Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
10 röGHÄD T966. április 24. vasárnap Nem égi sugallat Búcsúk és zarándoklatok IMeiu marják me£ egymást... Alom és »• Tudományos magyarázat nélkül az álom az egyik legtitokzatosabb életjelenségnek tűnik. Az alvás alatti lehetetlen és a valószerű mozzanatok összeszövődése évezredek óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Kellő ismeretek híján burjánzott el az a tévhit, hogy az álom valami természetfeletti jelrendszer, „égi sugallat”, amelynek megfejtése sorsmutató. I. P. Pavlov, a Nobel-díjas fiziológus, elsősorban biológiai oldalról keresett magyarázatot az álom-jelenségre. Kísérletei során bebizonyította, hogy az alvás nem más, mint az egész agykéregre kiterjedő gátlás, amit részben a sejtek kifáradása, másrészt a környezet periodikusan váltakozó ingerei okoznak. Az alvás nem feltétlenül terjed ki az agykéreg minden egyes sejtjére, bizonyos „felvevő állomások” — csökkent működéssel ugyan, de — „szolgálatban” maradnak, készen arra, hogy az érzékszervi ingereket továbbítsák. Az elalvást követő 1—2 órás úgynevezett előalvás. majd a 2—3 órás mély alvás utáni „utóalvás” 3—4 órás szakaszában gyakran keletkeznek olyan közvetlen hatású álmok, amelyek az érzékszervi ingerek lanyha és ellenőrizetlen továbbítása folytán, az agysejtekbe zsúfolt emlékfoszlányokkal találkozva bukkannak fel sajátos álomképekben. Minél ébrebben alszik valaki, minél több ingert továbbít az idegi jelzőrendszer, annál éiénkebbek és változatosabbak lesznek az álom-események. A hangingerek például, a bútorropogás, az eső, a szél, a járkálás nesze az álomképben is többnyire zaj-élményként jelentkezik, de az éber tudat ellenőrzésének elmaradása miatt dobpergés, vita. ének, csatazaj, zene vagy más egyéb lesz belőle. Az ágyrugó, vagy paplangomb okozta nyomásfájdalom érzékeléséből keletkeznek a betegség, műtét, sérülés-álmok. Gyakori álmok a repülés, a lebegés. Ez többnyire a halványan érzett léghuzattól, a bőrre ható hűsebb hőmérséklet hatástól keletkezik; a paplan lecsúszik, a hálóruha nagyobb testfelületet hagy meztelenül. A nyomasztó, nehéz- légzésű, úgynevezett lidérces álmokat a telt gyomortól felnyomott rekeszizom miatt nehezebben mozgó tüdő, erősebb munkára kényszerített szív okozza. De adódhat ez abból is, hogy egy öntudatlan mozdulat az orrot, a szájat betakarja, kevesebb levegőhöz jut a szervezet. A hirtelen zuhanások, mély esések álom-élménye többnyire a lábizmok hirtelen elernyedéséből származik. Különösen elalvás közben vagy ébredés előtti félálomban fordul elő, hogy a térdizmok elengednek, a láb vízszintes helyzetbe csúszik és álmunkban „talajt veszítve a mélységbe zuhanunk”. A nagyfokú fizikai fáradtság. vagy fázás közbeni elalvás gyakori kísérőjelensége a zuhanós álom. Természetesen nemcsak a külső érzékelések hatnak az álomképek alakulására. Legalább ilyen mértékben befolyásolja az álom „eseményeit” a tudat „selejtje”. Az agysejtek nem képesek minden élmény tartós befogadására, rendszerező elraktározására. Mindaz, ami különösebb jelentőség nélkül éri a tudatot, átmenetileg ott „élősködik” az agyteker- vényben és amíg a módszeres gondolkodás révén oda cso- portosítódik egy más rögzített fogalomkörhöz vagy új benyomások hatására kihull a tudatból, addig álmainkban gyakran „felkérődzik” kusza összevisszaságban. Teljes emléktárunk is álapNemrégiben érdekes kiállítást rendeztek Párizsban, ahol az érdeklődők a kártyajáték több mint hat évszázados franciaországi múltjával ismerkedhettek meg. Nincsenek pontos adatok arra, hogy ki és mikor találta fel ezt a játékot, annyi azonban bizonyos, hogy az „ördög bibliáját" i. u. 900-as években Kínában és Indiában már forgatták. Régészek és kultúrtörténészek véleménye szerint a kártya Indiából származik. Néhány évszázaddal később Európában is feltűntek az első színes kártyalapok. Az első franciaországi kártya nyoma egy 1382-ből származó Lil- le-i törvényszéki írásban van, amely azt bizonyítja, hogy abban az időben a törvény szigorúan büntette ezt a játékot. Mégis a XIV. század végéig minden tilalom ellenére elharapózott ez a játék Franciaországban. Nemcsak a köznép, hanem a királyi udvar is igen megkedvelte a színes lapok forgatását. A káranyag az álomképhez. Lehetnek nagyon régi, ébren már elfeledett és a távoli múltunkból felszálló emlékek, amelyek valami nappali élmény hatására törnek a felszínre. Az álom megfejtéséhez csakis ilyen és ehhez hasonló okok ismerete adhat kulcsot. Az álmok nem jósolnak. Előfordulhat, hogy egy-egy nagyon eleven álom emlékébe utólag — egy-egy esemény bekövetkezése után — belemagyarázzuk, hogy arra utalt, ami végül is megtörtént. A „jövőt sejtető álom” érzése abból is adódik, hogy az esemény alakulásával kapcsolatos gondolatfoszlányokat — a más egyébbel foglalkoztatott — tudat éber állapotban a háttérbe szorítja, de amikor a tudat kikapcsol, ezek a gondolatfoszlányok előjönnek. Goethe a nagy német költő az álom és valóság összefüggéséről írta: „A csillagok nappal is fénylenek, de fényüket a Nap sokkal hatalmasabb fénye elhomályosítja, ezért nem láthatók; de ha a nagy fény eltűnt, akkor előbukkan a számtalan kisebb fény, ugyan- í'ív ahogy álmunkban a homályos apró képzetek akkor kerülnek elő, ha a napoali erősebb hatá'^k megszűnte’-”. tyákat eleinte kézzel festették, majd XV. századtól nyomtatták. A francia kártya színek (pikk, kör, káró, treff) már évszázadokkal ezelőtt kialakultak. Érdekes azonban, hogy a kártyafigurák változását milyen nagy mértékben befolyásolta a történelmi események alakulása. Az 1700-as évek elején uniformizálták tulaj, dánképpen első ízben a francia kártyafigurákat, addig minden vidéknek, városnak, kártyaüzemnek más és más figuráit festették a kártyalapokra. Ezt megelőzően történelmi (Nagy Sándor, Julius Cézár), bibliai (József, Mákká- beus) személyeket láthattak a lapokon a kártyajáték kedvelői. A nagy francia forradalom idején készült kártyákon már nem találhatók a Bourbonok liliomai, sem a királyok és királynők képmásai. A királyfigurák is hűen követik a történelmi változásokat; Rousseau, Voltaire képei mellett, a figurák a sajtószabadságot, a polgári jogegyenI „Nem kell lerombolni ol- [ táraikat...” — ezt a tanácsot adta Gergely pápa 601-ben az angolszászok megtérítésére induló Mellius apátnak. Kiváló diplomáciai érzékkel még azt is tanácsolta, hogy ne bántsa az áldozati helyeket, fogadja szívesen az odazarándokoló- kat és vegye át tőlük az áldozatra felkínált jószágokat. Ezekből azután rendezzen lakomát az egybegyűlteknek, s azok inkább hajlandók lesznek az új vallás felvételére, látva, hogy ősi szokásaikat tiszteletben tartják. Így a régi istenek kultusza feledésbe merült ugyan, a pogány eredetű búcsújáróhelyek viszont sok esetben megmaradtak. A zarándokhelyeket felkeresők néhol bajaikban kaptak jótanácsot, mint például a görögök híres Delphi-i jósdájában, másutt viszont a betegségeket gyógyító „titokzatos erő” vonzotta oda őket. A titokzatosság leple akkor hullott le ezekről a ..csodákról”, amikor az orvostudomány minden kétséget kizáróan megállapította a gyógyulások okát: a rendszerint idegi alapon megbetegedettek saját akaratereje lett úrrá a bajon, A korszerűen felszerelt ideggyógyintézetekben sokkal gyorsabban és egyszerűbben értek ei lényegesen nagyobb eredményeket, és az orvos munkáját nem lengte körül a titokzatosság köde. tőséget jelképezik. A királynőket pedig egy-egy markotá- nyosnő, vagy Jeanne d’Arc képmása helyettesíti. A nagy francia forradalom idején új kártya sorozatok (Platon, Brutus, Vertus) jelennek meg. Napóleon alatt David festő Napóleon kártyákat tervez, amely a császár dicsőségét hivatott alátámasztani, de ezek nem nagyon terjednek el a nép körében. Napoleon bukása után ismét visszatérnek a Bourbon-liliomok a kártyalapokra, majd 1830-ban új, úgynevezett forradalmi kártyajátékokat vezetnek be. Ezeknek elsőrendű célkitűzése a forradalom népszerűsítése volt. A múlt század végén azután stabilizálódnak a francia kártya figurák, ettől kezdve a mai alakok láthatók a francia kártyákon. A kártyagyártás Francia- országban az állam a XVI. századtól igen szigorúan ellenőrizte. A gyártást 1946-ban felszabadították, természetesen nagy adóterhek mellett. E. I. Nyerges Agnes Kártya és történelem VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Nem 85. Tóth Árpád FÉGGÖLEGES: 2. Női név falusi változata. 3. Kas betűi, keverve. 4. A spanyol polgárháború magyar hőse, szeA kiváló költő és műfordító Sportöltözék a fordítottja rnélynevének kezdőbetűjével, egyik ismert szép versében így 69. A házba. 70. Ilyenkor már 5 £ p g Kiváló. 7. Penge írt saját születésnapjáról: dolgoznak vele. 71. Két egy- vágórésze. 8. „Lomha...” — rejtvényünk vízszintes 1., és forma betű. 72. UZE. 73. Két- Tóth Árpád egyik versesköte- függőleges 15. számú soraiban, tő kevés hozzá, négy sok. 75. tének címe. 9. Ehhez hason- VÍZSZINTES: 15. Hirtelen Bőg. 76. Még éjfél előtt. 77. 15. 10. Éghajlat. 11. Körülbe- megragad. 16. Abbamarad az Beleszorít. 78. Azonos magán- lül. 12. Megélhetéséről gondos- eső. 17. Porhintés. 18. A gól angol eredetije. 19. Szédülést okoz. 21. Sérthetetlen dolog. 22. Fordított kettősbetű. 23. Aratáskor kötik. 24. Kisbabája van. 25. Még csak nem is patak. 26. Egyforma betűk. 27. Ilyenek a nem teljes halak. 30. R. P. 32. Munka eredménye. 35. Igen, szlovákul. 36. A tenger istenének és a Föld istennőjének fia volt a görögöknél. 39. Trombita hangját utánozza. 40. Majd akad. 42. Kötelezettséget állapít meg. 44. Néha csenget is. 45. Négy van belőle. 47. Pincéi idegenforgalmi nevezetességek. 49. Oktató. 51. Bevés. 52. Szobra a budai Du- na-parton áll. 54. Japán aprópénz. 55. Vissza: különböző. 56. Tiltás szava. 57. Felvonuló tömeg. 59. Bűnhődik. 61. „... és a detektívek”; Kästner regénye. 63. Radákovics József írói személyneve (Vas...). 66. Kellemetlen teher. 68. kodik. 13. LÖA. 14. A fluor és a bór vegyjelei, kiejtés szerint. 19. Évácska. 20. Elrejt a világ elől. 26. Termést vág le. 28. Az ilyen téma nem népszerű (—’)• 29. Rengetegen, 31. Mezőgazdasági munkás La- tin-Amerikában. 33. Tehát. 34. Örömkiáltás. 37. Népi zenekar műsorán szerepelnek. 38. A legnehezebb természetes rádióaktív elem. 41. Két szomszédos betű. 43. Ma már csak békés sportszer. 46. Tamás Áron regényhőse. 48. Xutat- gat. 50. Ókori egyiptomi főisten, 53. A vízszintes 16. ellentéte. 55. Az ilyen sors szána- lomraméltó. 57. Szerep a Bohéméletben. 58. Megszólítás. 59. A földszintre, az emeletről. 60. Be kell varrni. 62. Konok. 64. Igekötő. 65. Szibériai folyó a fordítottja. 67. Tudatta vala. 74. Angol cég olaja. 77. Rét anagrammája. 80. Azonban. 81. Virágrész. 82. Római ötven és ötszáz. 84. Autópálya. Beküldendő: a versidézet, a vízszintes 1.. és függőleges 15. számú sorok megfejtése. Az április 17-i keresztre.it vény helyes megfejtése: Minden imperialista háborút polgárháborúvá változtat a pro. 1 etár világszolidaritás. Könyvjutalmat nyertek: tzkopkó József Salgótarján. Katona István Balassagyarmat, és Dr. Baticzki Pál Miskolc. Ha mással nem lehetett a kegyhelyekre csalogatni a hívőket, a túlvilági bűnhődés mérséklését, vagy elengedését ígérték a zarándoklat jutalmául. Figyelembe véve azt, hogy a zarándokok ajándékai és áldozatai mindenkor komoly hasznot jelentettek a papságnak, könnyen megtették az ellenőrizhetetlen ellenértékű ígéretet. Tulajdonképpen a büntetés elengedését nevezik búcsúnak, de a köznyelv, mivel a zarándoklat révén búcsú volt nyerhető, a zarándoklást is egyszerűen csak búcsújárásnak, búcsúnak nevezte el. Milyen összefüggés van a búcsú bűnfoocsánata és a kör- hintás vásári hangulat között? Magyarázatért ismét a múltba kell visszanyúlnunk. A távoli tanyavilágokból egy-egy településre összesereglett emberek éltek az alkalommal, hogy a lelkiek után a vásárlási és szórakozási igényeiket is kielégítsék. Erre meg is volt a lehetőségük, mivel a templom előtti teret ellepték az áruikat kínáló kalmárok és a bámészkodókat szórakoztató komédiások, valamint a minden. betegségre gyógyírt kínáló füves asszonyok. A búcsúk hajdani tartalma és fénye felvilágosult századunkban már erősen megkopott. Egy-egy templom névadójának ünnepén azért manapság is megrendezik még a hagyományos búcsút, ahol kedvére szórakozhat és vásárolhat mindenki. B. I. A csörgőkígyó éjjel sötétben is megtalálja zsákmányát, annak ellenére, hogy szeme nem különlegesen jó. A kígyó fején viszont, a két szem között, kéit kis bemélyedés van. Ezekben helyezkednek el az állat különleges „szemei”', amely segítségével a sötétben is érzékelni tudja zsákmányát, sőt áldozatának térbeli helyét is megállapítja. Ezek a „szemek” hőre érzékeny szer- vek. Mindegyik bemélyedésben rengeteg — 150 000 — hő- sz- lelő idegvégződés van. amelyekkel a zsákmány-állat testmelegét érzékeli a kígyó. Csörgőkígyók között is előfordulnak nézetei térések, De bármily dühödten támad is egymásra két kígyó, halálos mérgüket soha nem használják egymás ellen. A vetélkedő állatok addig tekeregnek egymás körül, amíg megfelelő támadóhelyzetbe nem kerülnek, ekkor testük elejét felemelik a l evegőbe, tel eszi vják a tüdejüket levegővel és minden erővel igyekeznek ellenfelük fejét a földre lenyomni. Amelyiknek ez sikerül, az a győztes. A póruljárt kígyó nyomban elmenekül a harc színhelyéről. REND A LELKE Dilemma (Stem karikatúrája) Noé: — Csak semmi tolakodás! (Quick karikatúrája) — Neve? Mi hiányzik? Lassan tagoltan beszéljen! (Quick karikatúrája)
