Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
4 NŐGUÁD 1968. május 26 csütörtök Megyénk követei a Budapesti Nemzetközi Vásáron Vallanak a kiállított termékek A vásár Jő megrendezése, mind nagobb fénye, több és több pavilonja önmagában még nem biztosítja azt a rangot, amely a világon az elsők közé emelte. Az elismerés, az érdeklődés elsősorban a magyar ipar fejlődésének tulajdonítható. De ez a hatás egyúttal kölcsönhatás is. A vásáron a látottak módot adnak ugyanis arra, hogy gyáraink összemérjék erejüket, tudásukat, a hasonló hazai és külföldi gyárakkal. Ezen a termékbemutató seregszemlén résztvenni, akárcsak egy gyártmánnyal is elismerést, rangot, megbecsülést és hírnevet jelent. Nóg- rád megye jelentősebb gyáleg az afrikai országokba szállítják a termékeket. A vevők között találjuk Ghánát, Guineát s az utóbbi időben több latin-amerikai ország is feliratkozott a külföldi vásárlók listájára. így Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay. A fejlett európai tőkés országok közül az előbb említett szerárukból csak Svájcba szállítanak. Újabban Ausztria érdeklődik üzletkötés céljából. Mezőgazdasági szerárut szocialista országokba nem küldenek. A minőség mellett állandó \ A képen az Acélárugyár szeg kollekció ja látható, amelyből főleg a* arab Kelet országaiba exportálnak. A kollekcióban található áj gyártmányuk a csavart szeg is rai pedig elküldték ide követeiket. Tegyünk egy körsétát, ismerkedjünk meg, üzemeink termékeivel. Gyártmányok — világszínvonalon Azt hinné az ember, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár termékbemutatóját, a vaskohászati pavilonban, csak szakemberek nézik meg. Nem így van. Ottjártunkkor egy fiatalokból álló népes csoport időzött az üvegvitrinben kiállított tárgyak előtt. Később nők is meg-megálltak egykét percre. Meg kellett tenniük, mert a termékeket úgy tálalták, hogy nem lehetett elmenni mellettük. A különböző színekbe öltöztetett mezőgazdasági szeráruk már messziről felkeltik az érdeklődést. Rajtuk a külföldi megrendelők emblémái. Ezekből megtudjuk, hogy S6követelmény a választék bővítése. Ennek megfelelően az idei év első felében 18 új gyártmány üzemszerű előállításának feltételeit teremtették meg a kovácsoló gyárrészleg műszaki osztályának dolgozói. Az új termékek közül már többet folyamatosan gyártanak. Igen tetszetősen áll flották ki a hideghengermű termékeit. A különböző színárnyalatú acélszalagokból egy modem előszobafalat képeztek ki, ami az első pillanatban megragadja a vásár látogatóinak figyelmét. Míg tavaly csak edzetlen szalagacélt szállítottak külföldre, addig az idén már elment az első ötvözetlen sza- lagacél-szállítmány Indiába. Tavaly 12, az idén 14 kapitalista ország szerepel a hideghengermű termékeit igénylő megrendelők listáján. Olyanok, mint a Német Szövetségi Köztársaság, Daniéi, Olaszország, Svédország, Törökország. Megváltozott a legnagyobb mennyiséget vásárlók sorrendje is. Az első helyet Jugoszlávia foglalta el. Ide az évi meny- nyiség egynegyedét szállítják. Csaknem ugyanennyi árut kért India és Egyiptom is. Az új megrendelők közé sorolják Romániát, ahonnan ezer tonna hengerelt acélszalagra jött megrendelés. A vitrinben kiállított szegekből Irán, Irak, Aden és Kongó kap. A bútorrugóval kapcsolatban csak annyit: az egész évi mennyiséget Jugoszlávia kötötte le. A kívánságnak megfelelően az eredetileg tervezettnek a dupláját termelik ebben az esztendőben. Az új gyártmányt, a csavartszeget egyelőre csak belföldre szállítják, de úgy hírlik: egyik-másik külföldi ország már elküldte érdeklődő levelét a gyár vezetőinek. A pavilon fogadó helyisége előtt találkoztunk Horváth Jánossal, a Vaskohászait Igazgatóság vezetőjével. Véleménye szerint az Acélárugyár termékei az elmúlt évhez képest fejlődtek, néhány pedig már eléri a világszínvonalat. Ez egyébként általános vélemény. Kapós terméke a gyárnak a mezőgazdasági szerárukon kívül az acélszalag. Ha a kínálkozó lehetőségekkel jól élnek a gyár vezetői, akkor biztos jövőt teremthetnek maguknak. Ma még acélszalagból sem tudjuk kielégíteni sem a külföldi, sem pedig a belföldi igényeket Szóba került a külföldi üzletkötés is. Horváth János a következőket válaszolta: — Feltehetően lesznek majd üzletkötések. Mi közvetlenül ezekkel nem foglalkozunk, a feladatot a METALIMPEX jelenlevő képviselői végzik eL S hogy az Acélárugyár termékbemutatója mindig felkelti az üzletemberek kíváncsiságát és vásárlásra ösztönzi őket, azt az évről évre növekvő igények jellemzik a legjobban. A Salgótarjáni Öblösüveggyár modern vonalú, gazdag színvariációkban készített és a vásáron is kiállított termékeit tengeren túlra exportálják, A legtöbb új fazonú árut az Egyesült Államokba és Kanadába szállítják. Jelentős mennyiséget kap Svájc, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság is. Exportálnak még Hollandiába és Dániába. A képen látható termékek Mánczos József Munkácsy-díjas iparművész gazdag fantáziáját tükrözik A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerműjében előállított évi acélszalag mennyiségnek több mint 50 százalékát külföldi országokba szállítják Mindezt kiegészítésnek szántuk a kiállított termékek minősítéséhez. Számontartják ••• A rendezés összhangja nyilvánul meg abban, hogy a vaskohászati pavilonban, az acélárugyári vitrin mellett kapott helyet az Ötvözetgyár termékbemutatója, amelyet ugyancsak üvegfalak közé zártak. Amióta Budapesten van vásár, azóta az ötvözetgyár mindig kiállítja termékeit A közönség számára persze keveset mondanak a vegyjelekkel felruházott különböző színű és alakú ércek. Ebben a világban inkább csak az acélgyártó szakemberek és a fémkohászattal foglalkozók érzik jól magukat. Ez azonban nem változtat a tényen: a gyár termékeit számontartják, és bizony több ötvöző anyagból nem is tudják kielégíteni az igényeket. A vitrinben a tömegjellegű és hagyományos fém, valamint a ferroszilicium mellett találjuk a szilikómangánt, i mely kettős célt szolgál a ohászatban. Egyrészt ötvöz, násrészt dezoxidál. Az Apc- ról átkerült új gyártmányok közül említésre méltó a wolfram. Sajnos csak 70 tonnát tudnak gyártani, bár a szükséglet 300—350 ezer tonna lenne. Egy tonnáért 120 ezer forintot fizetnek. A hozzávaló ércet Kínából szállítják Zagyvarónára. A másik új ötvözőanyag a ferrovaná- dium, amelyet a timföld gyártásnál keletkező melléktermékből állítanak elő. A kohászat évi szükségletét a gyár teljes egészében kielégíti. Ugyancsak Apcról került át a ferromolibdén. Az előállításához szükséges ércet ugyancsak Kínából szerzi be a gyár vezetősége. A ferrotitán folyamatos gyártását még nem kezdték meg, csupán a kísérleteket végezték el. A fer- romangánaffiné gyártásával a francia import 80 százalékát teszik feleslegessé. A kálci- umsziliciumból pedig az igényeknek csak egyharmadát tudják kielégíteni. Mindezekről a vegyjelek és az alattuk látható ércek egyáltalán nem beszélnek. Mégis honnan tudtuk meg mindezt? A vásáron tartózkodó Horinka Istvántól, a gyár igazgatójától. Merész vonalak, modern kivitel A főbejárathoz közel eső építőipari pavilonban hamar rátalálunk az üvegkiállítók színes, változatos bemutatójára, köztük a Salgótarjáni öblösüveggyár termékeire. Merész vonalak, modern kivitel, gazdag fantázia tükröződik a kiállított üvegárukban. Akár Mánczos József, Munkácsy-díjas iparművész bőlés tálát, vázáját, hamutálját, vagy színjátszó poharát szemléljük, akár Váradi Jánosné iparművész kiállított tárgyainál időzünk, akár Hamza Erzsébet pálinkás készletét vizsgálgatjuk, a hamuszürke és zöldes színben játszó pohárkompoziciókkal egyetemben, akár Takács Géza műszaki rajzoló tervezte ólomkristály üvegpoharakat és készleteket nézegetjük. A kiállított tárgyak nemcsak a modem vonalvezetésben adnak újat, hanem a termékek gazdagabb színvariációjában is. Ki így, ki amúgy, de mindenki dicséri a mesterműveket. A kíváncsiak, és főleg a nők minduntalan felvetik a tavaly is sokszor elhangzott kérdést: — Mikor és hol lehet kapni, vagy csak erre az alkalomra készültek? A kérdés jogos. Mert bizony az itt látható termékekből csak elvétve kerül belső piacra. A gyár a külföldi igényeket is csak részben tudja kie!é- gíteni. Hát ez nem valami biztató. Körsétánk végéhez értünk. Túlzás nélkül állíthatjuk: megyénk gyárainak termékei az idén is új ismerősöket szereztek, tovább öregbítették az iparmedence munkásainak és műszaki dolgozóinak jó hírét, megfelelően érzékeltették azt, hogy Nógrád megyében is mennyire igyekeznek lépést tartani a gyorsan fejlődő technikával. /X)
