Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
4 NÖGRÄT 1966. április 15. péntek Lélektan a presszóban — Amióta megnyitottuk — mondja a presszó vezetője, bájos fekete asszonyka — naponta nyolcezer forint körül van a forgalom. A Jegesben jó napon három-négyezer. Pedig ott sem panaszkodnak. Ebből láthatja, nagyon hiányzott ebben a körzetben a szórakozó hely. Most, délelőtt van. Jönnek, mennek a vendégek, nincs megállás. De a vendégek rendes utcai ruhában, leülnek, feketét kérnek, sört... Viszonylag nyugalom... De amikor az első napon, munka után benyomult ide az a sok fufajkás, meg piszkos munkaruhába öltözött férfi, mégremültünk, mi lesz itt? Persze, megjelent a régi Üveges törzsközönsége is. Eldobálták a csikket, köpködték a szotyolahéjat. S főleg nem voltak hajlandók leülni. És sört kértek rummal. Sört-rummal, sört-konyakkal. Egyik másik „vendégünket” bizony ki kellett tessékelni. — De ez mind semmi. Ezután jött a futballmeccs napja. Tudja, két műszakban dolgozunk. Reggel félnyolctól este tízig, de egyelőre itt kell lennem végig. Aznap hazaugrottam két-három órára, itt lakunk a közelben. Mikor visszajöttem, mint akit mcllbcvágtak, visszahőköltem. Az a sok elkeseredett szurkoló. Nyakalják az italt, vágni lehet a cigarettafüstöt. És torkukszakadtából vitatkoznak. A fele már kótyagos az italtól. A botrány a levegőben lóg, Mit tegyek? Ha elnézem, hamarosan rossz hírünk kél. A presszó körülbelül két hete nyílt meg, tavaly őszig söntés volt itt. Az Üveges. Átalakították. A belső berendezés megtervezését művészemberre bízták. Érdemes volt. A szem örömmel kalandozik: itt megnyugszik, amott felvidul. Szép lett a volt Üveges, új néven Kristály. Kellemes hallani a zsongássá összefonódó beszélgetést. És a fekete elsőrangú! — Persze — folytatja a vezető —, azt is tudtam, ha veszekszem velük, rendre utasítom őket — inkább rontok a helyzeten. Arról nem is beszélve, hogy nekem nem a vendégek elriasztása a feladatom... Nohát, fogom a tálcát, viszem ki a kávét, konyakot, sört, s kezdem őket dicsérni: „Milyen rendesen viselkednek! így van ez jól! Mert egy ilyen szép presszóban így illik.” Bókolok én így asztaltól asztalig, hát nem elcsendesednek! Odamegy a pulthoz egy vendég, például. Ismerem a Jegesből. Már spicces. Italt kér. Mondom neki, esetleg, ha leül az asztalhoz. Erősködik, hogy ő itt a pultnál, állva akar inni. Ejnye, mondom, Vilikéin, nem így ismerem én magát a Jegesből, hiszen olyan udvarias, finom ember maga... üljön le szépen. Elpirul, ahhoz a sarokasztalhoz somfordái, leül. Azóta sincs nála türelmesebb vendégem» — És meglátja, így lesz majd nálunk. Lehet, hogy a régi törzsvendégekből páran elpártolnak tőlünk, de már olyan is van, aki munka után hazamegy, átöltözik, s a feleségével jön vissza™ Van hatalmas szállodánk, frissen avatott művelődési házunk, gyárakat építünk, meg modern lakásokat. A Kristály, a salgótarjáni Rákóczi úton, az öblösüveggyárral szemben, harmadosztályú üzem. Ünnepélyes avatása nem volt. Megnyílt és kész. Ki figyel oda? Pedig történnek ilyen helyeken is dolgok, melyekre érdemes odafigyelni.. — Csűri — Akik hazajöttek Tizennégyen do1^ együtt. Mindenki csak így ismeri őket: az ifjúsági brigád, ök azok a nógrádsápi fiatalok, akik visszajöttek dolgozni a termelőszövetkezetbe. Évekkel ezelőtt Nógrádsáp- ról is szétszéledtek a fiúk és a lányok, ki merre látott. Az itthoni keserves megélhetés helyett mindenki oda igyekezett, ahol „forintot látott.” A szövetkezetben csak munkaegység volt, az is nagyon gyenge. Az egy-két száz forintnyi munkaegységelőlegért nem maradtak a faluban. A fiúk Vácra, Budapestre jártak ipari üzemekbe, a lányok meg állami gazdaságba, s azokba a Pest megyei közös gazdaságokba, ahol készpénzzel fizettek. Igaz, maradtak azért itthon is. Három-négy évvel ezelőtt még KISZ brigádot is alakítottak. Sikeres munkájukat az bizonyította, hogy nyertek egy televíziót. De mi történt? Ez a brigád szép csendben feloszlott. Senki sem kutatta miért. A fiatalok azonban tudják, csak nem szívesen beszélnek erről. A jelenlegi 2“*“; Filiczki Mária tagja volt annak a régebbi brigádnak is. Faggatom az igazságról, de csak hímez-hámoz. — Miért nem akarod megmondani az igazat? Mondd csak meg! Ami igaz, az igaz! — szólnak rá többen is. Mária dacosan megrántja a vállát. — Minek televíziót adtak? Inkább osztották volna szét az árát. Betették a KISZ helyiségbe, ahol csavargatta boldog-boldogtalan. Persze, hogy tönkrement. Azt mondják, ha meg akarjuk csináltatni többe kerül, mint egy új. A múlt tapasztalatai tehát kedvezőtlenek. De akkor hogyan hozták létre az újabb brigádot? S ráadásul olyan fiatalokból, akik már eljártak a faluból? Erre már Fábián Albert, a szövetkezet elnöke válaszol. — Fiatalok nélkül nem tudunk erős termelőszövetkezetet teremteni, biztos pénz nélkül pedig nem jönnek haza a fiatalok. Tavaly még csak „tervezgettük” ezt az ifjúsági brigádot. Az idén tovább növeltük a kertészet területét, s ide elsősorban fiatal munkaerő kell. A vezetőség meg- hányta-vetette a dolgot, azt mondtuk, ha hazajönnek készpénzt adunk mi is. A fiatalok isU“ Megalakították a kertészeti ifjúsági brigádot. Most éppen a dohányt vetik a gondosan elkészített melegágyakba. Amint elkészülnek egy-egy ággyal műanyagfóliát feszítenek föléje. — S mi az egyezség? — kérdezem Filiczki Máriát. — Havonta kapunk ezerszáz forintot — válaszol a brigádvezető. — Ezenkívül jár havonta egy nap szabadság, s a terv túlteljesítése esetén, a terven felüli összeg tíz százaléka a brigádé. A lányok hirtelen nem tudják megmondani mennyi is a terv. Náhóczki Imre kertész azonban a segítségükre siet. Mindenttudó kiskönyvéből kiderül, hogy 370 ezer forint bruttó bevételt kell elérni a kertészeti brigádnak. A fiatalok dohányt, paradicsomot, zellert, paprikát, uborkát termesztenek. Nagyon reménykednek, hogy sikerül túlteljesíteni a tervet. Nos, ennek két feltétele már megvan: a brigád szorgalma, igyekezete, s Náhóczkinak a szakértelme. A harmadikban pedig mindenki reménykedik, hogy meglesz — a jóidő. — Érdemes volt itthon maradni? — kérdem. A brigádvezető mellett guggoló Gódor Mária válaszol. — Érdemes. Itthon sokkal jobb, mint másutt... Együtt vagyunk a családdal, nincs szállás gondunk, nem kell utazgatni. Szóval sokkal előnyösebb. Kétségtelenül így van. Ezt azok is tudják, akik még eljárnak faluról. De mivel itthon nekik már nem tudna pénzt fizetni a termelőszövetkezet, inkább utaznak, vagy a munkahelyen élik le az életüket. Bár egy év alatt sokat fejlődött a nógrádsápi közös gazdaság, egyelőre több, készpénzfizetéses fiatalt nem tud foglalkoztatni. A vezetők azonban, amint azt eddig is tették, sokat törik a fejüket hogyan lehetne olyan növényféleségeket termelni, amelyek a legtöbb jövedelmet biztosítanák. Tavaly például igen jól sikerült az uborka, az idén is nagy szerepet játszik a termelési tervben. Tovább fejlesztik a kertészetet, s rövidesen szép gyümölcstermő területtel rendelkeznek. — Szeretnénk hazahozni még több fiatalt — mondja az elnök. — Sürgősen gondoskodnunk kell az idős emberek utánpótlásáról. mert akkor már késő lesz, amikor kihull a kezükből a szerszám. Ezentúl nagyobb lehetőségünk lesz olyan termékeket előállítanunk, amelyek a legjobban megfelelnek az adottságainknak, lehetőségeinknek. Mert csak ezáltal tudunk nagyobb jövedelmet biztosítani a szövetkezeti embereknek. S persze. amit nem szabad kifelejteni. sok múlik a szorgalmon is. Víllnllímf Egy termelő- »aiODin. szövetkezetben nagyon sok függ attól milyen önállóan dolgozhatnak, hogyan választhatják meg a megélhetés legbiztosabb forrásait. S persze a szorgalom. Az ifjúsági brigád valószínű nem lesz utolsó ebben. Törekvésüket misem bizonyítja jobban, mint az, hogy szeretnének benevezni a szocialista címért folyó versenybe. Ennek pedig sokkal komolyabb feltételei is vannak, mint a szorgalom. Pádár András A Kartográfiai Vállalat új kiadványai „Magyarország idegen forgaImi értékei“ hét nyelven — L// térképek a hazai turisták számára — Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz ŰílUZlL A művelődési irányelvek szerint népművelési munkánk általános célkitűzése az, hogy az egyes rétegek sajátos helyzetét figyelembe véve és megfelelő módszereket alkalmazva elérjük: művelt, fejlett ízlésű emberek, valóban művelt emberfők sokasába .legyen a mi népünk. A Zsuzsi próbáiról vajmi nehéz lenne úgynevezett szenzációs tudósításokkal szolgálni. Ezek a próbák — hetenként kétszer, szombaton és vasárnap — igencsak csendes szenzációk magában a községben, Mátraverebélyben is. Miről van szó? A helység cigánylakosságának egy része — mondhatnám, a cigány fiatalok színe-java — elhatározta, hogy színdarabot tanul. Persze, a gyermek világrajövetele, vagyis a próbák megkezdése, ez alkalommal sem történt bábák nélkül. A helyi Földművesszövetkezet vállalkozott a születendő új művészeti csoport szülői tisztének szerepére. Csemer Dezső, a községi tanács művelődési állandó bizottságának tagja végezte a szervező munkát. Csukly László tanár pedig a színdarab betanításával és rendezésével járó gondokat — és örömöket! — vállalta. Mindkettőből kijut neki is. A gondok? — Ezeket a rózsadombiakat, kérem, ezeket nehéz mozgatni, mint a tölgyfát — mondja Csemer Dezső. — Én közülük való vagyok kérem, én tudom. De ha mozdulnak is, nehéz a mozdulás. A görcsök, kérem, nemcsak mibennünk vannak. Akartunk például már előbb is színdarabot tanulni, de nem bíztak bennünk. Azt mondták, minek ezeknek pénzt adni. úgyse Vesz abból a színdarabból semmi. Most megmutatjuk, kérem, hogy lesz. Igen, a Zsuzsi először is az efféle bizalmatlanság — mondjuk ki, esetenként előítélet! — oszlásáról tudósít. S ez örömünkre szolgál. Akadnak másfajta gondok is. A szereplők ugyanis valamennyien dolgoznak, többnyire távolabb a községtől, Nagy- bátonyban, Salgótarjánban. Sokan csak a hétvéget töltik Mátravere'oélyen, s ilyenkor bizony jólesik a pihenés, egy pohár sör a vendéglőben — és csak utána kezdődhet a próba. — A baj nem is a pár perces késés, ami egyébként ritka, mint a fehér holló — vélekedik Csukly László. — Inkább az, hogy fáradtan, nehezebben megy a tanulás, akadoznak a szövegben a szereplők. Viszont az őszinte lelkesedés sok mindent pótol. S ez a lelkesedés a másik legnagyobb öröme a rendezőnek. Zsuzsi (Csemer Gizella), Balog kőfejtő (Rácz György), a hajdú (Kökény Elemér), a Rácz György Csemer Gizella hajdúné (Kökény Borbála), a cigányprímás (Rácz András) és a többiek mindent megtesznek azért, hogy a Zsuzsit május 1-én bemutathassák Mátrave- rebélyen, illetve ezt megelőzően néhány közeli községben. Csiszolják, formálják, alakítgatják szerepüket — ez a számukra szokatlan „munka” még verejtéket csal homlokukra! —, s közben maguk is csiszolódnak, formálódnak, alakulnak. Mások lesznek. Többek mint ed'dig voltak. Végeredményben: gyarapodnak. Barta Lajos három felvoná- sos vígjátékát sokszor bemutatták már Magyarországon hivatásos színészekkel, társultokkal. Csemer Gizella Zsu- zsi-ja kétségkívül kevesebb 'esz, mint a Nemzeti Színház lűvésznőjéé annak idején a remieren. Ugyanakkor több lesz annál. Hiszen Csemer izella és társai, a rózsadom- i cigányfiatalok, elsősorban nem szerepeiket alakítják, hanem élve a szerep adta lehetőségekkel magukat! Tóth Elemér — A térképek iránti igényt korunkban két tényező együttes hatása sokszorozza meg — mondotta dr. Hegyi Gyula, a Kartográfiai Vállalat igazgatója. — Az egyik: társadalmi-politikai, gazdasági és technikai életünk rohamos fejlődése, amely állandóan változtatja Földünk arculatát. A néhány éve készült térkép ma már elavult A másik tényező: az idegenforgalom nagyarányú fellendülése. Tömegesen utaznak az emberek, és azt az országot, ahova indulnak, szeretnék térképről is megismerni. Az idén főleg az idegenforgalmi szervek kívánságai szerint végzik pontos és igényes munkájukat a vállalat kartográfusai. Három kiadvány is készül tavaszra a nyári XXVIII. Camping Kongresz- szus résztvevői számára. Elkészítik hat nyelven a kongresszus programját a szükséges térképekkel, kiadják Magyarország camping- és autós térképét, valamint a Dunakanyar térképét. A látogatók megismerhetik a kiadványokból azokat az objektumokat, ahol a kongresz- szus eseményei lezajlanak. A „Magyarországi úti ABC” is idegenforgalmi cél o Icát szolgál, közli a nyolc országos főútvonal térképét, a különösebb fáradtság nélkül megtekinthető látnivalókkal. A júniusra megjelenő útikönyv hét nyelven készül. Hasonló, de az egész országról tájékoztat a „Magyarország idegenforgalmi értékei” című 70x100 cm nagyságú, év végéig megjelenő térkép, amely grafikus ábrázolással taralmazza az idegenforgalmi szempontból jelentősebb területeinket. Baranya megye idegenforgalmi térképe a megye érdekességeit, és a hozzájuk vezető útvonalakat ábrázolja. Ez a kiadvány ugyanúgy, mint a Gerecse hegység vidékeiről készülő új turista- térkép nyárra kerül az üzletekbe és a hazai turisták igényeit hivatott kielégíteni. Előkészítik a már korábban megjelent 14 féle turistatérképek új kiadásait is, így még az idén a Bakony, Pilis és a Vértes térképei jelennek meg új kiadásban. Magyarország 64 városa közül 45-ről már megjelentek várostérképek, az év végéig további nyolc városunkról — Karcag, Hatvan. Kalocsa. Várpalota. Oroszlány. Komárom, Sátoraljaúi- helv. Kazincbarcika — kerülnek forgalomba térképek. A magyar autósok külföldi utazásait az autótérképek kiadásával könnyíti meg a vállalat. Nyár végéig megvásárolhatják a magyar turisták Jugoszlávia autótérképét, és készül már Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Lengyelország autótérképe. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra jelenik meg a Magyarország látnivalói című kiadvány 12 oldalas leporelló formában, képekkel, magyarázó szöveggel és térképekkel. A kiadvány hét nyelven készül el. Ugyancsak a vásárra kerülnek forgalomba térképes levelezőlapok, különféle útikönyvekhez készülő térkép mellékletek. — Természetesen nem hanyagoljuk el — folytatta az igazgató —, a hazai közönség egyéb térképigényének kielégítését sem. Még az idén megjelenik a Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz, amely 196 térkép oldalon kívül 80 szöveges oldalt, és 48 oldalon 300 fényképet tartalmaz. A világatlasz 120 oldalon névmutatóval tájékoztatja az olvasót Földünkről, az emberfajok elterjedéséről, valamint növény- és állatvilágáról, földrajzáról. Másik jelentős kiadványunk lesz a nyárig megjelenő nagyméretű Magyarország Autóatlasza, amely a közutak 1966. január 1-én végrehajtott átszámozá- sa szerint készül. Az átszá- mozást az egylapos Autótérkép rövidebben tartalmazza. Mindezeken kívül egész sor térkép kerül új kiadásban a könyvkereskedésekbe: Budapest, Szeged, Dunaújváros Várostérképei, falitérkép a Föld országairól, iskolai atlaszok. Folytatjuk a 13 és 25 centi- méteres földgömbök előállítását. — A szocialista országokkal együttműködve közös nagy célkitűzésünk az a nemzetközi érdeklődésre számot- tartó kiadvány, amely a kartográfia történetében először ábrázolja majd egységes vetületi rendszerben, egységes méretarányban, és egységes jelkulcsban az egész Földet. Néhány darab ebbői már az idén megjelenik, a teljes munkát két év alatt fejezzük be. A Kartográfiai Vállalat térképészei a következő évek tervein is dolgoznak. A jövőre megjelenő Magyarország Nemzeti Atlaszán már munkálkodnak, hozzákezdtek egy képes világtörténelmi atlasz — 1969-ben lesz kész — és egv — 1970-ben megjelenő — nagy természet-földrajzi atlasz szerkesztéséhez. Varga Aranka *
