Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

m<5. március 5 szombat. NOGRAn 3 A pavtértehezlet szellemében A mezőgazdasági szakmunkásképzés feladatairól (Tudósítónktól.) A rétsági járási tanács vég­rehajtó bizottsága az 1962. október 27-én megtartott me­gyei pártértekezlet határoza­tának szellemében tárgyalta a mezőgazdasági szakmunkás- képzés helyzetét. A pártérte­kezlet határozata kimondja: „El kell érni, hogy minden 50 hold földterületre egy mező- gazdasági szakmunkás jusson az ötéves terv végére.” Jelenleg a járás mezőgazda­sága 151 felnőtt mezőgazdasá­gi szakmunkással, 70 ifjú me­zőgazdasági szakmunkás ta­nulóval, továbbá a termelőszö­vetkezetek 66 ipari szakmun­kással és 167 traktorvezetővel rendelkeznek. Négy termelőszövetkezetben van harmadéves szakmunkás- képző tanfolyam, közel 80 hallgató szerzi meg a szak­munkás bizonyítványt. A Tol- mácsi Gépállomáson 26 részt­vevővel traktorvezető-képző tanfolyamot tartanak. Hiányosságként állapította meg ' a végrehajtó bizottság, hogy az idén a járás területén nem indult előkészítő tanfo­lyam, így a következő évben nem lehet szervezni elsőéves mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamot, pedig a termelőszövetkezeteknél a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zésnek ez az egyik legjárha­tóbb útja. Ezért a tömegszer­vezetek, továbbá a járási ta­nács mezőgazdasági- és műve­lődésügyi osztályai jobb együttműködéssel, munkájuk tartalmasabbá tételével kell, hegy elősegítsék a helyi jelle­gű előkészítők, majd azt kö­vetően a szakmunkásképző tanfolyamok szervezését Különösképpen nagy gondot kell fordítani az előkészítő szakmunkás-tanfolyamok szer­vezésénél a nők bevonására. Számosán akadnak a mező- gazdaságban dolgozó nők kö­zül, akik tovább akarnak ta­nulni. Ennek meg kell keresni a módját és lehetőségét. A felnőtt szakmunkásképzés mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az ifjú mezőgazdasági tanulók szerve­zésére és képzésére. Ebben a munkában nagy segítséget nyúthatnak a községek politi­kai, állami és gazdasági veze­tői. Azokban a községekben, ahol ezzel az igen fontot kér­déssel behatóan foglalkoznak, mar is van eredmény. így például a diósjenői Új barázda Tsz-ben kilenc, a kétbodonyi Egyesült Erő Tsz-ben hat, a nézsai Dózsa Népe Tsz-ben hat, a nógrádsápi Vörös Csil­lag Tsz-ben hat és a tereskei Kossuth Termelőszövetkezet­ben kilenc ifjú mezőgazdasági tanulót szerződtettek. Vannak termelőszövetkezetek, mint például a bánki Új Tavasz, a felsőpetényi Szabad Föld, a keszegi Zöldmező, és a tol­mács! Szabadság, ahol csak egy-egy tanuló van. De akad­nak olyan községek is, ahol a község termelőszövetkezetében egyetlen egy mezőgazdasági szakmunkás tanuló sincs, mint például a berkenyéi Petőfi, a nógrádi Béke, a rétsági Búza­kalász, és a szccsénkei Győ­zelem Tsz-ben. A nógrádsápi politikai, ál­lami és gazdasági vezetők ed­dig hét fiatalt szerveztek be mezőgazdasági szakmunkás tanulónak a most végző, nyol­cadikos általános iskolások közül. Legénden öt fiatal je­lentkezett. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a beiskolá­zást járási szinten és a közsé­gekben társadalmi üggyé kell tenni. Különösen ügyelni kell arra, hogy az egyes termelőszövet­kezetekben csak olyan szak­mákra nevezzenek és szerződ­tessenek tanulókat, amelyek ben a szakmunkás-vizsga sike­res letétele után az ifjú szak­munkásokat, a szakma jelle­gének megfelelően, egész éven át, vagy az év döntő részében alkalmazni tudják. A járási végrehajtó bizott­ság állást foglalt abban is, hogy a befejezéshez közeledő traktorvezetői tanfolyam után, a tsz-ek fokozott gépesítése miatt mintegy 25—30 résztve­vővel újabb traktorvezetői tanfolyamot szervezzenek. Emmer Ferenc Csaknem tíz és félmillió forint | iakáskarbantartásra A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat az idén tízmil­lió négyszázezer forintot for­dít a hatáskörébe tartozó la­kások, bérlemények teljes vagy részleges felújítására, karbantartására. A vállalat 1966. évi tervé­ben szerepel, a többi között, a Kállai Éva utca 2, 4, 6 számú lakóépületeinek tata­rozása, az Úttörők útja 29 és 31 számú épületeinek felújí­tása. További több mint öt­száz ezer forintba kerül a Tanács utca 8. 10, 12 szám illetve az Úttörők útja 15, 19 szám alatti lakóházak rend­betétele. Tatarozás lesz a zágyvapálfalvi Mártírok út­ján — ötszázharmincezer fo­rintos költséggel — de a vá­ros más körzeteiben és a vállalat hatáskörébe tartozó bányásztelepüléseken is. Jól jövedelmezett a juhászat Megközelíti az ezret a juh­állomány a karancslapujtő Karancsmerite Termelőszövet­kezetben. A juhászat jelentős jövedelemhez juttatta a gaz­daságot a múlt évben is. A számítások szerint. mintegy háromszázezer forintot kapót! a szövetkezet a gyapjúért. Tavas* előtt Kar Győri János termelőiszövet- zetiek megszívlelik a tavalyi vének, hangulatának. De nem kezeti elnök hozzászokott a év tapasztalatait. lehet számításon kívül hagy­rendhez, a pontossághoz. — Alapos számvetést ké- ni a tárgyi feltételek megte- Amíg csak Ságújfalun kormá- szítettünk — mondja az el- ramtését sem. Az Egyes-Ült nyozta a közös gazdaságot, nők. — Enélkül nem sokra Szövetkezetben 500 hold nem akadt különösebb ba- mennénk. A zárszámadó köz- szántatlan terület várja az ja. Igaz, egy időben két he- gyűlésen már beszéltem a ta- ekevasat. S ez nem kis do­lyen, Ságújfalun és Piliny- valyi akadályozó tényezőkről, log! Szép gépparkkal rendéi­ben is elnökösködött, de még amelyeket meg kell szüntet- kezik a gazdaság, azonban a így is könnyedén megoldotta nünk, s arról Is. hogyan gon- 22 erőgép közül jelenleg csu- gondjait. Tavaly azonban már góljuk az idei évet. Nekünk, pán 7 üzemképes. Vajon a három község határából — vezetőknek mélyebben is kell miért? Ságújfalu. Karancsság, Szál- vizsgálódnunk. — Hét traktor került a matercs — egyesült termelő- Erről a mélyebb vizsgáló- Szécsényi Gépállomásra — szövetkezet igazgatása hárult dásról Bozsik Béla főagronó- tájékoztat Bozsik Béla. — A rá. mus tudna sokat beszélni, gépeket most javítják, tnárci­A több mint négyezer hol- aki az elnö!l szakmai jobbke- us közepére elkészülnek, das gazdaság * nehezebben ze- AlaPos munkájukat leg- Biztatóan hangzik, de mii kezdett mint Gvőri enndol- jobban tükrözik az idei tér- ért nem készülhettek el ezek ta volna.T ro?sz idő,"a tag- Yek’ a {fhet5s,1gek a gépek február_ végére? Er­ság env kisebb részének es a távolabbi elképzelések re Miklosik Ignactol. a Sze­münkétől való visszahúzódó- figyelembevételével készítet- csényi Gépállomás Igazgató­sa csak tetézte azokat a gon- tek. jától kaptam választ. A tá­dókat, amelyek egy ilyen na­A tervek fontos része a ta- jékóztatás szerint a • • Üveg és izotóp Az Országos Atomenergia jét, ezzel együtt megnövel- Bizottság Ipari Izotópintézetét te a húzógépek aktív ter- 1964-ben vizsgálatra kérte fel melési idejét, egyre inkább a Salgótarjáni Síküveggyár, érezhetővé vált, hogy a ke- A cél az volt, hogy meg- verőüzem teljesítőképessége állapítsák a kemencébe ke- kevés. Ekkor került elő is- rülő alapanyag-keverék ősz- mét a feledésből az intézet szeállításának optimális ide- kísérleteinek eredménye. A jét. Az intézet munkatársai dokumentum alapján a keve- az alapanyagba kerülő szó- rési időt lecsökkentették- A dába rádióaktív izotópokat keverőüzem kapacitása pedig adagoltak. Amikor a rádió- mintegy húsz-huszonöt szá- aktívvá lett szóda a keverék- Zalákkal emelkedett, ben mindenütt egyenlő A gyár vezetőinek most az arányban, ellenőrizhető volt a szándéka, hogy az intézet — ez jelezte, hogy a ke- munkatársainak segítságé- verék homogén. S ez egyben vei az idén elkészítik a ke- a keveréshez szükséges op- mencék áramlási térképét. Az timális gép, illetve munka- üveg áramlásának sebessége, időt is megadta. iránya a kemencében — igen A kísérlet eredménye ez- fontos tényező az üveggyár- után jódarabig szinte fele- fásban. Pontos ismeretei azon- désbe ment, amihez nyilván ban erről nincsenek a szak- hozzájárult, hogy a keverő- embereknek. Az áramlási tér­üzem zavartalanul ellátta az képet úgy fogják elkészíteni, o'vasztókemencéket alap- hogy az üvegben nem ol- anyaggal. Tavaly év végén — vadó, rádióaktívvá tett anyag mivel az új kvarchomok aí- kemencében való „vándorlá- kalmazása jelentősen csők- sát” speciális mérőműszerek- kentette a gépek indulási ide- kel regisztrálják. szövet­gyobb közösség kialakulása- vaJzi felkészülés. Ebben az kezeti vezetők arra számi­val együtt járnak Mégis sí- időszakban igen sok mumcat tottak, hogy a gepeket az er- került ú°y irányítani hogy a kel1 elvégezni a gazdaságban, re az évre kötött szerződés szorgalmas tagok megtalál- A k°ld burgonyát, 40 alapján, a teljes műszaki ki­ták számításukat. “fid m£kot: “ kold .cYkoi> ®z°lga1^ szerint javítják.- ,, . .. répát, 200 hold kukoricát — Időben került, míg kiderült, úiífhh h°zy csak a jelentősebb té- hogy ezt nem lehet. Az idő újabb feladatok hárulnák az teieket említsem — tavasz- szaladt, s a gépek vártak. Az keze*'tagságára me^pS^na’ szal kel1 a fÖldbe tenni’ S 3 effajta bizonytalanságokat gyobbakf mint a tatafyiak. ^asz nagyon rövid is le‘ SnTlkerüfni * kés6bbit* s°- Megoldásuk, jó elvégzésük _ A kapá.Sokkal nem lesz - Az idén szeretnénk nai csak abban az esetben jár- baj — nyugtat a főagronó- gyobb terméshozamokat be­hat síkénél, ha a szovetke- mug_ _ A részesművelés ta- takarítani — beszél tovább a valy is megtette a hatását. A tavaszról a főagronómus. — nagyobb gond nálunk a Ezért gondosan fejtrágyá- munkaegységes munkákkal zunk. Majdnem ezerkétszáz van. De az idén erre is meg- hold kalászos gabonára és találtuk a megoldást. Egyéni pillangósra szárjuk ki a mű- vállalási lapokat szerkesztet- trágyát. tünk. Kiszámoltuk. egy-egy A tervtárgyaló közgyűlést tagra havonta hány munka- még nem tartották meg. de egység jut. Ha az illető ré- rövidesen sor kerül rá. Ad­szesművelést is vállal, ennek digra azonban a vezetők ren­arányában csökkentjük a dezni kívánják a gazdálko- teljesítendő munkaegységek dás menetét, a tagokat érin- számát. tő kérdéseket. Nincs könnyű Elővesz egy vállalási la- dolguk. Egyes területek pjég pót, mutatja, ötletes dolog- megközelíthetett énül vizesek, nak látszik, de kissé, mintha s ki tudja, mikor indulhat- bonyolult lenne. Az új mód- nak a traktorok. Azonban ezt szer alapján történő vállalás az időt sem hagyják elcsúsz- nagy szerepet játszik a ház- ni. Előkészítik a vetőmagokat, táji föld nagyságának meg- tisztítanak, csáváznak. Azt állapításánál is. szeretnék, ha minden rendi — Minden üzemegységben ben menne, először párttaggyűlésen be- Kétségtelen, hogy még széltük meg a vállalásokat — most is akadnak hibák. Nem folytatja az elnök. — Ezután olyan egyszerű beletalálni a mindenkivel külön beszélnek legjobb ütembe. Valószínű, az üzemegységvezetők. Siet- hogy lesznek még gondok, bá­nunk kell a vállalások elké- jók bőven, annyi bizonyos ezítésével, mert csak ezek viszont, hogy mind jobbak a ismeretében dönthet a háztá- lehetőségek is ezek elkerülé- ji bizottság. sére, kivédésére. S a lehető­Valóban, egyik legfonto- ségek okos kihasználása a ta- sabb tennivaló a munkadíja- gok és a vezetőség szoros zás helyes meghatározása. Ez együttműködésén múlik, az alapja a tagok munkaked- Pádár András Nem álltunk meg egész télen... KILENCSZÁZHATVAN­NÉGY őszén kezdtek az épí­téséhez, mégpedig gimnazista fiúk és lányok lelkes segéd­letével. A lendület azonban a kezdet kezdetén megrekedt. A domboldalba kerülő új sal­gótarjáni gimnázium fölött nem oldották meg a vízelve­zetést. A hordalékos, márgás talaj megcsúszott a szikla­kemény apokán, veszélybe so­dorva azt is, ami már meg­épült. Hosszú ideig a közép­iskola építésén — amelynek impozáns arányaival, szerke­zetének szépségével egyelőre csupán a makett fényképein ismerkedhettünk — tavaly őszig gyakorlatilag alig tör­tént valami. Akkor aztán, mintha hatalmas erő ragadta volna meg, s húzta volna ki a földből, napról napra nö­vekedett. Lankadatlanul ha­ladt a munka a korai, no­vemberi télben is, a győri gőzöléses betonérleléssel tíz- tizenkét fokos fagyban is dol­goztak. Most, március elején a főépület szerkezete áll, las­san végeznek a közfalakkal, látni már a villanyszerelők, vizesek, fűtésszerelők keze nyomát is. * — Nem álltunk meg egész télen — mondja Földessy Tibor művezető —, úgy dol­goztunk, mint akit kergetnek. — Nem panaszkodhatnak a télre sem, november után enyhébbre fordult. A február meg tavasznak is beillett •.. — Az igaz — ellenkezik a művezető —, de azt is látni kell, hogy ez nem skatulya, bonyolult, kényes monoüt szerkezet. Nagy műszaki fel- készültséget követelt... A szállítás, a raktározás csupa alig megfejthető rejtvény .. Senki sem vitatja el a gim­názium építőitől, hogy eddig derekas munkát végeztek. Eb­ben egyetért az építésvezető, a helyettese és a technikus is, akik valamivel korábban értek ide. Éppen ellenőrzést tartottak: hogyan áll az épü­let, mire haladtak, hibák van­nak-e? S főleg, készen lesz-e a gimnázium a szerződésben vállalt határidőre? MERT EZ UTÓBBI KÉR­DÉS KEZD IGEN-IGEN AK­TUÁLISSÁ VÁLNI- S meg­lehetősen ellentétesek a véle­mények. Míg mi szemlélő­dünk, vitatkozunk, befut a városi tanács elnöke. Meg­lehetősen gyakori látogatója ennek a tarjáni építkezésnek is. A határidőről kezdett vi­ta pillanatra alábhagy. Az el­nök a ritkán látott szép fa­lazást, ■ a födémek síma be­tonját dicséri. — Ember legyen a talpán a kőműves, aki ezt vakolni fogja. Mert ez a beton nem tűr meg vastag vakolást, le­dobja, mintha ott se lett vol­na. Aztán az egész társaság a dombra néző ablakokhoz vo­nul. Az építésvezető a vízelvezetés problémáiról tá­jékoztatja az elnököt. A jelenlegi vízelvezetés ugyan­is nem valószínű, hogy nagy esőzésekre elegen­dő lesz- Az elnök bólint, tu­lajdonképpen nem is szorul tájékoztatásra, úgy ismeri a vidéket, mint a tenyerét. Ar­ra a lehetőségre, hogy a ré­zsűt még lankásabbra csinál­ják itt, javaslata is van. — Ahogy a rézsűt megcsi­nálták, erős, terjedelmes gyö- kérzetű bokrokkal kell be­ültetni. Mint amilyen a ri- bizkének van. Az megfogja a talajt. Máskülönben, ha nagy eső jön, valóban tovább csú­szik a föld ... Ismét szóbakerül a határ­idő. Hát, bizony az augusz­tus tizenötödike nincs is olyan messze már. Különösen, ha összevetjük azokkal a tenni­valókkal, amelyek még az építők előtt állnak- A szkep­tikus megjegyzésekre a mű­vezető tűzbe jön: — Ha én nem leszek ké­szen a vakolással május ti­zenötödikéig, akkor lesz hiba. De kész leszek ...! A technikus közbeszól: — Hatvanezer négyzetmé­ter vakolás! Két jó vakoló­gép, két erős vakolóbrigád sem nagyon bírja... A tanácselnök a fejét csó­válja: — És ha az kész, akkor jön a szakipar... Pedig kéne, hej de kéne ez az iskola ősz­re •.. És a gondterheltté váló arc­kifejezésekre ugyanaz az ag­godalom ül ki: Vajon a ko­rábbi lendület megtörik, a tervezett határidők Résnek, halogatni kell az átadást? A hangulat szemmel láthatóan lelohadt. A tanácselnök el­búcsúzott. s mielőtt a tár­saság többi tagjai fölkere­kednének, az építésvezető uta­sítást ad a művezetőnek1 né­hány ablak rossz helyre ke­rült. nem lehet rendesen ki­nyitni. Ki kell javítani. Az emeleti mellvéd és a tető párkányzat beton-zsaluzásához pedig ideje, hogy felvonulja­nak az ácsok. Lent a mély­építők főépítés vezetőjével fu­tunk össze. Messziről látni: paprikás kedvében van. Az imént akadályozták meg, hogy az embere oda rakja le a csatornázáshoz való betoncsö­veket, ahová szánták. Né­hány perces. parázs szóváltás. Valaki felnevet: —r Akkor megy jól a mun­ka, ha a két építésvezető ve- szek^zi k DE RÖVIDESEN KIDERÜL. HA NEM VESZEKSZENEK, még jobban megy. Kettőjük közül, aki az imént még úgy érvelt, „én vagyok a ge­nerál kivitelező, az történik amit én akarok”, most békű- lékenyebb hangot üt meg- A következő percekben létre­jön az egyezség. S most már a mélyépítők főnöke is a közös gondról tárgyal. Ren­geteg még a földmunka. Az épület egyik végén, ahol csa­tornázás is lesz, még lakott házak állnak, az épület má­sik végén, ahol a sportpályák lesznek, szintén nincs végre­hajtva a szanálás, a kubikos is kevés ... MÉG HALLOM A BETON­KEVERŐ ZÚGÁSÁT, s mind­azt a zajt, kopáesolást, ami egybeolvadva különös zené­jét, s egyben hangulatát is adja egy ilyen nagy épít­kezésnek, de közben azon jár az eszem: vajon miként helyes értékelni a tapaszta­latokat? A domb aljából ide­int az épülő iskola kibonta­kozó homlokzata, látom, amint az építésvezető, a he­lyettese, a technikus még mindig vitatkozva, beszélget­ve mennek az iroda felé. a művezető pedig észrevehető­en élénk eszmecserét folytat egy munkáscsoporttal. Ez az utolsó látvány, ez segített va­lamelyest rendezni a vegyes benyomásokat. Az, hogy gond felhőzi ezeket a vezetőket, a nehézségek, esetleg várható akadályok miatt — tulajdon­képpen nem is rossz dolog. Át akarják adni időben az iskolát. Mégsem álltam, hogy a főénítésvezető, Misztrik Im­re véleményét ne kérjem, s voltakénoen választ is arra a kérdésre, ami bennünket leg­inkább érdekel­— Szerintem — mondotta — a vakolás befejezésének május tizenötödikéi készü’t- ségi ideje reális. — Igen, de — jutott eszem­be, amitől az építkezésen is a legjobban tartanak — az­tán jön a szakipar... — Három hónap a szak­ipari munkák befejezésére ezen az objektumon műszaki­lag elegendő — hangzott a válasz. — Műszakilag igen — kö­tődöm tovább — de ... — Nos, igen, voltak már példák.. • de ebben az idő­szakban átadásunk nincs, te­hát a szakipari csúcsok más­kor, később lesznek. Az alapvető szakipari munkákat a mi részlegeink végzik. Mód van nagyobb erő összponto­sítására. Ami pedig az Or­szágos Szakipari Vállalatra hárul, mit mondjak, ettől sem félek. Jó a viszonyunk az „oeszvével.” — Az építésvezetőségen mintha kissé szkeptikus lenne a hangulat — hangzott az utolsó ellenvetés. — Az nem baj. Az jobb, mintha vaktában, felelőtlenül Ígérgetnének. A feladat, át­adni a gimnáziumot határidő­re, műszakilag is, kulturális és politikai szempontból is igen nagy feladat- Ezt nyil­ván ők is érzik. De mind­annyian ehhez mérjük, szab­juk az intézkedéseinket, mun­kánkat is. Úgy legyen! Oizmadia Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents