Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-26 / 123. szám

2 nograd 1966. május 56. esfitSrWSk Vérrel írt levél Johnsonhoz Rusk nyilatkozata a vietnami háború fokozásáról HOT Szerdán reggel több mint 5 000 buddhista és más egyetemi hallgató tüntetett Hue utcáin a saigoni katonai rezsim és a neki nyújtott amerikai támogatás ellen. A diákok az amerikai kon­zulátus elé indultak, hogy át­adják Johnson elnökhöz cím­zett. vérrel írt levelüket. Az AFP tudósítója szerint a le­veleket a konzulátus előtt az utcán Írták; egy tucatnyi di­ák — köztük két leány — mondatonként irta saját véré­vel az üzenetet, amely felhív­ja az amerikai elnököt, szün­tesse meg a saigoni klikk­nek nyújtott támogatást. SAIGON Az AP jelentése szerint a DNFF harcosai kedden tá­madást intéztek a kormány- csapatok ellen Tuy Hoa, va­lamint Tam Ky közelében. NEW YORK Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter kedden beszé­det mondott a külföldi kap­csolatok tanácsa előtt Vála­szolni igyekezett az utóbbi időben erősödő kritikára, amely az Egyesült Államok vietnami politikáját támad­ja. Rusk beszéde azt bizonyít­ja, hogy Washington semmi­képpen nem kívánja módosí­tani eddigi vietnami politi­káját. A külügyminiszter ag­ressziónak nevezte a népek nemzeti felszabadító harcát és azokat a függetlenségi hábo­rúkat, amelyek — mint mon­dotta — „Moszkva és Peking támogatását élvezik.” A vietnami háborút ilyen típusú agressziónak nevezte és megismételte az eddigi hi­vatalos elméletet: az Egye­sült Államok köteles megvé­deni Dél-Vietnamot. Elméleti fejtegetésekbe bo­csátkozva, Rusk felállított egy folyamatossági teóriát: 19 év­vel ezelőtt Görögországban a Truman-elv alapján „kellett” beavatkozni a kommunizmus ellen, később megszületett a NATO, majd Amerika részt vett a koreai háborúban. Ennek folytatása a jelenlegi vietnami háború — mondot­ta. A tisztán elméleti fejtege­tésekkel ellentétben nyomban hozzáfűzte, hogy a legfonto­sabb érv, amely arra kész­tette az amerikai kormányt, hogy magára vállalja a „ter­het” Vietnamban és egész Délkelet-Ázsiában, „mindig e térség természeti kincsein és hadászati jelentőségén ala­pult”. A békés rendezés távlatai­ról szólva Rusk ismét han­goztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok „kész azonnal leülni a tárgyalóasztalhoz, amint ki­derül, hogy van kivel tár­gyalni”. Egyébként a háborús erőfeszítések fokozása mellett szállt síkra. A Pravda Afrika felszabadulási ünnepéről Csend van Ugandában KAMPALA (MTI) Kampalában kedd estére — miután az ugandai központi kormány csapatai a szakadár király, Mutesza fanatikus hí­veivel vívott hosszú harc árán elfoglalták a királyi re­zidenciát és letartóztatták Muteszát — helyre állt a rend és a nyugalom. A pa­lota körzetében még hallat­szanak lövések, de a főváros­ban és a város környékén a kormánycsapatok ellenőrzik a helyzetet. A király pártja, a bugan- riai Kabaka Yekka Párt agi­tátorai kedden felszólították a lakosságot, hogy bojkottál­ja a központi kormányt. Obote kormánya határozott Intézkedéseket tett a szepa- ratlsták és híveik ellen. Bu- gandában rendkívüli állapo­tot hirdettek ki, s a bizton­sági szervek letartóztatták Amosz Szempát, a Kabaka Yekka Párt parlamenti cso­portjának elnökét, és a bu- gandai törzsek lvárom veze­tőjét. Ifarsó — Bonn A Lengyel Népköztársaság főügyésze levelet intézett a bonni országos bírósághoz Krüger volt áttelepülésügyi miniszter Lengyelországban elkövetett bűntettei ügyében. A bonni bíróság ezzel kap­csolatban nyolc lengyel tanú bonni idézését, kihallgatását és Krügerrel való szembesíté­sét javasolta. A lengyel fő­ügyész viszont a lengyel ál­lampolgárok lengyel terüle­ten való kihallgatását és Krü­gerrel való szembesítését tar­totta helyesnek. Krüger azonban — mint a bonni bíróság válaszában ki­fejtette — nem kíván Len­gyelországba utazni. mert nem bízik személyi sérthe­tetlenségének biztosításában. A lengyel főügyész levelé­ben ismét a lengyel tanúk lengyelországi kihallgatása mellett foglalt állást, és most várja a bonni bíróság dönté­sét. Főváros! 3. sz. Építőipari Vállalat felvesz kiszolgá­ló segédmunkásokat, víz­szerelő, kőműves és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Bp. VIII. kér. Csokonai u. 6. munkaügyi osztályon. MOSZKVA A TASZSZ szemleírója, Nyikolaj Turkatyenko írja: Május 25-t az afrikai kon­tinens népei és barátai az egész világon Afrika felsza­badulása napjaként ünnepük. Három évvel ezelőtt az afri­kai országok állam- és kor­mányfőinek konferenciáján Addisz Abebában aláírták az afrikai egység történelmi ok­mányát. Az azóta eltelt három évet viharos események jellemzik: Afrika térképén négy új füg­getlen állam: Kenya, Zambia, Malawi és Tanzania jelent A hatalmas hajócsavarok minden fordulattal közelebb visznek célunkhoz. S itt van végül a várva várt felmerü­lés. Kinyílik az egyik nyílás, majd a másik. Friss, hideg óceáni levegő árad be. Gyor­san fel a fedélzetre t Ezen a napon az óceán nem volt egészen nyugodt, és a hajót ringatta, de őszintén szólva, örültem ennek a rin- gatásnak, mert ez azt jelen­tette, hogy visszaérkeztünk megszokott világunkba. A felső fedélzeten egyszer­re nem fért el mindenki. A fe- délzetmester rendelkezésére a legénység egymás után sor­jázott fel a felső fedélzetre. A tengeralattjárósok élénken nézegettek, minden apróságot valóságos eseményként fogtak fel. — Nézzétek, sirály! — kiál­tott örömmel valaki, és mint­egy parancsszóra mindenki odafordult, hogy a tenger ma­darainak kecses repülésében meg. A független afrikai or­szágok száma elérte a 36-ot. A Pravda szerdai száma vezércikket szentelt a neve­zetes évfordulónak, amelyben többek között ezeket írja: a Szovjetunió határozottan tá­mogatja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgal­mát. Ez a támogatás magából a szocialista rend természeté­ből fakad. Egy sor afrikai ország — folytatja a Pravda — a nem kapitalista fejlődés útját tűzte ki célul maga elé. Éppen ezért e fiatal államok az imperiaüsták aknamunká­jának célpontjaivá váltak. USA fegyverszállítás Izraelnek KAIRÓ Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Az EAK nemzetgyűlésében Zakaria Mohieddin miniszter- elnök expozéjában rámutatott arra. hogy az amerikai fegy­verszállítás, amely támadó fegyverekkel: bombázó repü­lőgépekkel és tankokkal látja el az izraeli hadsereget, fo­kozza az agresszió veszélyét, és így élezi a feszültséget a Közép-Keleten. Washington ezzel súlyos helyzetet terem­tett. Az EAK — fűzte hozzá — folytatja hadseregének megerősítését, hogy szem­be nézhessen minden eshető­séggel. Az EAK nemzetgyűlése egyhangúlag megszavazta azt a 30 képviselő által előterjesz­tett határozati javaslatot, amely elítéli az Izraeli ameri­kai fegyverszállítást és tilta­kozik az amerikai képviselő­háznál. A határozat értelmé­ben táviratot küldtek az Egyesült Államok képviselői­nek. és szenátorainak, rámu­tatva arra, hogy az amerikai kormány, amely a közép-keleti békéről beszél, valójában az arab országok elleni Izraeli támadásokat ösztönzi, fokozza a feszültséget és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonsá­got a Közép-Keleten. A nem­zetgyűlés felszólítja az ame­rikai kongresszust, követelje a kormánytól arab-ellenes po­litikájának megváltoztatását. Az Arab Liga szóvivője be­jelentette, hogy a fegyverszál­lítás kérdését az Algírban szeptemberben megtartandó arab csúcsértekezlet elé vi­szik. Csőmbe „előkerült“ PÁRIZS (MTI) Csőmbe kedd este rövid időre megjelent a malgas nagykövetség fogadásán. Ez­zel megszűntek a találgatások a volt diktátor hollétéről. Csőmbe a múlt héten tűnt el szem elől, miután a kongói kormány hazaárulónak minő­sítette, s megfosztották par­lamenti mentelmi jogától. Csőmbe a feltevések szerint egy hetet Bx-üsszelben töltött. Csőmbe, mint ismeretes, már nyilatkozott szándékairól a múlt héten egy belga lap­nak. Hangoztatta, jóllehet vissza akar térni Kongóba, semmi kedve, hogy életét Mo­butu börtönében élje le. Az­zal vádolta a kongói elnököt, hogy újabb katasztrófába so­dorja az országot. Szovjet küldöttség Pakisztánban MOSZKVA (MTI) Poljanszkij, Selepin, Pono- marjov búcsúztatta szerdán reggel a Vnukovói repülőté­ren azt a szovjet parlamenti küldöttséget, amely Mazurov- nak. Koszigin miniszterelnök első helyettesének vezetésé­vel utazott Pakisztánba. A szovjet—pakisztáni vi­szonyban új fejezetet jelen­tett a taskenti találkozó lét­rejötte. Moszkvában feltéte­lezik, ' hogy a Mazurov ve­zette küldöttség megvitatja Pakisztánban a taskenti dön­tések végrehajtásának azokat a módozatait, amelyekkel a Szovjetunió tovább egyenget­heti az indiai—pakisztáni meg­békélés útját. Gennagyif S%avie»ev Tengeralattjáróval a világ körül gyönyörködjék. Elragadtatás­sal, csodálkozással fogadták a felhőket, a hullámokat, a Na­pot, sőt még a partok meg­szokott kirajzolódását is. Oda­lent már zajongtak: — Gyertek már le, mi is látni akarunk! Milyen rossz volt lemenni a felső fedélzetről. Üjra és újra nagyokat szippantottak a levegőből, amely már hazai volt. Mielőtt befutottunk a tá­maszpontra, azon gondolkod­tam, befutunk-e a kijelölt pontra a meghatározott idő­ben ? Aggodalmam hiábavaló volt. Kormányosaink a hely­zet magaslatán voltak. Eszem­be jut, hogyan dolgoztak az egész úton, és megint csak meggyőződhettem arról, hogy mekkora teher nehezedett vál- lukra. Több mint másfél hó­napon ét a szó szoros értel­mében a térképhez voltak szögezve. Természetesen az stomtengeralatt járókon egy egész sor tökéletes navigációs műszer van, de ezeket a mű­szereket kezelni is tudni kell. A kormányos meglehetősen egyszerűen állapíthatja meg a hajó helyét parti tárgyak vagy világítótornyok után. Sokkal nehezebb a pontos helymegál­lapítás a nyílt tengeren a nagy mélységben. Természete­sen az automata eszközök szün­telenül és megbízhatóan mu­tatták ezt a helyet, de mű­ködésüket, mint bármilyen rendszer működését, sziszte­matikusan és hozzáértéssel el­lenőrizni kellett. Nézetem sze­rint ebben foglalható össze a kormányosok feladatának fő nehézsége. Ha a hajó ritkán föl is emelkedik periszkóp­magasságig, a kormányosok csupán a határtalan óceáni távolságot látták, vagy időn­ként a felhőktől mentes csil­lagos eget. Emlékszem egy érdekes esetre. A kormányosfülkébe gyakran benéztek a tengeré­szek, hogy megtudják, hol tar­tózkodunk. Hosszú időn át John Wear Elet — hitelre Ahogy egy kanadai iró látja Jack és Jill szerették egy­mást, tehát összeházasodtak. Jill elárusítónő volt egy áruházban, Jack pedig a ke­reskedelmi flotta irodájában dolgozott mint tisztviselő. Az élet soha sem dédelgette őket. Rendkívül meglepődtek tehát, amikor észrevették, hogy a „világ” bőséges javakkal akar­ja megajándékozni őket. Azon a napon kezdődött, amikor a fiatal házaspár el­indult megvásárolni a jegy­gyűrűket. Elképzelésük az volt, hogy nem érdemes töb­bet költeni 50 dollárnál, de amikor Jill meglátta, hogy az 50 dolláros jegygyűrű milyen szegényesen fest a drágábbak mellett, elhatározásában kissé megingott. Ugyanezért a pénzért 200 dolláros Jegygyű­rűt is vásárolhatnak — mond. ta nekik az ékszerüzlet elárusí­tója. „ötvenet azonnal kifizet­nek, a többit pedig részletre. Tudja Uram”, — fordult az elárusító Jack-hoz — „végül is jobb minőségű áruhoz jut”. Jack, tiki kezdetben töp­rengett, az elárusító szavaira megnyugodott. Az ékszerész éppen a hitellevelet kezdte kitölteni, amikor belépett az üzlet tulajdonosa. „Kitűnő vásárt csináltak” — üdvözölte a fiatal párt — „Persze, azért ez mégsem az, mint mondjuk ez az ezerdollá­ros brilliáns köves!” — „Ö Ezt már igazán csak a millio­mosok engedhetik meg ma­guknak” — nevetett kissé ide­gesen Jack. „Ugyan!” — szólt az . üzlettulajdonos. — „Ugyanolyan egyszerűen hoz­zájuthat, mint a kétszázdol­lároshoz. Előlegnek ugyanany- njdt kell fizetni, a többit pe­dig néhány hónap alatt le- törlesztheti. Legfeljebb tovább tart a törlesztés, ennyi az egész.” Hát így járták a fiatalok .. Amikor megfelelő lakás után kezdtek nézni, az ingatlan­ügynök lyukat beszélt a ha­sukba, hogy a legésszerűbb, ha lakás helyett házat vásá­rolnak. Véletlenül címet is tudott. A háznak hat szobá­ja volt. Be kellett fizetni 500 dollárt a többit pedig havon­ta törleszteni. A kamat mind­össze 6.5 dollárt tett ki. „A fölösleges szobákat pedig ki­adhatják” — adta nekik a jó tanácsot az ügynök. Jack szerette volna, ha Jill otthagyja munkahelyét. Ami­kor azonban kiszámították az összes hitelbe vásárolt holmik értékét, a ház rendbehozatalá­nak árát, kiderült, hogy éle­lemre sem marad pénzük. Ezért elhatározták, hogy Jill még néhány hónapig dolgo­zik. A fiatal asszony hamarosan gyermeket várt. Nem jelen­tette be az üzlet tulajdono­sának. Eljött az idő azonban, amikor már nem tudta tit­kolni terhességét, s elbocsá­tották. A kórházi költségek fede­zésére 100 dollárért zálogba tették a még kifizetetlen gyű­rűt. Elmentem hozzájuk, ami­kor az újszülött már három hónapos volt. Jack éppen el­vesztette munkáját és mási­kat nem tudott találni. Jill azt javasolta, maradjon ott­hon a kicsivel, ő pedig visz- szamegy az áruházba. Ott azonban már más elárusító nőt vettek fel. Betöltetlen hely nem volt. Hamarosan beköszöntött hozzájuk a végrehajtó és el­vitte a televíziójukat. (Pedig már csak három törlesztés volt hátra.) Jill idegeskedett. Az volt az érzése, hogy hamarosan eljönnek és elveszik gyerekét, mivel nem fizették még ki a szülési költségeket sem. Jack szintén kétségbeesett. Szinte öntudatlanul járkált. Egy reg­gel nagyon furcsán nézett fe­leségére és Így szólt: „Emlék­szel. hogy a lapok egészen különös történeteket írtak gyerekekről? Mit gondolsz, mennyit kaphatnánk a kicsi­ért?- Jlllt megdöbbentette férje kérdése. És amikor Jack egy alkalommal szokásos eredménytelen munkakereső útjáról hazaérkezett, feleségé­nek és gyermekének hült he­lyét találta. Ezzel betelt a pohár. Két nappal később talál­koztam vele az utcán. Külö­nös fény csillogott szemébe*!: „Rájöttem, hogyan szabadul­hatok meg ettől az egésztől” — jelentette ki ünnepélyesen. .Senki sem kap tőlem egy fil­lért sem, egy fillért sem! Nem kapják meg sem a hitelt, sem a százalé­kot! Nem vesznek vissza sem­mit, egyetlen darabot sem. A sarki üzletben vásároltam hitelbe egy kanna petróleu­mot! Ezután ugyancsak hitel­be — ha-ha-ha! — hitelbe gyufát vettem és az egészet bedobtam az ablakon!” — „Mit csináltál te szerencsét­len, hiszen ezért börtönbe kerülsz? — kiáltottam. —- „Leszámoltam a világgal! Egy mozdulattal megszabadultam adósságaimtól!” Este hallottam a rádióban, hogy valami fiatalember a hídról a folyóba vetette ma­gát. így szabadult meg Jack adósságaitól... ír a térképen egy és ugyanaz a kép látszott, kék mező, egyet­len narancs színű folt nélkül, ami a szárazföldet jelentette volna. Egyszer valaki bement a fülkébe, és végre meglátta a térképen a szárazföld jel­zését. Nyomban felhangzott teli torokból a kiáltás: — Föld! Mindenki harsogó nevetés­ben tört ki. Nagyon nem il­lett ez a felkiáltás utunk kö­rülményeihez. Azokra az időkre emlékeztetett, amikor a vitorláshajók tengerészei még szédítő magasba kúsztak fel a? árbóckosárba, hogy onnan jelezzék társaiknak a száraz­föld felbukkanását. Igen, ne­héz volt a kormányosaknak A.nnál nagyobb volt az örö­mük, a munkájuk okozta elé­gedettség, amikor a hajó meg­érkezett a pontosan kijelölt helyre. A felső fedélzeten továbbra is élénkség uralkodott. Min­denki távcsövezett. Nem sok idő telt el. és az atomtenger­alattjáró horgonyt vetett a ki­kötőben. Következett a part­raszállás, következtek az első ölelések, csókok, kézfogások. Milyen csodálatosan kellemes érzés ismét hazai földre lépni: Ez az érzés fejeződött ki az érkezés tiszteletére rendezett nagygyűlésen felszólalók min­den mondatából. A szónokok a hála szavaival fordultak a szovjet kormányhoz, a kom­munista párthoz. Meleg sza­vakkal dicsérték meg a konstruktőröket és az atom- tengeralattjárók építőit is. Az akció részvevőinek fel­olvasták a haditengerészeti flotta katonai tanácsának üd­vözletét. A katonai tanács me­legen üdvözölte az akció rész­vevőit a feladat sikeres végre­hajtása alkalmából. A nagygyűlés üzenetet inté­zett a Szovjetunió Kommu­nista Pártjához. Az üzenet így hangzott: „Mi, az atom- tengeralattjáró-kötelék matró­zai. altisztjei, és tisztjei, je­lentjük a kommunista párt lenini központi bizottsá­gának és a szovjet kormány­nak, hogy sikeresen teljesí­tettük a kitűzött feladatot: a megadott Idő alatt körülha­józtuk a Földet a viz alatt.” Néztem a tengeralattjárósok kipirult, örömtől ragyogó ar­cát. Büszkék is lehettek! Le­küzdve az elemeket és a tá­volságokat, növelték flottánk i készenlétét. Ennek szentelték tudásukat, munká­jukat, kitartásukat és bátor­águkat. Az akció kezdetén a pártnak adott szavukat hadi- ‘cngerészeink becsülettel be­tartották. — Vége —

Next

/
Thumbnails
Contents