Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-19 / 117. szám
1966. május 19. NOGRAD 3 Növekedett megyénkben as önt vény termelés Sikeres műszaki fejlesztés a ZIM-ben — A megyei INEB Új vezetői felfogást és fakorlátot az acélárugyári öntvénylágyító kemence építése vizsgálata — Késik A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megbízásából a megyei NEB vizsgálatot tartott a Salgótarjáni Acélárugyár vas- és acélöntödéjében, valamint a Zománcipari Művek szürke- és temperöntö- déjében. A kéthetes vizsgálat megállapította, hogy megyénk öntvénytermelése a második ötéves terv időszakában kilenc százalékkal növekedett, s hogy tavaly már meghaladta a harminckétezer tonnát. E mennyiségnek körülbelül egyharmadát Nógrád megyében használták fel. A vizsgált négy üzem közül csak a ZIM szürkeöntödéje korszerű; a többiben az avultság a gyártás minden fázisára rányomja bélyegét. A ZIM figyelemre méltó kis- gépesítést végzett a tervidőszakban. Műszaki fejlesztési alapjából megoldotta formaszekrények súlyozását, ürítését. A temperöntödében a fáradságos kézi döngölés helvett gépi döngöléssel dolgoznak. Az új fúvató műhely igen modem porleválasztó és légkondicionáló berendezése az ott dolgozókat tökéletesen megvédi a szilikózisveszcly ellen. Az utóbbi öt évben a ZIM öntödéinek fejlesztésére majdnem háromszázezer forintot áldoztak, s nem hiába. Növekedett a termelékenység, egészségesebbé s könnyebbé vált a munka, csökkent az önköltség. A Salgótarjáni Acélárugyárban 1962-ben és 1963-ban mintegy kétmillió forintos költséggel korszerűsítették a Martin-kemencét, s vásároltak két formázógépet. Az utóbbi intézkedés nem hozta meg a várt sikert, mivel a préslevegő nyomása elégtelennek bizonyult. Tavaly nyolcszázhetvenezer forintos beruházási keretet kapott a gyár egy öntvénylágyító kemence létesítésére. Eddig két üzembe helyezési határidő múlt el eseménytelenül; de a legújabb sem kecsegtet jó reményekkel, mivel a NEB- vizsgálat idején a generálkivitelező alvállalkozója még fel sem vonult. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézete tavaly tanulmánytervet készített az öntödék fejlesztésére. A terveket jelenleg még zsűrizik. Az eddigiek arra engednek következtetni, hogy a tanulmánytervek készítői csak a termelés növelését célzó berendezésekre fordítottak figyelmet, de nem irányozták elő a szociális és kisegítő üzemrészek fejlesztését. Az érdekelt gyárak — a most említett fenntartások mellett — elfogadták a KGMTI fejlesztési javaslatát, és számítanak a konkrét kivitelezési tervre. A népi ellenőrzés véleménye szerint kívánatos, hogy ezt a jövő évnél korábban kapják meg. Munkások és vezetők helytállását dicséri, hogy öntödéink öt ven százalékkal jobb selejtaránnyal dolgoznak, mint az országos átlag. . Lehetőleg teljesítik a soron kívüli megrendeléseket Is —, amelyek főként Özdról érkeznek. A megrendelők viszont nem minden esetben tesznek eleget rajz- és mintaszolgáltatási kötelezettségüknek. A népi ellenőrök helyesnek találták, hogy a Zagyva- pálíalvi Bányagépgyárban már korábban megszüntették az ódon módszerekkel üzemelő, évente csak ötszázhatvan tonnát termelő szürke- vas-öntödét. Helytelenítették azonban, hogy a KOHÉRT azóta távoli megyéből biztosítja az öntvényellátást, noha az Salgótarjánból is megoldható lenne. Határozatában a megyei NEB javasolta, hogy vizsgálják felül a ZIM szürkeöntödéjének korszerűsítésére a Daku János által készített diplomatervet, amelynek megvalósítása a termelés húsz- százalékos növelését eredményezhetné. Kívánatosnak tartotta továbbá a NEB, hogy a KGMTI készítette terveket az érintett gyárak óhajainak megfelelően dolgozzák át, s hogy azokat lépcsőzetesen realizálják. Javaslatot tett a NEB arra is, miként lehetne egyes, igen nagy szállítási költségeket csökkenteni. R. Z. Régebben sem volt rossz ajánlólevél a rátermettség, a magasfokú hozzáértés, a rugalmasság, az előrelátás, ma pedig elengedhetetlen feltétel az irányításban, és a vezetésben. Méginkább az lesz, amikor az új Irányítási rendszer hatása teljesen érezhető lesz gazdasági életünk minden területén. Vannak, akik ezzel kapcsolatban a következőket mondják: ez a kor parancsa, a kor követelménye. A világméretekben folyó verseny technikai eredményei alapján világossá válik; a gazdasági élet irányítása, már a jelenben is jóval nagyobb követelményt állít az ország, s ezen belül megyénk gazdasági, politikai irányítói, vezetői elé. Ennek során megnő gyáraink, üzemeink vezetőinek önállósága, de elvesztik azokat a mankókat is, amelyekre eddig mindenkor biztosan lehetett támaszkodni. Ugyanakkor megszűnnek a jobb munkát gátló korlátok is. Ez merőben új helyzetet teremt. Mivel új dologról van szó, természetesen igen sok a buktató is. Ennek egyetlen vezető sem örül. Egy dologról azonban nem szabad elfeledkezni: amikor a jelenlegi utasításon alapuló gazdaság- irányítási módszert bevezettük, akkor sem vóltak kész receptek, akkor sem\ jelentette ki senki, hogy zökkenők nélkül valósul meg minden az ország gazdasági életében. Annyi könnyebbség ugyan volt, hogy aki a felsőbb szerinek által előírt számokat elérte, az már jól dolgozott, függetlenül attól, hogy szükség volt-e a termékre, vagy sem. vagy többet rendelnek a szükségesnél. Ez viszont a kereskedelmet, az igények alaposabb felmérésére kényszeríti. Addig nem Is volt baj, amíg egyik-másik gyárunkban, vagy másutt a szankciókat nem alkalmazták. Amikor erre sor került az érintettek méltatlankodtak. Ez is azt mutatja: a másfajta szemlélet kívánalma, annak hangoztatása még nem jelent másfajta gyakorlatot is. Egy másik gyárunkban azért nem végezték el a műszaki fejlesztésben előírtakat, mert a TMK vezetője kijelentette: kevés a létszám. Fogadjuk el érvelését. Az előírt munkákhoz szükség lett volna még két szakemberre. A gyár vezetői más területről nem tudták átcsoportosítani, mert a központ csak ennyit engedélyezett. Az új gazdaságirányítási mechanizmusban az ilyen és ehhez hasonló bürokratikus intézkedéseknek nem lesz létalapjuk, mert nem írják elő, hogy melyik üzemrészben, melyik osztályon, hány szakember, műszaki dolgozhat, hanem csak azt, hogy mit kell nekik elvégezni és mikorra. Megoldhatják több, de kevesebb létszámmal is. Ennek eldöntése a vállalat vezetőinek dolga lesz. Erre szokták azt mondani: végre ott mondják ki az igent, vagy a nemet, ahová az ügy elintézése tartozik. Ennek viszont csak örülni lehet. Helyességét már eddig is a gyakorlat bizonyította be. Előzzük meg a baleseteket Beszélgetés a MEDOSZ megyei bizottságának titkárával Huszonkét alapszervezet több mint négyezer tagja tartozik megyénkben a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetébe. Ennyi emberrel törődni, figyelemmel kísérni munkájukat, gondjaikat alapos feladatot jelent a MEDOSZ megyei bizottsága munkatársainak. Erről a nagy feladatról beszélgettünk a napokban Kanyó Bélával, a megyei bizottság titkárával. — A szocialista munkaverseny mellett egyik legfontosabb feladatunk a baleset- és munkavédelmi feladatok végrehajtatása a mezőgazdasági üzemekben — mondta Kanyó elvtárs. — Nemrégiben üzemenként értékeltük a múlt évi baleset- és munkavédelmi helyzetet. Sajnálattal állapítottuk meg: nem számottevő a fejlődés. Március közepén szakbizottságokkal vizsgáltattuk meg, hogy az idei intézkedések végrehajtása érdekében mit tettek a mezőgazdaságban. Egy sor helyes intézkedést, tevékeny gyakorlati munkát tapasztaltunk, de bőséggel akadt kifogásolnivaló is. Május utolsó hetében utó- vizsgálatot tartunk a társadalmi aktívák bevonásával annak megállapítására, hogy a vizsgálatok tapasztalatait hogyan hasznosítják az üzemekben. — A második félévi munkatervünkben Is nagy helyet kapott a terület ellenőrzése. Külön foglalkozunk azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a vezetőivel, ahol az intézkedések ellenére sem tapasztalható lényeges javulás. A termelési igazgatóságok sok segítséget adnak ehhez a munkához. Megegyezik véleményünkkel a Gépállomások Megyei Igazgatósága is abban, hogy meg keli szigorítani a balesetek okának kivizsgálását, sokkal erélyesebben fellépni azokkal a vezetőkkel szemben, akik nem tesznek meg minden lehetőt a balesetek elkerülése érdekében. Az igazgatóság ezt a tevékenységet szigorúan figyelembe veszi a prémiumok elbírálásánál is. — A tervünkben szerepel üzemi munkavédelmi ankétok rendezése. Ezeken a dolgozók. Felemelték a málna felvásárlási árát Közeledik az eper- és málnaszüret ideje. A Börzsöny lankáin gazdálkodó hagyományos eper- és málnatermesztő szövetkezetekben a gazdag termés reményében végzik a tagok a soronkövetkező munkákat a gyümölcsös kertekben. A növényápolás mellett ■'entős területen végzik el a növényvédelmi tennivalókat is. Málnából, a mintegy ezer hold nagy része termőre fordul az idén. Epret ugyancsak jelentős területről szü- ■ etelnek a közös gazdaságok. A termés jó részét a MÉK- nek adják el a szövetkezetek. Az értékesítési szerződéseket már valamennyi gazdasággal megkötötték a felvásárlók. Eperből a tervezett 60 vagon helyett már mintegy 90 vagon zamatos gyümölcs értékesítésére szerződtek a termelőszövetkezetek. Málnából is lekötötték már a tervezett. 76 vagonnyi termést. Rendkívül jó hatással van a termelőkre, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium a közelmúltban szabályozta, illetve felemelte a málna felvásárlási árát. A három fel- vásárlási osztályban, amely természetesen a felvásárolt gyümölcs minőségét jelzi, igen jelentős, kilónként 2—3 forint az áremelkedés. így a korábbi 10,60 forint helyett 13-ért a 7,80 forint helyett 11-ért, a 4,90 forint helyett pedig 7,50 forintért veszik át a MÉK felvásárlói a gyümölcsöt. A felvásárlási árak teljes idényre szólnak, azokat a kínálat-kereslet ingadozására sem változtatják meg. szakszervezeti és gazdasági vezetők részletesen elemzik az üzem munkavédelmi tervének alakulását, kiemelve az egyes balesetek bekövetkezésének okát és következményeit Ügy vélem, hogy a baleset- és munkavédelmi, egészségügyi feladatokkal kapcsolatos anyagi lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. Tehát szükség van arra, hogy minden alkalmat megragadjunk a balesetek megelőzése, az egészségesebb munkakörülmények biztosítása érdekében — fejezte be Kanyó Béla. A mai kor követelménye épp az ellenkezőjét írja elő: szűnjön meg a fogyasztók kiszolgáltatottsága a termelővel szemben. Mert csak ily módon szűnik meg a termelési tervek fetisizálása, az úgynevezett mennyiségi szemlélet. Ebbe az irányba tereli a termelő vállalatok munkáját több kormányintézkedés. Például csak szerződéssel lekötött terméket lehetett előállítani, a megrendelőnek joga van visszaküldeni a nem megfelelő árut. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalatok kötbért fizetnek azért, ha olyan árut rendelnek, amelyet nem keresnek a vevők, Mégiscsak furcsa dolog, hogy olyan kérdésekben is fent vállalják a felelősséget, amelynek helyes megoldását egyedül csak az üzemben tudják kidolgozni. önként adódik az újabb kérdés: megyénk üzemeiben, gyáraiban tapasztaljuk-e a kor követelményéből fakadó új elképzeléseket, új irányítási módszert? Előjelei már a második ötéves terv utolsó két esztendejében is megmutatkoztak. A BRIGÁD NEVE: NEFELEJTS — Ne komoly talankodj! Nem hallottad, hogy komolyan kérdezték tőlünk a brigád nevét? — szól talán túlságosan Is szigorúan brigádtársára egy szőke, szeplős, tavaszi napsütéstől barnára sült lány. — De komolyan mondom, a brigád neve — Nefelejts! Azért éppen Nefelejts, hogy ha elmegy tőlünk valaki, akkor se felejtsük el egymást... Megegyeztünk ebben, vagy nem? A többiek, mind a tizennyolcán mosolyognak, néhá- nyan közülük kicsit zavartan kaparásszák cipőjük hegyével a répaföldet. Fiatalok. A legidősebb talán a vezetőjük — Angyal Istvánná, de ő is innen van még a harmincon: — Tavaly alakult a brigád, akkor is csupa fiatal lépett közénk. Nem vagyunk tagok, csak alkalmazottak — volt, aki tréfásan, azt mondta ránk, mi vagyunk a zsellérek... Nem ez a lényeg... A csecsei termelőszövetkezet ifjúsági brigádjáról azt mondták a KISZ pásztói járási bizottságán: tavaly többször is előfordult, hogy az ő munkájuk segítségével került ki a szövetkezet a nehéz helyzetekből. Sok igazság lehet ebben, hiszen ahhoz, hogy a tavalyi mezőgazdasági ifjúsági versenyben — amelyben résztvett a Nefelejts brigád is —, helyezést tudjanak elérni, dolgozni kellett. A termelőszövetkezeti ifjúsági növény- termesztő munkacsapatok versenyében a csécseiek másodikak lettek. Eredményes munkájukat ezer forinttal jutalmazták. A repülő brigád Tolmács! István a csécsei szövetkezet elnöke szerint is jó együttes a Neíelejts. — Ha nem is lehet egyértelműen azt mondani, hogy tavaly ők rántottak ki bennünket a bajból, az azért mindenképpen igaz, nélkülük sokkal nehezebben boldogultunk volna. Biztosan számíthatunk rájuk, bármilyen munkáról legyen is szó. Ha égetően sürgős dolog adódik ezt a „repülő” brigádot könnyű átcsoportosítani. Igyekeznek is... Érdekükben áll, hiszen ha túlteljesítik a napi tervüket, a rendelkezések szerint 10 százalékkal magasabb bér jár nekik. A brigád tagjainak átlagos havi keresete 1200—1300 forint körül van, de nem ritka az sem, hogy 50—60 forintot keresnek naponta. A teljesitményüktől függ. Na, meg persze az időjárástól, bár a szövetkezet igyekszik esős, rossz időben 's munkát adni a fiataloknak. . — Ha harmincan-negyvenen lennének akkor sem okozna problémát a foglalkoztatásuk — mondja Illés István agro- nómus. — Sokszor azt sem tudjuk, hová, milyen munkára küldjük őket, annyi a sürgős tennivaló. így, május táján rengeteg olyan természetű munka adódik, amelyet ha elmulasztunk — később már lehetetlen pótolni. Itt a répa egyelés, azután a dohány, meg az összes kapásnövény... Ha most az alapoknál nem fogja meg az ember, akkor később már hiába kapkod utána. Illés István elmondja: nemrég került Pásztóról a csécsei szövetkezethez agronómusnak. Sok gondot okoz, hogy a rendelkezésükre álló munkaerőhöz mérten aránytalanul sok a munkaigényes vetemény. Cukorrépát negyven holdon vetettek. Ebből a tagok mindössze 14 holdnyit vállaltak. A többi a Nefelejts brigádra vár. Hasonló a helyzet a dohánnyal Is. A csécsei szövetkezetnek az idén 30 hold dohánya van. A tagok ebből is csak 21 holdat vállaltak el művelésre. A maradék »kilenc holdra megint csak a „repülő” brigád „száll rá”. Tizennyolcán egy sorban Tizenkét leány és hat fiú egyeli a répát egy sorban. Mégpedig a gyártmányfejlesztésben, a műszaki fejlesztés színvonalának emelésében, egyik-másik gyárunkban pedig a korszerűbb technológiák alkalmazásában. Fordulat történt a piac szerepének megítélésében is. Az Acélárugyárban például az járja: a külföldi vevők megtartása, újak megszerzése érdekében még a különleges kívánságokat is teljesíteni kell. A szeráruknál például három hónap alatt a megrendelő igényelnek megfelelően kidolgozzák az új gyártmány technológiáját, elkészítik hozzá a rajzot, és a gyártáshoz szükséges szerszámokat. A Síküveggyárban az idén már a KGST szabványnak megfelelő üveget gyártják, amelyből jelentős mennyiséget exportálunk. Igen gazdag az Öblösüveggyár terméklistája is. A külföldről érkező igényeket a modern vonalú árukból sokszor nem is tudja kielégíteni. A Salgótarjáni Bányagépgyárnál pedig azon fáradoznak, hogy csak azt és annyit gyártsanak, amennyit a bányászat kér. Elmondhatjuk, hogy a köz- gazdasági szemlélet, a propaganda hatására már kilépett a vezetők irodájából, egyre több megértője és lelkes támogatója akad az üzemekben, a művezetők, a brigádvezetők és munkások között. Egyre többen ismerik fel, hogy a jövőben az jár jó), aki bátor, aki kezdeményez, aki rizikót vállal, aki nem fél az újtól, s azon töri magát, hogy a legkorszerűbbet, a leggyorsabban és a legjobb minőségben adja. Igaz a mai helyzet adta lehetőségeket is jobban ki lehetne használni, ha gyorsabb ütemben módosítanának egyes olyan rendelkezéseket, amelyek hátráltatják, béklyóba szorítják az alkotó kezdeményezéseket. E tekintetben megyénk jelentősebb üzemeinek, gyárainak gazdasági vezetői, az üzemi pártbizottságok, szakszervezeti bizottságok úttörő, kezdeményező szerepet vállalhatnának. Amikor ezt cselekszik, forradalmi módon gondolkodnak, vagyis új módon szabják meg a gazdaságirányításnak, vezetésnek követelményét, megértik a kor parancsát: korszerűbbet, jobbat, gyorsabban, világszínvonalon. Venesz Károly Egytől-egyig csécseiek. Erről azt mondja Angyal Istvánná: — Javarészt a tavalyiakból áll a brigád, de néhányan már az idén csatlakoztak hozzánk. Hallották a hírét a Nefelejts- nek, és úgy gondolták — nem érdemes máshova eljárni, utazgatni, idegen koszton, idegenek között élni. Ittmaradtak, leszerződtek közénk. — Többen lehetnének, ha a szövetkezet nem februárban, hanem már decemberben, a múlt év végén megcsinálta volna a szerződéseket. Így sokan máshol dolgoznak, bár néhányan csak nemrég hagyták ott a helyüket és álltak be közénk — mondja egy kék melegítés, piros fejkendős kislány. A melegítő kabátjára fehér cérnával három betű van kivarrva: FTC. Érdekes brigád ez a Nefelejts. A lányok között három Honvéd, négy Vasas és négy Ferencváros szurkoló van. Csoda e, ha munka közben vitától, nevetéstől hangos a határ? — összeszokott társaság ez — mondja Angyalné. — Mindegy nekünk dohány, vagy répa — csináljuk sokszor tiz- tizenkét óra hosszat... A lányok közül néhányat elvittek a falubeli legények asszony, nak... Szép ajándékot vett nekik a brigád... A brigád neve — Nefelejts. Nem hivatalosan. Pataki László
