Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

1966. április 14. csütörtök NÖGRAD 3 Szocialista módon... A termelési élenjárói A nógrádi bányákban egy­re terebélyesedik a szocialis­ta brigádmozgalom. Az idén már 232 brigád több mint 3200 tagja vallja magáénak a mozgalom összetett jelszavát. Ezekben a hetekben nyújt­ják át az eddig végzett mun­káért járó erkölcsi megbecsü­lés jelét az okleveleket, ki­tüntető jelvényeket. Nyolc brigád ezüstkoszorús jelvényt, 24 brigád a bronz koszorúsat, negyvenhat a vöröszászlót, 55 pedig oklevelet szerzett. A számok önmagukban nem sokat mondanak, csak arra jók, hogy következtetni lehes­sen belőlük. Mögöttük embe­rek vannak mindennapos ron Íjaikkal, bajaikkal, amelv nemcsak a munkahelyen, ha­nem a magánéletben is száz és százféleképp jelentkezik. — Ez egy igazán jó brigád, rájuk lehet számítani. Itt szo­rít a cipő, nehéz munka lesz, kit állítsanak oda. ha nem a szocialista brigádot. — Hány­szor lehet ilvent hallani az ak­navezetőktől. Ezek a brigádok pedig mennek, teszik zokszó n lkül akkor is, ha esetleg nehezebb. nagyobb fizikai erőt követe! tőlük. Sokan emlékeznek még ar­ra, amikor Forgách lejtősak­na összement. Csammer Emil brigádja kapta a feladatot az átépítésre. Hosszú hónapok óta nincs éjszakájuk, ők min­dig akkor dolgoznak, nappal viszont szállítani kell a sze­net, az építés, fenntartás nem gátolhatja azt. — Megszoktuk, mo6t is megígértük, hogy miattunk nem lesz szállítási zavar. A visszarabolt fát meg beszál­lítjuk éjjel a szeneié csapa­tok munkahelyére — véle­kednek. Hányáson a széngyaluval kísérleteztek. Kik lettek vol­na alkalmasabbak erre a fel­adatra, mint egy szocialista brigád. Győri Feíencék más bányáknál is jártak tapaszta­latcserén, ott, ahol már üze­meltettek gyalut. Igaz, ahány bánya annyi adottság és Há­nyáson sokat kínlódtak. A si­kertelenség már csaknem bel­ső viszályt is kiváltott a bri­gádban. Akarták a sikert, tudták és ma is tudják, hogy a gyalu jó, de a lehetetlen főteviszonyok miatt nem si­került a várt eredményt biz­tosítani. Mátranovákon már két ma­róhengert üzemeltetnek, és mindkettőt szocialista brigád­nál. Sikereik bizonyítják nem­csak lelkesedni, de tenni is tudnak az újért, a korsze­rűbbért. Nem megy azonban minden máról-holnapra, hi­szen meg kell szokni az újat és a gyakorlat alakítja Ki végsősoron a legjobb techno­lógiát is. A szocialista brigádok ter­melésre tett vállalásaikat ál­talában túlteljesítik. Ügy fo­galmazta meg az egyik bri­gádtag Hányáson, hogy mi pénzt akarunk keresni, és ízt csak akkor lehet, ha megfog­juk a munkát. Ez az érem egyik oldala és valószínű ezt vallják több ezren. Nincs is ebben e'lentmondás a moz­galom céljával. Ahhoz, hogy jobban éljünk, elsősorban az an ági alapot kell megterem­teni, de van az éremnek egy másik oldala is. A nemrég lezajlott és úgy is jellemezhetnénk, viharos tanácskozásokon többszázan mondtak véleményt. A bri­gádtagok közül nagyon sokan szóvátették a műszaki felté­telek hiányát Ha nincs ele­gendő üres csille, vagy nem kapják időben a méretes fát, az visszaveti őket a munká­ban. Ott lent nem egyszer szentségelésben nyilvánul meg a kritika, de kint már egé­szen más hangon. Ha bírál­nak rendszerint javasolnak is. Hányáson például egy vá­gatra rakodik több front. Ha mindegyik jól megy, kevés a csille. Szűk a szállítás ke­resztmetszete. Kérték a veze­tőket próbáljanak más meg­oldást találni. Meg is lesz. Űj frontot készítenek elő úgy, hogy az másik pályán szál­líthasson. Szorospatakon is sok gon­dot okoz a szállítás. A hosz- szú pályákon szinte elvesznek a csillék és ha csak egy kis zavar van a pályán a csapatoknál üreshiány kelet­kezik. Gübner Ferenc brigád­vezető legutóbb arról panasz­kodott, hogy ha „jól hajta­nak” hónap közben, akkor az utolsó napokban biztos, hogy lassítani kell a tempót- A termelési tanácskozásokon sok-sok javaslat hangzott el, amit a műszakiaknak haszno­sítani kell. A szocialista bri­gádszerződésnek ugyanis két felelőse van: egyrészt a bri­gád. másrészt a műszaki ve­zetés. Sokan úgy vélik és talán nem is alaptalanul, hogy ha feltételek hiánya miatt éri a brigádot mél­tánytalanság az nem igazsá­gos dolog, hiszen rajta kí­vülálló ok. Hányáson egyéb­ként több brigád is panasz­kodott arról, hogy már hosz- szú idő óta csak a rossz, ne­héz munkahely kerül a szá­mukra, ahol bár sokat kín­lódnak, de keresni még sem tudnak úgy mint esetleg má­sutt. A műszaki vezetés és a brigádok kapcsolatát Csirke Pál Királytáró mérnöke a következőképp jellemezte: — Nálunk a termelés het­ven százalékát már szocia­lista brigádok adják. Először a brigádvezetőkkel beszélünk meg mindent. Elmondjuk, mit akarunk, ők is kifejtik véle­ményüket és sokszor javasol­nak olyat, amit figyelembe tudunk venni, azt is meg­mondják mire van szükségük. Ha előre, közösen alakítjuk ki a feladatot, akkor nincs a végrehajtásnál akadály. — Ügy véljük ez a gyakorlat hasznos lenne minden üzem­nél. Az idén a nógrádi bányá­szok előtt nagy feladatok áll­nak, bár a mennyiségi terv csökkent, de a minőségi kö­vetelmények hatványozódtak és a gazdaságosság is jobban előtérbe került. A jobb mi­nőséggel növelni kell az ár­bevételt, csökkenteni a ter­melés költségeit, hogy az ál­lamnak ne kelljen annyi do­tációt fizetni a nógrádi szén­re. A szocialista brigádok él­harcosaivá válnak a gazdasá­gosságért folyó harcnak, ha javaslataikat megvalósítják. A Forgách-aknaiak például azt javasolták, hogy a vezetőség úgy szervezze a fenntartást, ne legven szükség drága va­sárnapi műszakokra, mert azok megemelik az önkölt­séget. Az anyagokkal való taka­rékosság is sok kívánni va­lót hagy maga után. Idéz­zük Gajdár Emő mátranová- ki brigádvezető néhány sza­vát: — Tapasztalatcserén vol­tam más bányáknál, mielőtt a maróhengert megkaptuk. A legjobban az lepett meg, hogy ott eldobott, vagy félre tett anyagot sehol nem láttam, nálunk meg sokszor alig fé­rünk az anyagoktól... Ehhez hasonló véleményt még nagyon sokat elmondhat­nánk. Ezek azt bizonyítják: van még rejtett tartalék és legtöbb a szocialista brigá­dok által már felismert, te­hát a feltárt hibák megszün­tetésében. A közvélemény ala­kítása, a gazdaságossági szem­lélet erősödése sem képzel­hető el anélkül, hogy a ma még meglevő és esetleg ki­sebbnek látszó hibák, meg­szűnjenek. A szocialista bri­gádmozgalom termelést se­gítő ereje éppen abban nyil­vánul meg, hogy az embe­rek már nyitottabb szemmel járnak, jobban meglátják mit, hogyan kellene és bátrabban hangot is adnak annak, csak fel kell figyelni szavukra. Bodó János (folytatjuk) Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Népgazdasági egyensúly Egy ország gazdaságát ha­talmas háztartáshoz hasonlít­hatnánk. Gazdálkodni kell — mégpedig jól! — éppen úgy minden földterülettel, épület­tel, géppel, anyaggal és embe­ri erővel, mint ahogyan a há­ziasszony gazdálkodik a pénz­zel. élelmiszerrel, tüzelővel, ahogy gondozza a kertet, a la­kást, renben tartja a ruhákat, bútorokat stb. Hazánkban több, mint tíz­millió ember él. Szükségletei­ket folyamatosan ki kell elé­gíteni. A boltokban mindenből annyit és azt kell tartani, amennyi és ami a vásárlóknak kell. A gyárak, a mezőgazda- sági üzemek sok anyagot, al­katrészt, gépet, műszert vásá­rolnak. Annyit kell ezekből forgalomba hozni mint amennyit az üzemek normális működésükhöz igényelnek. Amikor a kínált és a keresett termékek mennyisége azonos, akkor a termelés és a fogyasz­tás, a kereslet és a kínálat egyensúlyáról beszélünk. Egy ország azonban nem­csak határain belül kereske­dik, hanem más országokkal is. Külkereskedelmi tekintet­ben akkor van egyensúlyban a népgazdaság, ha értékben — rubelben vagy dollárban — kifejezve ugyanannyit ad el külföldön, mint amennyit on­nan vásárol. Sőt, az a kedve­ző, ha egy kicsivel több az exportból származó bevétele, mint az import miatti kiadá­sa. Külkereskedelmi egyensúly nélkül a népgazdasági egyen­súly is megbomlik. A belső piaci egyensúly fenntartása sem könnyű. Év­ről évre meg kell tervezni, mekkora a lakosság vásárló­ereje, és ez hogyan oszlik meg a különféle fogyasztási cikkek, építőanyagok, szerszá­mok között. A számítás soha­sem lehet elég pontos. A la­kosság igényei változnak, az új, korszerű, vagy divatos ter­mékek iránt sokszor váratla­nul jelentkezik a kereslet, s ezt előre felmérni lehetetlen. Ugyanakkor a termelés is el­térhet a tervezettől. Különö­sen áll ez a mezőgazdaságra, ahol az időjárásnak nagy sze­repe van. Arra az ország gaz­dasági irányítása ügyel, hogy a piacon megjelenő vásárló­erővel szemben elegendő áru legyen; így az átfogó, globális egyensúly létrehozható, de ez nem elég! A globális egyensúly mellett az áruk választéki, összetétel- beli egyensúlyát is biztosítani kell. E részarányok megterem­tése a legnehezebb feladat. Ahhoz, hogy a piacon, az üzletekben tartósan részegyen­Egy traktoros a Mocsarasról Kis, sárga madár billeg a frissen szántott barázdák te­tején. Olyan kicsi és törékeny, hogy úgy érzem vitrinben, üveg mögött lenne a helye. Szécsény határában a Mo­csarasnak nevezett hatvan holdon szánt Butkai József, a kanászból lett zetoros. — Jó kanász volt — mond­ta az imént az állami gaz­daság főagronómusa, és olyan elismerés volt a hangsúlyban is, amilyen csak talpig em­bernek dukál. Végeredmény­ben nem kis dolog, ha a szakértelméről, szigorúságáról közismert főagronómus ilyen nyilvánvalóan és egyértelmű­en dicsér valakit. Mondják: nem méri olcsón az elisme­rést, A kis, sárga madár az eke­vas mellett ugrál és nem reb­ben tovább akkor sem, ami­kor Butkai József megállít­va a motort, lekászálódik az ülésről. Ismerhetik egymást. Kicsivel arrébb tavaszi bú­zát vetnek a gazdaság embe­rei. Ez a hatvan hold jó, fe­kete föld, de egy darabja any- nyira süppedékes, hogy nem lehet rámenni a géppel. — Azt a részt ott — mu­tat a nagy fekete mező kö­zepetáján zöldellő folt felé Butkai — ki kell hagyni esve! őre. Lóval sem érdemes felszántani. Nem gazdaságos. Pedig kár érte. Sajnálom is, hogy kimarad, mert három éve itt huszonhét mázsa ga­bona termett holdanként. — Mióta ül traktoron? — Nyolc esztendeje. Jó sok földet fel lehetett szántani ennyi idő alatt... — Telt, barna arca mosolyra rándul egy pillanatra. Butkai József most Szuper- Zetoron ül. Szereti ezt a gé­pet, mert mint mondja — jól ki lehet használni. A DT, meg az SZ—100-as lánctalpas, speciális gépek. Kiválóak a szántásnál, jól bírják a ne­héz terepet is, de pótkocsi elé már nem lehet „befogni” őket, — ötkor kelek. Ha lehet korán kijövök a földre. Ma mégis úgy adódott, hogy csak délfelé kezdhettem el a szán­tást. Ha nincs a zetor, dél­utánig nézhettem volna a Napot, fgy meg délelőtt ve­tőmagot, hízott sertést szál­líthattam ... Ennyivel is több a pénz... — Milyen volt a tavalyi esztendő? — Kiszámoltuk. 2400 forint jutott egy hónapra. A múlt évben az ifjúsági munkaversenyben Butkai Jó­zsef a legjobb eredményt ér­te el a Szécsényi Állami Gaz­daság fiatal traktorosai kö­zül. Kiváló egyéni teljesít­ményét hétszáz forinttal ju­talmazta a KISZ-bizottság. Butkai harminc éves. és amióta a nyolc osztályt el­végezte a gazdaságban dol­gozik. Születésére nézve hu- gyagi. A felesége Lócon szü­letett, mégis úgy hozta a sors, hogy a gazdaság föld­jein, munka közben ismer­kedtek meg. — A fiam most lesz hat esztendős. Nemsokára beírat­juk az iskolába. Szívesen ta­nultam volna én is. A tör­ténelmet meg a földrajzot szerettem a legjobban. Csak- hát a körülmények... Az apám a háborúban maradt, és a lánytestvéreim csak rám számíthattak. Most már köny- nyebb. Két éve, hogy meg­építettük a házat. Kétszobás, meg minden ami vele jár. Szép ház. ötvenezret vettem fel kölcsön, de még így is sok minden hiányzik ... — Mások is építkeztek a traktorosok közül? — Megbecsülik itt az em­bert. Velem együtt öten, nem is... hatan építettünk az utóbbi esztendőkben. A ke­reset megvan, igaz, ilyen­kor tíz órákat is dolgozunk. — Elégedett? — Ügy érzem. A járási KlSZ-bizottságon azt mondták róla: szerény, becsületes ember. Tekintélye van a fiatalok, de az időseb­bek előtt is. Megdolgozott ér­te. Számára ez a természe­tes. Kevés szavú ember But­kai József. Talán ez az oka, hogy bár kétszer is küldték — menjen pártiskolára, nem merte elvállalni. — Magamban elgondolom én mindig, mit mondanék er­ről, meg arról, de ha a be­szédre kerül a sor, az már nehezemre esik. Ügy érzi mindent megtesz, ha rendesen dolgozik. A oe- szédet másokra hagyja. És ebben egy kicsit a gazdaság is ludas. A munka jól ha­lad, évek óta olajozottan, eredményesen mozog a gépe­zet. Ez a dolgozók jő mun­kája mellett a szakvezetést is dicséri. De éppen mert nin­csenek bajok a termeléssel — nem igénylik a pártalapszer- vezet segítségét sem úgy. ahogy arra egyébként szük­ség lenne. Pedig a másfajta, nem annyira kézzelfogható eredmények a termelésre is hatással lennének. — Hívtak, csalogattak a vá­rosba is. Menjek gyárba dol­gozni. Szakmám a gépkocsi- vezetés. Akármikor felkerül­hetnék inenn a betonra. Az út felé mutat, és azt mondja: — Sokan elmentek már in­nen szerencsét próbálni, de javarészt mind visszajöttek. Szerencsém van nekem itt is... Van egy barátom. Trak­toros volt ő is. Most gép­kocsivezető. Szereti amit csi­nál. Én meg ezt szeretem. A traktoros nem tudja el­képzelni, hogy egésznapos száguldás után, sok-sok szür­ke betonkilométerrel a há+a mögött este nyugodtan, elé­gedetten hajtaná le a fejét. Amikor végez a munkával és a gumikerekű géppel ki­billeg a földről az útra — mindig visszanéz. Frissen fel­tört földet, hosszú, fekete szalagokat lát, és a szalagok tetején rendszerint ott ugrál régi ismerőse a kis, sárga madár. Pataki László Amit a „Burgonya C” vegyszerről A „Burgonya G” gyomirtó- szer hatóanyaga a Merkazin és a Dikonirt. Ezért a vegyszer hatásosan irtja az egynyári egy- és kétszikű gyomokat. A mélyen gyökerező, évelő gyo­mokat azonban nem pusztítja, csak fejlődésüket késlelteti. Ezért e gyomnövények irtásá­súly legyen, az szükséges, hogy mindenből annyit termeljenek — vagy importáljanak —, mint amennyire vásárlóképes keres­let, szükséglet mutatkozik. Lehet olyan piaci egyen­súlyt is teremteni, amely mö­gött nem a termelés és a szükségletek egyezése áll. Ha például valamiből sok van, s nehezen eladható, akkor le­szállítják az árát és a készle­tek a szükséges színvonalra csökkennek. Az egyensúly ek­kor helyreáll. Ha pedig vala­miből nem tudják kielégíteni a szükségleteket, akkor fel­emelik az árát, ez mérsékeli a vásárlási kedvet. Az ilyen árintézkedések a szocialista gazdaságban eléggé ritkák. A központi gazdaságvezetés in­kább arra törekszik, hogy a termelést a szükségletekhez igazítsa. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ilyenkor az árváltoztatásokat is alkalmaz­ni kell. A szocializmus legfőbb gaz­dasági törvénye a dolgozók növekvő szükségleteinek mi­nél teljesebb, jobb kielégítése. Ennek lényeges tényezője a népgazdasági egyensúly fenn­tartása. dr. Pirltyl Ottó tudni kell ról más módon kell gondos­kodni. A vegyszer gyomirtó hatása három-négy hónap, a burgonya tenyészideje is ép­pen ennyi. Így a burgonya után következő kultúrákban káros utóhatása nincs. A „Burgonya G” gyomirtó­szer csak a növény ültetése után, illetve a kelés előtt per­metezhető. Ha a burgonya már kikelt, a vegyszerezést mellőzni kell. Ugyanis a ke­lésben levő és kihajtott bur­gonyát a leveleken keresztül károsítja, elpusztítja. A per­metezés ideje az ültetés után 5—6 nap múlva, a kelés előtt négy-öt nappal érkezik el. Az ültetést követő egy hét után permetezni tilos. Abban az esetben, ha a burgonyát az ül­tetéssel egyidőben töltögetik is, a vegyszerezést 8—12 nap múlva, a kelés előtt 4—5 nap­pal kell elvégezni. Ha azon­ban az időjárás csapadékos, a permetezés azonnal az ültetés után elvégezhető. Ha a burgonya töltögetése az ültetéssel egyidőben meg­történt, a permetezés után to­vábbi kapálásra, kultivátoro- zásra. töltögetésre nincs szük­ség. Ha a töltögetés az ültetés idején elmarad, akkor a per­metezés után kell elvégezni a munkát. Ennek az ideje akkor érkezik el, amikor a burgonya lombozata annyira fejlődött, hogy a töltögetés után be tud­ja borítani a talajt. A burgonya vegyszerezést rendkívül nagy körültekintést, gondosságot kíván. Különösen vigyázni kell a felhasználásra kerülő veg”szermennvisfgre. Erősen kötött, nagyon gyomos területen három és fél kiló, a holdanként felhasználható legnagyobb mennyiség. Ezt semmilyen körülmények kö­zött sem szabad túllépni. Könnyű, homoktalajon hol­danként két és fél kiló, kö­zépkötött talajokon pedig két és fél-három kiló „Burgonya G.” permetezése aljánlatos. Egyébként ez a mennyiség ál­talában megyénk burgonyater­melő gazdaságaiban is bizto­sítja a kívánt hatást. Vetőgu­mó termelése esetén két és félkiló vegyszer permetezése ajánlatos holdanként. A mun­kához 250—600 liter vizet használjunk, természetesen a géptípustól függően. A legfon­tosabb, hogy a vegyszer egyen­letes eloszlatása biztosított le­gyen. Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy erős szélben Di- konirtra érzékeny kultúrák közelében ne permetezzünk. A vegyszer hatását növeli, ha a talaj. — amelyben a burgonya kerül, — gondosan, egyenletesen elmunkált. A másik fontos dolog, hogy az ültetés egyenletes, a kelés egyöntetű legyen. A permete­zés megkezdése előtt meg kell vizsgálni a permetező gépet, csak kifogástalan állapotban levő munkagép induljon ki a földre. Munka közben kerülni kell a gyakori megállásokat, az átfedéseket, mert ezek permet- lé túladagolást és így káros 'mtást eredményeznek. Kiss Miklós főagronómus Nósrád megrei Növényvédő A’lomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents