Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
10 N ö G H A D 1966. március 20.. vasárnap Honnan jönnek vissza a vándormadarak? MB készteti a madarakat a rendszeres költözésre? Az egyik legvalószínűbbnek tartott magyarázat az úgynevezett „jégkorszak-elmélet”. Eszerint a madárvilág az őskorban északon fejlődött ki. ahonnan a jégkorszak elűzte, de ahová e periódus után ismét visszaszokott, — s a madárvonulással azóta is év- ről-évre ez a folyamat ismétlődik. Egy másik elmélet a téli táplálékhiányra hivatkozik, de ez nem ad választ olyan „kivételes esetekre”, mint az, hogy az aranymá- linkó a nyár derekán, azaz a rovartáplálék legnagyobb bősége idején kel útra. Hasonlóképpen nem tisztázott probléma még az sem, hogy hosszú — hosszú útjukon, országok, kontinensek felett hogyan tájékozódnak a költöző madarak? Vannak azonban a madárvonulásnak megválaszolt kérdései is. így például a hazánkban a század elején bevezetett madárgyűrűzés segítségével, ma már pontosan tudjuk, hová költöznek tőlünk telente madaraink. A legkisebb távolságra a feketerigő, a seregély és a nyári lúd repül; ezek ritkán hagyják el Európa déli részét. A mezei pacsirta, a fúrj és a daru Észak-Afrikában, a Nílus völgyében telel. A gyurgyalagot, a füsti fecskét, a búbos bankát és a sárgarigót az Egyenlítő környékéről várhatjuk vissza. A fehér gólya, a parti fecske és a barna kánya télen is „nyaral”: az év egyik felét az Egyenlítőtől jóval délre, Dél-Afrikában tölti. A földrajzi adatokból is nyilvánvaló, hogy a költöző madaraknak kiváló repülési teljesítményekre kell képesnek lenniük. Igaz, a mi madaraink nem versenyezhetnek például a sarki csérrel, amely az észak-amerikai sarkvidékről a Tűzföldre vonul, vagy az Alaszkában fészkelő aranylilével, amely egyhuzamban repül csaknem 4000 kilométert a Csendes-óceán felett. De azért igen tiszteletre méltó teljesítmény a mi fürjün- ké is, hiszen — ellentétben a legtöbb madárfajjal — nem követi a partvonalat, hanem mintegy 450 kilométeres távolságon egyenes irányban szeli át a Földközi-tengert. Leggyorsabb madaraink sebessége még a személygépkocsiknak sem válna szégyenére: a sarlós fecske 110— 120, a vadkacsa 80—90, a gólya 60—70 kilométert tesz meg óránként Megfigyelték azt is, hogy a gólyák tavaszi vonulása sokkal gyorsabb, mint az őszi. S ezt a tényt — minden tudományos magyarázat nélkül is — örömmel nyugtázhatjuk. Magyar találmány a bé lyeg fogasás Kevesen tudják, hogy a bélyegfogazás, a levél bélyegek elválasztásának legcélszerűbb módja egy magyar postamester nevéhez fűződik. Ismeretes, hogy az 1850-es években Magyarországon az osztrák postabélyegek voltak forgalomban és az ívekről az egyes bélyegeket többnyire öllé segítségével vágták le. Bz volt a hivatalosan megállapított leválasztás mód egészen 1898 végéig, s heäyenlönt- időnkint még ma is alkalmazzák. Az ilyen bélyegeket a filateüsták „vágott bélyegeknek” nevezik. A magyarországi Hornon na község postahivataléiban egy postamester — akinek nevét sajnos nem jegyezték fel — saját szakállára újítást vezetett be: hogy a bélyegek eladásakor megköny- nyítse a szétválasztást, a béhregfeSBÖket átOWtte, átlyukasztotta. 1852-ben bukkantak tel az első Homonnáról származó átütéses fogazasd bélyegek, de már néhány hónap után — ismeretlen okból — megszűnik használatuk és helyettük megjelenik ugyanez a fajta átütéses fogazásmód Tokajban. Itt, ebben az élénk kereskedelmi forgalmú vásárhelyen, mintegy másfél évig mutatható ki használata, sez a magyarázata annak, bogy a jelenség mint „tokaji átütés” vált ismertté a filatel isták körében, holott igazság szerint „homormaj átütésnek” kellene nevezni. A szakirodalom világszerte egyetért azonban abban, hogy a bélyegek szétválasztásának újszerű módja Magyarországról indult ed hódító útjára. Kálmán Sándor Új fejezet a küzdelemben A YÍrusbetegségek gyógyítása A századforduló körül ismerte meg a tudomány a különféle kórokozó baktériumokat és azután m&dot talált az élő szervezetben megtelepedett badctóriumok vegyszeres elpusztítására, illetve megbénítására. De ezzel egyidőben nagyra, sőt félelmetessé nőtt a vírusok szerepe; ellenük hatástalanok a baktériumpusztító „nagyágyúk”. A világ különböző részein vírus okozza — többek között — a következő betegségeket: himlő, veszettség, járványos gyermekbénulás, bárányhimlő, rubeola (másként rózsahimlő), kanyaró, mumpsz, járványos májgyulladás, influenza, az agyvelő-, agyhártya- ós tüdőgyulladások egyes formái, valamint a szem kötőhártyájának járványos gyulladása. Ezenkívül gyakran van virusártalornról szó különféle nehezen megmagyarázható betegségcsoportokban, ismeretlen lázak, fájdalmak, ideg- rendszeri panaszok, érzékszervi károsodások, mirigybántal- mak, bőrbetegségek izom- és ideggyulladások esetében. Világszerte kutatják azt is, mi lehet a vírusok szerepe a daganatok keletkezésében. A legismertebb vírusbetegségek ellen szerencsére hatásos védőoltásokkal rendelkezünk. Ennek köszönhető például a gyermekbénulás megfékezése. Az influenza ellen tömegesen alkalmazható védőoltás még nincs, gyógyításában pedig az antibiotikumokra nem támaszkodhatunk. Igaz, súlyosabb influenza esetén az orvos gyakran rendel valamilyen antibiotikumot. Ezt azonban csupán azért teszi, hogy az influenzától legyengült szervezetet ne támadhassa meg valamely baktériumos fertőzés, vagyis, hogy védje a beteget a komplikációktól. A vírusok elleni küzdelemben elsősorban a szervezet saját erejére kell támaszkodni. A kórokozók megtelepedésére a szervezet sajátos ellenanyagokat termel és ezeket mindig újra harcbaveti ha a kórokozók megjelennek. A küzdelem kimenetelében nemcsak a fertőzés ereje (a szervezetbe bejutó kórokozók száma, szaporodási képessége) számít, hanem döntő a beteg fogékonysága, ellenállóképessége, szervezetének pillanatnyi állapota, edzettsége és a szervezet életét egybehamgoló idegrendszer teljesítőképessége is. Gyakran fertőződünk kórokozókkal anélkül, hogy megbetegdnénk és sok esetben azért leszünk betegek, mert ellenállásunk valamilyen okból megroppant. A szervezet a vírusok elleni küzdelemben nemcsak a sajátos ellen anyagokra támaszkodik. A vírusok behatolásának gátjaként a sejtek egy „mterferon”-nak nevezett anyagot is termelnek. Mintegy három éve sikerült először rendkívül kis mennyiségben, laboratóriumi vizsgálatok céljára ezt az anyagot a sejtekből kivonni, azóta vizsgálják. hogy pontos kémiai szerkezetét megismerjék. A kísérletezők remélik, hogy segítségével előbb-utóbb hatásos ellenszert találnak a vírusok ellen. A baktériumok és a vírusok között az a különbség, hogy míg a baktériumok önálló sejtek, saját — bonyolult — anyagcserefolyamartokkal, addig a vírus nem önmaga építi fel szervezetét, hanem idegen élő sejteket „megszállva” élősködik. Nehéz úgy harcolni ellene, hegy ne érje kór az általa már megtámadott sejteket, tehát a beteg ember szervezetét. Az újabb kutatások azonban részletesen felderítik a vírusfertőzés menetét. A vírus fehérjeburkának különleges részecskéivel rátapad a megtámadott sejt falára, majd behatol abba. A sejtben bizonyos „érési folyamat” révén nagyszámú vírus jön létre, majd a sejt széthullásával ezek kiszabadulnak. hogy újabb sejteket támadjanak meg. A legújabb kísérletek során arra törekednek, hogy a vírusszaporodást az említett folyamat valamelyik pontján megzavarják. Eddig a legnagyobb sikert Indiában érték el Madras tartomány Tendiapet nevű városában, az 1963-as himlőjárvány idején. Ott próbáltak ki egy vegyületet, (thi- esemicarbazon) és megállapították róla, hogy a himlővírus szaporodási folyamatának utolsó, érési szakaszában fejti ld hatását Ez az első olyan gyógyszer, amely iparilag nagy mennyiségben előállítható, és gyakorlatilag bevált a vírusok ellen. mellékhatást sem észleltek alkalmazásakor. Számos jel arra mutat, hogy felfedezésével új fejezet nyílt a ví- rusbetegsógek elleni küzdelemben. —r P— Száz huszonöt kilométer hosszú iratanyag Ha a magyar levéltárakban őrzött iratanyagot — a lapokat élükre állítva — egymás mellé helyeznék, irat-kötege- ink hossza 125 kilométert tenne ki. Hosszabb ez a táv, mint az út Budapesttől Siófokig. Ez a roppant irattömeg azonban nemcsak mennyiségileg számottevő, a magyar múlt történetének is valóságos kincsesbányája. Kiváltképpen értékesek azok az 1848 előtti összeírások, amelyek — több évszázadra visszamenőleg — felsorolják városaink, falv. .ni hajdani lakóinak nevét, te %- talkozását, a lakosok szán ■>- földjeit, szőlleit, a termes .t hozamát, a földesúri dézsmát, az iparosokat, kereskedőket. Ezek a régi összeírások a napjainkban egyre több helyen megkezdett helytörténeti kutatásoknak, a modern honismeretnek alapvető forrásai. A temérdek helytörténeti adatat tartalmazó forrásanyag kutatását könnyíti meg most a Művelődésügyi Minisztérium levéltári osztálya azzal, hogy áttekinthető, magyar nyelvű jegyzéket bocsát ki az 1715. évet követő adóösszeírásokról, a XVIII—XIX. századi „lélek” összeírásokról (vagyis nép- számlálásokról). A jegyzéket sok évi munkával készítették el levéltárosaink, s az ötezernyolcszáz régi magyar községről mondja el: milyen összeírásban szerepel a község, s az összeírást melyik állami levéltárunk őrzi. Ólom veszély? Több amerikai tudós véleménye szerint az ottani városok légköre erősen ólomszennyezett A lakók vérében kimutatható ólom aránya olyan méretű, hogy további növekedése már a szervezet károsodását okozhatja. A levegő egyre növekvő ólomszennyezettségéért a fokozódó motorizálás, közelebbről a gépkocsik kipufogógázai a felelősek. (Mint ismeretes a motorbenzinekhez ólomtetra- etilt használnak. Ennek tulajdonítható, hogy pL a chicagói garázsmunkások vérében háromszor annyi ólom mutatható ki, mint ugyanott a peremvárosok lakóiban. Tóval kisebb az az ólom mennyiség, mely bizonyos ólomtartalmú növényvédőszerek (pl. a dohány rovarkártevői ellen használt ólomarzeniát), festékek, ólomcsővezetékek stb. révén kerül a szervezetükbe. A tudósok úgy becsülik, hogy jelenleg az amerikai városi polgár vérének ólomtartalma mintegy százszorosa a természeti körülmények között élő népeknél kimutatható értéknek. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Március idusán Rejtvényünk fősorában Pe- száma. 65. Előd (fordítva). tőfi Sándor egyik, 1848-ban 67- Nem most, hanem később. írt, verséből idézünk. 68. Zenélő szekrény. 70. KözVlZSZINTES • ség Szabolcs—S2atraár megyé1. A versidézet első sora i>eD- (zárt betűk: Á,N,K) 14. Rémület következtében keletkező zűrzavar. 15. Könnyebb műfajú műsort előadó kisebb színház. 16. Dallam- 17. Állat lakása. 19. Sárral összeken. 20. S. T- D. 22. Oxigén és szén vegyjele. 24. Nagy magyar festő (1833—1904, Károly) 25. A táviratban: Ö. 26. Közlekedés- 30. C. O. Ü. 31; Azonos római számok. 33. Két zenei hang. 34. Énekkar. 36. Ón vegyjele. 37. Angol nyelven munkálkodott ír költő, drámaíró (1865-1939)- 38. A vegy- és illatszeripar fontos nyersanyaga. 39. Lásd a 36. sz. sort. 40- Község Baranya megyében. 42. Becézett női név. 43. Himfy névjele- 44. Masírozik. 47. A fenyőfélék termése. 49. Kicsinyítő- 51. Állóvizek. 52. Vendéglői „lap” 53. Több északi állam váltópénze. 54- Sál, betűi keverve. 56. Leplez, titkolni próbál, palástol. 58. O. M- 59. Peru egykori uralkodóinak címe. 61. Mutató szócska. 62- Fel, betűi, keverve. 63. Asztalos szerFOGGÖLEGES: L Egyik mesterség. S- Váratlanul, gyorsan. 3. Port.. •. (az első négyzetbe kettős betű kerül). 4. Becézett Adél- 5. Helyrag. 6. Uccu!, nosza! 7. Munka- 8. S. M. 9. Gépkocsi, rövidítése. 10. Horpasz. 11. Forró vízben puhít, fony- nyaszt. 12. Durva, vastag lemezszerű posztó. 13. Huzallal körültekercselt 18-, Egy hétpontos betűnagyság. 21. Udvarias kifejezés. 23. Francia festő, nagy hatással volt az egész európai tájképfestészetre. 25. A versidézet második sora (zárt betűk: O. Á. R-). 27. A tetejére. 28. Község Komárom megyében. 29. Szórakoztat 32. •.. Manche-csatorna. 35. Téli sporteszköz. 38. Szíriái kikötőváros a Földközi-tenger partján. 41. Mun- kácsy-díjas ötvösművész (Margit). 43- Szovjet tudós, a mechanika művelője. 45. Latin kötőszó. 46. Villamosipari üzemünk. 48. Tág. 50. Cselekedete jutalmául megkap- 52. Lángol. 55. A játszmában a félretett kártyák neve. 57. Harun al .......... 60. A z adás-vétel létrejöttét megelőző egyezkedés. 62. Község a Duna mellékágánál. 64. U. L. N. 66. Előde. 67. A jelenlegi napon? 69. Ige végződés- 70. Az egyik morze-jel 71. Z. P. Beküldendő: a vízszintes 1. és függőleges 25. számú sorok megfejtése. A március 13-i keresztrejtvény helyes megfejtése: Nem kell a harcban a préda nekünk, Gyárat és földet véd a kezünk. Könyvjutalmat nyertek: Kovács Jánosné Bgyarmat, Csu* hay István Starján, Kövéri Áron Starján. Tévedés kizárva Tudakozó? Híd rendelhetek pótvőlegényt? (Quick karikatúrája) / ^ Kisasszony, hiszen önt holnapra jegyeztem éld, (L’ Europe karikatúrája)
