Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

1966 március 8. kedd

NÖGRÁI)

3

Összefogással gyorsítsák oi ütemet

A korszerűsítés helyzete Ménkesen

Ménkesen 18 kilométert kellene gyalogolni a földalatti bánya folyosókon, ha az ember mindenhová el akarna jutni. A hosszú .szállítópályákon elvesznek a csillék és ezért 30‘k kell belőlük, hogy a bányászokat ne akadályozza üreshiány a munkában, Van olyan munkahely, ahová másfél óra kell a beszálláshoz. Fárasztó az út. Két évvel ezelőtt még jobban jellemző volt erre a bányára a széttagoltság. bár az itt fejtett szén minősége a legjobbak közé tartozik a nógrádi szénmedencében.

Az első nagyobb változást 1964 ősze hozta. Az első frontfejtés! kísérlet akkor kezdődött. Gondokkal küszködve állandó bábáskodás mellett sikerült az új térhódítása, olyannyira, hogy tavaly 100,4 százalékos éves tervteljesítés 54 százalékát már a frontokról szállították a felszínre.

A műszaki fejlesztés legfőbb célja ebben a bányában a koncentrációk kialakítása. Régi műveletek között is kell szenet termelniük. A korábban elhagyott pillérek visszafejtését csak kamrás módszerrel tudják végezni, de az új területeken már korszerű technológiát alkalmaznak.

Üj nyugati ereszkét hajtanak ki párhuzamosan a régivel. Itt már mozdony vontatja majd a csilléket és a régit tehermentesítik. Függő, úgynevezett lanovkás személyszállítást terveznek, ami Tatabányán már bevált. Meggyorsul a személyszállítás, és ha ezzel, a jelenlegi másfél órás ki- és beszállás! időveszteséget csak felére sikerül Is csökkenteniük. már nagy szolgálatot tesznek a termelékenység növelésének és a dolgozóknak egyaránt. Fárasztó úttól kímélik meg a bányászokat.

A frontfejtés mind nagyobb teret hódít. Az idén már állandó jelleggel egy időben két

frontfejtést üzemeltetnek ösz- szésen 180-200 méter széles homlokkal. Az úgynevezett alfa ereszkei bányamezőben készítenek elő egy koncentrációt. Az idén az össztermelés 75 százalékát frontokról küldik felszínre, 14 százalékát pedig kamrákból és csak igen kis hányadát a elővájásokból.

A bánya korszerűsítését az újszerű biztosítási eszközök alkalmazása jellemzi. Két éve még csak 733 méter hosz- szúságban alkalmaztak például TH gyűrűket, tavaly több mint kétszerese, 1557 méter volt a korszerű vágathossz, és így az úgynevezett nem megfelelő vágatok aránya 9.9 szá-' zalékra csökkent. Ez jóval a tröszt átlaga alatt van.

Az új alkalmazásának élenjárói a szocialista brigádok, ök vannak a frontokon, és oroszlánrészük van az új terjesztésében. Van azonban gond is. Az üzemvezetőség külön kérte a brigádokat, jobban vigyázzanak a korszerű biztosító anyagokra. Tavaly ugyanis a megengedettnél nagyobb volt az acéltám veszteség. Nagy kár ez, és igen kedvezőtlenül befolyásolja az önköltséget. Az idén fokozott gondot fordítanak arra, hogy ne maradjon az omlásban biztosító anyag.

A másik megoldásra váró gond a balesetek csökkentése. Ellentétben van az, hogy egyik oldalon fokozódik a biztonság, javul a bánya állapota, ugyanakkor nem csökken a balesetek száma. A korszerűsítés újat jelent a dolgozóknak. Az egész munkamenet változik. Ez indokolja, hogy még nagyobb figyelemmel végezzék munkájukat.

Az új út, amelyet idestova másfél éve járnak a ménke- siek, nem mentes a zökkenőktől. összefogással egymás segítésével simábbá tehetik Az idén már javában folyik a rekonstrukció, fokozatosan kialakul a bánya jövője. Sokat kell érte tenni a műszakiaknak és minden dolgozónak.

B. J.

Kialakultak a legnagyobb zöldségtermesztő tájkörzetek

A nógrádsápi Vörös Csillag

Tsz az élen

rétsági járási versenybizottság

A felszabadulás előtti zöldségtermő terület alig fele volt a jelenleginek, de az utóbbi évek fejlesztését már nem annyira a területnövelés, mint inkább a belterjesebb módszerek alkalmazása, az öntözéses termesztés és a hajtásos primőrtermesztés, az értékesebb zöldségfajták alkalmazása, az agrotechnika korszerűsítése jellemezte. A második ötéves terv időszakában az ország zöldségtermő területe 176 670 holdról 201 500 holdra nőtt.

A zöldségtermesztés nagyüzemi fejlesztése,""illetve korszerűsítése irányában nagy lépést jelentett, hogy a legjobb természeti adottságokkal ás termesztési hagyományokkal rendelkező vidékeken — főleg a nagyobb városok, ipari központok körzetében és a konzervgyárak közvetlen szomszédságában — kialakították a legnagyobb zöldségtermesztő tájkörzeteket is. Legtöbb zöldséget Pest megyében termesztik, a rangsorban második helyet foglalja el Bács-Kiskun, a harmadikat pedig Csongrád megye. Az országban termelt zöldségfélék árumennyisége az 1960. évi 89 000 vagonról 100 000 vagonra nőtt.

Ülésezett a

(Tudósítónktól)

A napokban ülést tartott a rétsági járás versenybizottsága. Értékelték a közös gazdaságok múlt évi versenyét szó esett a szövetkezetek idei vetélkedéséről, a szocialista brigádok helyzetéről.

Mint ismeretes, tavaly a a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet versenyre hivta a járás valamennyi gazdaságát. Nógrádsápon a zárszámadó közgyűlésen értékelték a szövetkezeti vezetők, a tagok az egy esztendős versenyt. A növénytermesztés, az állattenyésztés eredményei bizonyítják; a vetélkedés jó hatással volt a gazdálkodásra, a termelőszövetkezet, a szövetkezeti tagok jövedelmének alakulására. A korábbi években ugyanis Nógrádsápon mindössze 18-20 forint volt a munkaegység értéke és az egy tagra jutó évi jövedelem sem volt több 5-6 ezer forintnál. Tavaly azonban a munkaegység értéke már majdnem 30 forint volt és egy tag évi jövedelme meghaladta a 12 ezer forintot.

A járási versenybizottság megállapítása is az volt, a közös gazdaságok között folyó vetélkedés a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben hozta a legnagyobb eredményt. A második helyen a bánki Üj Tavasz, a harmadikon pedig a rétsági Búzakalász Termelőszövetkezet végzett. A versenybizottság a három termelőszövetkezet egy esztendős tevékenységét most a megyei versenybizottság elé terjeszti további elbírálás végett. Az értékelés után a legjobbnak bizonyult termelőszövetkezetek az országos versenybizottság elé kerülnek. Ugyanis a nógrádsápi, a bán- ki valamint a rétsági gazdaságok mellett figyelemreméltó eredményt értek el a versenyben a berkenyéi Petőfi, a szé- csénkei Győzelem, és a nagyoroszi Úttörő termelőszövetkezetek is.

Az idén szélesítik a versenymozgalmat, s a rétsági versenybizottság javaslatára külön csoportban vetélkednek

egymással a jobb és a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek. A mezőgazdasági osztály pedig jutalmazási alapot hoz létre a termelőszövetkezetek versenyében legjobbnak bizonyult

gazdaságok jutalmazására. A közepesen gazdálkodó szövetkezetek ezer-ezer, a gyenge termelőszövetkezetek pedig 500-500 forinttal járulnak hozzá a jutalmazási alaphoz. As év végi értékelés után, mindkét csoportban a három legjobban gazdálkodó szövetkezetei jutalmazzák.

A mezőgazdasági üzemeken belül versengenek egymással a brigádok is. A diósjenői Ü.j Barázda Termelőszövetkezet kertészeti és baromfitenyésztő brigádja is verseng. A kertészek a romhányi II. Rákóczi Termelőszövetkezet kertészeti brigádjával, a baromfitenyésztők pedig a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfitenyésztő brigádjával lépnek párosversenyre. A versenybizottság javasolta a szövetkezeti vezetőknek, hogy a brigádok éves tevékenységének értékelése után a három legjobb brigádot üzemen belül jutalmazzák.

A versenybizottság ülésén szó esett a szocialista címért küzdő brigádok tevékenységéről is. Megállapítást nyert, hogy a járási Nőtanács, a Hazafias Népfront és a járási tanács mezőgazdasági osztálya közösen segíti a brigádok tevékenységét. A járási verseny- bizottság úgy határozott, hogy a legközelebbi ülésén a szocialista címért küzdő brigádok eddigi munkáját eredményeit értékeli. E, F,

Miunkára készen

Szántanak, Telnek a gépállomás! traktorok

(Tudósítónktól)

A termelőszövetkezetek fogatain és gépein kívül nap- ról-napra több és több gépes gépjavító állomási traktor kapcsolódik be a tavaszi munkákba.

Az idén tavasszal 180 traktor segíti a tsz-ek szántóföldjein a munkát. A legtöbb gép, számszerint 24, jelenleg a Kisterenyei Gépállomás körzetében kezdte meg a tavaszi munkát, s ez az ösz- szes gépek több mint 50 százalékát jelenti. Erről a gépállomásról már kedvező termelési eredményeket jelentenek. Batta Pál és Ozsvát

István traktorosok D—4—K ; faktorukkal két nap alatt

50 hóid középszántást végeztek el.

A Tolmács! Gépállomás

körzetében még csak szórványosan láttak munkához a traktorosok. Jelenleg öt traktor végez talaj munkát, míg a többi kijavítva várja a kedvező talajállapotot.

A Szécsényi Gépjavító Állomáson Závotka József, a tavalyi ifjúsági traktorosver- seny első helyezettje a ma- gyaxgéci határban kezdte meg a szántást.

A gép- és gépjavító állomások a tavaszi időszakra 38 000 normálholdnyi munka elvégzésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel, és a felmérések szerint mintegy 7—8000 hold munkára még szabad kapacitással rendelkeznek.

A talajállapot még nem minden területen teszi lehetővé a traktorok munkáját,

így a határt elsősorban a fogatok népesítik be. Az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Tsz határában számos fogat dolgozik, főként fogasolási munkában. Hasonlóképpen az erdőtarcsai, erdőkürti. héhalmi és palotás! termelőszövetkezetek földterületeinek déli részein is szaporán halad a fogatosok munkája. Ezekben a termelőszövetkezetekben jelentős mennyiségű borsó került mar a földbe. Egyes területeken készülnek a cukorrépa vetéséhez.

A traktorok munkaterületét szinte valamennyi termelőszövetkezetben kijelölték a traktorosok készenlétben állnak. A szakemberekre vár a döntés, hogy mikor engedjék rá a traktort a földekre.

Űj művelődési Házat avatnak Dorogházán

Két évvel ezelőtt kezdték meg a dorogházi művelődési ház építését, amelyre mintegy kétmillió forintot fordítottak. A belső festés befejezése

után április első felében megnyitják a közönség részére. Ezen a vidéken ez az ötödik művelődési centrum. Nádújfalu, Nemti, Mát- ramindszent, Szuha már rendelkezik művelődési házzal, Dorogházán a szép kivitelű

épületben nagyterem, két

klubszoba, párt- és KISZ helyiség és külön könyvtár van. A község fiataljai már készülnek a műsoros megnyitóra.

CBeid izmi, a

Salgótarjánból este félhét előtt néhány perccel indul <?gy személyvonat, amely csak Hatvanig közlekedik. Utasai nagyrészt hazatéri? munkások. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, ezért Hatvanig két óra alatt teszi meg az utat Zagyvapálfalván üveggyári munkások várják a szerelvényt. Közöttük van Boidt rsár. A vonat megáll, a véletlen pedig mellém sodorja őt. Újságba mélyedve ülök *7, ablaknál, és amikor cigaretta után kotorászva egy pillanatra megszakítom az elválást szomszédom megszólít.

— Láttam az előbb megtörölte az ablakot, de hát niába volt az kérem. Ilyentájt korán sötétedik. A nyár az más. Akkor még kora este is láthatja az ember, mi van az üvegen túl. — Kis szünetet tart, rágyújt egy féligszítt cigarettára, és az újság felé bökve kérdezi;

— Mit olvas? Aha. Szocialista erkölcs. Hogyan élünk, hogyan éljünk? Vitatkoznak róla . Hát lehet. Maga egy olyan tanult ember, biztosan az. de már elnézést az őszinte szóért az életről keveset tudhat. Mert kérdem én: mit tud, teszemazt erről az üvegről, amit az előbb dörzsölgetett? Nem sokat

igaz-e? — Meghimbálja magát és könyökét térdére illesztve elémnyújtja csontos tenyerét:

— Nézze meg, na, csak nézze meg a kezemet! Ez a bal. Ha ezzel odaütök az olyan, mintha az édes jó anyja simogatná az illetőt. De a másik, a jobb biztos temetés, szép parcella, miegymás •.. A bal kezemet az üveg vágta el. Letörő voltam kérem, nem is olyan rég.

Gépnél dolgoztam, nehéz munkán, becsülettel. Pedig az üvegtől nagyon féltem. Baj is lett belőle. De baj volt már korábban is a liftnél, mert liftet is kezeltem valamikor. Nem ittam én kérem sokat sem akkor, sem most, vagy ha meg is húztam egy kicsit, hát beálltam a felvonó sarkába akár egy faszent. Ki se nyitottam a számat. Minek hőbörögni? Csak annyit mondtam a nőknek: — Na asszonyok, mindenki kapaszkodjon meg abban amije van, mert most megyünk lefelé! Lecsaptam a kart, néztem a fehér rovátkákat a falon, de valahogy nem tudtam megkülönböztetni őket egymástól. Akkor még nem volt úgy megcsinálva a lift. . • Elég az hozzá, hogy lezökkentünk az aljára .. • Ott sivalkodott mind az akna

mélyén. Nagyobb baj nem történt. Csak a Sári. Hát az elharapta a nyelvét, de nagyon. Jött a mérnök és nekem támadt, hogy aszongya: Részeg maga Boldizsár, az Isten tegye akár hová, ahány lump gazember a világon van! — Legorombított szentigaz. Hallgattam megint. Elküldött, hogy feküdjek le a raktárban, két órára. Valakit beállítottak a helyemre. A munka nem maradhat el. Ültem a sötétben és kivert a hideg- Nagyon féltem akkor is. Volt két deci pálinka a táskámban, azt kivettem és lehúztam az ijedtségre, de csak nem akart elmúlni. Tovább reszkettem, hogy na, elküldenek innen is! A pálinka kisüstön főtt. Még most is itt az íze a számban, e! Híres ital az, Nógrádsipeken csepegtetik. Még kótyagosabb lettem. Amikor újra odaáll - tam a mérnök elé erősen im- bolyogtam. Hazaküldött.

Mondtam neki: Idefigyeljen mérnök úr! Ha maga engem hazaküld, akkor öt napig nem lát az egyszer biztos! Elkerülöm a gyárat az is biztos! De csak rázta a fejét, villámlott a szeme, nem lehetett vele beszélni. Előtte kaptam nyolcszáz forintot- Abból egy fillér nem sok, annyi sem maradt másnapra. Ivott a bánatomra barát, nem barát, mindegy volt az. Amikor újra bementem, igazolást kértek tőlem- Lapozgatták a papírokat és azt kérdezgették: Ezt, meg ezt, hogyan igazolja? Ekkor, meg ekkor hol volt? Mit is mondtam volna?

Boldizsár elhallgat. Ujjaival beletúr ritkás, szőke hajába, aztán hirtelen felderül barázdált képe és azt mond-: ja:

— Maga hiába tanult ember. Nem tudja mi az üveg! De én jól tudom. El sem képzeli, milyen munka gépnél üveget letörni! Nyáron, amikor kint árnyékban huszonöt fok meleget mutat a hőmérő, bent a műhelyben a hatvanöt-hetven fok sem ritka.

Letettem az üveget. és azon melegiben megmérte a technikusunk. Egy nő volt a technikus. Az üvegtábla éppen száz fokot mutatott. Féltem én kérem nagyon ott Is- Akkoriban söprögetőjános voltam a Zagyva egynél. Még a lift miatt ugye, meg minden. Ültem az ablakban, néztem a gyereket a gépnél- Törte feszt az üveget, nem félt az semmitől. Pedig előtte már sokba belevágott. Néztem, és a fene majd megevett úgy izgultam helyette. Hát igazam volt, bár ne lett volna. Bemetszett a gyereknek is. Spriccelt a vér, rossz volt nézni. Mert kérem az üveg veszélyesebb az éles kardpengénél. Ahova bevág, ott még a csont is kicsorbulösszefogta a gyerek a tátongó izmát, de hiába. Vinni kellett kifelé.

Leugrottam az ablakból és erősen söpörtem a semmit, mert nagyon féltem, hogy beállítanak helyébe- Nem volt ember. Jött a Demeter egyenest nekem. Be kellett ugrani. Előtte ittam egy üveg sört. Az volt nálam, mert mindig viszek magammal valamit. A sör az nekem semmi, de ott nagy marha meleg van és a fejembe szaladt az egész. Először nem volt semmi baj. Kilenc kiló a tábla, nem súly az egy magamfajtának, mégis azt mondom — inkább cipelek egy mázsát kettesben azzal a tohonya Karcsival, minthogy ezt a kilenc kilót egyensúlyozzam. Percenként jön a tábla- Minden perc félelem.

Eleinte, amíg nem éreztem a fejemben semmit, ment a dolog. Igyekeztem- Törtein egyre-másra. Mondta is a

művezető, mert figyeltek, de nagyon: Jól van Boldizsár! Menni fog! Hát tartottam,

törtem az üveget. Vigyázni kell vele, ha csak egy kicsivel arrébb rakom a filcet — oda az egész. Erő, meg érzék, szívósság kell oda. Szívesen láttak volna a gépnél mert vékony, magas ember vagyok és mint a szíj, olyan szívós. A sok bor teszi. Megfogtam így ni, a két kezemmel és letörtem, leraktam simán.

Boldizsár felugrik, két kezét kitárja, térdben kicsit

megroggyanja hosszú lábait és mutatja; hogyan törte le a forró, veszélyes üvegtáblákat. Egyiket a másik után, percenként pontosan- Csodálom bátorságáért és azért is, amit ezután mond:

— Látja, itt vágott belém- Felmetszette a bal karomat. Szerencsém volt, rosszabbul is járhattam volna. Félek az Üvegtől, az az igazság...

— Pásztó! Pásztó következik ... — kiáltja a kalauz. A kocsiban sokan megmozdulnak, készülnek a leszálláshoz- Boldizsár még mondana valamit, de aztán meggondolja- Szó nélkül elindul.

Az ablak felé fordulok, de csak az üveget látom. És azt a két munkást, akik benne tükröződnek. Velem szemben ülnek a pádon. A fiatalabbik szólal meg elsőnek:

— Ki ez a Boldizsár? Te ismered?

— Ismerem hát. Rr,ódát hord az üzemijen. Üveget csak cserép alakjában látott közelről. Nem tört ez le táblát egy darabot sem. Azt mondja fél az üvegtől. Pedig a táblaüveg nem olyan- A boros üvegtől félne inkább.

Hallgatnak egy sort- Az idősebbik cigarettát vesz elő műbőrkabátja zsebéből. Mindketten rágyújtanak. Hatalmas kezükben félénken füstölög a Kossuth. Amikor a vonat állomáshoz közeledve újra lassít, ők is megindulnak. Mozgásuk fáradt, kicsit nehézkes, úgy lépkednek, mintha nagy lenne a cipőjük.

Pataki László