Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

1966. április 29. péntek NOGRAD 3 A pártbizottság megtárgyalta Még gazdaságosabban termeljen a Zagyvái Bányaüzem Enyhít a g Gépi bemutató és tanácskozás a burgonya „G“ gyomirtószer alkalmazásáról A második ötéves terv so­rán, 1963-ban szervezték át a nógrádi bányákat. Több üzemet összevontak egy irá­nyítás alá. A Zagyvái Bá­nyaüzem pártbizottsága az azóta elért fejlődésről és a jövőről tárgyalt legutóbbi ülé­sén. Az összevonás hasznosnak bizonyult. A gazdasági és mozgalmi vezetés színvonala emelkedett. Évről évre ked­vezőbbek lettek a gazdasági mutatók. Az elmúlt három évben, bár több bányájuk kimerült, és helyettük újat nem nyitottak, a termelés mégis növekedett. Tavaly például a külfejtéssel . együtt 15,4 százalékkal volt nagyobb az összüzemi teljesítmény, mint az összevonás előtt. A bányaüzemeknél igen je­lentős az önköltség. Zagyvái) 1963-ban egy tonna szén elő­állítása 216,20 forintba ke­rült, tavaly már 203,40 fo­rintba, sőt ha a külfejtéssel együtt vesszük, csak 194,83 forintba, ami igen jelentős fejlődésről tanúskodik. A másik igen lényeges mu­tató a költségszint. Köztudo­mású. hogy a nógrádi szén- termelés állami dotációra szorul. A Zagyvái Bányaüzem­nél 1963-ban még 100 forintot érő szénre 38,20 fo­rint volt az állami hozzájá­rulás, tavaly viszont már csak 18,50. Ez tröszti szin­ten is kiváló eredmény. A vezetés céltudatossága, a műszaki fejlesztésben elért eredmények gyümölcsözőek voltak. Igaz, a zagyvái bá­nyákra jellemző az úgyneve- *zett alsópadi művelés, a tűz­és tűzveszély. A korszerű biztosító anyagok térhódítá­sa, a nehéz fizikai munkát megszüntető gépi rakodás es szállítás fejlődése azonban olyan mértéket ért el, ami­vel kevés bánya büszkélked­het. Érdemes megemlíteni, hogy 1962-ben az összes termelés­nek még csak 29 százalékát rakták fel gépekkel, de ta­valy már 75,5 százalékát. Ez három év alatt 160 százalé­kos fejlődést jelentett. Ha­sonló a fejlődés a gépi szál­lításnál, amelyben a 49,2 szá­zalékos arányról a múlt év végére 83,2 százalékra sike­rült felfejlődniük. Az összevonás óta elsősor­ban az aránytalanul alacsony keresetű dolgozók bérét nö­velték, de igen érdekes ké­pet mutat az átlagkeresetek alakulása is. Az egy munkás­ra jutó évi átlagkereset pél­dául tavaly 1572 forinttal volt nagyobb, mint az 1962-es évben. A jövő feladatait most el­sősorban a gazdaságosság to­vábbi fokozása, a műszaki fejlesztés folytatása, a mun­kaszervezésben ma még ész­lelhető hibák kijavítása je­lenti. A bányaüzem termelé­se ugyanis a tervek szerint évről évre fokozatosan csök­ken. Székvölgy I. akna ki­merül már ebben az ötéves tervben és a következőben a szén többségét adó VecseklŐ, Szilváskő és Király-táró ki­merülése várható. S 1970-ig bányanyitásra csak igen in­dokolt esetben adnak enge­délyt. Két igen fontos cél szerepel a bányászok előtt, az egyik az önköltség csök­kentése, a másik a minőség javításán keresztül a terme­lési érték növelése. E felada­tok teljesítése érdekében in­tézkedési terv készült a Zagyvái Bányaüzemnél. Kiszámították például, hogy egy tonna szén termelési költsége kamrafejtésen jelen­leg 22 százalékkal nagyobb, mint korszerű frontfejtésen. Ahol lehet kialakítják a fron­tokat. Forgács-lejtősaknán tovább fokozzák a robbantá­sos kísérletet, amivel a na­gyobb darabos szénhullást és 15—20 százalékos robbanó­anyag megtakarítást akarnak elérni. Király-tárón nem hajtják tovább a pécskői ereszkét, mivel a szénterület művelés­re alkalmatlan, Vecseklőn azonban folytatják a gépesí­tést. Kiszámították ugyanis, hogy egy öt munkahelyes szénmező teljes gépesítése tonnánként öt forintos ön­költségcsökkentést eredmé­nyezhet. Az osztályozás, vontatás korszerűsítésére Vízválasztón kétmillió forintot fordítanak, amivel az ott foglalkoztatott létszámot felére csökkenthe­tik, a beruházás tehát egy­két év alatt megtérül. A tervek megvalósításához az üzem gazdasági, politikai vezetése egymás munkáját segítve fogott hozzá. A mű­szaki elgondolások akkor va­lósulnak meg, ha a társadal­mi szervek mozgósítják a dolgozókat a feladatok elvég­zésére. Az elmúlt három év eredményei biztatók, s arra engednek következtetni, hoiy az új terveket is valóra vált­ják a Zagyvái Bányaüzem dolgozói. B. J. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya és a Növény­védő Állomás a burgonya „G” gyomirtószer alkalmazásáról gépi bemutatót rendezett Ér- sekvadkerten, a Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz-ben és Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben termelőszövet­kezeti szakemberek részére. A bemutatókat tanácskozás követte, amelyen Kiss Miklós, a növényvédő állomás főag- ronómusa ismertette a burgo­nya „G” gyomirtószer gyakor­gonya tenyészidejére terjed ki. A következő kultúrákban káros utóhatást nem idéz elő. A burgonya „G” gyomirtószer csak ültetés után, kelés előtt permetezve használható fel. A burgonya kelése után nem permetezhető, mert a kelésben levő és kihajtott burgonyát a leveleken keresztül súlyosan károsítja, vagy elpusztítja. Ezért a kelés megindulásakor felhasználni már nem szabad. A burgonya permetezését, ha az ültetéssel egy időben további kapálást, kultivátoro- zás és töltögetést nem kell vé­gezni. Viszont ha az ültetés idején nem töltögettünk, úgy a per­metezés után töltögetésre egy­szer van szükség, amikor a burgonya lombozata annyira kifejlődött, hogy a talajt be tudja borítani. A kezelés eredményessége érdekében fontos, hogy a ta­laj gondosan, egyenletesen el­munkált legyen, ez alapfelté­tele az egyenletes ültetésnek, Az érsek vadkerti bemutatón nagy tábla burgonyaföldet permetezett be a gép — Nógrád Szerkesztősége? jó lesz a zöldségellátás Sal- Tizennégy-hetvenhárom? gótarjánban, az ipartelepeken és a megye más területén is. — A Szövetkezetek Nógrád megyei Értékesítő Központjá­tól Horváth József, az Árufor­galmi Főosztály vezetője be­szél. Hetek óta nincs a piacon és az üzletekben vöröshagyma. Zöldhagyma sem kapható mindig, s ez gondot okoz a háziasszonyoknak. Mikor vár­ható javulás az ellátásban? — Sajnos igaz, hogy a vö­röshagyma szinte egyszerre eltűnt a piacról. Persze ez nemcsak salgótarjáni, illetve nógrádi jelenség. Országosan kifogyott a készlet. A napos, meleg idő hatására kicsírázott a tárolt vöröshagyma, s így a még meglevőt sem lehet ér­tékesíteni. A főzéshez ennek ellenére tudunk úgynevezett szárított hagymát biztosítani, ebből üzleteinkben most is le­het vásárolni. Ami pedig a zöldhagyma ellátást illeti. A kezdeti jobb ellátás után most ebből is kevés van. Az úgy­nevezett hajttaiott, ősszel ül­tetett már elfogyott, a szabad­téri, a tavaszi kiültetésű pe­dig még nem érkezett meg. De minden reményünk meg­van arra, hogy rövidesen lé­nyeges változás következik be a zöldhagyma-ellátásban. Szolnok és Heves megyékkel szállítási szerződésünk ^ van, nagyobb szállítmányt varunk Bács és Csongrád megyékből, sőt az őstermelők is jelentkez­nek a piacon. Ezzel a hagyma­gond megoldódik Salgótarján­ban és a megyében is. _Megragadjuk az alkalmat. s más zöldségféleségekről is érdeklődünk. — Reméljük, egy-két nap és megjelenik üzleteinkben az igazi hónapos retek. Salátából már nemcsak melegágyit, ha­nem szabadföldit is biztosí­tunk. Május elsejére újdonság­ként megjelenik a kelkáposzta is. így a néhány napos kisebb- nagyobb zavarok után ismét — Hallottátok? Kormány­kitüntetést kap Szabó Józsi bácsi. Már kézhez vette az ér­tesítést. Az Országházba hív­ják, terjedt el futótűzként a hír a kollégák között, a Nóg­rád megyei Bútor- és Faipa­ri Vállalat szécsényi telepén. S hogy megérdemli, abban senki sem kételkedett. Azt viszont nehéz eltalál­ni, hogy ez a váratlan ese­mény milyen gondolatot vál­tott ki az idős szakember­ből. Valószínű akaratlanul is felidéződött emlékezetében életének ,egy-egy fontos epi­zódja, amelyre szívesen em­lékezik. amely meghatároz­ta sorsát. 1. Tél volt. A naptár 1953. ja­nuár elsejét jelezte. A köz­tiszteletben álló asztalos kis­iparos, 25 évi önállóság után, felégetve maga körül a múl­tat. hat kollégájával együtt létrehozta Szécsényben az első szocialista szektort, a je­lenlegi, telephelyet, korábbi nevén a Szécsényi Vegyes­ipari és Javító Vállalatot. Mindenki hozta saját felsze­relését. ö és Széles János az asztalos szakmához szükséges berendezéseket, Agner János lakatos, eszterga és fúrógé­peit, Nagy Lajos, Ocsovai és Dúló pedig apróbb-nagyobb szerszámokat. Jöttek volna többen is, de azoknak nem volt szerszámuk, így hát Sza­bó József nehéz szívvel, de eltanácsolta őket mondván: szükség lenne rátok, de szer­számunk csak annyi van, ami nekünk elég. — Ez volt a legnagyobb akadály az dső nillanatban — lebbenti fel a2 emlékezés fátylát az idős A csehszlovák olajfinomítók sikere A Csehszlovák Szocialista Köztársaság olajfinomítókat szállít az Egyesült Arab Köz­társaságnak. A Szuezben üzembehelyezendő olajfinomí­tóval kapcsolatos jó tapaszta­ltoknak köszönhető, hogy az Egyesült Arab Köztársaság újabb olajfinomítókat rendelt Csehszlovákiától. mesterember. — Még annyi pénzt sem kaptam kölcsön az államtól, hogy kollégái­mat kifizessem. A sajátomé­ból adtam. Presztisből is. Ha már egyszer így döntöttem, akkor nem bukhatom meg ... De sokan megharagudtak rá! Mondták is neki a háta mögött, . néha pedig a sze­mébe: — Miattad lett itt szocialista szektor. Neked köszönhetjük, hogy nem nyújtózkodhatunk úgy ahogy szeretnénk. A volt KIOSZ- titkárt bántotta régi barátai­nak, kisiparos társainak kor­holó szava, de mindig hig­gadtan és határozottan vála­szolt: — Helyesen döntöttem, kövessetek ti is ... Es másfél év múlva már 65-re nőtt a létszám. Kez­detben lehetetlenné akarták tenni őket. Azt híresztelték: összecsapják a munkát, csak a pénz érdekli őket. Ennek híre eljutott Józsi bácsi fü­lébe. Felkereste a megren­delőket. Azok épp az ellen­kezőjét mondták. A dicsérő, szavak hallatára megnyugo­dott. ö volt ugyanis az új vállalat igazgatója. De ké­nyes is volt nevére. Huszon­öt évig volt kisiparos. Még­hozzá olyan, akit elismert szaktekintélynek tartottak, és közéleti emberként tisztelték. Másfél évig vezette az ál­tala létrehozott üzemet, az­tán helyét másnak adta át. — Csinálja fiatalabb, aki­nek jobb az idegrendszere, nagyobb a türelme. Mert egy vezető nem nagyon lehet ide­ges. Aki hozzáfordul, azt meg lati alkalmazásához szükséges tudnivalókat. A burgonya „G” gyomirtó- szer hatóanyagként Merkazint és Dikonirtot tartalmaz. A szer hatásosan irtja az egy és kétszikű, gyomokat, de a mé­lyen gyökerező, évelő gyomo­kat nem pusztítja el, csak visszaveti fejlődésükben. Ezért ez utóbbiak kiegészítő irtásá­ról kézzel, vagy mechanikai úton kell gondoskodni. A vegyszer gyomirtó hatása három-négy hónapra, a bur­kell hallgatni. Türelmesen, mosolyogva, még akkor is, ha tudja az ember, hogy amit kér az törvényellenes, tehát nem jár neki. En úgy éreztem: ezt a feladatot nem tudom ellátni. Nem vártam meg, hogy a munkások azt mondják: ideges, ménjen a bolondokházába. Pedig Ké­sőbb is a párt vezetői több­ször felkerestek; legyek a vállalat igazgatója. — Te hoztad létre — agitáltak. Én meg úgy válaszoltam: örü­lök. hogy gondoltok rám. de hiába, nem bírom egészségi­leg. — Cukros vagyok — ma­gyarázza. — Kilencedik éve szurkálgatom magam. Elég nekem a napi munka Is. Estére nagyon elfáradok. Ez az én legnagyobb bánatom. Ezért kértem felmentésemet a tanácstagság alól is. Mert tudja, azt tartom: aki tiszt­séget vállal, azt becsülettel teljesítse. Elég nekem a tár­sadalmi bírósági elnöki meg­bízatás, s egy évben, egy ió- nap a bíróságon. Nem so­kára itt lesz az újjáválasztás. Áz igazgatónk már jelezte: Józsi bácsit újra javasolni fogjuk. A bíróságon sokszor azon veszem észre magam, hogy az üzemben kalandoz­nak a gondolataim. Rám nem mondhatja senki: a Szabó ké­sett. a Szabó elrontott egy munkát és több ezer forint­tal megkárosította a vállalatot. Igyekszem betegen is jól dol­gozni. Pedig a másik beteg­ségem, az érszűkület is na­gyon gyötör. Másfél hónapig nem kerül töltögetésre, az ül­tetés után öt-hat nap múlva, s a kelés előtt négy-öt nappal kell elvégezni. Az ültetést kö­vető hetedik napon túl nem szabad permetezni. Abban az esetben, ha a bur­gonya az ültetéssel egy idő­ben töltögetésre kerül, az ül­tetés után 8—12 nap múlva, de a kelés előtt négy-öt nap­pal kell a permetezést elvé­gezni. A permetezés után, ha a burgonya töltögetése az ül­tetéssel egy időben megtörtént. feküdtem vele a balassagyar­mati kórházban. Hetvenöt injekciót adtak. Sajnálom, de egyszer megsértettem a ke­zelőorvost. Meddig szürkül­jék belém ezt a vacakot fa­kadtam ki. De ahogy ki- mondtam meg is bántam. Igazuk volt. Ha nem gyógy­kezeltek volna, akkor lehet, hogy ma már nem beszélget­hetnék ... 2. Azt is mondják: Józsi bá­csi néha ingerlékenyebben mondja el a magáét, aztán megnyugszik. Elfogadják, mert igaza van. De azt is tudja mindenki: nála nincs kivételezés, nincs szekatúra, ö maga is határozottan vall­ja: — Nem szeretem azt az embert, aki hatalmával visz- szaél, piszkálódik, vagy zak­latja a másikat. Ilyet nem is tűrök meg. Akár csak azt, hogy utasításaimat ne hajtsák végre. Előtte azonban háromszor meggondolom, hogy mit mondjak. 3. Májusban Hévízre utazik hat hétre gyógykezeltetni ma­gát. Ahogy Ilyenkor lenni szokott mindig új barátokat lel az ember, akinek elmond­ja életét. Valószínű így tesz Józsi bácsi is, aki hat­van ember munkáját irányít­ja és a két kiváló dolgozó oklevél mellé megkapta a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát is. Amire 6 egyálta­lán nem gondolt. De mások igen! Mert számítanak rá élete végéig. Venesz Károly az egyenletes kelés pedig a permetezés biztonsága szem­pontjából döntő fontosságú. A permetezőgép csurgástól- csepegéstől mentes, kifogásta­lan állapotú legyen. Kerülni kell a táblán belüli megállá­sokat, átfedéseket, ami per- metlé túladagolást és ezáltal káros hatást eredményezhet. Erős szélben Dikonirtra ér­zékeny kultúrák közelében nem szabad permetezni. Az előírás pontos betartása esetén a jó eredmény nem marad el, és nagy segítséget jelent a tsz-eknek, különösen ott, ahol munkaerő-gondok vannak. Tóth István. az érsekvad­kerti MCSB Tsz-elnöke öröm­mel üdvözölte a burgonya kapa-nélküli termesztésének új módszerét. Az idén 100 holdon alkalmazzák a burgo­nya „G” gyomirtószert, amely a burgonya tenyészidejére kel­lő gyommentességet eredmé­nyez. A balassagyarmati já­rás szövetkezeteiben mintegy 500 holdon kerül bevetésre az új vegyszer. A szécsényi be­mutatón résztvevő szakembe­rek is megelégedésüket fejez­ték ki az új vegyszerrel kap­csolatban, és a burgonya ter­mesztésénél sok sikert várnak tőle. Barlai Gábor A lengyel népgazdaság sikere A lengyel népgazdaság a múlt évben jelentős sikereket ért el. Az ipari termelést 102,5 százalékra teljesítette, ami 9,1 százalékos emelkedés­nek felel meg. A múlt eszten­dő a lengyel mezőgazdaságban is sikeres volt. A növényter­mesztés 8,2 százalékkal, az állattenyésztés 6,2 százalékkal emelkedett. A szocialista szek­torban eszközölt beruházási költségek elérték a 124 milli­árd zlotyt, vagyis több mint 9 százalékkal növekedtek. —So— A KÖZÉLETI EMBER

Next

/
Thumbnails
Contents