Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
1966. március 12’.; RnomSaf N ö G R Ä 13 3 Kevesebb ülést! Nemrég egy ülésen elmarasztalták a napirend előadóját, mert olyan jelentést készített, amelyből csak nagy nehézségek árán lehetett reális képet kapni a végzett munkáról, az illető testület vezető, irányító, ellenőrző tevékenységéről. Még arra sem tudott hivatkozni, hogy nem kapott elég segítséget a felsőbb szervektől az írásos beszámoló helyes felépítéséhez, mert hárman is patronálták. Az már viszont a vitából derült ki, hogy az elmarasztalt hét funkciót tölt be, és egy hét leforgása alatt négy jelentést készített. Ezek után nem csoda, ha az utolsónál kifulladt. Az utóbbi időben nagyüzemi pártbizottságaink vezetői közül is egyre többen panaszkodnak: az egyik ülésről a másikra pendliznek, s alig marad idejük az irányító, ellenőrző munkára, a helyszíni tapasztalatcserére. Egyre erőteljesebben hangzik el a jogos kívánság: kevesebb ülést... Vannak, akik azt mondják: a régebbi gazdaságirányítási mechanizmus hattyúdala tükröződik a gyakori ülésezésekben. Mások szerint máról holnapra nem lehet kiűzni közéletünkből a jelentéseket és értekezleteket- Pedig sokszor elhangzott már: a jelentések özöne elbürokratizália a vezeiói munkát, gátolja az operativitást. (Másként jelentkezik ez gyáregységi, vállalati, vagy »negyei vezető testületi szinten és másképp a felsőbb irányító szerveknél). Ismert a nagy szovjet lírikusnak, Majakovszkijnak az ön- agyonülésezőkről című verse, jót nevetünk vicclanunk karikatúráján, tudjuk, hogy intézkedések írják elő a jelentések és ezzel együtt az ülések számának csökkentését. Mégis lassan haladunk előre. Az előrelépés egyik feltétele, hogy szüntessük meg az üléseknél és a jelentés gyártásnál mutatkozó párhuzamosságokat. Gyakran vagyunk tanúi, hogy hasonló témákat azonos állásponttal, öt-hat szerv is megtárgyal és közben csorbát szenved a végrehajtás. Az új gazdaságirányítási mechanizmus első intézkedései — a mutatók jelentős csökkentése a vállalatoknál, de nem a gyáregységeknél — hadat üzent a sok jelentés- is. Tudunk arról, hogy néhány megyei vezetőtestületben vita folyik arról, miként csökkentsék az értekezletek és ezzel együtt a jelentések számát, milyen átfogó témákat tűzzenek napirendre és milyen időközökben. Egyik-másik helyen szakítva a korábbi gyakorlattal úgy döntöttek, hogy amit eddig jelentésekből ismertek meg, arról ezután a helyszínen győződnek meg. Reméljük, hogy az első fecskéket követik a többiek is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ellene vagyunk minden ülésnek, jelentésnek- A vezető, irányító munka megjavításához hasznos segítőtárs, egy-egy fontos kérdés eldöntésében nélkülözhetetlen, az alapos, reális helyzetet tükröző, munkát gyorsító, és a távlatokat is jól meghatározó jelentés. Ha ilyenről van szó, senki sem tiltakozik ellene. Ebben az esetben érvényes az a szólásmondás: gyűlés után okosabb az ember. De csak az ilyen gyűlés után. Máskülönben teher és időt rabló dolog. Végighallgatni egy-egy témát, némi módosítással, különböző szintű üléseken nemcsak fárasztó, hanem bosszantó is. Ha egy hétre kettő, vagy esetleg három ülés esik, megkönnyebbülten sóhajtanak fel az illetékesek, majd hozzáfűzik: a héten legalább dolgozhatunk... Tehát a nehezebbet, az üzemben folytatott polémiát, eszmecserét, százszor többre becsülik a vezető, irányító munkával megbízott mozgalmi szervek vezetői, mint a ielentésgyártást- Ha csak egv tény is figyelmeztetne arra, hogy ne járjuk az ülésezések útját, akkor is tenni, cselekedni kellene valamit. Ennél azonban többről van szó. Az új gazdaságirányítási mechanizmus sikeréről, amelynek középpontjában az ötletekben gazdag alkotó munka kibontakoztatása áll. E helyes követelmény megállapítását nehezíti a felesleges ülésezés. Nyesegetni kell közéletünknek ezt a vadhajtását azért is, mert az ülésezés igen ragadós betegség. Egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy amit régebben két értelmes mondattal elintéztünk, arra most ülést hívunk össze. amelyre öt-hatoldalas előterjesztést készítünk, hogy mindenki reálisan láthassa a „valóságot”. Ez a módszer nem á gyakorlati emberek, hanem a bürokraták vágyálma. Nekünk pedig éppen az a célunk, hogy egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban intézzük dolgainkat. S hogy sokszor mennyire éppen az ellenkezője történik, azt számtalan értekezleten tapasztaljuk- A megoldásra váró kérdések keresése helyett egymás vádolásával telik el az idő, amelynek tisztázásához újabb ülés, újabb ténymegállapító jelentés szükséges, miközben minden tekintetben károsodik a közösség, a tár sadalom- Megnyilvánulási formái: elhúzódik a fontos létesítmények átadása, növekszik az üresjáratokban eltöltött költség stb. Ezek után még csak az sem lehet vitás, hogy minden vezetőnek kötelessége hadfit üzenni a felesleges ülésezéseknek, az ebből fakadó káros gyakorlatnak. Az országos szerveknek, vállalatoknak éppúgy mint a gyáregységek, üzemek, gazdasági párt- és mozgalmi szervek vezetőinek. Nem tehetnek mást, ha azt akarják, hogy ne csak szóban, hanem a valóságban is minél gyorsabban gazdagodjék hazánk és annak polgáraiA felesleges ülésezés megszüntetésében egymásra várni legalább olyan káros dolog, mint megtűrni közéletünknek ezt a vadhajtását, amely mindenképpen akadályozója az alkotó munka sokoldalú kibontakozásának. Venesz Károly Eredmények9 gondok9 feladatok a pártoktatásban A párt Központi Bizottsága Titkárságának határozata nyomán az 1965—66-os pártoktatási év fő feladatait így határozta meg az MSZMP Salgótarjáni Városi Végrehajtó Bizottsága: „tovább kell növelnünk a pártpropaganda hatékonyságát, fokozni kell a gazdasági és ideológiai kérdések, valamint e két rendkívül fontos kérdéscsoport összefüggéseinek magyarázására, megértetésére irányuló propagandánkat”. A pártszervezetek a pártmunka fontos részének tekintik, s évről évre rendszeresen vizsgálják a pártoktatás kérdését. A végrehajtó bizottság elé került anyag — mely a szervezési kérdéseken túlmutatva mélyebben elemzi a pártoktatás tartalmi kérdéseit — módot adott néhány tanulság levonására. Az Időszerű kérdések tanfolyamon 92 csoportban 1741 hallgató tanul. Az eddig tárgyalt témák kapcsán számos csoportnál alakult ki élénk vita. A szocialista munkáról szóló téma például alkalmat adott a munkaversenymozga- lom aktuális kérdéseinek vitájára. az előforduló hibák bírálatára, a szocialista brigádmozgalom további népszerűsítésére. A vállalati termelés gazdaságosságának vitáját sok konkrét üzemi példa tette élővé. Sok felszólaló foglalkozott a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatával, a határozatnak az üzemben, illetve városunkban és megyénkben történt eddigi végrehajtásával, további fel adatainkkal. Igen hasznosnak bizonyult a második ötéves terv salgótarjáni eredményeinek bemutatása, különösen a népgazdaságunk helyzetének megítélésével kapcsolatos hibás nézetekkel szemben. A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamán 42 csoportban mintegy 750 hallgató képzése folyik. Az eddig tárgyalt fontosabb témák — a vállalati munka gazdaságossága, a korszerű termelés és munka- szervezés, a jó minőségű, korszerű termékek előállítása, a szocialista bérezés elvi és gyakorlati kérdései; a második ötéves terv salgótarjáni eredményei — feldolgozása csoportjaink nagy többségénél igen jól sikerült. Ügy látjuk, hogy ennél az oktatási formánál a legjelentősebb a hallgatók megfelelő — a politikai előképzettséget figyelembe vevő — kiválogatása, beiskolázása. Tapasztalataink szerint a gazdaságpolitikai tanfolyamok nemcsak az elméleti képzés fontos eszközei, hanem a gyakorlati termelő munkában is igen jól hasznosíthatók, s különösen nagy szerepet játszhatnak a sokszor gyengének ítélt közgazdasági szemlélet kialakításában. Ezek miatt helyes lenne, ha az üzemek műszaki dolgozóit — azokat, akik magasabb szintű képzésben nem vesznek részt — a jövőben elsősorban erre az oktatási formára irányítanák üzemi pártszervezeteink. A szocializmus építésének elvi kérdése című tanfolyamok foglalkozásai azt mutatják, hogy néhány téma feldolgozása — különösen a munkások körében — nehézkes. A vita igen gyakran „elcsúszik” a valóban elvi kérdések tárgyalásától a napi politika területére, s homályban marad olyan kérdések tisztázása, mint pl. a forradalom és ellenforradalom, vagy a szocialista és a nem szocialista forradalom közötti különbségtétel. A szemináriumok többsége — e hibák ellenére — ezen az oktatási formán is eredményes, jó munkát végez. Pártoktatásunk további tanfolyamai — a marxizmus-le- ninizmus kérdései, az előadá- sos propaganda tanfolyamok, stb. — szintén igen jelentős, felelősségteljes munkát végeznek a hallgatók — több mint 2800 fő — szocialista tudatának formálása, a párt politikájának megismertetése érdekében. A most folyó pártoktatási év röviden vázolt eredményeinek elérésében nagy szerepet játszik, hogy pártszervezeteink többsége gondosabban szervezte, s- folyamatosan segíti á szemináriumi csoportokat. Jól sikerült a propagandisták kiválogatása is: a korábbi évekhez képest nőtt a magasabb végzettséggel rendelkező elvtársak számaránya. Említést kell tennünk néMeglepetés a tsz-majorban A major külseje nem túlságosan megnyerő. A rövid bekötő úton a traktorok és a lovaskocsik mély árkokat vájtak és a keréknyomok között hatalmas hantok meredeznek. Az első épület idejétmúlt, szerfás istálló, amelyet ugyan műszóval élve téliesítettek, de a tetőzet alól csuhé és kukoricaszár kandikál ki- A környezet sivár, s a kíváncsi látogató óhatatlanul az esős napokra gondol, amikor a felázott földbe mélyre süpped ember, állat, gép. Eléggé né- lyen van ez az új gazdasági település, akárcsak a szomszédos Pásztói Gépjavító Állomás kiépült központja. Váratlan változás A pásztói Béke Tsz-nek két majorja van és ez fekszik közelebb a faluhoz. Kelemen István, a szövetkezet elnöke a távolinak tetsző hegyekre mutat, ahol a szem a Mátra hegyein még tisztán kiveheti a kopárabb foltokat. — Ott, a meredek hegyoldalban vannak a legelőink — mondja — Nyolcszáz hold ilyen nehezen elérhető, gyenge hegyi legelőnk van. És száz hold rét. A szerfás istállónál idős ember áll. Mellette zsámolyon lavór, benne klóros víz. Fölötte, a falra akasztva tiszta törülköző. — Tessék lemosakodni előbb — mondja, majd a fertőtlenítő szőnyegre mutat. — S a lábat is fertőtleníteni kell! Állandó egészségügyi intézkedés ez, hiszen értékes állatokat csoportosítottak ebbe a majorba: teheneket, borjakat, üszőket, hízóba fogott fiatal bikákat. A tsz-elnök mégis szabadkozó megjegyzést fűz a major-őr felhívásához- —Azóta, amióta a száj- és körömfájást is közelről megismertük, különösen óvatosak vagyunk. Tavaly éppen ebben a. istállóban ütötte fel a fejét a betegség. — És kiheverték a jószágok a bajt? — Majd látni fogjuk — mondja némi titokzatossággal. — Mindenesetre annyit elárulhatok, hogy három év alatt rengeteget fejlődött a szarvasmarha-tenyésztésünk. 1962-ben még csak 67 tehenünk volt és alig 1400 liter az egy tehénre jutó tejtermelés. tavaly már 145 tehenet tartottunk és az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta a 2800 litert. A hústermelés pedig három év alatt 590 mázsáról 1100 mázsára nőtt. Kaput nyit és előre indul a különböző korú, de egyformán jólápolt, rendben- tartott növendéküszők rendezett során. Az állatok fele gondos kiválasztással a tenyésztésbe kerül, míg a másik felét felhizlalják vágómarhának. Ember és gép Jóleső érzés a régimódi, ideiglenes istállóban ilyen szépen gondozott jószágokat látni! A többi, az előbbinél jóval korszerűbb gazdasági épületekben hasonló meglepetés várja és fogadja a látogatótA borjúnevelőben éppen befejezéshez közeledik a borjak etetése: hosszabb ideje itatásos nevelést alkalmaznak, s ezzel értékes tejet, jelentős összeget takarítanak meg. A falon rendtartás, amelyen óráról órára, percről percre előírják a gondozók tennivalóit. A rendszeresség elengedhetetlen feltétele a jószágnevelésnek- A tisztaság és a rend, amint ezt a tapasztalatok igazolják, a szarvasmarha-tenyésztésben elősegíti a jobb súlygyarapodást, a javuló tejhozamot. A domboldalba épült százas-istállóban a tehenek állapota ugyanezt mutatja. Olyan kondícióban vannak ezek a nagyobbára tömegtakarmányon tartott állatok, hogy a Pest. Szolnok és Heves megyéből nemrégiben ittjárt vendégek némelyike már túlzottnak is találta a tehenek erőnlétét. A tsz vezetői azonban, amint azt Holló Imre főagronómus elmondta, úgy tartják, hogy csak az ilyen állatok hálálják meg több tejjel a gondoskodást. Ebben a tehenészetben télvíz idején sem csökkent az istálló-átlag napi 7—8 liter alá. Az meg már szinte hihetetlenül hangzik, hogy ezek a szép tehenek élték át annakidején a száj- és körömfájás szenvedéseit. A másik érdekesség, hogy idestova egy éve rendszeresen géppel fejik a teheneket. Gép kotorja ki az elhasznált almot, a trágyát is. Csőrendszeren át jut el a frissenfejt tej a tejházba- S a gépesítés egyáltalán nem ártott a hozamnak: a pásztói Béke Tsz-ben az országos átlagnál is jobb az eredmény. S amint elmondják eleinte itt is idegenkedtek a fejőgulyások a gépektől. Két fő ellenvetés is elhangzott: az egyik, hogy a vért is kiszívja a gép, a másik, hogy nem feji ki teljesen a tejet- Az utóbbi gond még valóban fennáll, de a fejőgulyások a nehezebben fejhető tehenektől kézzel veszik el a tejet, a többieknél pedig utánfejést alkalmaznak. S amilyen szép, egyöntetű az állomány a tehenészetben, olyan egyenletes, szemnek is tetsző a hízóbikák állapota. Az a tervük, hogy 550 kiló alatt nem értékesítenek hízott jószágot. A fordulat oka A meglepő és kellemes benyomások után önkéntelenül felmerül a kérdés: hogyan sikerült ilyen kiváló eredményeket oly rövid idő alatt elérni. A tsz-elnök mosolyog. — Pedig ha akkor látták volna a jószágokat — céloz a három év előtti helyzetre. — Ki se látszottak a piszokból. A nagyobb, többnapos ünnepeken pedig elmaradoztak a gondozók, s ketten etettünk, itattunk, fejtünk a fő- agronómussal. — Most pedig legalább úgy gondozzák őket. mint a sajátjukat- Bár lehetséges, hogy még annál is jobban! — Ez így is van — hagyja helyben a tsz-elnök. — S ennek nincs is különleges titka. A fordulat akkor következett be, amikor kicseréltük a hanyag gondozókat és újfajta bérezést vezettünk be— Ez milyen módszer? — Először is számba vettük azokat a tehenészeket, akik más szakmákban helyezkedtek el. összehívtuk őket, beszélgettünk velük arról, mennyiért jönnének el a tsz- be. Ezernyolcszáz forintot kértek havonta. Mi ezelőtt a hanyag gondozóknak havi 2100 forintot juttattunk munkaegység-elszámolásra. Természetesen megyegyeztünk és ösztönzésképpen még a kifejt tej után prémiumot is ajánlottunk fel, mégpedig tej literenként 10 vagy 15 fillért, aszerint, hogy mekkora a tej zsírszázaléka. S a készpénz díjazás csodát művelt... — Az önköltségek hogyan alakultak? — Egy kiló marhahús előállítása 14-5 forintba kerül nekünk, s ebből csaknem tizenkét forint a takarmány értéke. Pedig egy kiló hús megtermeléséhez mindössze 3,3 kiló abrakot használunk fel. Viszont még mindig drága a tej előállítása: több mint négy forintba kerül egy literA pásztói tsz-tagok tehát szép eredményekkel dicsekedhetnek állattenyésztésünkben. Szépen fejlődik' a szarvas- marha állomány mennyisége és minősége is. A szövetkezet vezetői szeretnék a tehénlétszámot néhány éven belül megkétszerezni. Az új, nagy feladatok éppen ezért további felkészültséget kívánnak szakvezetőktől, állatgondozóktól egyaránt, sőt a növénytermesztők együttműködése sem nélkülözhető, mert a megnövekedett állománynak számára nekik kell olcsó takarmányt termeszteniük. Lakos Gj-örgy hány jelentős hibáról, hiányosságról is. Szemináriumi csoportjaink jelentős részénél kifogásolható a foglalkozások látogatottsága, sok hallgató lemorzsolódása. Az oktatási évet 6813 hallgatóval kezdtük, s közülük csaknem 900 fő maradt ki. Rajtuk kívül jelentős az egy-két alkalommal hiányzók aránya is. Egyes üzemeknél az évben sem sikerült megfelelően megoldani a váltó műszakban dolgozók rendszeres oktatását. A foglalkozások színvonalát, hatékonyságát befolyásolja, hogy a propagandisták előkészítő konferenciáit a szemináriumok vezetőinek alig a fele látogatja rendszeresen. Pedig e konferenciák sok hasznos módszertani és tartalmi útmutatást adnak a foglalkozások vezetéséhez. Egyes alapszervezetek az oktatási forma megválasztásában követtek el hibákat: nem vették kellően figyelembe dolgozóink politikai előképzettségét. Eredményeinket és hibáinkat mérlegre téve a végrehajtó bizottság megállapította: az oktatási év alapvető célkitűzéseinek megvalósítása biztosít- tott. A lemorzsolódás ellenére is jelentős tömeg — 5922 hallgató — rendszeres politikai képzése folyik Salgótarjánban. Ennyien ismerkednek meg a pártoktatás keretében pártunk politikájának legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel, s válnak képzettebb, tudatosabb harcosaivá a szocializmus építésének. A következő oktatási év sikerét az ez évi tapasztalatok alapozzák meg. Ezek azt mutatják, hogy pártszervezeteinknek időben, a társadalmi szervekkel együttműködve kell az oktatási évet előkészíteniük. Személyenkénti beszélgetéssel szervezzék dolgozóikat, képzettségüknek és érdeklődési körüknek megfelelő oktatási formára. Mozgósító tevékenységüket folytassák a tanév egész időszakában. Na-J. gyobb gondot kell fordítanunk a propagandisták rendszeres felkészítésére is. Tovább kell javítani a pártoktatás ellenőrzésére létrehozott városi bizottság munkáját; e téren támaszkodjunk a pártszervezetek tevékenységét segítő instruktoraink munkájára is. Pártoktatásflnk hatékonyságát fokozzuk azzal is, hogy a hallgatók mind nagyobb tömegeit rendszeres felkészülésre mozgósítjuk, s nyílt, őszinte légkört, aktív vitaszellemet alakítunk ki a szemináriumokon. Újlaki István Intézkedési terv munkavédelemre A MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Gépállomások Igazgatósága a napokban felülvizsgálták a gépes gépjavító állomások idei munkavédelmi intézkedési tervét. A tapasztalatok azt bizonyítják, a mezőgazdasági üzemek lényegesen nagyobb gon- deft fordítanak a munkavédelemre, mint a korábbi években. Intézkednek az anyag- mozgatás gépesítésére, s törődnek a szakosított baleset- elhárítási oktatások megszervezésével is. Növekszik az üzemekben a munkavédelmi őrök szerepe. A közeljövőben a MEDOSZ, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Gépállomások Igazgatósága ankétot is tart a munkavédelmi őröknek. Említésre méltó, hogy a munkavédelemmel összefüggő újítások „gazdáit” kiemelt díjban részesítik. A tervek szerint negyedévenként értékelik a gép- és gépjavító állomások munkavédelmi tevékenységét. Üj vonás, hogy a jutalmak odaítélésénél figyelembe veszik az üzem ilyen irányú munkáját is. S. E.
