Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

4 NÖG R A D 1966. április 7. csütörtök ERSEKVADKERTI SPECIALITÁS — TÁRSADALMI JELENSÉG csők- hanem saját öt-hat év előtti okra helyzetüknél is! Az okok taglalásánál első­sorban adatokat hoz, és nem- kézen­fekvőek, hanem mert joggal büszke arra, hogy több éves szaladgálás, töprengés és erő­feszítés után ma már 25 gyer­A gyermekszaporulat kenése rendszerint két vezethető vissza: az egyik a meglévő kisebb-nagyobb va­gyon egybetartását célzó egy- csak azért, mert ezek ke, a másik a civilizáció emelkedésével járó, spontán kialakuló szülésszabályozás. Az elsőről rengeteget cik­A lélekszámhoz viszonyítva a községnek sohasem volt nagy a határa. S a kevés szán­tóföld nagyobb felét hosszú évtizedeken keresztül a tizen­öt-huszonöt holdas családok tartották kézben. Viszonylag kevés volt a nagygazdák és a törpebirtokosok száma (annál keztek a két háború között, meket befogadó bölcsődéjük, jelentősebb a nincsteleneké, s szociológusok 140-es óvodájuk van, ugyanak- egyke klasszikus kor az iskola két napközijében nyolcvan, a téesz idénynapkö­zijében pedig harminc gyerek helyezhető el. Mindez kétszáz­hetvenöt gyermek „megőrzé­sét” jelenti, ami előny sok néprajzosok mentek az földjére, az Ormánságba, hogy az okokat felkutassák. S ez a munka nem is volt túl nehéz, mert hamarosan kiderült, hogy az egyke a vagyon megtartá­ez az oka, hogy az ügyes vad­kerti állványozókat, tetőfedő­ket már a század elején meg­találjuk, az ország majd min­den építkezésén, Miskolctól Győrig). Ilyen módon érthető, hogy a sának, sőt: szaporításának két- más faluval szemben, hiszen falu társadalmi—erkölcsi szo­ségbeesett, elfajult formája, s Érsekvadkerten is a nők dol- mint ilyen, speciálisan, de ál- goznak nagyobb számban a talános társadalmi szempon- téeszben. tokból is mindig elítélendő, a beszélgetés során második míg az anyagi jóléttel és mű- fő okként a tavalyi mintegy veltséggel járó szülésszabá- ötven forintos munkaegység- lyozás nem föltétlenül negatív értéket említi, kiemeli, hogy kásáiban a módos középpa­rasztok szemlélete volt a mérvadó, akik egyrészt — a viszonylag közeli jó piacokra számítván — a szarvasmarha­tenyésztést fejlesztették ki; másrészt viszont elég erős sem egyedi, szempontból. S nem más, mint gyerek a divat”? Köztudomású, hogy ebben már elértük a világszínvona­lat, mert az USA után nálunk sem össznépi Érsekvadkerten a téeszben egykézéssel védekeztek a föld ez a feltétel nem a részesművelés, nem a osztódása ellen, hogy: „hány napszám dominál, hanem a munkaegységre mennek a ta­gok, mert több éves gyakorlat alapján látják, hogy konkrét, kézzelfogható „tartalma” van a legkevesebb az ezer lakosra — az jelenti a stabil értéket! jutó születések száma! Ez ter­mészetesen az országos átlag, és vidékenként elég nagy a szóródás, mert míg Somogy­bán 0,3. addig Szabolcsban 10.2 százalék. E szélsőségek Nyilvánvaló tehát, hogy eb­ben a községben az emberek egzisztenciális biztonságérzete járult hozzá a gyermekszületé­sek szaporodásához. S ezt a nézetet erősíti az a harmadik között. Nógrád a maga 4.3 szá- ^ny, hogy a vadkerti téesz — zalékával a hetedik helyen áll Am a megyén belül is elég nagy az egyes járások, közsé­gek közötti eltérés. Nem ér­dektelen talán megnéznünk, hogy egyes helyeken mik az előreláthatólag két éven belül — a jövedelem nagyobb felét az állattenyésztésből fogja fe­dezni. Ez nem kevesebbet je­lent, mint hogy akkor jobban Az általuk meghonosodott egyke-szokást csak a faluból eljáró munkások nem tartot­ták be: az ilyen családokban a két háború között általános volt a négy-öt gyerek, míg ma ez a szám kettő-háromra csökkent. — A valamikor föld­jüket, vagyonukat (végered­ményben tehát a létüket) gör­csösen védő. őrző volt közép­paraszt családokban viszont ma már egyre gyakrabban születik meg a második, har­madik gyermek is! S ennek a társadalmi jelen­ségnek gyakorlati oldalát egy téesz-dolgozó — nem túl tudo­védve lesznek a természeti mányosan, de annál reálisab­okai az átlagon felüli szaporu- csapások jövedelem-csökkentő ban — így magyarázta: latnak? hatásától. — Bizony, az az igazság, • Az állattenyésztés fő ágai a |K>§y fiatalabb koromban leg­szárnyasok és a szarvasmar- inkább az istállóban aludtam: Gorfca Imre. Érsekvadkert hák nevelése. Utóbbinak Ér- a jószágokra vigyáztam, etet- tanácselnöke csendes örömmel sekvadkerten hagyománya terj' okét, hogy hajnalban ín- mesél, hogy ők egyelőre nem van. — S ennél a témánál dúlhassak a földre.. . no félnek a falu kihalásától, mert jöttünk rá arra, hogy talán ™e§- • - a gyerektől is fel­tavaly is mintegy hat százalék éppen a lakosok társadalmi tunk... most meg: ejjehor vi­vőit a természetes szaporodás, helyzetének múlttal szembeni gyaz a közös állományra, en Ez oersze nem éri el a kéthá- megváltozása az a fő ok, ami meg bent az^ asszony mellett, ború közötti szintet, de nem a népszaporodás javulásáthoz- mint afféle ur! csupán a megyei átlagnál jobb, ta. Knnszabó Ferenc Tömegszervezet vagy avantgárd? Ma még gyakorta előfordul, hozzá: így legalább a község sfteni, izmosítani kell az ifjú- hogy nyilvánvaló dolgokat kell vezetői is elégedettek!) sági szervezet kommunista jel­minduntalan a helyükre ten- legét, hozzátette azt is: a nünk. Számos példát lehetne Igaza lenne a titkárnak. KISZ elsősorban tömegszerve- felsorolni erre. A példák egy v?Idban az a cél, hogy mivel zef a kommunista jelleg ki­valamiben mindig megegyez- a KISZ, a part ifjúsági szerve- alakítása nem azonos valami­nének. Az elmélet nem min- zete minél jobban erősöd- dig úgy érvényesül a gyakor- Jók kommunista jellege. Mit latban, mint szeretnénk. értünk ezalatt? Fokozott mér­féle avantgardista törekvés­sel. A párt ifjúsági tömeg­szervezetének az a feladata, tékű öntudatot az önként vál- hogy minél szélesebb körbe. Jlipesei le oél Két név jegy-kártya is la- mét pult tárcámban. Az egyik Ottó kai. Duschinskié, a VEB Filmfab­rik Wolfen technikai szolgá­latának munkatársáé, a má­sik Georg Hülsse grafikus művészé. Mindkettőt egy ta­valy októberben Salgótarján­ban lezajlott beszélgetés em­lékeként őrizgettem, s gondol­tam, Lipcsében bizonyára is­találkozhatom gazdáik­Nemrégiben az egyik vidéki lalt feladatok végrehajtásában. KISZ alapszervezet titkárával Bátor, a marxizmus—leniniz­beszélgettem. Elmondta — mus alapján álló politikumot. büszkén említette —, hogy ők Társadalmi, tehát az egész kö- _________ m ár eleget tettek annak a kö- zösséget érintő és érdeklő dől- gandista munkára alkalmas vetelménynek, miszerint az if- gok iránti érzékenységet, jó rétegre is. Ez a csoport azon­júsági szervezetnek egyre in- közösségi szellemet. És ez még ban nem' válhat külön nem kább kommunista jellegűvé nem is minden, amit az ifjú- tarthat fenn magának ’külön kell válnia. Kérdezgetni kezd- kommunistáktól elvárunk. A tem és kiderült, hogy a KISZ követelmények mércéjét ma­KB célkitűzését — a KISZ gasra állította az a fejlődés, kommunista jellegének erősí- amely szükségszerűen ró eny­téséről — egyoldalúan, éppen nyit a mai ifjúságra, ezért helytelenül értelmezték. „ És nem csak értelmezték. A A KISZ-szervezetbe tömo- gyakorlatban is hibásan alkal- rült fiatalok jórésze természe- mazták! tesen máról-holnapra nem tud minél több fiatalt vonjon be. Az alapszervezetekben termé­szetesen szükség van egy ön- tudatosabb vezetésre, propa­alapszervezetet azon a címen, hogy öntudatos. A kommunista jelleg, az igazi öntudat megkívánja, sőt megköveteli, hogy a társadal­mi-politikai vonatkozásban fejlettebbek segítsék, neveljék megbirkózni e feladatkör égé- öntudatra, közösségi szellem­Az N.-i alapszervezet, bár szével. Meg azután kezdetben jóval több, arra érdemes fia- — mondjuk ki bátran — nem tál van a községben — hu- js nagyon akar. A mozgalom­szonegynéhány tagot számlál. — Lehetnénk többen is — mondta a titkár, majd hozzá­tette: — Egy időben negyve­nen felül volt a KISZ-tagok száma, de az sem volt jó! Ha elvállaltunk valamilyen társa­dalmi munkát—a negyvenből kát, felhígítják az egységet, ...................... , , , . . amelyet oly nehezen alakitot­a lig húsz jött el dolgozni. A tunk ki _ mondta az N.-i többiek? Hiányzott belőlük az alapszervezet titkára, ö tehát öntudat, az hogy személyes büszke arra, hogy íme, a he- előnyökről lemondjanak a kö- W pártszervezethez hasonlóan a KISZ-alapszerv is példás ba nemrég bekerült fiatalok társadalmi-politikai érdeklődé­se alacsonyabb fokon áll, mint a négy-öt éve az ifjú- sági szervezetben tevékenyke­dőké. — Rontják a statisztikán­re oktassák azokat, akik erre még rászorulnak. Ezt a tömeg­szervezetben fokozatos, követ­kezetes munkával lehet csak elérni. És ha kezdetben hi­ányoznak is a látványos ered­mények — mindenképpen if­júkommunistához méltó fel­adati P. U Otto Duschinskival sikerült is összefutnom, de Georg Hülsse nem jött el a tavaszi vásárra. — Többre becsüli ahren- shoopi nyugalmát? — kérdez­tem Duschinskit. De ő sem tudott többet ró­la. Ijruss aus cAUrenslwop Nem is emlegetném az el­maradt találkozást, amelyet a vásár ideje alatt lezajlott sajtófogadások, bemutatók, s az azokon szerzett újabb is­merősök, illetve kollégák is feledtettek, ha nem kaptam volna a napokban egy kedves szúnyogokat, cicákat és bag üzenetet Hülsse-től. lyokat. Hans Kynast, a Lipcsei Vá­sár helyettes vezérigazgatója mondotta: — Tízezer kereskedelmi és ipari cég árulta termékeit 75 országból. Látogatók kilenc­ven országból érkeztek. A Magyar Népköztársaság információs központjában ka­pott tájékoztatás szerint az idei vásáron mi tíz szakmai bemutatót tartottunk (három aranyérmet mi is szereztünk). S a tavasz? Többször bő­rig áztam. Lindenau város­részben, ahol laktam, regge­lenként sűrű köd volt, a Lütz- ner Plan gázlámpái szinte el­vesztek benne. Milyen jól megörökítse a „nyár nézegetnem házigazdám, sünöket, békákat, G‘ Leibnitz gyönyörű albu­mait, amelyeknek egy részét lánya, Ulli Arnold, illetve férje dr. Paul Arnold látott el szöveggel, s amelyek zöld parkokat, labdatereket, kas­télyokat ábrázoltak, miközben süti őket a nap. Drezdából, dr. Arnoldtól egyébként a napokban várok levelet, a lipcsei Thüringer Hof vendéglő részletes törté­netéről tájékoztat majd. A vendéglő jelene? Egyetlen es­te sem sikerült benne asztalt kapnom. ratikus Németországból postai levelezőlapokként is feladha­tók. A metszet-sorozatot G. H. készítette, célja az volt, hogy rajtuk örömeit”, Georg Hülsse: Grass aas Ahrenshoop A sorok tartalma nem is érdekes, G. H. sajnálja, hogy nem találkoztunk, a „kárpót­lásul” küldött bájos linó-met­szet sorozat annál inkább. Gruss aus Ahrenshoop, ez áll a lapokon, amelyek a demok­c/U IBUSZ Jipeséhett Végezetül, bár utána va­gyunk, talán mégsem érdekte­len, ha pár szót a vásár és Lipcse iránt Magyarországon, illetve Nógrádban megnyilvá­nuló érdeklődésről is szólok. Annál inkább, mert az IBUSZ az őszi vásárra is készül, s a vásárokon kívül is több uta­zást szervez a nyár folyamán ahogy megpillantja az ember Lipcsébe, illetve Berlinbe, az öt komoly baglyot, önkén- város iránt márciusban telenül felsóhajt: hol van még megnyilvánuló érdeklődésről A kedves meglepetést G. H.- r.ak ezúton is köszönöm. Bár a nyár? Jlipesei tavasz Hozzám mostoha volt. A 600 000 lakosú város ta­vasszal és ősszel a világ min­den tájáról idesereglő keres­kedők találkozóhelye. A ta­vaszi vásár az 1160-ban elő­ször említett húsvéti és Mi­hály-napi vásárokra vezeti vissza történetét. Milyen volt az idei vásár? Utólag csak néhány mondat­osak annyit, hogy központjá­ban külön IBUSZ-iroda is működött ez idő alatt. Ma­gyarországról tíz különvonat vitte az utasokat, s az IBUSZ- szervezésében tízezren láto­gattak Lipcsébe. (Csupán Nógrádból háromszázan). Aki ebben a nyüzsgő, nem is olyan távoli városban akár ban. Rekord üzletkötésekkel a szeles, hűvös márciusban is zárult, a világkereskedelem megfordult, mindig szívesen és technikai haladás jegyében látja viszont, zajlott le. Tóth Elemér Karl-Marx Platz a Hotel Dt utschland-al zösség érdekében... Arra a húszra, akik akkor megjelen­tek, most is lehet számítani. Akkoriban azt mondogatták a község vezetői: — „Mi az? Negyvenen vagytok, mégis csak húszán jöttetek társadal­mi munkára? — Inkább le­gyünk kevesebben. Minden ta­gunk ifjúkommunista becsü­lettel helyt áll, ha szükség van rá”. (Azt már én fűzném egységről, öntudatról esetenként számot. adhat A szervezet életét meghatá­rozó feladatok ilyen egyoldalú értelmezése, a kommunista jelleg effajta felfogása látvá­nyos eredményekre vezet, mégis alapvetően hibás, szek­tás szemlélet. Amikor a KISZ KB határo­zatában kimondta, hogy erő­Bolgár repülőgépek 18 nemzetközi vonalon A bolgár légiközlekedési náv országokba. Az IL—18-as társaság gépei Európa, Afrika gépeken 82.000 külföldi turis- és Közel-Kelet 18 nemzetközi tát szállítottak. Egyetlen lé­vonalain közlekednek. A múlt giszerencsétlenség sem fordult évben 449.000 utast szállítót- elő. Az idén befejezik a Fe- tak. Ugyanezen idő alatt 606 kete-tengeri Burgasz városka teherszállító repülést végeztek nagy repülőterének építését, elsősorban Ausztriába, Angii- s a várnai repülőteret alkal- ába, az NDK-ba, az NSZK-ba, mássá teszik minden típusú Franciaországba és a skandi- repülőgép fogadására. Hogyan kell főzni? Cserhátsurányban és a rét- záson. A szombati tanfolyam­sági járásbeli Nógrádsápon be- záró vacsorára az asszonyok fejeződött a sütő-főző tanfo- férjeiket is elvitték és halász- lyam. A surányi lányok, asz- lével, rántott hallal vendégel- szonyok 28-an hódoltak sza- ték meg őket. Kapuszta József badidejükben is főzési szenve- szövetkezeti tag gépkocsijával délyüknek az óvodában. Egy két napig „vadászott” Vácott és szakértő ovodai szakácsnő ira- _ . . nyitása alatt főleg a sütési Budapesten megfelelő halra. A tudnivalókat sajátították el. halvacsorás est sikere a fér- Nógrádsápon 30-an vettek jekben még meglévő kétkedést részt egy „konyhai” foglalko- is eloszlatta.

Next

/
Thumbnails
Contents