Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

Vilaß proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M F G Y.E I TANÁCS LAKJA Megyénk asszonyait, láncait ünnepeltük Élenjáró asszonyok találkozója Salgótarjánban — Szovjet nők Rútságon XXII. ÉVF. 56. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR Több hús, több tej Két napon át megyénkben tanácskoztak tizenkilenc me­gye főállattenyésztői, állat- tenyésztési felügyelőségi igaz­gatói és az állattenyésztés országos szerveinek veze­tői. A kétnapos össze­jövetel műsorán előadások, tsz-látogatások és felszó­lalások szerepeltek. A főigaz­gatóság vezetőjének beszámo­lója, és a tsz-ekben szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy Nógrád megye állatte­nyésztési dolgozóinak nincsen szégyenkezni valója: országo­san állják a versenyt baráti vetélytársaikkal. A múlt évi országosan össze­sített eredmények szakvezetők és szakmunkások odaadó munkásságát igazolják. A vágómarha felvásárlás orszá­gosan a legjobbak közé tar­tozik, 115.6 százalékos arányt mutatott fel megyénk, de egyidejűleg az állományfej­lesztési tervet sem hanyagol­ták el mezőgazdasági üzeme­ink. A tejtermelésben 103-7 százalékkal Nógrád a jók kö­zé tartozik és az itatásos bor­júnevelés elterjesztésében, a gépi fejés alkalmazásában is alig van eltérés az országos átlagtól. Még többet mondtak és je­lentettek a pásztói Béke, a palotási Május 1., az őrhal­mi Hazafias Népfront, a szé- csényi IX. Rákóczi Fe­renc és az érsekvadkerti Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben, valamint a Szügyi Tangazdaságban tett látogatá­sok, amelyek után az ország minden tájáról érkezett szak­emberek az elragadtatás hangján nyilatkoztak me­gyénk szakembereinek, a isz- ek és állami gazdaságok tag­jainak, dolgozóinak hozzáértő szorgalmáról. Természetesen nem azt jelenti ez, hogy a meglátogatott majorokban már minden a legnagyobb rendben megy, hogy sem az állatok gondozásában, sem a férőhelyek és a tartási vi­szonyok korszerűsítésében ne lenne még feladat. Be a szak­értő szem már a sáros bekö­tő utak, az idejétmúlt szerfás istállók, a hiányos gépesítés ellenére is maga elé képzeli a jövőt, amely egy mainál magasabb színvonalhoz köze­lít. A szarvasmarhaállomány jó kondíciója, a mostoha kö­rülmények ellenére is tisztán- tartott istállók, jószágok, a higiéniai előírások pontos be­tartása, a nagyobb arányú gé­pesítésre való törekvés mind ezt igazolják. Vendégeink, akik nemcsak tapasztalatokkal gazdagod­tak, hanem itthagyták, átad­ták a maguk hasznos mód­szereit is Nógrád megyei tsz- ek, tsz-vezetők és lelkiisme­retes gondozók nevét őrzik meg emlékezetükben, és csak­nem valamennyien kifejezték azt az óhajukat, hogy egy­két év múlva ismét szívesen meglátogatnák ezeket a Nóg­rád megyei tsz-eket, hogy ta­núi legyenek a fejlődésnek. A vendéglátó tsz-ek és a tangazdaság vezetői ugyan­csak kivétel nélkül hasznos­nak találták a más megyék szakembereivel és az országos vezetőkkel való találkozást, és nem titkolták, hogy a né­zetek kicserélése csak tovább növelte felelősségérzetüket. S bár örültek az elismerő nyi­latkozatoknak, sokkal mélyebb nyomot hagytak a bíráló ész­revételek­Különösen azok a megjegy­zések, megállapítások hatot­tak ösztönzően, amelyek a jelenlegi tartási viszonyok mellett is lehetőnek találták a jobb termelési eredmények elérését. Alig akad kivétel a meglátogatott tsz-ekben, ahol ne hangzott volna el, hogy a meglevő adottságok ese­tén is adva van a több hús, több tej termelésének lehe­tősége. Tehát a hozamok nö­velése nem kíván nagyobb- arányú beruházást, költséges átalakításokat, csupán gondo­sabb, körültekintőbb gazdál­kodást a rendelkezésre álló eszközökkel. A nagyobb hústermelés és az ebből származó bevétel el­sősorban a gondos, szakszerű takarmányozás függvénye- Ahol figyelemmel kísérik az etetett takarmányokban a keményítő és a fehérje ará­nyát, ahol fokozatosan ellen­őrzik a takarmány hasznosu­lását, ott kevesebb takar­mánnyal is gyorsabban gya­rapodik a jószág és az ön­költségek is a gazdaságosság irányában alakulnak. Csak­nem minden gazdaságban, majorban azt lehetett tapasz­talni, hogy az egy kiló hús előállításához szükséges ösz- szeg nagy részét a takar­mány ára adja, s a gondozók díjazása ennek csak elenyé­sző hányadát alkotja. Rendkívül fontos a növen­dékek, tehenek, bikák állan­dó tisztántartása, mert mint azt többen is megállapítot­ták, a rendszeres gondozás „fél abrak és fél állatorvos”. Növeli a hús mennyiségét és még nagyobb arányban a tsz- ek bevételét az is, ha a hí­zóba fogott szarvasmarhát nagyobb súlyúra hizlalják és ebben a nagyobb súlyban ér­tékesítik. Megyénkben a pász­tói járás tsz-eiben egy év alatt sokat javult a szarvas- marha vágóállatok átlagsúlya, amelynek egyenes következ­ménye, hogy amíg 1964-ben még csak 180, addig 1965-ben már 840 hízottmarhát expor­táltak a járás szövetkezetei. A többi között ez az egyik tényező, amely a pásztói já­rás közös gazdaságainak műit évi, átlagon felüli gazdálkodá­si eredményeit magyarázza. ' Egy másik érthető és fon­tos célkitűzés a tejhozam nö­velése és a tejelőállítás költ­ségeinek egyidejű csökkenté­se. Szövetkezeteinkben általá­ban gyenge az egy tehénre jutó termelés, s ez nem ma­gyarázható egyedül az ál­lomány rosszabb minőségével. A meglátogatott tsz-ekben is az a vélemény alakult ki, hogy bár helyenként a tej­hozam jóval az országos át­lag fölött van, a tehenek szemre is kevesebbet adnak, mint amennyit jobb takar­mányozással, gondosabb ada­golással adniuk kellene. De ahol a tehenek átlagtermelése meghaladja az évi 2800 litert, még ott is igen magas az előállítási költség. Az egyik ilyen tsz-ben például négy forintnál többe kerül egy li­ter tej, s ennek az összegnek csaknem kétharmadát a ta­karmányozási költség adja- Tehát a tejhozam növelésé­ben különös jelentőséget kap a tömegtakarmányok terme­lése, a rétek és legelők kö­rültekintő, gondos ápolása, a különféle fehérjepótló tápsze­rek szakszerű alkalmazása. S mindez egyidejűleg a költsé­geket is kedvezően befolyá­solja. Két kérdést ragadtunk ki a megyénkben megtartott ta­nácskozás kétnapos program­jából, s ha csak e két fon­tos kérdés megoldásában tör­ténik előrelépés, az ered­ménnyel már elégedettek le­hetünk. De az igazság ked­véért azt is hozzá kell ten­nünk, hogy az országos ta­nácskozás megyénk állatte­nyésztőinek, állatgondozóinak sokkalta többet adott, mert ráirányította a figyelmet e lényeges, fontos üzemág va­lamennyi égető, válaszra és megoldásra váró kérdésére. Reméljük, ha egy-két év múlva újból megyénkbe lá­togatnak eltávozott vendége­ink, egy folyamatosan fejlő­dő állattenyésztés friss ered­ményeiben gyönyörködhetnek, kiért a jó szakember mások sikerének is örül, hiszen az — ezt a Nógrád megyei ta­pasztalatcsere is megmutatta — saját előrehaladásához is lendületet ad. Lakos György 1966. MÁRCIUS 8. KEDD. Kitüntetések a Nemzetközi Nőnap alkalmából A Nemzetközi Nőnap alkal­mából hétfőn a parlament Munkácsy-termében a nőmoz­galomban kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül 50 nődolgozót tüntettek ki. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, a minisztertanács el­nökhelyettese, Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Orbán Lász­ló, a Központi Bizottság tag­ja, a KB osztályvezetője, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkárhelyettese, Geréb Sán- dorné, a SZOT titkára. Ortu- tay Zsuzsa, a MNOT titkára. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében köszöntötte a magyar nőmozgalom legjobb­jait. Dobi István ezután átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend aranyfo­kozata kitüntetést öten, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát huszonötén, húszán pedig a Munka Érdemrend Egy csokor fehér hóvirág, lila ibolya az anyáiknak, fele­ségeknek, tanító és tanárnők­nek, a kollégáknak. A felira­tokon pedig ez állt: kö­szöntjük asszonyainkat, lá­nyainkat a Nemzetközi Nő­nap alkalmából. Az ünnepség- sorozat már szombaton kezde­tét vette a megyében. A Sal­gótarjáni Öblösüveggyárba pásztói termelőszövetkezeti asszonyok látogattak el, mun­kás-paraszt asszony találko­zót rendeztek a gyárban. Ezen a napon adták át a mérőhenger üzem asszonyai­nak a szocialista üzem cím elnyeréséről szóló oklevelet is. Vasárnap nagygyűléseken emlékeztek meg az 56. Nem­zetközi Nőnapról. Bujákon, több mint négyszáz asszony gyűlt össze, s hallgatta meg Hankö János, a Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elnökiének ünnepi be­szédét. Rútságon szovjet asz- szonyvendégeket fogadtak, ahol Róka Mihály megyénk országgyűlési képviselője be­szélt az asszonyok munkájá­ról, helytállásáról. A rétsági és bánki asszonyok hímzett térítőkkel, a nőtincsiek pe­dig hatalmas ■ „lagzis tortá­val” ajándékozták meg a szovjet nők küldöttségét. Pász- tón Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, Balassagyarmaton Lombos Márton, a városi tanács-vb elnöke emlékezett meg a nők sikeres munkájáról. Vala­mennyi gyűlésen az asszonyok aláírásokat gyűjtöttek, s kö­vetelték: Legyen Vietnam is szabad ország! Tegnap délelőtt Salgótar­jánban, a Karancs Szálló kü­löntermében találkoztak a munkában élenjáró asszo­nyok. Hóvirág csokor fogadta a kedves vendégeket, az üze­mi, mezőgazdasági és értelmi­ségi asszonyok, lányok kép­viselőit, akiket a megyei párt- bizottság, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a megyei nőtanács hívott ösz- sze. Az ünnepi köszöntőt Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei Bizottságá­nak titkára mondotta. Hang­súlyozta köszöntőjében, hogy a nők mindig ott voltak, ahol tenni kellett a szocializmus építéséért. Kijelentette: — Megyénkben is ott ta­láljuk a nőket a párt és ál­lami szervek élén, de becsü­lettel helytállnak az iparban, és a mezőgazdaságban is. Megyénkben ma már 32 ezer nő dolgozik, a tudása legjavát adja a szocializmus teljes felépítéséhez. A mezőgazda­ság tavalyi eredményeiben nagy szerepe volt annak a 15 500 termelőszövetkezeti asz- szonynak, akik dacolva a idő­járással példamutatóan állták meg helyüket a munkában. Az elmúlt évben már 125 női brigád versenyzett a szocialis­ta cím elnyeréséért, közülük 111 büszkélkedhet is a cím­mel. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor Szabó István, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának osztály- vezetője kitüntetéseket adott át a munkában élenjáró ter­melőszövetkezeti asszonyok­nak. A „Kiváló termelőszövet­kezeti tag" kitüntetést kapta Cseh Lajosné Érsekvadkert- ről, Gecse Ábelné Homoktere- nyéről, Somoskői Lajosné So­moskőről, La/có Jánosné Hontról, Farkas Lajosné Pa­lotásról, Szelcsik Jánosné Nagylócról, Dudellai Pálné Mátraszőllősről. Oklevelet ka­pott: Kaliczka Ferencné Rom- hányból, özv. Krulik Ferenc­né Nógrádmegyerből és Var­ga Kálmánná, a rétsági járási tanács dolgozója. A baráti találkozó során a berceli asszonyok küldötte kétszáznegyven aláírással el­látott tiltakozó táviratot adott át a megyei nőtanács vezetői­nek. Ebben a vietnami há­ború azonnali beszüntetését követelik a falu asszonyai. Reznicsek Istvánná, a pilinyi nőtanács titkára bejelentette, hogy a termelőszövetkezet asszonyai egy-egy munkaegy­ség értékét ajánlják fel a vietnami asszonyok megsegí­tésére. Mindjárt csatlakozott ehhez Kristóf Sándomé Ér- sekvadkertről, Szelcsik Já­nosné Nagylócról, Tóth Ist- vánné pedig Karancskesziből. A nőnapi ünnepségsorozat még nem ért véget. Ma szé- csényben és a szécsényi járás több községiben emlékeznek meg az anyákról, az asszo­nyokról, lányokról, köszöntik őket virággal, kultúrműsorral. El a kezekkel! bronz fokozatát kapták. Töb­bek között Bocsó Sándorné. a karancskeszi termelőszövetke­zet tagja, a községi Nőtanács vezetőségi tagja. A kitüntetettek nevében Vi­rág Józsefné, a Nőtanács bajai járási szervezetének tit­kára mondott köszönetét a megtisztelő elismerésért. Az ünnepség után az Elnöki Ta­nács fogadást adott a kitün­tetettek tiszteletére­Tiltakozó gyűlés Karancsaljáu — Fiatalok fáklyás felvonulása Karancsalján a helyi KISZ- alapszervezet rendezett Szom­baton este tiltakozó gyűlést, amelyet fáklyás felvonulás előzött meg. A szolidaritási gyűlésre a község fiataljai vietnami diá­kokat is meghívtak. Bui-van- Mai és Vo-dang-Thuan Ma­gyarországon tanuló dél-viet­nami diákokat szeretettel fo­gadták és virággal köszöntöt­ték a karancsaljai KISZ-esek. Este hat órára mintegy négy­száz főnyi tömeg gyűlt össze a kultúrotthon udvarán, hogy azután fáklyát gyújtva és sort alkotva felvonuljon a község utcáin- Megmozdult a falu apraja-nagyja. Fiatalok, öre­gek, idős nénik, diákok ka­roltak össze és vonultak végig a községen. Aki csak befért, mind ott volt a kultúrotthonban meg­rendezett tiltakozó gyűlésen. De sokan álltak a folyosón és az udvaron is. Kálovits Gé­za, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára mondott beszédet, majd Bui-van-Mai emelkedett szólásra. Beszédét így kezdte: — Messziről jöttünk, de nem vagyunk idegenek. Sok a ro­kon vonás a magyar és a viet­nami nép között. Mi évszáza­dokon át harcoltunk, küzdünk most is a szabadságért, az ide­gen elnyomókkal szemben. A magyar nép sokat szenve­dett, amíg kivívta szabadsá­gát. Talán ez is oka annak a nagyszerű, meg-megújuló szolidaritásnak, amelyet a harcoló vietnami nép mellett tanúsít. Erőt ad ez testvéreim­nek, akik tudják, hogy egy ha­talmas szocialista táborra szá­míthatnak ezekben a nehéz időkben. Bui-van-Mai ezután köszö­netét mondott azért az erköl­csi és anyagi segítségért, amit a nógrádi fiatalok, így a karancsaljaiak is nyújtanak Vietnamnak. Beszédét hosszantartó taps kísérte. A gyűlés résztvevői ezután táviratban tiltakoztak a budapesti amerikai követ­ségen az agresszió ellen. A gyűlés végén a karancsaljai fiatalok népi szőttessel be­vont, díszes albumokat aján­dékoztak a vietnami vendé­geknek. A Salgótarjáni öblösüveg­gyár fiataljai a vietnami nép megsegítésére vasárnapi mű­szakot kezdtek, és reggel hat­tól délután egyig végzett munkájuk bélét ajánlották fel a szolidaritási alapra- Juhász Károly és Budai József szakoktatók vezetésével negy­ven iparitanuló, valamint Gyüre Nándor ifjúsági szocia­lista brigádja termelt export­ra készülő üvegárukat a fel­dolgozó üzemben. A vasárnapi műszak hírére hétfőn sokan jelentkeztek az üzemben és vállalták, hogy a hét végén, szombaton délig tartó munka­idejükön túl este hatig dol­goznak. Soronkívül szállít szerszámgépet a Szovjetunió Az idei tavaszi lipcsei vásár vasárnap reggel pontosan 9 órakor nyitotta meg kapuit. A vásárváros első látogatói a Lipcsébe érkezett 15 kormányküldöttség tagjai voltak, akik a műszaki vásár területén öt csoportban megtekin­tették a legfontosabb látnivalókat. A magyar kormányküldöttség, amelyet Trautmann Re­zső építésügyi miniszter vezet, a 2-es számú csoportban a csehszlovák, román és bolgár küldöttséggel együtt járta be a vásár csarnokait és pavilonjait. A Technoim pex és az érin­tett üzemek szakembereinek küldöttsége nemrég a Szov­jetunióban járt, s kérte, hogy a szovjet gyárak soronkívül készítsenek különféle szer­számgépeket, célgépeket, gép­sorokat a magyar közúti jár­műipar részére. A közúti jár­műgyártás ugyanis hazánk­ban a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé került, szer­számgépiparunk nem bír minden szükséges gépet ren­delkezésre bocsátani. Nagy segítséget jelent, ha a Szov­jetunió a kereskedelemben szokásos levelezési formák ki­iktatásával rövid úton elfo­gadja a rendelést, s a gépe­ket soronkívül szállítja. Esze­rint a jövő év végéig Tw univerzális szerszámgépet szállít a Szovjetunió, ebből 39-et már az idén. Ezenkívül előzetes megállapodás szüle­tett 46 célgép és egy automa­ta gépsor szállításáról is. A korábbi szerződések alapján ezen felül is nagymennyiségű gépet, berendezést szállít az idén a Szovjetunió a magyar kohó- és gépiparnak \ többi között 800 000 rubel értékű célgépet és speciális szer­számgépet, majdnem hasonló értékű számítástechnikai be­rendezést, kovácspréseket, speciális elektromos kemencé­ket, hengerdei és öntödei be­rendezéseket. A Szovjetunió­ból érkező hengerdei beren­dezés segítségével 360 000 ton­na hengereltárut lehet évente készíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents