Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek f Május elseje előestéjén AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 102. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. MÁJUS 1. VASÁRNAP Hetvenhat év távlatából írfa: Nádasdy András, az SZM T vezető titkára Röpgyűlések, örömtüzek, térzene Ünnepi díszbe öltöztetett gyárak, üzemek fogadták teg­nap a munkába érkező dol­gozókat. A gyárkapukon táb­lák, díszítések, május elsejét éltető jelszavak tarkállottak. Műszakkezdés előtt a megye valamennyi üzemében, intéz­ményében és hivatalában megemlékeztek május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének jelentőségé­ről. Az iskolákban az utolsó tanítási órán beszéltek a pro­letár internacionalizmus ün­nepéről. Tegnap, a kora esti órák­tek Salgótarjánban, a Ta­nácsközi ársaság téren. Este a várost övező hegyekről örömtüzekkel fiataljaink kö­szöntötték május elsejét. A megye valamennyi üze­mében megtörtént az előké­szület a mai ünnepi felvonu­lásra is. Salgótarjánban részt vesz az ünnepségen Kisházi Ödön, a;. Elnöki Tanács el­nökhelyettese is, s Nádasdy András, a Szakszervezetek Nóigrád megyei Tanácsának vezető titkára köszönti a vá­Ü nnepel ma a haladó világ. Május elsejét a nemzetközi proletári- átus nagy ünnepét köszönti. Hetvenhat esztendeje annak, hogy a munkásosztály nagy nemzetközi szervezetének a II. Intemacionálénak felhívá­sára először vonult fel a munkásosztály, hogy hitet te­gyen a nemzetközi összefogás mellett és tiltakozzék a tőkés elnyomás és kizsákmányolás ellen. Ahogy múltak az évek, úgy vált évről évre tudatosabbá az elnyomottak körében má­jus elsejének jelentősége. Ma már a világ minden táján, Eu­rópában, Amerikában épp­úgy mint Ázsiában és Afriká­ban, milliók és milliók vonul­nak fel és tesznek hitet a nemzetközi összefogás eszmé­je mellett. Május elsején han­gos szóval hirdeti a nemzetkö­zi munkásosztály nemzetiség­re és vallásra való tekintet nélkül, hogy a jobb élet, a kizsákmányolás megszünteté­sének, a béke biztosításának útja a proletariátus nemzetkö­zi összefogásán keresztül való­sul meg. Amiért 76 esztendő­vel ezelőtt a munkásság har­cot indított és dacolt a tőkés világ minden elnyomásával, az a Nagy Októberi Forradalom győzelmének eredményeként ma már a föld egynegyedén valósággá vált. A szocialista világrendszer kialakulása bi­zonyítja a még elnyomatásban élőknek, hogy a kapitalizmus, a tőkés kizsákmányolás nem örök, azt meg lehet dönteni! Ma, a nemzetközi proletári- átus nagy seregszemléjén a magasra emelt vörös zászlók alatt menetelnek a magyar munkások is. 1945, a felsza­badulás éve óta, hazánkban valósággá váltak azok az esz­mék, amelyért hetvenhat év­vel ezelőtt a nemzetközi mun­kásosztály zászlót bontott és mérhetetlen áldozatot hozott. Ezen a napon újból hitet te­szünk a proletariátus nemzet­közi összefogásának magasztos eszméje mellett és üzenjük a még elnyomatásban küzdő osztálytestvéreinknek, hogy a felszabadulásért vívott har­cukban mellettük vagyunk. Az a harc, amelyet a nem­zetközi munkásosztály május szellemében hirdet, nagy áldo­zatokat követel. A tőkés világ mindent megtesz, hogy gátat vessen a szocializmus előreha­ladásának, a népek felszaba­dulásának. Nem riadnak visz- sza a katonai kalandoktól, a háborús provokációtól sem. Ezt teszik Latin-Amerika né­peivel is, amikor lábbal ti­porják a kis népek önrendel­kezési jogát, katonai beavat­kozással, a tengerész gyalogo­saik felvonultatásával, katonai puccsokkal saját bábjaikat juttatják erőszakkal hatalom­ra. Nemcsak a nemzetközi munkásosztály, hanem az egész haladó világ, minden becsületes emberének felhá­borodását váltja ki az arcát­lan agresszió, amelyet az Egyesült Államok imperialista körei a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság népe ellen folytat. Dél-Vietnam katonai megszállása, Észak-Vietnam terror-bombázása, asszonyok, öregek és gyerekek tömeges lemészárlása, tanúsítja, hogy mennyire szükség van a pro­letár szolidaritásra, a nemzet­közi összefogásra. A munkás- osztály nemzetközi összefogá­sának erősítése, aktivitásának fokozása, a békeszerető embe­riség tiltakozása képes csak megállj-t kiáltani az agresz­szoroknak, képes lefogni az amerikai imperializmusnak és csatlósainak kezét. Ma már elmúlt az az idő, amikor az imperialista nagyhatalmak büntetlenül támadhatnak a kis népekre, amikor elnyom­hatják a függetlenségi mozgal­makat. A szabadságukért és függetlenségükért harcoló né­pek nincsenek egyedül, mel­lettük áll, támogatja és védi őket a szocialista világrend- szer, elsősorban a világ első munkásnagyhatalma, a szocia­lista Szovjetunió. A szocialista országok, a Szovjetunió politikai, gazdasá­gi és katonai ereje fontos té­nyező abban a nagy nemzet­közi méretekben folyó osz­tályharcban, amely a két vi­lágrendszer, a kapitalizmus és a szocializmus között folyik. E mellett az osztályharc mellett tesz hitet a mostani május el­sején is a nemzetközi munkás- osztály, amikor összefogását és szervezettségét erősítve halad újabb győzelmek felé. Mi a Szovjetunió oldalán, mint eddig, a jövőben is meg­teszünk mindent a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének megszilárdí­tásáért. Hűen tükrözték ezt Kádár elvtársnak az SZKP XXIII. kongresszusán elhang­zott szavai, amelyek vala­mennyiünk gondolatát fejez­ték ki: „Marxizmus-Leniniz- mus csak egy van, és nincs külön európai, ázsiai, afrikai, marxizmus—leninizmus”. Ezért ünnepeljük a nemzetközi ösz- szefogás e nagy ünnepén el- téphetetlen barátságunkat a Szovjetunióval, és valamennyi szocialista országgal. Világo­san látjuk, hogy’ egyre szépülő életünk és békés építő mun­kánk záloga, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösséghez való hűségünk és barátságunk. Mi, elsősorban a szocializ­mus építésében végzett jó munkával járulunk hozzá ah­hoz a harchoz, amely a vilá­gon a békéért, a demokráciá­ért, a szocializmusért folyik. £ nagy országépítő munkából méltóan részt kértek és vállal­tak megyénk dolgozói is. Nin­csen szégyenkezni válónk. Eredményesen teljesítettük a második ötéves tervet. A me­gye szocialista iparának ter­melése 1965 végén 33,8 száza­lékkal volt magasabb, mint az 1960-as évben. örvendetes, hogy ez idő alatt jelentősen javult a munka termelékeny­sége, a termékek minősége, csökkent a selejt, javultak az önköltségi mutatók. Jó dolog, hogy a tervidőszak alatt a termelés növekedése 73,6 szá­zalékban a termelékenység nö­vekedéséből származik. To­vább fokozódott a fizikai és műszaki dolgozók alkotó kész­sége. A tervidőszakban sikerek születtek a mezőgazdaságban is. Különösen az 1965-ös év hozott kimagasló termésátlago­kat. Például búzából 12,7 má­zsa termett katasztrális hol­danként, de a rozsnál és a ta­karmánygabonánál is emelke­dett a termésátlag. A mező- gazdasági állami üzemeken kívül a termelőszövetkezetek­ben is mintegy 2,6-szeresére növekedett a közös vagyon. Az utóbbi három évben 4 515 forinttal lett magasabb az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem. A fejlődést tükrözi a keres­kedelmi forgalom alakulása is. A második ötéves tervben 25 százalékos az emelkedés. Bő­vült az árukészlet, s mind in­kább kielégítették a dolgozók igényeit. E forgalom-emelke­dést lehetővé tette, hogy a dolgozók átlagkeresete 135 fo­rinttal növekedett a tervidő­szak alatt. Az eredményekhez nagy mértékben hozzájárul­tak a végrehajtott beruházá­sok, amelyek nagysága az iparban két milliárd 56 millió forintot tett ki. Számottevő volt a mezőgazdasági beruhá­zások nagyságrendje is. A szocialista munkaverseny új, gazdag formájáról, a szo­cialista brigádmozgalom nagy- szerűségéről nem lehet eleget szólni. Ez a mozgalom a gya­korlatban egyesíti a munkát a neveléssel és magába foglalja, megvalósítja az új életmódot. A munkához való új szocia­lista viszonyt legmagasabb szinten a szocialista brigádok valósítják meg. Náluk kap­csolódott egybe először a ter­melés, a művelődés és a szo­cialista életforma. A felaján­lásokat a brigádok többsége teljesíti. Közülük 480 brigád már elnyerte a megtisztelő szocialista címet, 103 kollektí­va a bronz, 25 pedig az ezüst plakett birtokosa lett. A munka ünnepén szólni kell arról is, hogyan valósult meg a kormány múlt évi de­cemberi határozata, szólni kel! az ár- és bérintézkedésekről, melyeknek az volt a célja, hogy a különböző bérarányta­lanságokat megszüntesse. A rendkívüli bérintézkedések a megyében csaknem 24 ezer dolgozót érintettek, akik szá­mára több mint 31 millió fo­rint plusz jövedelmet jelen­tenék. Fontos változás a csalá­di pótlék emelése is. Nógrád- ban 26 300 gyermek részesült ebben, és'15 780 ezer forint töbletjövedelmet biztosít a családoknak. Nem az ünneprontás szán- -;il<ávHl. de szólni kell a hi­bákról is. Több üzemnél bi­zony baj van a minőséggel, gazdaságossággal, de bőven van tennivaló a munkafegye­lem megszilárdításában * is. Fontos feladat még a vezetés színvonalának emelése, a gaz- gasági, állami fegyelem meg­szilárdítása, a takarékosság, amely az életszínvonal meg­szilárdításának hosszú évekre szóló lényeges feltétele. Ezeket a célokat közelítik meg azok a munkáskollektívák, szocialis­ta brigádok, műszakiak, akik a IX. pártkongresszus tiszteleté­re felajánlásokat tettek és azok teljesítésével kívánják segíteni nagy céljaink megva­lósítását. Ehhez kívánunk a megye szervezett dolgozói; 1 további sikereket, ,ió erőt. egészséget, a nemzetközi mun­kásosztály mai harcos sereg­szemléjén. ban ünnepi térzenét rendez- ros lakóit. Zsűri előtt az Öblösüveggyár termékei Még a múlt héten Buda­pestre küldték az öblösüveg­gyárból azokat a termékeket, amelyeket a vállalatnál ér­demesnek találtak a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron való kiállításra. A mintegy százötven-százhatvan tárgy­ból álló összeállításban sze­repelnek csiszolt és színes kehely szériák, ivó-készletek, díszműáruk: vázák, hamutar­tók, bonbonierek. A kiállításra szánt áruk, a gyár tervező csoportjának el­fogadott tervei alapján ké­szült mintapéldányok. Az Épí­tésügyi Minisztérium üveg­gyári mintatermében szerdán, csütörtökön lesz a zsűrizés. Az Iparművészeti Tanács a Belkereskedelmi és Külke­reskedelmi Minisztérium, va­lamint más intézmények szakembereiből alakított bí­rálóbizottság ekkor dönt ar­ról, hogy az Öblösüveggyár termékei közül melyik kerül a BNV üvegipari pavilonjá­ba. Üj otthonéban megnyílt a megyei könyvtár Szombaton délelőtt szellemi, A megyei művelődési ház kulturális életünk képviselői- előadótermében megjelent ivek jelenlétében ünnepélyes vendégeket Kojnok Nándor, a külsőségek közölt nyitotta meg könyvtár helyettes vezetője kapuit salgótarjáni új óttho- köszöntötte, majd Vonsik Gyu­riéban a Nógrád megyei Ba- la, az MSZMP Központi Bi- lassi Bálint Könyvtár. zottsága Kulturális Osztályá­nak helyettes vezetője mon­dott ünnepi beszédet. Rozsnyai Zoltán: Május 1 Hangoztatta: amikor új kul­turális létesítményt avatunk, valamennyiünket jóleső érzés tölt el. mert látjuk, hogy a harc, amelyet népünk művelt­ségének fejlesztéséért vívunk, újabb állomáshoz érkezett. A művelődési intézmények sorá­ban, az iskolák után mindjárt a könyvtáros következik, épp ezért örültünk az új megyei könyvtár bekapcsolódásának a kultúra hálózatába. — Magyarország — mondot­ta többek között — valamikor a könyvtárkultúra terén vi- lágviszonylatban az utolsók között kullogott. Ma nemcsak utolértük a fejlett kapitalista országokat, de bizonyos mér­tékben túl is szárnyaltuk Nóg­rád megyei vonatkozásban is. A könyvtárélet feladatairól, további perspektíváiról szól­va Vonsik elvtárs a társada­lom szellemi életének maga­sabb szintre emelését jelölte meg, s hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot a könyvtárak és dolgozóik igen sokrétűen és változatos eszközökkel szolgál­hatják. Az avatóünnepség második részében Timár Éva és Surá- nyi Ibolya előadóművésznők léptek a vendégek elé, s tol­mácsoltak mély átéltséggel szebbnél szebb műveket Ba­lassi, Arany, Kosztolányi, Jó­zsef Attila, Szabó Lőrinc, Ilyés Gyula, Áprily Lajos, Benjámin László verseiből és népköltészetünkből. A Salgó­tarjáni Állami Zeneiskola mű­vész-tanárai kamarazenei mű­vekkel, hangszer- és énekszó­lókkal emelték a könyvtárnyi- tó ünnepi hangulatát. A szalaggal díszített bejá­ratnál Hankó János, a Nógrád megyei Tanács vb-elnöke ben­sőséges szavak kíséretében adta át Iványi Ödön igazgató­nak, s általa a megye dolgo­zóinak a könyvtárt, kérve: te­gyék az új intézményt Sal­gótarján számára vonzóvá, a megye dolgozói életére kisu­gárzó hatásúvá. ' Az ünnepség végén a vendé­gek megismerkedtek a könyv­tár helyiségeivel és az intéz­mény különféle részlegeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents