó Pál: Szivárványerdő 1—2 66 Ft Tamási Áron: Világló éjszaka 32 Ft Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci 59 Ft bőrkötésben 90 Ft Veres Péter: Való világ 42 Ft Vészi Endre: Aranyszoba 19 Ft Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban és a könyvsátraknál! Afrika kiútja az elmaradottságból: iparosítás Zambia a világ egyik leg­nagyobb réztermelője — ezt a kincset azonban tömbökben szállítják feldolgozásra Ang­liába és más európai tőkés országokba. A zambiai rézből készült huzal például hétsze­res áron kerül vissza Angliá­ból Zambiába... Tanzánia a földkerekség egyik legnagyobb szizál-termelő állama, a tan­zániai szizál rostból készült zsákok nagy részét azonban Angliából hozzák... És foly­tathatnánk tovább a felsoro­lást. A kenyai teát Angliában, a szenegáli földimogyorót Franciaországban, a guinea! bauxitot az Egyesült Államok­ban dolgozzák fel. Gazdasági tanácskozás Kairóban Afrika legtöbb országának gazdasági élete többnyire még mindig a külföldi monopóliu­moktól függ, s az gyakran be­folyásolja egyes afrikai orszá­gok politikai állásfoglalását Egy Kai rőt an nemrégen meg­tartott tanácskozáson, ame­lyen 37 afrikai ország gazda­sági szakemberei vettek részt, arra a következtetésre jutot­tak, hogy a nehéz gazdasági helyzetből való egyedüli kiút az afrikai országok gyors ipa­rosítása. A fejlett ipari or­szágok egy lakosra jutó ipa­ri termelése ma 32-szer na­gyobb, mint az afrikai átlag. Még abban az esetben is, ha az afrikai országoknak sike­rülne ipari termelésüket éven­te 7—8 százalékkal emelni, a fejlett ipari országok mai szín­vonalát körülbelül ötven esz­tendő alatt érnék el. A távlatok azonban Afrika legtöbb országában — s ez alól úgyszólván csak az Egye­sült Arab Köztársaság és a fekete lakosság teljes kizsák­mányolására és elnyomására épült Dél-Afrika a kivétel — korántsem ilyen biztatóak. A jelenlegi ütem mellett a kai­rói tanácskozás megállapítása szerint a különböző afrikai országok csupán 80—200 év múlva érnék utói a mai fejlett ipari államokat. Hogyan lehetne gyorsítani a fejlődést az iparosítást? Afrika nagy természeti kin­csekkel rendelkezik. Egy leg­utóbbi ENSZ-statisztika sze­rint Afrika részaránya a ka­pitalista világ természeti kin­cseiben a következőképpen alakul: az arany 56, a réz 26. a vasérc 40, az urán 23, a ko­balt 80, a gyémánt 98, az ólom 11, a króm 45 százaléka talál­ható Afrikában. Az afrikai kontinens rendelkezik a kiak­názható vízierőforrások 40 szá­zalékával, s adja a tőkés vi­lág pálmaolajtermelésének 70, a kávé 15, és a földimogyoró 22 százalékát. Először a bányákat Gazdag világrész, de népei szegények. Afrika természeti kincseit az imperializmus ra­bolja ki. A felemelkedéshez vezető út első lépcsőfoka te­hát a természeti kincsek el­lenőrzése, a külföldi monopó­liumok kezében levő bányák allami kézbe vétele. Mert Af­rika ma még az imperializ­mus egyik nyersanyagszállító­ja, és a világpiaci árak követ­keztében mind hátrányosabb helyzetbe kerül. Amig az af­rikai nyersanyagokért, bányá­szati termékekért 1965-ben kevesebbet. vagy legjobb esetben a korábbi évekhez hasonló valutát szerezhettek — az afrikai országokba a tőkés világból bevitt ipari és fogyasztási cikkeket már fel­emelt áron szerezhették be. Mint a kairói szimpózium megállapította, ezért egyes af­rikai országok újabb külföldi kereskedelmi kölcsönöket vol­tak kénytelenek felvenni, és eladósodásuk ezért mintegy 15 százalékkal növekedett. Afrika részesedése a világ­kereskedelemben továbbra is csökkenő tendenciát mutat: az 1956-os 5.6 százalékról csak­nem négy százalékra esett vissza. Az évszázados gyarmati ki­zsákmányolás örökségének felszámolását, a széles afrikai tömegek életkörülményeinek megjavítását csak tervszerű iparfejlesztéssel érhetik el. A burzsoá „közgazdasági szakér­tők” természetesen azt taná­csolják az afrikaiaknak, hogy „nem érdemes fejleszteni” az alapvető iparágakat, vagyis a kohászatot, szénbányászatot, hanem a mezőgazdasági ter­melésre összpontosítsák erőfe­szítéseiket. Arról már nem ejtenek szót, hogy a korszerű agrotechnika sekféle gépet és műtrágyát követel. Ha ezeket külföldről szerzik be, tovább­ra is függőségben maradnak. A jelenlegi körülmények között — amikor néhány af­rikai ország kivételével a leg­több még nem lenne képes például egy évi félmillió tonna kapacitású közép nagyságú acélgyár termékeit felhasznál­ni — nagy jelentőséget kap­nak az afrikai országok közöt­ti együttműködési terve.-, szervezetek. Az iparosítás alapja: az állami szektor Természetesen az afrikai or­szágok jövője, igazi politikai és gazdasági függetlenségének megteremtése érdekében a leg­fontosabb kérdés: milyen jel­legű iparosítást folytatunk? A már említett kairói tanácsko­zás is arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy „az iparosí­tás alapjának az állami szek­tornak kell lennie”. A függet­lenség után legnagyobb fej­lődést elért afrikai országok — például az EAK, Guinea, Mali, Tanzánia — tapasztala­tai is ezt a megállapítást iga­zolják. Ezzel szemben Nigé­riában például, ahol a függet­lenség utáni években szabad kezet kapott a belföldi és a külföldi tőke. csak növekedett a társadalmi egyenlőtlenség és az ország függősége. Nem vé­letlen tehát, hogy a fejlődés nem kapitalista útját járó or­szágok iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg Af­rikában, s még azoknak az országoknak a vezetői is kény­telenek kapitalistaellenes jel­szavakat hangoztatni, akik — mint Gabon, Szenegál, Ele­fántcsontpart esetében — or­szágukat továbbra is kiszol­gáltatják a neokolonializmus- nak. Az iparosításhoz az afrikai országok nagy többségében nem elegendő a belső tartalé­kok mozgósítása, hanem kény­telenek külföldi kölcsönöket felvenni. Ezzel kapcsolatban a kairói szimpózium résztve­vői leszögezték, hogy külföldi segítséget „elfogadhatóbb fel­tételek mellett és politikai kötöttségek nélkül” kell igény­be venni. Az imperialista ál­lamok és monopóliumok azon­ban változatlanul olyan feltéte­leket szabnak az általuk fi­nanszírozott fejlesztési tervek­nek, hogy továbbra is bizto­sítsák saját befolyásukat az érdekelt országok gazdasági és politikai életében. Feltételek nélkül A Szovjetunió és a szocia­lista államok ezzel szemben feltételek nélküli hitelek nyújtásával járulnak hozzá az afrikai országok iparosításá­nak meggyorsításához. Ennek legszemléletesebb példája a Níluson épülő asszuáni óriás­gát és erőmű felépítése, amelynek jelentőségét Nasszer elnök és Koszigin szovjet mi­niszterelnök a napokban a gát­építők gyűlésén együtt méltat­ták. Maliban textil kombinát, Szomáliában kikötő, Guineá­ban bauxitfeldolgozó. Algériá­ban olajfinomító épül szovjet segítséggel. Ezek az új vállalatok meg­törik az afrikai gazdaságot gúzsbakötő külföldi monopó­liumok uralmát, és elősegítik az afrikai országok igazi po­litikai függetlenségének meg­teremtését. Sebes Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents