Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

10 NÓG R A D 1966. március 13. vasárnap Elvadult háziállatok Ausztráliában Elsősegély horkolóknak A jelek szerint hazánkban járvány szerűen terjed a horko­lás, mert az utóbbi időben so­kan kérték a fül-, brr-, gége­klinika orvosait, hogy kelle­metlen éjszakai horkolásukat csillapítsák finom szuszogássá. Persze nem biztos, hogy a gyó­gyítás máról holnapra megy, mert először ki kell vizsgálni a baj okait. Mindenesetre van­nak sürgős helyzetek, mint legutóbb, amikor egy kibírha­tatlanul horkoló 40 év körüli férfit csak úgy voltak hajlan­dók befogadni egy külföldi társasutazásba, ha garantálja, hogy a szállodában nem zavar­ja szobatársait. Elsősegély- nyújtásként megfelelő cseppe­ket kapott, s ez átmenetileg bizonyára segített is kellemet­len helyzetén. Ha szerencséje van, később is megússza egy­szerű gyógyszeres kezeléssel, mert az orvosi tapasztalat sze­rint a horkolás egyik vállfája műtét nélkül is megszüntethe­tő. Mégpedig akkor, amikor a kellemetlen zajokat a mély álomban szájpadlás mögötti lágy szájpad nehezen mozgó izmai okozzák. Ilyenkor elég egy olyan szert bevenni, amely élénkíti az izomidegeket és a légzésben közrejátszó reflexek működését. A klinika tapasztalatai sze­rint azonban többnyire orrsö­vény f erdülésről, orrkagyló-na- gyobbodásról, garatmandula tültengésről van szó, ilyenkor csak kisebb műtéttel lehet vég­leg megszabadulni a horkolás­tól. Az operáció eddig majd­nem minden esetben teljes si­kerrel járt, pedig a kórházi kezelés sohasem tartott tovább három napnál, s utána hely­reállt a család éjszakai nyugal­ma. Az orr és a mandula hi­bájának szinte csalhatatlan je­le, ha tulajdonosa nemcsak horkol, hanem minduntalan náthás is, ezen a bajon mű­tét nélkül csak átmenetileg le­het segíteni. A nagy agy-ko- ponyájú ember már eleve hor­kolás-gyanús, mert orrsövénye majdnem biztosan ferde, men­jen tehát orvoshoz. Ha erre mégsem szánja el magát, lega­lább ne feküdjék hányát, ne aludjék nyitott szájjal és ne vegyen be altatót, így némileg mérsékli az egyébként fülsér­tő horkolást. Az emberiség történetében igen nagy jelentőségű lépés volt a vadállatok háziasítása. A befogott és gondosan ne­velt háziállatokat azonban könnyön visszahódítja a ter­mészet, „kitör az ősi ösztön” és újra vadként élik életü­ket. Nem ritka eset ez ná­lunk sem, bár csupán kóbor­lásnak nevezzük. Pedig ;ok kóbor kutya és kóbor macs­ka valódi vadállatként tesz kárt vadban és háziállatokban egyaránt. Ennél azonban sokkal sú­lyosabb helyzet adódik a la­katlan, vadon térségekben. Mindenki hallott róla, hogy Amerikában elég gyakori az elvadult háziló, északon a musztán, délen a Cimarron. Őseik már 3—400 éve vissza­tértek az eredeti „életformá­hoz” és valódi vádlóként vi­selkednek- Nem ritka az elva- dulás a többi háziállatoknál sem. Hasonló a helyzet Ausztrá­liában. A befogott állatok je­lentős része önálló életmód­Az ember az átvilágításkor, felvételeknél a rajta áthaladó röntgensugarakat nem érzé­keli. Angol kutatóik szerint viszont a macska reagál rá­juk. A teljesen- vak állatok is érzékenyek a sugarakra, te­hát az a feltevés, hogy „lát­ják” azokat, megdőlt. Utóbb úgy vélték, hogy arra a rend­kívül csekély ózonmeninyiség- re figyelnek fel, amely arönt­Fővárosunk egyik szerel­mese, Dulácska György, érde­kes megfigyelését közölte a fővárosi tanáccsal. A Belg­rad rakpartról észrevette, hogy — surolófényes megvilágí­tásban — a Gellérthegy kele­ti oldalának egyes sziklacso- portozatai monumentális em­beri és állati alakokra emlé­keztetnek- írásos felterjeszté­séhez fényképfelvételeket is csatolt A képeken — bizo­nyos nézetekben és kimetszé­sekben — valóban látszanak óriási ember- és állatalakok­ra emlékeztető elmosódott szikla-idomok. Felveti: vajon nem ókori, kultikus szoborma- radványok-e ezek, — éppen­ra tért át és csordákba ve­rődve él. A XIX- század ele­jén vitték be Indonéziából a vízibivalyokat, amelyeknek el­vadult példányai ma elérik a kétszázezret. Fiatal példányai még befoghatok és háziasítha- tók. Ezekből a vadakból évi 7000 darab bivalybőrt expor­tál Ausztrália Nem kis számban találunk Ball szigetéről származó Ban- teng marhákat, európai szar­vasmarhákat (gyakran zebu- val keresztezve). A múlt szá­zadban számos tevét vittek az ausztráliai sivatagra, azonban a „sivatag hajóját” kiszorítot­ták a gépkocsik és a repülő­gépek. Elvadult csordákban élnek ma is a sivatagos te­rületeken. Hasonlóan Timor- pónikat és szamarakat, vala­mint sertéseket láthatunk na­gyobb csordákba verődve. Tu­lajdonképpen vitatott erede­tű a dingó is, amely valószí­nűleg ugyancsak elvadult ku­tyafajta- A természet tehát visszafogadja elveszett fiait, ha fölöslegessé válnak az em­ber számára. gensugaraknak a levegőn tör­ténő áthaladásakor keletke­zik. Ez a feltevés sem bizo­nyult helytállónak. Ezután keskeny sugárnyalábbal vé­gigtapogatva az állatokat úgy tapasztalták, hogy a legheve­sebb reakciót akkor mutatják, ha a sugár a szaglógumóju- kat éri. Ezek szerint a macs­kák a röntgensugarakat szag formájában érzékelik. séggel nem az achajok hitvi­lágának egyes „bálványai”-e? Dulácska feltevésének ellene szól az, hogy a Gellérthegy szikláit a partmenti út alakí­tásakor, vagy nyolcvan esz­tendeje, robbantásokkal ala­kították át, s hézagait, az om­lások elkerülése végett, azóta Is rendszeresen betonozzák. Ha csupán a természet já­tékáról van is szó, érdemes Dulácska jelzésére felfigyel­ni: hiszen egyszer talán való­ban úgy lehetne megfaragni e sziklákat, hogy azokon — például történelmünk nagy­jainak nyolc-tíz emelet ma­gas kőalakjai — tekintsenek a A legrégebbi magyar szemüveg A szemüveg — amelyet mór az 1590-ben megjelent Cale- pinus-féle latin-magyar szó­tárunk „pápaszem”-nek ne­vez — úgy hozzánőtt a mai emberhez, mintha testéhez tartoznék. Plinius jegyezte fel kortár- sáról, Néró császárról, hogy hírhedt cirkuszi s színházi játékait smaragd üvegen át szemlélgette. Kis gyújtótávol­ságú nagyító üvegeknek már az ókori görögök, s az I. év­ezred arabjai is birtokában voltak. Ám Néró monoklijá­tól a modem- értelemben vett szemüveg feltalálásáig hosz- szú volt az út. Ma a „csodá­latos doktornak” becézett an­gol Roger Bacont (megh. 1294), mások az itáliai, 1290 körűi élt Salvino Armato degli Ar- matit tartják a szemüveg fel­fedezőjének. A középkori táb­laképeken, szobrokon a fél­szemét vesztett — IV. század­ban élt — Szt. Jeromost áb­rázolják orrcsiptető-üveggel. A legrégibb európai szem­üveg-ábrázolás Tomaso di Modena 1352-ben festett egyik. Trevisoban található freskó­ján maradt fenn. Most, a Bu­dapest Régiségei legújabb kö­tetében Opitz László, az op­tika történetének búvára szá­mol be a budavári ásatások egyik, egyedülálló középkori leletéről. Ezüstkeretes szemü­veg ez, amelyet a budai ki­rályi udvar valamelyik főem­bere használt, még 1541, va­gyis Buda várának török kéz­re kerülése előtt. A szemüveg két szárát szegecs kapcsolja össze. E szegecsen lehet el­forgatni a szárakat, úgy, hogy azt használója az orrára csip- tebhesse. Az ezüstkeretbe fog­lalt üvegek kvarckristályból valók, s azokat a készítő úgy csiszolta, hogy a lencse állt. s a megmunkáló mester ke­ze mozgott rajta. A Mátyás­vagy Jagelló-kori orvostörté­neti emléket a budai Vármú­zeum őrzi. Duna tűnő habjaira. Termé­szetalkotta szobrok. Ilyenek is sűrűn akadnak. Ilyen a budai hármashatárhegyi Oroszlán-szikla, amelyet — a természetadta idomot to­vább faragva — alakítottak ki. Hasonló, természetes kép­ződmény az esztergomi Vár­hegy déli fokának — a Lipót- bástyát hordozó — déli szál­kő sziklája. Utóbbiban — amely az esztergomi Szent­tamáshegy felől nézve, markáns férfi profilt mutat, — századok óta Mátyás király kemény arcélét vélte látni a helyi hagyomány. (zolnay) Röntgensugárzás és a macskák Alakos sziklák a Gellérthegyen VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Születésnapra Rejtvényünk vízszintes 1., és függőleges 11- számú so­raiban néhány sor szerepel abból a költeményből, amelyet Majakovszkij a Szovjet Had­sereg megalakulásának 10. év­fordulójára írt. VÍZSZINTES: 1. Az idézet kezdete. 11. Hálóba juttatja a labdát (—’). 12. Hangszer- 13. Fohászai. 14. Pest megyei község (—’). 16. Kártyába — veszítsd. 18. Község. 20- Ker­ti munkát végzek. 22. Autó­márka. 23. NAIP. 24. Fog. 26- Tönkre tesz. 28. NR. 29. Rangban kicsinyítő. 30. Vizet zúdít rá. 32. Szabad terüle­ten. 35. Rakd zsákba a ga­bonát. 37. A kender feldol­gozásának első munkaműve­lete. 40. Idegen női név- 41. Több mint csinos. 43. Ürmér- tékben. 46. Egyezséget kötöt­tem. 47. Német — oázis. 48. Disznót leszúr- 49. Könyvből szöveget mond. 50. Női név. 52 Zenemű meghatározása. 54. Élősködő. 57. Ebédszünetet tart. 59. Táncot járva- 61. Ipari növény. 62. Gyulladás. 63. GZÉO. 64. Játszótér. 65. Kettőzve — híres futballcsil- lag­FÜGGŐLEGES •• 1. Biztató szó. 2. Elcsíp. 3. Fordított — tasak. 4. Kutya. 5. Lenget. 6- Német — lomb. 7. Ilyen mérnök, aki vízügyi területen dolgozik. 8. Fordított máma. 9. Tetejére tölt, (ék. hiba). 10. Kis macska. 11. Az idézet folytatása. 15- Előidézője. 17. Rátarti emberre mondják, hogy van benne... 19. Vonat fut rajta. 21. Hiányosan — maró folyadék. 25. Taszít. 27- Meleg évszak-e. 31. Hálóba továbbítja a labdát. 33. Rá­sül. 34. Mutató szóval, ülő­alkalmatosság. 36- Német — szélmentes oldal. 38. Iratot. 39. Képzelődj. 42. Valamelyik fiúé, (—’). 44. Elhúz. 45- A növényi anyagot tartja össze. 51. Idegen utca. 52. Német- országi folyó. 53. Mezei állat. 55- Értékesít. 56. Becézett női név. 58. EOD. 60. Egy más­salhangzó és egy magánhang­zó — kimondva. BEKÜLDENDŐ: a versidé­zet, a vízszintes 1., és a füg­gőleges 11. számú sorok meg­fejtése. A március 6-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: Ve­szett múlttal elenyészett, Asz- szony, az igád, Ragyogó sors osztályrészed, Hűséges ba­rát Könyvjutalmat nyertek: Ifj. Gőz B. Salgótarján, Tóth László Starján, Sándor Irén Magyamándor. A könyveket postán küld­jük el. m •f 3 7 5 6 r 3 3 10 1 11 fc a 13 m — m 45 £3 47 n 49 13 20 21 E 21 L 23 21 IS E 0 2$ 21 B 28 13 30 B Hl 24 m 32 33 37 IBI D 35 . \ 3« 0 Í7 3« 33 B 0 70 11 *rt lel IBI *i3 HH is 16 Bl re m hí m m m w r 3 50 51 H| SÍ 53 Hl B Sí 55 56 57 59 n 59 60 m 61 85 62 L 63 B 6k u B «5 te Ártatlan különcségek — Doktor úr, állandóan csak róla álmodom! (Polnische Rundschau karikatúrája) — Görkorcsolyával könnyebb hazavinnem őt. (Quick karikatúrája) — Szerencsére kicsi a szobánk, nem viheti messzire. (Polnische Rundschau karikatúrája) — De asszonyom, már minden elképzelhető gyógyszert felírtam. (L’Europeo karikatúrája) Mérgezett nyilak Az afrikai busmannok nyii- mérgeit tanulmányozták szak­emberek és 35 féle méreg használatát állapították meg. A mérgek részben növényi eredetűek, részben kígyómér­gek. Egyes törzsek skorpiók, pókok, hernyók és bogarak mérgét is felhasználják. Egyébként a múzeumban 30— 50 éve őrzött nyilak még min­dig megtartották mérgező ha­tásukat: az állatokat egyet­len karcolással meg lehetett velük ölni.

Next

/
Thumbnails
Contents