Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Vitás, proletárjai, egyesüljetek! Brezsnyev fogadta a magyar iMiüdöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait: Biszku Bélát és Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait es Szipka Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk moszkvai nagyköveiét. A megbeszélésen jelen voltak: Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Jelentés a második ötéves terv teljesítéséről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról 1961—1965. években — a második ötéves terv időszakában: Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: Uíemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. A nemzeti jövedelem alakulása az 1960. év százalékában: I960 W® 1901 KW 1962 Hl 1963 118 1964 123 1965 125 Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra ösz- szesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban lévő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az öt évi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. — tervidőszak folyamán a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult1 Az ipari termelés alakulása az 1960. év százalékában: 1960 1961 ni 1962 120 1963 129 1964 11® 1965 1« Ipari beruházások céljaira az elmúlt öt esztendőben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfélmillió volt, 200 000 fővel, 15 százalékkal több, mint 1964-ben. 1960—1965. között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. öt év alatt az ipar — az élelmiszer termékeit nem számítva — a hazai végső fel- használásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen) kb. 245 milliárd forint, exportra mintegy 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb. 36 milliárd forinttal nőtt. A tervidőszak folyamán a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari' termelés szerkezete: az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal), és a gépiparé (59 százalékkal). Népgazdaság összes energia szükséglete 1960 és 1965 között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazai termelésből és mintegy negyedrészét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb 23 százalékkal, a fűtőanyagimport kb. másfél- szeresére emelkedett. A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgáz fel- használás aránya. A tervidőszak folyamán ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők programszerű hasznosítása. A villamosenergiaipar kapacitását öt év alatt 600 megawattal, bővítették. 1965- ben tizenegy milliárd kwó villamosenergiát termeltek, másfélszer annyit, mint öt évvel azelőtt. A tervidőszak folyamán bekapcsolódtunk a KGST országok egyesített villamosenergiarendszerébe, ennek folytán fokozódott a villamosenergia import: 1965-ben a felhasznált összes villamosenergia 10 százaléka importból származott. Az 1965-ben importált villamosenergia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A kohászat termelése 1965- ben 31 százalékkal volt több, mint 1964-ben, ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, az alumíniumkohászat 46 százalékkal, a színesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését. 1965-ben az összes hengereltáru termelés 35 százalékát exportálták és az összes hen- gereltáru-szükséglet 10 százalékát importból fedezték. A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett, 1965-ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépipar által gyártott fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. A híradás- és vákuumtechnikai termékekből 2,3-szer, műszeripari termékekből 1,9-szer annyit termeltek 1965-ben, mint 1964-ben. öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal, a közlekedési eszközöké 54 százalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. Öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 244 000 porszívót, 238 000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádiótermelés a tervidőszakban csak kis mértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21 000 teherautót és autóbuszt. 523 diesel-mozdonyt, 377 000 rádiót és 392 000 televíziót adtunk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógyszeripar termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emelkedett. 1965-ben a műtrágyafelhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. 1965-ben a műanyagok termelése két és félszeres volt, a hazai szükségletnek azonban még mindig csak kisebbik részét fedezte. A könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A bútoripar öt év alatt 75 százalékkal emelte termelését. Jelentősen nőtt a korszerű, keresett bútorok választéka és aránya, javult a hazai bútorellátás, emellett nagymértékben nőtt a bútorexport is. Évente átlagosan a ruházati termékek (szövetek, konfekcióáruk, cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálták. öt év alatt 38 millió négyzetméter gyapjúszövetet, 36 millió pár cipőt, 13 millió női ruhát, kosztümöt és kabátot exportáltak. Az élelmiszeripar termelése 1960—1965 között 44 százalékkal az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett. A konzervipar 90 százalékkal, a tejipar 29 százalékkal, a húsipar 30 százalékkal, a baromfifeldolgozó ipar 2,3-szeresére növelte termelését. Építőipar 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960- ban. Ezen belül öt év alatt az állami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervező intézetekben 295 000 fő dolgozott, 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb részét tehát a termelékenység növekedése fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése korszerűbbé vált: 1960-ban az eiőregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százalék volt. Az állami lakásépítkezéseknél a korszerű (nagyelemekből álló) falszerkezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-ben az összes falszerkezeteknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965-ben az állami építőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítő- képessége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960- ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról kb. 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra, a parkettagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazda- sági termelés 8 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak egyes éveiben a következőképpen alakult: A mezőgazdasági teljes termelés alakulása: 1960. év egyenlő 100 1960 100 1961 101 1962 102 1963 108 1964 113 1965 108 öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. 1961—1965. években mintegy 800 000 kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát. holdat az 1960. évinek mintegy háromszorosát. 1961—1965. években ösz- szesen 101 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 000 kát. hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban több mint 64 000 traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termék kibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mező- gazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszeresen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mezőgazdaság által egyébként visszavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 85 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatban került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956—1960 években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A termésátlag alakulása q'kat. hold 1956—1960 1961—1965 búza 8,6 10,7 árpa 10,3 10,8 kukorica 13,3 15,0 burgonya 60,2 45,5 cukorrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasma rhaállomány 1 964 000 darab, a sertésállomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt é,T átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11— 14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarhaállomány kis mértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965 években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több. mint 1956— 1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960- ban. A szállítási teljesítmények (árutonnakilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1 976 millió, távolsági autóbuszokon 1 624 millió fő utazott. 1965- ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt. A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 százalékkal szemben 1965. végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíróképessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt. A diesel és villamosvontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965. végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt. A nagy raksúlyú kocsik és pótkocsik üzembe állítása következtében a járműpark teherbíróképessége 69 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett. Idegenforgalom 1961—1965-ben, — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960- ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: A külf. beüt. A magyar kiút. a száma a száma (ezer) (ezer) 1961 337 373 1962 464 454 1963 585 570 1964 1302 1486 1965 1319 893 Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8—8 százaléka Ausztriából, Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 százaléka Romániába utazott. Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a L hozatal, mint a kivitel nagyobb mértékben nőtt, a termelés: a nemzeti jövedelem 1 (Folytatás a 3. oldalon)
