Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

4 WÖGT? Äü TÍÍ6R. április 2. szombat Két évtized eredményeiből Az elmúlt két évtized során számos új létesítménnyel gazdagodott a megye. Megsokszorozódott az újonnan épített lakóházak száma, új intézmények, gyárak rekonstrukciói jelzik a huszonegy év eredményeit. Salgótarjánban pél­dául két évtized alatt épült fel a megyei tanács mögötti városrész, s kezdődött el a Pécskő utca átépítése is. A megyében művelődési házak, iskolák, orvosi rendelők, óvo­dák fémjelzik a fejlődés útját. Az új Salgótarján egy része, a megyei tanács mögötti la­kónegyeddel. Háttérben az Öblösüveggyár A művelődési házak egész sora épült huszonegy év alatt. Képünkön a cserhátsurányi látható Korszerűsítették a Romhányi Cserépkályhagyárat. Több millió forintos költséggel új üzemrészt építettek. Az új gyár új termékei a szárító előtt A vendéglátóipar új cukrászüzeme Kisterenyén. Innen lát­ják el a fél megyét kiváló minőségű áruval Tizenöt nap nyereség az Acélárugyárban Azok a vállalatok, melyek egy-egy évben jól dolgoznak, gazdasagosan termelnek, a nyereség egy bizonyos részét kifizetik a dolgozóknak, azok­nak, akik munkájukkal elő­segítették a nyereség kiter­melését. Az Acélárugyárnál szerdán fizették ki az 1965 éves nye­reségrészesedést. A dolgozók között 4,5 millió forintot ad­tak ki ez alkalommal. Az el­múlt évben megtermelt nye­reség átlagosan 15 napnak fe­lel meg egy-egy dolgozónál. Az elért eredmények alap­ján ilyen magas pénzösszeget és tizenöt napnak megfelelő ivereséget még ezidáig egy alkalommal sem fizettek az acélárugyáriaknak 1957 óta. Elavult romos épületben vetítették a filmeket közsé­günkben hosszú éveken át. Noha nem is voltak bizto­sítottak a kulturált körül­mények, a falu lakói szí­vesen ültek be ide szóra­kozni, művelődni. A rossz körülmények megszüntetése és az egyéb kulturális igé­nyek kielégítése érdekében 1964 decemberében sikerült átadni rendeltetésének a modern művelődési otthont. Sajnos azonban még egy-két lépcsőfok hiányzik ahhoz, hogy örömünk teljes lehes­Lakúsomhoz nagy üveges ve­randa tartozik megszámlálha­tatlan műanyag ablakkilincs- csel. Van ezen kívül a lakás­ban öt ajtó és négy több­szárnyas ablak a hozzátarto­zó, megfelelő méretű mű­anyagkilincsekkel. Amíg száraz, jó idők vol­tak, a veranda ablakait nyit­va tartottuk, nem is volt semmi baj. Azonban a tél be­álltával az első szellőztetés­kor nyolc ablakkilincs maradt a markomban. Az egyik itt, a másik ott repedt el, de abban mind megegyeztek, bogy a bedagadt ablakok nyi­tására a legerőteljesebb unszo. lásra sem voltak hajlandók. Ettől kezdve egymást követ­ték a tragédiák. A postás ko­pogott, lenyomta a kilincset, ami nyomban a kezében ma­radt. Fölugrottam, lenyomtam a belső kilincset, az is föl­mondta a szolgálatot. Hárchn lakatos mentett ki bennünket a lakásból. így törtek naponta a kilin­csek: megfogtuk, letörött, megfogtuk, letörött. Végül már meg sem fogtuk, mégis letörött. Leültem a fotelba, leszakadt egy kilincs, föláll­K. J. olvasónk üzemi balese­tet szenvedett és táppénzes állományban van. Kérdezi: a táppénz és a teljes havi bére Közötti különbözetet követel­heti-e a vállalattól? A 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. számú rendelet szerint a dol­gozó követelheti a munkálta­tótól azt a kárt, amely mun­kabére elvesztésében, vagy csökkenésében jelentkezik. Az elmaradt munkabér megálla­pításánál az átlagjövedelmet kell figyelembe venni. Az át­lagjövedelembe az olyan rend­szeres szolgáltatás nem szá­mít be, amelyben a dolgozó csak a munkavégzés esetén részesülhetne. (Pl. védőétel, védőital, munkaruha, védőru­ha stb.) Az eseti jellegű jöve­delem sem alkalmas az átlag­Z. M. olvasónk sérelmezi, hogy egyik reggel nem en­gedték munkahelyén munká­ba állni, mert előzőleg félde­ci pálinkát ivott. Emiatt egész napját igazolatlannak vet­ték és szabadságából is levon­ták. Olvasónk kérdezi — jo­gos-e a vállalat intézkedése? • A dolgozó köteles kipihen- ten, munkaképes állapotban jelentkezni munkára. Ebből következik, hogy munkábalé- pés előtt nem fogyaszthat al­sen. A Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat 1965 már­ciusában elvégezte az akusz­tikai burkolást, szigetelést, melyért köszönetét is mond tunk. De a vetítővászon fel szerelése csak ígéret maradt egy egész esztendőn keresz­tül. Több alkalommal kértük, hogy a vetítővásznat úgy szereljék fel, hogy az moz­gatható legyen, mert rög­zített állapotban a színpadot nem tudjuk másra, csak filmvetítésre használni. Hosszabb-rövidebb határidő­tam, leszakadt egy kilincs. Kétéves kislányunk ránézett az ajtóra, a kilincs abban a pillanatban lepottyant. Pót­lásukról időközben gondoskod­tam. Már a kezelésüket is ki­tapasztaltuk. Az ajtót, abla­kot nyitni nem szabad. Tilos hangosan beszélni, leülni föl- állni, járkálni, rádiót hallgatni, televíziót nézni, a lakásból ki, illetve oda bemenni, az ab­lakokat, ajtókat megközelíte­ni. Legjobb, ha kiköltözik az ember a szabad ég alá, ak­kor nem történhet semmi baj. Nincs különösebb problé­mánk, mindössze annyi, hogy a lakásunkban már mozdulni sem lehet a felgyülemlett használhatatlan műanyagkilin­csektől. Ezennel felajánlom a készletemet ingyen és bér­mentve az ipar számára, önt­senek belőle új kilincseket, mert ha így megy, hamaro­san szükségem lehet rájuk. Egyúttal kérem a műanyag ajtó és ablakkilincsek kitalá­lóját, hogy maszekjellegű újí­tási díj felvétele céljából ke­ressen fel lakásomon. Bukó­sisak használata a távlatos! Kiss Sándor Horpács jövedelembe való beszámítás­ra. (PL célprémium, jubileumi jutalom.) Az a juttatás is szá­mításon kívül marad, amelyet a dolgozó költségtérítés címén kapott. Ha a dolgozó elmaradt munkabére meghatározott összegű havidíj, akkor a sére­lem előtti legutolsó havidíját, ha pedig változó összegű mun­kabérben részesült, abban az esetben a megelőző hónapban, illetve hét hónapot meghala­dó időszakra eső elszámolás esetén tizenkét hónap alatt elért jövedelmet kell figye­lembe venni. Olvasónknak tanácsoljuk, írásbeli kérelemmel fordul­jon munkahelyének vállalati döntőbizottságához, és kérje a táppénz és átlagkeresete kö­zötti különbözetet Leveléből megállapítható, hogy igénye jogos. koholt. A legkevesebb szesz- iogyasztás is elvonja a figyel­met és növekszik a baleset- veszély. A biztonságos munka­körülmények megteremtése a vállalat feladata. Ezért jo­gosan tagadták meg olvasónk munkábaállását. Ezt a napot igazolatlannak kell tekinteni és a szabadságidőből is le kell vonni. Olvasónkkal szem­ben tehát úgy jártak el mun­kahelyén, ahogy azt a rendel­kezések előírják, — panasza tehát nem jogos. gondokkal két jelölt meg a vállalat. Te­kintve, hogy közeledtek nem­zeti ünnepeink, március 15, április 4, újból kértük, old­ják meg kérésünket. Sajnos hiába. Végül' is magunkra maradtunk, és azt kellett ten­nünk, hogy a mozielőadáso­kon kívül az egyéb rendez­vényeknek is helyt adva, le- szereltettük a mozivásznat. A Moziüzemi Vállalat talán azért nem tartja érdemesnek a kéréssel foglalkozni, mert az utóbbi időben csökkent a mozilátogatók száma? Lehet, hogy így van! — de figye­lembe kellene venni azt is, hogy az 1965 decemberre beígért légfűtő készülék még jelenleg is a gyártó cégnél van. Nem nagyon csábította a község lakóit télen a zord, hideg színházterem. Egy köz­ség kulturális helyzetének mérlegelésénél úgy véljük ér­demes mindezeken elgondol­kodni! Hegedűs Sándor Cserhátszentiváni VB titkár Immár harmadik naptári évében jár a megújhodott honismereti mozgalom Nóg­rád megyében. 1964-ben egy lelkes, akkor még számban kis gárda, a foktői példán felbuzdulva in­dította el a krónikaírást. Majd feladatát szélesítette, s rövid idő, egy év leforgása után már, megyénkben rendeződ­hetett meg szeptemberben az országos falukrónikás találko­zó. A Nógrád megyei Népmű­velési Tanácsadó a TIT Me­gyei Szervezetével és a Ma­gyar Történelmi Társulat nóg­rádi csoportjával együttmű­ködve ez év februárjában új­ból megkezdte a helytörténe­ti (honismereti) továbbképző előadássorozatát. Februárban Dr. Végh Ká­roly tartott előadást „A gyár és üzemtörténeti kutatás kül­földi és hazai tapasztalatai­ról, különösen tekintettel az iparfejlődés falvakra gyako­rolt hatásáról” címmel. A márciusi összejövetelen a József Attila Művelődési Ház­ban a Nyelvtudományi Inté­zettől dr. Végh Józseftől „A földrajzi nevek gyűjtéséről és e munka nógrádi feladatairól” Legutóbb, az Olvasók fóru­ma c. rovatunkban a tovább­tanuló pedagógusok kedvez­ményéről adtunk közlést egy olvasónk kérésére. A Műve­lődésügyi Minisztérium a hi­vatalos közleményben 15 pont­ban foglalt állást ebben a kérdésben, amely a Művelő­désügyi Közlöny 1962. 20. szá­mában jelent meg. Korábbi közlésünk a közleményt csu­pán kivonatosan hozta, ezért a félreértések elkerülése vé­gett az időközben történt részbeni, változásokra is figye­lemmel, ismertetjük teljes terjedelmében a jelenleg ha­tályos állásfoglalás 1. és 2. pontját m A továbbtanuló pedagógu­sokat a téli, a tavaszi és a nyári oktatási szünidő alatt minden beosztás alól mentesí­teni kell, hogy az ennek kö­vetkeztében rendelkezésükre álló időt a vizsgákra való fel­készülésre fordíthassák. Oktatási idő alatt (tanítási Miért voll erre szükség ! Március kilencedikén édes­anyám nagy beteg édesapá­mat mentőautóval vitte a ba­lassagyarmati kórházba. Ha­zafelé, a Balassagyarmatról 16 óra 10 perckor induló Nőtincs felé közlekedő autóbusszal utazott a nőtincsi elágazóig. Aprópénz hiányában édes­anyám százassal fizetett, mely­ből a kalauz nem tudott visz- szaadni. De azt mondta, mire a leszállás közeledik, addigra lesz annyi aprója. Már Rétsá­pot elhagyták, amikor a kalauz hátrahúzódott a kocsi végére. Közeledett a leszállás ideje. Édesanyám kérte a visszajáró pénzt, mire a kalauz nem megengedhető hangon azt mondta, hogy egy kislánnyal már elküldte a visszajáró ösz- szeget. Erre a kalauz kikutatta édesanyám táskáját, zsebeit, felírta a nevét. A nagy meg­szégyenítés után azonban mégis visszaadta a százasból visszajáró pénzt. Miért volt erre szükség? Csorbát ejtett egy öt gyermekes édesanya becsületén egy sor ember előtt. Neki vajon nem volt lelkiis­meret furdalása? Germann Andrásné Berkenye címmel hallhattak előadást a megjelentek. Ugyanakkor a továbbképzés alkalmából me­gyei munkaközösséget alakí­tottak a földrajzi nevek gyűj­tésére. További tervükben szerepek hogy áprilisban r észtvesznek a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Történeti Tan­székének helytörténeti ankét­jén. Egyúttal látogatást tesz­nek a Pest—Nógrád megyei Levéltárban. Első féléves programjuk záróaktusaként májusban „Nógrád megye Levéltára es szerepe a krónikaírás széle­sebb alapokra való helyezésé­ben” címmel dr. Jánosi Fe­renc tart majd előadást. A honismereti mozgalomba bekapcsolódott tagok közül többen résztvesznek a Leg­újabbkori Történeti Múzeum, a Magyar Történelmi Társu­lat és a TIT által kiadott pályázati felhívás egy-egy té­májának kidolgozásában is. Az 1964-ben elvetett magból terebélyes hajtás eredt, állan­dóan szélesedő hálózattá vá­lik a helytörténeti munka, mely kiterjed fokozatosan a megye minden településére. Rz E. napokon) tanulmányi szabad­ságot csak akkor szabad ki­adni, ha a vizsgákra a téli szünidő kezdete előtt kerül sor. Az így kiadott tanulmá­nyi szabadság mértéke a lan- évenkéti 6 munkanapot nem haladhatja meg. Az említett tanulmányi szabadságot az ok­tatásügyi intézmény igazgató­ja biztosítja és azt a szabad­ságolási tervben fel kell tün­tetni. Az óvodákban foglalkozta­tott továbbtanuló óvónők ta­nulmányi szabadságát — fen­tiektől függetlenül — vizsgák előtt kell kiadni. 2 A továbbtanuló pedagógu­sokat megillető munkaidő kedvezményt (átlagkeresettel igazolt távoliét) az oktatási idő alatt (tanítási napokon) is biztosítani kell. Továbbra is változatlanul hatályos a hivatkozott állás- foglalás 3.-15. pontja, amelyről majd egy következő összeál­lításunkban adunk közlést. A műanyag kilincsekről... Jogi tanácsadó: Elmaradt jövedelem megtérítése üzemi balesetnél Szeszes italt fogyasztó dolgozó nem állítható munkába Terebélyesedő honismereti mozgalom Pedagógusok tanulmányi szabadsága

Next

/
Thumbnails
Contents