Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
1966. április 10. vasárnap NÓG R A D 3 a második Jelentés ötéves terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2.1 százalékos import és 2.6 százalékos export növekedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása I960, év ban: százai ékábehozatal ki vitel I960 100 100 mi 10.» 118 1962 118 126 1963 j:;4 138 1964 153 155 1965 156 173 A be hozat a 1 b a n a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkészter- mék-import az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mező- gazdasági termékek és élelmiszerek importja. A hehozatal összetétele: Az 1965. évi Százalékos behozatal az részesedés 1960. évi szá- az összes zalékában behozatalból az 1961—1965. években Gépek és gépi berendezések 157 29 Ipari fogyasztási cikkek 163 5 Nyersanyagok és félkész termékek 151 57 Élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok 182 összesen 156 l’k* A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. A kivitel összetétele: Az 1965. évi Százalékos kivitel az részesedés 1960. évi az összes százalékában kivitelből az 1961— 1965. években Gépek és gépi berendezések 149 35 Ipari fogyasztási cikkek 207 21 Nyersanyagok és félkésztermékek 175 23 Élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok 185 összesen 173 100 A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST-hez tartozó országok forgalma A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt A szocialista, valamint a fejlődő országokba 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkész- termékeket, mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kétharmadát anyagok és kö- íülbelül egyharmadát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 százalék volt az ipari késztermék és 78 százaléka a nyersanyagok, félkésztermékek, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek aránya. Az ezen országokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 százaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási iparcikk. Beruházások A második ötéves tervidő szakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. A beruházások a tervidőszak folyamán évenként a következőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. január 1-i összehasonlítható árakon): milliárd forint 1961 33 1962 38 1963 44 1964 46 1965 9 45 1961—1965 együtt 206 Felújításokra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hányada és emelkedett a gép- beszerzésekre fordított összegek aránya. A ipar fejlesztésére a tervidőszak folyamán többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 MW-os hőerőművet. Szászhalombattán az ország legnagyobb villamoserőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC üzemét, a Tiszamenti Vegyiművek Szuperfoszfát és Kénsav Gyávát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát Nitrogén-Műtrágya gyára is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár létesült, 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár. A gépipar fejlesztésére elsősorban vidéken létesítettek új gyáregységeket, Kecskeméten, Szombathelyen, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen, stb. A könnyűiparban üzembe helyezett legjelentősebb új beruházás a Dunai Szalma- cellulózegyár volt A könnyűipari vállalatok is több vidéki telepet létesítettek (pl. Bácsalmáson, Celdömölkön, Körmenden, stb.) Az élelmiszeripari fejlesztésre Nyíregyházán, valamint Békéscsabán új konzervgyár épült. Békéscsabán hűtőházat is létesítettek, Gyöngyösön, Tatabányán, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészült a Budapesti Sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelő- szövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros-vetőgépböl 9069-et a 28 000 traktorekéből 15 000-et, míg a 8000 silókombájnból 5100-at a termelőszövetkezetekben állították munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság k e- reskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására ot év alatt számos új létesítmény készült el és több meglévő jelentősen bővült A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült az E—5-ös nemzetközi útvonal Budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A fővárosban és több vidéki városban (Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Kaposvárott, Miskolcon, Székesfehérvárott, Vácott) új autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új Debreceni Vasútállomás. Villamosították a Füzesabony— miskolci vasútvonalat. Felépült az Erzsébet-hid, a szolnoki Tisza-híd és Magyarországot Jugoszláviával összekötő letenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az Astória-alul járót. Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhe- gyi és a tokaji televíziós adóéi lomás. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC áruházát létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szállodák épültek. Budapesten felépült a római parti Lidó sportszálló és a rózsadombi Ifjúsági Szálló. A Royal, az Astória, a Park , a Szabadság szállókat jelentősen korszerűsítették és bővítették. Vidéken új szállók épültek Kecskeméten, Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen, Salgótarjánban. A Balaton partján négy nagy szálló építése fejeződött be. n’tnlános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18X00 óvodai férőhelyet építettek. A munkásszállók befogadó képessége 36 600 férőhellyel bővült. Számos új kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Békéscsabán, Debrecenben, Esztergomban, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen stb.) Csaknem 6 200 kórházi és gyógyír tézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelőintézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház; Zalaegerszegen, Győrött, Tatabányán, Pécsett és Nyíregyházán új tbc kórházak, Fehérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách Színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak átépítése. A lakosság- jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16-17 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy • főre jutó személyes reáljövedelmeinek alakulása: 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó-reálbérek— amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása: 1960 100,0 1961 HM),? 1962 101,7 1963 106,2 1964 109,0 1965 109,0 A munkások é s a 1 kalmazotta k száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965-ben kb. egyharmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik ki a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1985-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1960-ban. 1965. végén 1,1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000- rel több, mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 család részesült családi pótlé kban, csaknem másfél millió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. A két gyermekes családok családi pótlékának 1965. évi emelése évi kb. 500 millió forinttal növelte a lakosság pénzj övedelmét. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerköltség- térítés stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot fordítottak, ami csaknem 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. (A társadalombiztosításba bevontak száma a tervidőszak folyamán növekedett^ A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növekedett Az egész lakosság f o- g y a s z t á s a öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. Az összfogyasztáson belül nőtt a vásárlások aránya, a saját termelésből való fogyasztás terhére. A mezőgazdasági népesség átáramlása és a termelőszövetkezetek kialakulása növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt. (1960-ban a lakosság pl. összes élelmiszerszükségletének 47 százalékát. 1965-ben csaknem 60 százalékát szerezte be a kiskereskedelemtől.) öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereladás 36 százalékkal nőtt, a lakosság élelmiszerfogyasztása ugyanezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása és kereskedelmi értékesítése: (előzetes számítások alapján) Kiskereskedelmi az 1965. évi fogyasztás eladás az 1960. év százalékában Kenyér, liszt és tésztafélék <cereáliák) 100 130 Hús és búsfélék 110 120 Tej- és tejtermékek 95 150 Vaj 115 130 Tojás 115 160 Burgonya 90 95 Gyümölcs, zöldség 95 106 Cukor 110 130 Kakaó, csokoládé 180 180 A kiskereskedelem iparcikk eladása öt év alatt kb. 23 százalékkal nőtt. Ezen belül az un. tartós fogyasztási cikkek forgalma csaknem a másfélszeresére emelkedett, öt év alatt együttvéve pl. 742 000 televíziót, 201 000 hűtőszekrényt. 48 000 személyautót adtak el. A tervidőszak folyamán a lakosság összes pénzjövedel meinek kb. 3 százalékát (15 milliárd forintot) takarékbetétek formájában tartalékolta. A takarékbetétállomány 1965. végén meghaladta a 20 milliárd forintot. Szolg^lltat&sok, lakáshelyzet A lakosság által igénybevett szolgáltatások értéke 1965. évben kb. 30 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az oktatási, kulturális szolgáltatások értéke egyaránt kb. 30 százalékkal nőtt A pénzfizetés ellenében igénybevett szolgáltatások közül a fűtés, világítás, víz-, gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. 1965-ben a háztartások villamosenergiafogyasztása 80 százalékkal, gázfogyasztása 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tartós fogyasztási cikkek javíttatására fordított kiadás több mint egynegyedével nőtt, a ruházati cikkek készíttetésére és javítására fordított összeg csökkent. Üj lakások tisztán állami erőből történő létesítésére és a lakásépítkezések állami támogatására öt év alatt összesen kb. 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezen kívül 4 milliárd volt a meglévő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszak folyamán 282 000 lakás épült. Az épített lakások több mint 70 százaléka két. vagy több szobás volt és több mint fele fürdőszobával rendelkezett. TVépesség-, népmozg^a lom, egészségügy és kulturális ellátottság: 1965. év végén az ország lakossága 10160 000 fő volt. 154 000 fővel (1,5 százalékkal) több mint 1960. év végén. Az elmúlt öt év alatt 668 000 gyermek született és 515 000- en haltak meg. Az élveszületé- ei arány, mely a korábbi években is alacsony volt, a második ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott: 1963. óta eltelt három év mindegyikében 1 000 lakosra 13,1 élveszületés jutott. A halálozási arány — kisebb ingadozásoktól eltekintve — nagyjából a tervidőszakot megelőző évek színvonalán maradt. Lényegében tehát az élveszü- letési arány alacsony szintjéből adódott a természetes szaporodás alacsonyabb arányszáma is. 1965-ben 1 000 lakosra számítva a természetes szaporodás kb. 2,4 volt. A csecsemőhalandóság (az 1 000 élve- szülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965-ben 39 ezrelékre csökkent. 1961—1965. években 4 650 orvos kapott diplomát. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1960. évi 15,7-ről 1965-ben 19,2-re nőtt. A kórházi ágyak száma öt év alatt 9,3 százalékkal gyarapodott és 1965. év végén csaknem elérte a 78 000-et. A társadalombiztosításba bevontak aránya öt év alatt 85 százalékról 97 százalékra nőtt. Az 1965—1966. tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 000-en, a felsőfokú oktatási intézményekben 94 000-en tanulnak. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal volt több. mint az 1960—1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános iskolai osztálytermek száma 5.2 százalékkal, a középiskolai osztálytermeké 26,4 százalékkal gyarapodott. Az 1965—1966. tanévben az általános iskolákban 8.5 százalékkal. A középiskolákban 37 százalékkal több pedagógus tanított, mint 1960—1961-ben. Az idei tanévben 172 000-en részesülnek szakmunkás tanulóképzésben, 37 százalékkal többen, mint öt évvel ezelőtt. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több, mint 1960-ban A mozi- és a színházlátogatók száma öt év alatt csökkent. A televízióelőfizetők száma a tervidőszak folyamán nagy mértékben növekedett: míg 1960-ban átlagosan minden 27. addig 1965 végén minden 3. családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 1966. április 10. Csökken aTBC-s megbetegedések száma örvendetes javulást mutat az a statisztika, amit a Salgótarjáni Városi TBC Ellenes Társadalmi Bizottság állított össze a városban előforduló tbc-s megbetegedésekről. A jelentés szerint mindjobban csökken a betegek száma Salgótarjánban. Míg 1964-ben még 321 beteget tartottak nyilván a városban, addig ez a szám az elmúlt év végére 309-re csökkent. Űj beteget összesen 32-t vettek nyilvántartásba. A városban szinte megszűnt a gyermekek közötti új megbetegedés száma. 1964-ben még négy gyermeket vettek a tbc-s betegek listájára, az elmúlt évben már csak egy gyermek esett a betegségbe. A városi TBC Gondozó Intézet továbbra is a betegség megelőzését tartja a legfontosabbnak. Az idén tovább folytatja a már tavaly megkezdett úgynevezett szűrést. Salgótarjánban eddig 12 ezer embert világítottak ét. Kertészeti és Szőlészeti Zsebkönyv A Kertészeti és Szőlészeti Zsebkönyvet ismét megjelenteti a Mezőgazdasági Kiadó. A könyv a kertészet ágazatainak legérdekesebb problémáit gyűjtötte össze, mondja el a szakembereknek. A mű a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlő- és a dísznövénytermesztés, valamint a borászat egy-egy időszerű és sürgősen megoldandó feladataihoz nyújt segítséget hasznos tanácsaival. A zöldségtermesztés című részben például elsősorban a termelőszövetkezetek munkaszervezését és tervezését elemzi. Példákkal segíti a különböző munkadíjazási módszerek meghatározását is. A könyv külön érdeme, hogy a bogyós gyümölcsűek kártevőit és betegségeit valamint szereket részletesen ismerteti. Ezzel időszerűvé válik Nógrád megye több termelőszövetkezetében is. A hegyvidéki gazdaságokban dolgozó szakemberek munkájához a szőlőtermesztés című fejezet ad segítséget. A zsebkönyv mondanivalóiát, a kertészeti termesztésben dolgozó szakembereket érintő rendeletek egészítik ki. Mindez növeli a könyv hasznosságát
