Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
Világ oroletáricd. egyesüljetek! AZ MSZMP NO.GRAD M £ CJ .Y E J . BI Z O T T S A G A ES A MEGYEI T AN ACS LAPJA XXII. ÉVF. 78. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 2. SZOMBAT Tíz nap a Mekong-dellában (2. oldal) Ami nehezebb, de célravezető (3. oldal) Alekszej Leonov a Földön és a világűrben (5. oldal) Felszólalásokkal folytatta tanácskozását az SZK1* XXI11. kongresszusa A Kremlben negyedik napja tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa. Folytatódik a vita a párt Központi Bizottságának beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése fölött. Röviddel az ülés kezdete előtt került sor azoknak az érdemrendeknek és érmeknek az átadására, amelyet nemrég ítélt oda a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a mezőgazdaság kiváló dolgozóinak, akik közül sokan a kongresszus részvevői. A tudományos munkaszervezés az ötéves terv végrehajtásában a legfontosabb tényezők egyike lesz — mondotta Konsztantyin Nyikolajev, a Szverdlovszki Területi Párt- bizottság titkára, a pénteki ülés első felszólalója. Közölte, hogy Szverdlovszkban jelenleg 11 000 mérnök, technikus és munkás vesz részt a tudományos munkaszervezési tervek összeállításában. E tervek megvalósítása előreláthatólag 10—15 százalékkal fogja megnövelni a munkatermelékenységet 5 év alatt ebben a nagy ipari kerületben. A délelőtti ülés második felszólalója, Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke kijelentette, hogy a szakszervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP Központi Bizottságának javaslatát, amelynek értelmében öt napos munkahétre térnek át a munkások és az alkalmazottak, s hetente két szabadnapjuk lesz. Különböző népgazdasági ágazatokban 500 vállalat már ennek megfelelő munkarendet vezetett be. Ezek a vállalatok sikeresen teljesítik tervüket, emelték a munkatermelékenységet és csökkentették a munkaidő veszteségeket. A szovjet szakszervezetek egyik fő gondja a dolgozók pihenésének megszervezése, mondotta Grisin. Az utolsó öt évben a szakszervezeti szanatóriumok és üdülők száma 40 százalékkal nőtt. Tavaly 15 millió dolgozó töltötte szabadságát szakszervezeti és más szanatóriumokban és üdülőkben. Az ötéves terv előirányzata szerint 1970-ben már 23 millió dolgozónak lesz lehetősége erre. Viktor Grisin hangsúlyozta, hogy az utóbbi években nőtt a szakszervezetek szerepe az ország gazdasági életében, s a nép életszínvonalának emelésében. A szovjet szakszervezeteknek jelenleg körülbelül 80 millió tagja van. Mint az SZSZKT elnöke mondotta, a szovjet szakszervezetek nagy gonddal fogják fejleszteni nemzetközi kapcsolataikat a külföldi munkás- szervezetekkel. Jelenleg száznál több ország szakszervezeteivel tartanak fenn kapcsolatokat. Viktor Grisin kijelentette, hogy a szovjet dolgozók továbbra is támogatni fogják az amerikai imperialista agresz- szió ellen harcoló vietnami népet. A következő felszólaló, Zinaida Puhova, ez az „egyszerű ivanovói orosz asszony” — «iánt ahogy a kongresszus előtt bemutatkozott — a kongreszszus emelvényéről felhívta a szovjet munkásokat, hogy vegyenek részt az új technika gyors elsajátításáért folyó versenyben. Coj Jen Gen, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bízott- ságának elnökhelyettese felszólalásában hangoztatta, hogy „az új szovjet ötéves terv teljesítése újabb lépést jelent a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtésében, a lakosság jólétének emelésében, elő fogja mozdítani a Szovjetunió védelmi képességének további erősítését”. Ezután arról szólt, hogy aj amerikai imperialisták egy új agresszív háború felvonulási területévé akarják változtatni Dél-Koreát. Coj Jen Gén kijelentette, a törvény- ellenes dél-koreai—japán szerződés nemcsak politikaigazdasági jellegű megállapodás, hanem katonai szövetség is. Az amerikai imperialisták ezt a „szerződési” olyan alapnak tekintik, amelyen megpróbálják összetákolni északkelet-ázsiai agresszív katonai szövetségüket és befejezni egy egységes ázsiai kommunista-ellenes tömb létrehozását.” Coj Jen Gén napjaink imperialista-ellenes harcának kulcspontjaként jelölte meg azt a hősies küzdelmet, amelyet a vietnami nép az amerikai imperialisták vietnami háborúja ellen vív. „A kialakult helyzet megköveteli, hogy minden imperialista-ellenes erő szorosan tömörüliön. fokozza harcát az amerikai imperializmus ellen.” Ezután Mihail Solohov lépett az emelvényre. Beszédének nagy részében azzal foglalkozott, hogy hol van a helye a művésznek a mai társadalom életében. Hangsúlyozta, hogy az emberiség ma olyan eseményeket él át, „amelyeket nem lehet simának nevezni”. Az író emlékeztetett az Egyesült Államoknak Vietnam ellen folytatott agressziójára, a német militaristák azon kísérleteire, hogy kezükbe kerítsék _ az atomfegyvert. A világ művészeit illetően továbbra is időszerű a Makszim Gorkij felvetette kérdés: „kivel tartotok ti, kultúra mesterei?”, mondotta Solohov. Mi a szovjet életben az író helyét úgy határozzuk meg — folytatta Solohov — mint a kommunisták, mint a párt, a nép, a szovjet ember forradalmi humanista nézeteinek kifejezőiét Mi a szovjet hazát anyánknak nevezzük, valamennyien egy család tagjai vagyunk, mondotta Mihail Solohov. Nincs szentségtörőbb és undorítóbb annál, mint anyánkat bemocskolni, mint anyánkra kezet emelni. — Szégyellem magam azok miatt — folytatta Solohov —, akik megpróbálták és megpróbálják védelmükbe venni az ilyeneket, „bármivel indokolják is ezt a védelmet”. Kétszeresen szégyellem magam azok miatt, akik felajánlják szolgálataikat, kérve, hogy bízzák rájuk az elítélt árulókat, ők majd kezeskednek értük. Solohov hangsúlyozta, hogy a szovjet embereknek drágább a szovjet hatalom, semhogy bárkinek is megengednék annak rágalmazását. Azokat sem lehet megérteni, akik „a humanizmusról ejtett szavakkal takarózva az ítélet szigorúságán siránkoznak.” „A gúnyiratok szerzőinek külföldi pártfogóihoz” fordulva Solohov kijelentette: ne aggódjanak amiatt, hogy meg- marad-e nálunk a kritika. A kritikát mi támogatjuk és fejlesztjük. A kritika jelenlegi kongresszusunkon is élesen csattan”. Ám a rágalom — nem kritika, hanem pocsolyából vett mocsok, s nem festék a művész palettájáról.” A következő felszólaló, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, kijelentette, hogy „a szocialista országokban élő népek és az egész nemzetközi kommunista mozgalom barátságának és egységének ál- nok ellensége a nemzetközi imperializmus által szított burzsoá nacionalizmus és sovinizmus”. Mint mondotta, a szocialista országokban minden objektív feltétel megvan ahhoz, hogy közös célokért harcoló r, épeik állandóan és következetesen erősítsék barátságukat és együttműködésüket A Mongol Népi Forradalmi Párt és a világ dolgozói — mondotta — „lelkesen üd- vözlik a Szovjetuniót, amely egyre növekvő, hatékony segítséget nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak honvédelme erősítéséhez, az imperialista agresszió visszaveréséhez”. Az új szovjet ötéves népgazdaságfejlesztési terv feladatai „teljes egészében megfelelnek mind a Szovjetunió, mind a szocialista világrend- szer, mind a forradalmi világerők érdekeinek” — jelentette ki Cedenbal. * Szombaton a kongresszus küldöttei folytatják a Központi Bizottság beszámolójának vitáját. A szombat délelőtti ülésen elsőnek Ivan Kedin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólal fel. A kongresszus visszhangja Fjodor Burlackij, a Pravda szemleírója elemzi a XXIII. kongresszus eseményeinek nemzetközi visszhangját. A testvérpártok — írja a szerző — nagy megelégedettséggel állapítják meg, hogy az SZKP bel- és külpolitikájában egyaránt nagy következetességet tanúsít, hű a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez, szilárdan érvényesíti a kommunista világmozgalom tömörítésének politikáját az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok elveinek alapján. Nagyra értékelik a kongresszus jelentőségét a fejlődő ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok lapjai. Ami a polgári sajtó kommentárjainak fő irányvonalát illeti, meg kell állapítani, hogy zavart okozott azoknak az előzetes jóslatoknak teljes meghiúsulása, amelyekbe a kapitalista országok sajtója a XXIII. kongresszussal kapcsolatban bocsátkozott. . A Pravda emlékeztet arra, hogy nem egy polgári lap feltételezte: az SZKP majd hogy nem lemond fő vonaláról, programjáról. „A XXIII. kongresszus véget vetett az ilyen találgatásoknak”. A nyugati sajtó propagandakampányában jelentős helyet foglalt el a Szovjetunióban végbemenő gazdasági átalakulások jellegének értékelése. Nem egy lap azt bizonygatta, hogy a szovjet gazdasági reform egyértelmű a kapitalista módszerek visszaállításával. Most alaposan megváltozik a kommentárok hangneme. Számtalan találgatás jelent drága a haladás és a béke meg a lapok hasábjain arra — írja befejezésül a Prav- vonatkozóan is, mutatkoz- da szemleúója. nak-e a Szovjetunióban a személyi kultusz újabb jelenségei. A kongresszus új erővel hangsúlyozza a pártélet lenini normáinak és a szocialista törvényességnek a jelentőségét. A személyi kultuszt és mindazt, ami gátolja előrehaladásunkat, erélyesen elvetette a kongresszus — mutat rá a Pravda. A burzsoázia propagandistái körében nagy csalódást okozott a kommunista és munkáspártok egységének és összefogásának a XXIII. párt- kongresszuson tapasztalt demonstrációja is. A XXIII. kongresszus előtt a polgári sajtó szinte egyöntetűen azt jósolta, hogy a kongresszus kiélezi majd a polémiát a kommunista világmozgalomban. „Annál váratlanabbak voltak a burzsoa Nyugat számára az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának azok a javaslatai, amelyek a Kínai Kommunista Párttal való viszony javítását és a meglevő nézeteltérések leküzdését célozzák a marxizmus—leninizmus elvei alapján.” A Pravda végül rámutat, hogy a világ közvéleményére rendkívül nagy hatást tett az SZKP határozott kijelentése: az amerikai agresszorok 'szégyenletes vietnami háborújukat kiterjesztve szembetalálják magukat azzal az egyre növekvő támogatással, amelyet a Szovjetunió és Vietnam más szocialista barátai és testvérei nyújtanak a harcoló vietnami népnek. Az SZKP és a Vietnami Dolgozók Pártja egységének a kongresszuson tapasztalt megható demonstrációja lelkesedést keltett mindazokban, akik számára I SZOT és a KISZ Központi Bizottságának közös felhívása Pénteken az ÉDOSZ székhazában ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Karakas László SZOT-titkár nyitotta meg. Elsőnek Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáról. A napirend második pontjára áttérve, Beckl Sándor SZOT-titkár az idei népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és a szocialista munkaversennyel összefüggő további szakszervezeti feladatokat ismertette. A kongresszusi munkaverseny célja — folytatta Beeid Sándor — az idei tervfslada- tok teljesítése, elsősorban a minőség javítása, a takarékosabb, termelékenyebb munka, az exportkölelezettségek kifogástalan teljesítése, szükség esetén túlteljesítése és a műszaki fejlesztési feladatok tervszerű megvalósítása útján. A vita után a beszámolókat a tanácsülés elfogadta, majd határozatot hozott arra, hogy a KISZ Központi Bizottságával közösen felhívással fordul a dolgozókhoz. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a következő közös felhívással fordul a dolgozókhoz: Magyar munkások! Szervezett dolgozók! Elvtársnők! Elvtársak! Ifjú kommunisták! Dolgozó fiatalok! Nemzeti programunk, szocialista jövőnk a dolgozó nép alkotó tevékenységében formálódik és valósul meg. Százezrek lelték meg országunkban a módját annak, hogy közösen alakítsuk ki feladatainkat — részt vállalva a termelés, a gazdálkodás gondjaiból, a közösség ügyeinek intézéséttől. A szocialista kötelezettségvállalások teljesítővel milliók vesznek részt tevékenyen életünk, sorsunk formálásában, a szocialista építőmunka ez évi feladatainak megvalósításában. Az alkotó, cselekvő munka bizonyítja, hogy világos, határozott célokra a munkásosztály, a dolgozó nép odaadó tettekkel válaszol. Hazánk további fejlődésének jelentős állomása lesz a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és as értelmiség pártunk iránti bizalma, dolgozó népünknek a szocializmusba vetett hite nyilvánul meg az egyre növekvő termelési aktivitásban és abban, hogy felelősségteljesebb munkával köszöntsék pártunk IX. kongresszusát. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága üdvözli a dolgozó tömegeknek, a szocialista brigádoknak ezt a kezdeményezését Felhívjuk a vállalatok, üzemek, gazdaságok, a tervező- és kutatóintézetek dolgozóit: legyenek kezdeményezői, példamutató harcosai az 1966. évi tervünk megvalósításáért folyó szocialista munkaversenynek. Termelékenyebb munkával, takarékosabb gazdálkodással, jobb minőségű termékekkel exportfeladataink kifogástalan teljesítésével szolgáljuk szocialista hazánk további felvirágoztatását! Felhívjuk az üzemek, gazdaságok, intézmények vezetőit: a munka jobb megszervezésével, a folyamatos és biztonságos munkához szükséges feltételek biztosításával segítsék, hogy a dolgozók kötelezettségeiket teljesíthessék. Érvényesítsék következetesebben a szocialista építésnek azt az elvét, hogy aki odaadóbb, jobb munkával többet ad a társadalomnak, az magasabb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Felhívjuk a szakszervezetek tisztségviselőit, a KISZ- szervezetek vezetőit és aktivistáit: legyenek tevékeny szervezői és részvevői a IX. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó nemes kezdeményezéseknek, társadalmi aktivitásnak. Javasoljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, hogy az 1966. évi terv teljesítésében legjobb eredményt elérő vállalati kollektívákat kongresszusi zászlóval, illetve oklevéllel tüntesse ki. Magyar munkások! Szervezett dolgozók! Elvtársnők! Elvtársak! Ifjú kommunisták! Dolgozó fiatalok! A szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Céljaink megalapozottak, de megvalósításuk nem könnyű. Ez évi terveink minőségileg is nagyobb követelményeket állítanak elénk. Mindannyiunk eszére, szívére, lelkesedésére van szükség, hogy összefogva, közös erővel legyűrjünk minden akadályt, és fegyelmezett, odaadó munkával, az 1966. évi tervfeladataink teljesítésével erősítsük hazánkat, teremtsük meg a jólét további növelésének feltételeit. A kongresszusi munkaverseny legyen kifejezője szocialista társadalmi programunk, nemzeti célkitűzéseink megvalósításáért folytatott tudatos tevékenységünknek. Szakszervezetek Országos Kommunista Ifjúsági Szövetség Tanácsa, Központi Bizottsága
