Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Vjln& rtrolefárjai, egyesüljetek! NOGRAD At MSZMP NOGRÁO M EG-tf EI, B j£©^TS Ä G A.', ÉS.- A MEGY: El TA’NÁCÍ, LAPJA XXII. ÉVF. 53. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 4. PÉNTEK Íl(aüeniié§z(é§iii)k teljesítette feladatát Országos tanácskozás Salgótarjánban Országos állattenyésztési ta­nácskozás kezdődött tegnap Salgótarjánban, a megyei fő­állattenyésztők, valamint az állattenyésztési felügyelőségek vezetőinek részvételével. Meg­jelent a tanácskozáson dr. Németh Lajos, a Földműve­lésügyi Minisztérium Állatte­nyésztési Főigazgatóságának vezetője, Magas László, az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója, Tóth Bé­la, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője is. Tóta Ferenc, a megyei ta- nács-vb elnökhelyettesének megnyitó szavai után dr. Né­meth Lajos tartott vitaindító előadást állattenyésztésünk jelenlegi helyzetéről, az új gazdasági év feladatairól. Amint elmondotta, állatte­nyésztésünk tavaly a súlyos elemi csapások ellenére is eleget tett kettős feladatának. Számottevően nőtt az állatlét­szám és az árutermelés is. Különösen a szarvasmarha­tenyésztésben jelentős a fej­lődés. A szarvasmarha lét­szám több a tervezettnél, meghaladja az 1 millió 900 ezret. Ezen belül nőtt a te­hénállomány is. Eredményes volt az állat- hizlalás, a tervezett mint­egy 508 ezer helyett, 522 ezer vágómarhát vásárolt fel tavaly az állatforgal­mi vállalat. Az értékesített jószágok súlya azonban elmaradt a célkitűzé­sektől. Nógrád megye ugyan­csak teljesítette kettős felada­tát. A szarvasmarha állomány számottevően növekedett és vágóállat értékesítési tervét 115,6 százalékra teljesítette. Ezzel az eredménnyel a máso­dik a megyék között. A múltévi adatok szerint egyedül a tejtermelés az, ahol nem sikerült teljesíteni a ked­vezőtlen takarmányozás miatt a tervet. A termelőszövetkeze­tekben csökkent az egy tehén­re jutó tejhozam. Van azon­ban néhány megye, Komárom, Heves és Nógrád, amelyek en­nek ellenére teljesítették évi tejtermelési előirányzatukat. A tejtermelés növelésével az egyedenkénti tejhozam alaku­lása mellett számottevő az ita­tásos borjúnevelés. Itt általá­ban jók a tapasztalatok. Jelenleg az országban a borjaknak több mint fe­lét itatásos módszerrel nevelik. Vannak azonban megyék, mint Heves megye, ahol a borjak 83 és fél százaléka az új módszerrel nő fel Komárom, Szolnok, Vas és Fejér me­gyékben ugyancsak jó ered­ményekről számolhatnak be. Nógrádban a borjak nem egé­szen 45 százalékát nevelik mesterségesen. Jelentős erő­feszítéseket tettek a közös gaz­daságok tavaly a gépi fejés el­terjesztésére is. Az idei feladatokról szólva dr. Németh Lajos elmondot­ta a cél az, hogy a jelenlegi szarvasmarha állomány meg­tartása mellett tovább növel­jék a vágóállat értékesítését, a hízóállatok vágási súlyát. Erre ösztönzi a termelő üze­meket a közelmúltban végre­hajtott árrendezés is. A legkö­zelebbi feladatként jelölte meg a megfelelő egyedek tenyész­tésbe vételét, a felnevelt egészséges borjak számának növelését, valamint a hozamok növeléséhez szükséges takar­mány biztosítását. A sertéstenyésztés felada­tairól szólva a szükséges anya­koca, valamint süldőállomány biztosítását a hízóállatoknál a megfelelő takarmányértékesü- lést hangsúlyozta az előadó. Tavaly ugyanis jelentős meny- nyiségű hízott sertést adtak a népgazdaságnak a mezőgaz­dasági üzemek. Nógrád megye több mint 10 százalékkal túlteljesí­tette vágósertés felvásár­lási tervét. Az idei tervek a múlt évihez hasonló feladatokat írnak elő. Horváth Demeter, a Nógrád megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója ismertet­te a tanácskozás résztvevőivel a megye állattenyésztési hely­zetét, Amint mondotta, me­gyénkben 21 és fél ezer hold a rét, s jelentős a legelőterü­let. Ebből következik, hogy a szarvasmarha, valamint a juh­tenyésztésnek van létjogosult­sága. Mindkét állattenyésztési ág fejlődött az elmúlt évek­ben. Jelenleg a termelőszövet­kezetek szarvasmarha állomá­nya eléri a 26 ezret és ebből 9 ezer a tehén. Az egy tehén­re jutó tejtermelés évek óta 2000 ezer liter körül volt. Ta­valy azonban a gyenge takar­mányozás miatt csökkent. Az itatásos borjúnevelés eredmé­nyeiről szólva elmondotta, hogy 16 szövetkezet vezette be a közelmúlban a TBK— 40 használatát, amely még ol­csóbbá teszi a borjúnevelést. Az előadó hangsúlyozta, me­gyénkben nem volt jelentő­sebb hagyománya a sertéste­nyésztésnek. A termelőszövet­kezetekben azonban gyors fej­lődésnek indult ez az állatte­nyésztési ág. Ma már orszá­gos hírű tenyészeteink van­nak, és a megyében általában hét-nyolc hónap alatt hizlal­ják a sertéseket. A 100 holdra jutó sertéshús pedig tavaly már meghaladta a 20 mázsát. Ugyancsak az elmúlt években honosodott meg a megyében a baromfitenyésztés. 1965-ben már 370 kiló baromfihús, és több mint 6 ezer tojás jutott 100 hold szántóra. A juhállo­mány évről évre fejlődik a megye közös gazdaságaiban, azonban az egy juhra eső gyapjúhozam mindössze 3.2— 3,5 kiló átlagosan. A megye előtt álló felada­tokról szólva az állattenyész­tési felügyelőség vezetője el­mondotta. hogy az ötéves terv során a szarvasmarha állo­mány mintegy 8—10, a juhál­lomány pedig 9—10 százalék­kal növekszik. A baromfi- és a sertésállomány lényegében azonos szinten marad. Növek­szik azonban a mezőgazdasági üzemekben a tejhozam és az értékesítésre kerülő hízóálla­tok száma. Ezután a tanácskozás részt­vevői a pásztói, a palotási, az érsekvadkerti, a szécsényi és az őrhalmi termelőszövetkeze­tekben, valamint a Szügyi Tangazdaságban tettek láto­gatást. Űj fajták a burgonyatermesztésben A húszvagonos burgonyacsíráztatóba kocsival szállítják a csíráztatásra előkészített burgonyát (Koppány György felvételei) Nógrád megyében régi ha­gyománya van a burgonyater­mesztésnek. Különösen a ba­lassagyarmati és a szécsényi- járás homokos területein ter­mesztik eredményesen, ör- halomban, Hugyagon, Szé- csényben nem ritka a 80—100 mázsás holdankénti átlagter­més. A Nógrádban termelt vetőburgonyát isménk az or­szág legtávolabbi részén is. A legeredményesebb bur­gonyatermesztő üzemek közé tartozik a Szécsényi Tangaz­daság. A tél folyamán mint­egy 700 ezer forintos költség­gel, húszvagonos burgonya- előcsiráztatót építettek. A gazdaság a Nyírségi Mező- gazdasági Kutató Intézettel áll szoros kapcsolatban. Ve­tőgumót termelnek s a Ku­tató Intézet útmutatása alap­ján, évről évre nagyobb eredményeket érnek el. A Szécsényben termelt vetőbur­gonyát az országban több ter­melőszövetkezet állami gaz­daság szaporítja tovább. Az idén 200 holdon termelnek burgonyát a tangazdaságban. Négy holdnyi területen a szakemberek fajtaösszehason­lító kísérleteket végeznek. Olyan új fajtákat próbálnak előállítani, amelyek ellenáll­nak a burgonyabetegségnek, s legjobban megfelelnek Észak- Magyarország éghajlatának és tál a jadotts ágainak. Bocsárszki Ágnes két éve érkezett Szécsénybe a Nyírség­ből. Az ő irányításával termelik a gazdaságban a bur­gonyát. Képünkön az előcsír áztatóban ellenőrzi a csírázta­tásra váró vetőgumót Napirenden t fi tanintézeti KISZ alapszervezetek munkája Hetvenöt termék a listán A Budapesti Nemzetközi Vásárra készül a Salgótarjáni Acélárugyár A tanintézeti KlSZ-alap- szervezetek, bizottságok mun­káját értékelte tegnapi kibő­vített ülésén a KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága. Mint az a megyei KISZ-bl- zottság iskolai osztályának je­lentéséből és a vitában felszó­laló igazgatók mondanivalójá­ból kitűnt: a megyei taninté­zetekben működő hét KISZ-bi- zottság és 13 iskolai KISZ-ve- zetőség munkáját tekintve, el­sősorban az önállóságot kell növelni a közeljövőben. E té­ren jó példának számít a Szé­csényi Mezőgazdasági Techni­kum, a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium a nagybáto- nyi MŰM 209-es számú és a tarjáni 211-es számú szak­munkástanuló intézet. Ezeken a helyeken a követelmények­nek megfelelően érvényre ju­tott a kollektív vezetés és a KISZ szervezet önálló munká­ja. A végrehajtó bizottsági ülé­sen az iskolai KlSZ-alapszer- v özetek önálló tevékenységé­ről szólva nagyra értékelték és más alapszervek előtt pél­daként említették a szécsényi gimnázium és technikum di­ákjainak közös’ szervezésében és rendezésében lezajlott nagyszabású tiltakozó gyűlést, amely a nógrádi fiatalok szo­lidaritási mozgalmának egyik leginkább kiemelkedő ese­ménye volt. Az ülésen számos kérdésben, rendkívül széles skálán moz­gó, szinte az egész tanintézeti KISZ tevékenység keresztmet­szetét feltáró vita folyt. Szó volt többek között — éppen az önállósággal kapcsolatban — a KISZ-szervezetek és az iskolai, intézeti vezetőség kö­zötti közvetlen munkatársi szerep kialakításáról, a poli­tikai oktatás eddigi eredmé­nyéről és az ezzel kapcsolatos további lehetőségekről. A jövő feladatait három fő szempont alapján határozták meg. A KlSZ-alapszervezetek- nek a fiatalókat elsősorban az életre kell felkészíteni, ki kel! alakítani bennük a közösségi szellemet, de az ifjúsági szer­vezetek feladata a tanulók érdekvédelme is. A vérehajtó bizottság máso­dik napirendi pontjaként ér­tékelte az ifjúsági ipari- és mezőgazdasági munkaverse­nyek 1965. évi eredményeit. Nemcsak hagyományos, ha­nem rangos dolog is a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron részt venni, mert az itt sze­replő vállalatok tevékeny se­gítői a magyar ipar növekvő világhírnevének és színvonalá­nak. A Salgótarjáni Acélárugyár szinte bérletet váltott erre a nemzetközi seregszemlére. Ter­mékei évről-évre szerepelnek a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium pavilonjában, s híven tükrözik a gyár fejlődését. Mi­vel a kiállítók sorában az idén is ott lesz a gyár, ennek megfelelően a közelmúltban összegez­ték azoknak a gyártmá­nyoknak a listáját, ame­lyet a vállalat az idei ki­állításon bemutat. A listára 75 termék került fel, s a hagyományos gyárt­mányok közül kiállításra ke­rülnek a mezőgazdasági szer­áruk és gépalkatrészek, a kü­lönböző kéziszerszámok a saj­tolt és kovácsolt termékek, a csavaráruk, valamint a hide­gen alakított termékek. A „slágert” ezúttal az új gyártmány, a csavartszeg je­lenti. Korábban e termékből a népgazdasági szükségletet im­portból fedeztük. Azonban az egyre növekvő igények, vala­mint a rakodólapos szállítási módszer széleskörű meghono­sodása sürgette a hazai gyár­tás megteremtését. Ezt a fel­adatot a gyár kollektívája si­keresen megoldotta, és ma már zavartalanul folyik ennek a terméknek üzemszerű gyár­tása, ezáltal megszűnt a ko­rábbi import is. Az új termékek sorában láthatjuk majd a dinamósza­lagot, amelyet korábban szin­tén export útján szereztünk be. A Salgótarjánban gyártott dinamószalag felhasználá­sa gazdaságilag előnyö­sebb, műszakilag pedig jobb minőségű, mint a ko­rábban importból biztosí­tott. A gyártás jelentőségét nö­veli. hogy e termék felhasz­nálási területe igen sokrétű. A kisebb és közepes villamos motoroknál éppen úgy fel tud­ják használni, mint a máa- neskapcsolóknál és a fojtok gyártásánál. Előállításával az elektromos ipar egyik régi speciális problémáját: a zárt- rendszerű hűtőgép — komp­resszor — motor gyártását is megoldottuk. Az előbb említett termékek mellett a választék további bővítése érdekében a gyár ve­zetői már a jövőre is gondol­nak. Folynak a kísérletek a szélgömbölyített szalagacélok gyártására. Amennyiben ennek technológiáját sikerül kidol­gozni, exportálását a jövő év első negyedében megkezdik. Egyébként a vállalat nem­csak az exportra szánt áruk mennyiségét, hanem a válasz­tékát is igen nagymértékben növeli. Míg 1938-ban csak 10 cik­ket szállítottak négy or­szágba. addig az elmúlt év során 800 különféle termé­ket továbbítottak 65 or­szágba. A második ötéves tervben el­érték, hogy termékeik nagyobb része tőkés országokba került. Olyan fejlett tőkés piacokat szereztünk, mint Anglia, NSZK, Franciaország, Svéd­ország, Finnország. Március 12 — 19: vietnami szolidaritási hét A SZOT Titkársága csütör­töki ülésén egyetértve a ha­vannai trikontinentális kon­ferencia és a Szakszervezeti Világszövetség felhívásával — elhatározta: a március 12—19 között világszerte megrende­zendő vietnami szolidaritási hét alkalmából felhívja a ma­gyar szervezett dolgozókat, az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek szakszervezeti bizottsá­gait, hogy a szolidaritási hét keretében különös nyomaték­kai juttassák kifejezésre test­véri szolidaritásukat a viet­nami dolgozók hősi harcával, amelyet az amerikai imperi­alizmus szégyenteljes agresz- sziója ellen vívnak­Begyújtották a százhalombattai óriáskazánt Már az utolsó simításokat végzik Százhalombattán, a Dunamenti Hőerőműben épü­lő első, 150 megawatt villa­mosenergiát termelő gépsor IV. blokkján. Csütörtök reg­gel begyújtották a több eme­let magasságú kazánt, amely óránként 500 tonna gőzt szol­gáltat a blokk működéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents