Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
4 NÖGR < D 1966. március 30 sy^rda Látogatás a pásztói járásban Az életükkel is jól sáfárkodnak A pásztói járásra mondják, hogy ez a megye egyik éléskamrája. Sok jó föld terül el ezen a vidéken, s a termelőszövetkezetek többsége biztatóan gazdagodik. Itt találkozik a Cserhát a Mátrával, s az előbbi hegyvidék uralkodik a járás nagy részén. Az ipar itt még csak bontogatja a szárnyát, az őserő, az életet adó elem a föld. Parasztok, de újtípusú, az új értelemben vett parasztok élnek a laposokon, vagy a lankás hegyoldalakba épített falusi házakban. Autóbuszok porolnak a kemény makadámon, a televíziók antenna-erdői kiáltják: a villanyfény után az értelem fénye, a világ is eljut a falvak emberéhez. Régi kastély-iskolákban, vagy friss vakolású modern tantermekben a jövő ifjúsága szívja magába életünk hitét, míg odakünn a szelídülő dombhátakon anyáik, apáik teremtik az életet. Sokat gazdagodott a falvak népe, s mind eredményesebben gyümölcsözteti megszolgált jogos javait. E javakkal megtanul gazdálkodni is már. Nem egyedül — közösségben, amely megsokszorozza erejét, tudását, hatalmát. Az új földön alakul az új ember, aki szebbé teszi az életét. A görnyedt hátú öregek, a kérges kezű idősek mellé mind több és több fiatal feszíti vállát, hogy segítsen könnyebbé tenni a terheket. Mert meglelik az új értelmét a földnek. Vetik a cukorrépát A hét végén megkezdték a cukorrépa vetését a pásztói járásban. Elsőként a vanyarci Virágzó Termelőszövetkezetben láttak munkához és eddig mintegy 35 holdon tették földbe a cukorrépát. A vanyarci termelőszövetkezetben szervezetten, jól dolgoznak ezen a tavaszon. De a kedvező időt általában jól használják ki a pásztói járás termelőszövetkezetei. A tervezett 9 200 hold őszi kalászos nagy részén, csaknem 8 800 holdon elvészórták a műtrágyát 800 hold pillangós takarmány termő területre is. A mák vetésével már valamennyi termelőszövetkezetben végeztek. A tervezett 1380 hold jelentős részén földbe tették a magot. A borsót valamennyi gazdaságban szakaszosan vetik, hogy megnyújtsák az érés idejét, megkönnyítsék a szedés munkáját. Tavaszi árpából csaknem 2400 holdon tették földbe a magot. A tervek szerint még Szorgalmas, törekvő, lelkes emberek élnek Erdőtar- csán. Nem kerültek ki innen miniszterek, vagy hadvezérek, de akik túljutottak a falu határán, nem hoztak szégyent szülőföldjükre. Az er- dőtarcsai emberek mindig azok közé tartoztak, akik nem arra vártak, hogy mások tegyenek helyettük; ők szerettek példát mutatni, elől járni. Azért lenne ez így talán, mert megyénkben elsőként a tarcsaiak találkoztak a szabadsággal? Nyilván ez is közrejátszhat, de a legfontosabb az emberek elhatározása, akarata. Kiegyensúlyozott, nyugodt élet folyik a faluban. Az erdőtaresaiak megteremtették maguknak a megélhetést egy boldogabb élet kereteit Jól működik a termelőszövetkezet, gyarapodnak az eredmények, ami megmutatkozik az új házakon, az emberek ruházkodásán, egy korszerűbb élet ezer és ezer apró jelén. Az erdőtarcsaiaknak az a legfőbb törekvésük, hogy a termelőszövetkezetben a gyerekeik is megtalálják a számításukat. Erősítik is ahogy lehet Korszerűsítik a majort, új termelési módszereket vezetnek be a nagyobb termésátlagokért. Egy nagyon idős ta a határt, mondta is: ..így sem volt még megforgatva a tárcsái határ.” Igazságot mondott, de az is igaz, hogy ebben a határban még soha nem termeltek egy holdon 18 és fél mázsa búzát, mint tavaly p-Idául. Azt pedig tanítani lehetne, ahogyan dolgoznak ezek az emberek. Az egyéni gazdálkodás idejéből ismert szorgalmuk szerencsésen párosul az új iránti érdeklődéssel. Ebből csak haszna származik a közösségnek, mindannyiük- nak. Jellemző érdeklődésükre, hogy sokan járnak a könyvtárba, s mind többen vesznek kézbe mezőgazdasági szalkikönyveket, folyóiratokat. De nemcsak munkából áll az élet A szórakoztatásról pedig gondoskodnak a fiatalok. Nemrégen lepték meg a falut egy színdarabbal, a Li- liomfival. Megnézte a falu apraja-nagyja. A lányok, asz- szonyok szívesen látogatják a vairó-tanfolyamot. amelyet a Nőtanács rendezett Jól akarnak gazdálkodni Er- dőtarcsán az emberek. Nemcsak a földön, hanem magával az élettel is. Rajtuk múlik hogyan sikerül. Nos, eddig minden a legjobb úton halad. Sok nézője akad napról-napra az épülő pásztói rendelőintézetnek. Régi óhajok válnak valósággá, amint elkészül a 2,5 milliós költséggel épülő komplex-rendelő. Az egyemeletes SZTK-rendelőbe a legmodernebb orvosi berendezést hozzák. Jövőre már az orvosok is nyugodtan, korszerű eszközökkel végezhetik gyógyító munkájukat, s jóval több beteget vizsgálhatnak, mint eddig. Remélik a pásztóiak, hogy a Tanácsi Építőipari V általat is méltányolja a nagy várakozást és kiváló munkát végez. gezték a fejtrágyázást. Ki- 1300 hold vetése van hátra. parasztember, mikor meglátVálaszúton a hasznos! fiatalok Mind kiegyensúlyozottabban gazdálkodik a pásztói Béke Tsz. Tavaly különösen az állattenyésztésben értek el szép sikereket. Az idén szeretnék, ha a növénytermesztés is „felzárkózna” az állattenyésztéshez. így azután minden időt kihasználnak a soronlé- vő munkák elvégzésére. Szépen haladnak az őszi kalászosok fcjtrágyázásával, pedig munkájukat félbeszakította a visszalátogató tél. Képünk készítésekor még csak két géppel szórták a műtrágyát, s a kétszázadik holdnál tartottak A mai faltisi fiatalra az a legjellemzőbb, hogy eljár a városba dolgozni. Ezt teszik többségükben a hasznosi fiatalok is. Nagybá- tonyban, Salgótarjánban keresik a kenyerüket, de naponta hazajárnak a faluba. Hogyan élnek? Erre nagyon nehéz felelni. Nehezen fogalmazza erre a kérdésre a választ Illés István a falusi KISZ-szervezet titkára is. — Furcsa kettős életmódot élünk — mondja —, mert én is a megyeszékhelyen, a Vízműveknél dolgozom. Hatvanketten vagyunk az alapszervezetben. Majdnem mindenki eljár a faluból. Hogy itthon is lehetne dolgozni ? Ez igaz. A termelőszövetkezet szépen megerősödött, de még mindig nem tud készpénzt adni a fiataloknak. Persze nemcsak ez a lényeg, mert sokan már a készpénzért sem jönnének haza. Ezek a fiatal fiúk, lányok máshol dolgoznak, de itthon szeretnének élni. A szó szoros értelmében — élni. Az itthoni körülmények között azonban lehetetlen elegendő szabadidőt szakítani szórakozásra, tanulásra, a legkülönfélébb egyéni érdeklődés kielégítésére. S a lehetőségek sem határtalanok. — Mégis, mit lehet csinálni? — Azzal a kevés idővel, s a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel a legjobban gazdálkodni. Ez a legfontosabb. Van a községben könyvtár, művelődési otthon, mozi, televízió. Na, és van egy parányi KlSZ-helyisé- günk is — teszi hozzá a titkár büszkén. A szórakozással nincs is különösebb baj. Ha kedvük támad a KISZ-eseknek, rendeznek egy bált, vagy klubdélutánt. Ezután még könnyebb lesz, mert a napokban vásárolt a fiataloknak hangszereket a tanács és a termelőszövetkezet. Szombaton rendeztek is egy teadélutánt, ahol bemutatkozott a jazz-zene- kar. Persze, nemcsak így szórakoznak a hasznosi fiatalok, s nemcsak szórakoznak. Rendszeresek az érdekes viták az ifjúsági helyiségben, a politikai oktatás, különböző előadások. Szép érdemeket szereztek azonban a hasznosi KISZ-esek a termelőszövetkezet támogatásában is. A korábban kialakult jó gyakorlatot az idén tovább folytatják. — Megegyeztünk a szövetkezeti vezetőkkel, hogy segítünk a nagy munkák idején — újságolja Illés István. — Többek között vállaltuk, hogy a kísérleti húsz hold vegyszerrel kezelt kukoricát gondozzuk és betakarítjuk. Ezenkívül résztveszünk a község parkosításában, a fásításban. Mindez azt mutatja, él az ifjúsági szervezet, szeretik a falut a fiatalok. Nem az ő hibájuk, hogy évekkel ezelőtt az iparral léptek szövetségre. Pedig nagyon kellene a fiatal erő a hasznosi szövetkezetben is. Manapság már a munkalehetőségek is sokkal kedvezőbbek, mint régebben. A szövetkezet vezetői szerint pedig ki tudnák fizetni a fiataloknak a munkaegység értékének a nyolcvan százalékát. Már elbírná a közös gazdaság. Ennek a havi összege azonban még mindig kevesebb, mint amennyit másutt keresnek a naponta kijárók. Nem telik bele sok idő, s a körülmények további javulásával feloldódik a fiatalok idegenkedése is. Akadnak már olyanok, akik a mezőgazdasági szakmát szeretnék választani, s itthon a faluban élni, tenni a boldogulásért. S ebben segíthet még sokat a KlSZ-szerve- zet is. Befejezték a koratavaszi növények vetését az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben. Borsóból 60, mákból 20, zabból ugyancsak 20 holdon tették földbe a magot. Elvetették a közös gazdaságban 200 holdon a tavaszi árpát is. Ecsegen már a cukorrépa vetésére készülnek a termelőszövetkezeti tagok. Régi kívánsága teljesül Pásztó község lakóinak. Még az idén megkezdik az új, korszerű művelődési otthon építését a járási székhelyen. A számítások szerint a létesítmény mintegy 2 millió 900 ezer forintba kerül. A munHírek 4 községből kát a nyár elején kezdik, s folytatják egészen addig amíg meg nem érkeznek az erősebb, téli fagyok. A tervek szerint mintegy egymillió 700 ezer forintot építenek be az idén. A művelődési otthon építését a jövő évben fejezik be. • A pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályán rendszeresen értékelik a termelőszövetkezetek között folyó tejtermelési verseny eredményeit. A legutóbbi értékelés a pásztói Béke Termelőszövetkezet „győzelmét” hozta. A közös gazdaságban meghaladja a nyolc litert az istállóátlag, 145 tehén átlagában. A második a felsőtoldi termelőszövetkezet lett, a harmadik helyen pedig az erdő- tarcsai közös gazdaság végzett. Felsőtoldon 86 tehenet tartanak, és az istállóátlag 8 liter. Az erdőtarcsai gazdaságban 75 a tehenek száma és az istállóátlag 6,7 liter. írta: Vincze Tstvánne Pádár András (Foto: Koppány György)
