Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-19 / 66. szám
március 19 «zom hat NÖGRÁD munka — .jobb vét és legelő Évek óta visszatérő gond a rét- és legelőterületek ápolása, gondozása. Mert ez elmarad, évről évre takarmányhiánnyal kell számolni. Pedig a fűhozam növelésére sok lehetőség van. Azt sem lehet elfogadni kifogásként, hogy különbségek vannak az egyes fűtermő területek között. Kísérleti és gyakorlati eredmények bizonyítják, hogy nemcsak a sík fekvésű, hanem a dombvidéki legelőkön is jó eredményeket lehet elérni. A Magyar Tudományos Akadémia hegyi legelőkön végzett tavalyi kísérletei a vártnál is jobb eredményeket hoztak. Azokban a termelő- szövetkezetekben végezték, ahol korábban mintalegelőket alakítottak már ki. Tavaly 27 közös gazdaságban csaknem 5000 holdon folytattak tervszerű rét- és legelő fejlesztést. A „kezelt” területből 1800 hold síkvidéki, 2930 hold pedig hegyvidéki fekvésű. A területet gondosan műtrágyázták. Holdanként, az előírt három mázsánál valamivel többet, majdnem 3,5 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki. Időben és szakszerűen végezték el a különböző ápolási munkákat. Hengerezést például 220, fogasolást 2125, felszíni egyengetést 572, mechanikai gyomirtást 2652, felújítást pedig 326 holdon. Sokat fejlődött a legelőhasznosítás is. Csupán 900 holdon folytattak hagyományos szabad legeltetést, a többin már bevezették a szövetkezetek a korszerűbb szakos legeltetést. Az adagolt legeltetést, villanypásztor hiányában nem lehetett megvalósítani. A gondos munkával járó eredmények tagadhatatlanul jók. Az évi kétszeri kaszálás alkalmával végzett mérések alapján a kezeletlen (kontroll) területek hozama, megyei átlagban: 5,4 mázsa széna. A mintalegelők hozamának megyei átlaga: 9,78 mázsa holdanként. Ezeken a területeken a legkisebb hozam 8 mázsa volt. Eszerint a többlet fűhozam a mintalegelőknél csaknem 85 ezer mázsa. Ez 84 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idén a szénahozamtól függően három kategóriába sorolják az állami támogatásban részesülő szövetkezeteket. A rendelet szerint a megyei legelőgazdálkodási és fejlesztési bizottság a járási tanácsok javaslatai alapján 39 termelőszövetkezetet részesít támogatásban. Ezek közül 9 az első, 22 a második és 8 a harmadik kategóriába került. A tervek szerint ez évben 6000 holdon kezdődik tervszerű rét- és iegelofejlesztési munka. Az érdekelt minta- legelős szövetkezetek a — korábbi gyakorlathoz hasonlóan — rét- és legelőgazdálkodási és fejlesztési tervet készítenek, amiben rögzítik az egész éves tennivalókat. A megye gyepterületeinek jelentős részén igen indokolt lenne a felújítás. Különösen vonatkozik ez az Ipoly mentén, ahol az állandó árvizek miatt nagyon leromlottak a legelők. Termelőszövetkezeteink többségében azonban idegenkednek a felújítástól, s egyáltalán nem foglalkoznak az ehhez szükséges fűmag termesztésével. Pedig nem szabad elhanyagolni, mert az itthoni termelés hiányában fűmagból importra szorulnak Az eredményes munka megköveteli, hogy már koratavasszal megkezdjék a legelőkön a munkát. Minden termelőszövetkezetben jelöljenek ki legelőmestert, aki felelős a munkák időbeni, pontos elvégzéséért. Ezeknek a megbízottaknak a munkáját szeretné elősegíteni a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is azzal, hogy e hónapban legelőmester képző tanfolyamot indít, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a legfontosabb teendőkkel. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Tanácsok a gyümölcstermelő gazdaságoknak Megkezdődött a munka a közös gazdaságok gyümölcsöseiben is. A kertészek hozzáfogtak a kártevők és betegségek elleni védekezésben, a rügypattanás előtti permetezésben. Az alma és körtefákat — ha azok kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzöttek és számolni lehet a sodrómoly, a takácsatka és a vértetű kártételével is — két százalékos Novenda (sárgaméreg) rovarirtó és gombaölő szerrel helyes permetezni. De a kaliforniai pajzstetű fertőzése ellen, háromévenként ötszázalékos gyümölcsfaolajjal is védekezhetnek, a mezőgazdasági üzemekben. Közepes, vagy gyenge fertőzésnél. téli hígításé mész- kénlé permetezése is elegendő a kaliforniai pajzstetveknek. Amennyiben bimbólikasztó kártétele is fennáll, a mész- kénléhez hektoliterenként másfél kiló Novenda keverése a célszerű. Erősen lisztharmatos fáknál a mészkén- léhez hektoliterenként 50 deka vasgálicot keverünk. A szilvásokban, a ringlóféléknél is, erős pajzstetűfertő- zés esetén négy százalékos gyümölcsfaolaj használata hoz megfelelő eredményt. Ha a fertőzés közepes, vagy gyenge, téli hígításé mészkénlé használata is elegendő. Cseresznye- és meggyfák permetezésére, a rovarkártevők és gombabetegségek megelőzésére, téli hígítású mészkénlé permetezését ajánlja a megyei növényvédő állomás. A védekezés úgy eredményes, ha a permetlé a fa minden részét áztatásszerűen nedvesíti. A munkát akkor célszerű végezni, amikor a hőmérséklet 8 Celsius fok fölött van. Ha a hőmérséklet alakulásában változás áll be, s a védekezést követő napon faggyal lehet számolni, a munkát szüneteltetni kell. A Mohorai Növényvédő Állomás tanácsolja még, hogy a Novenda permetezőszert csak rügypattanás előtt és rügypattanáskor használják, mert perzselő hatású, erős méreg és ha később kerül al kalmazásra kárt okozhat. Mostohagyerekek? A nógrádi, berkenyéi és di- ósjenői földművesszövetkezetek 1962-ben egyesültek, hogy állítólag a dolgozók igényeit, áruellátását jobban kielégítsék. A nógrádiak vonakodtak az egyesüléstől, mivel anyagilag jobban álltak, mint a diósjenői földművesszövetkezet, másrészt attól tartottak, hogy ha Diósjenőn lesz az FMSZ-iroda, háttérbe szorulnak a távolabbi érdekek. Amíg Diósjenőn kisvendéglőt, újabb vegyesboltot hoztak létre, addig Nógrádon megszüntettek egy önkiszolgáló- és egy italboltot. Ettől az időponttól kezdve megkezdődött a tömörülés mind a vegyesboltban, mind a. községben levő egyetlen italboltban. A többi községekhez hasonlóan a felszabadulás óta Nógrádon is új település létesült, amely kisebb községnek is beillik, italboltja nincs, illetve ami volt, azt megszüntették. így, ha az újtelkiek egy pohár sört akarnak meginni, 3—4 kilométert kell gyalogolniuk. Még az ősz folyamán leszállítottak Nógrád községbe egy kis idénypavilont, de hogy minek, azt senki nem tudia. Csak azt látták, hogy egyik helyről áthelyezték a másikra, mintegy ötszáz méternyi távolságra. A községben közös udvarban nyert elhelyezést a vegyes-, a zöldséges- és az italbolt. Mindhárom üzlethez érkeznek különböző áruk, s egy bizonyos ideig a göngyölegek ott maradnak az udvaron. Bárki azt vihetne el, amit éppenséggel akarna, mert ősz óta javítják az udvar kapuját Meddig tart még a javítás? Ezek után felvetődik a kérdés: a jogos panaszok, észrevételek eddig miért nem n vertek megoldást. Az fmsz illetékes vezetői arra hivatkoznak, hogy Nógrádon nincs olyan üzletnek és italboltnak való lakás, amelyet meg lehetne vásárolni. Erre viszont az újtelkiek azt válaszolják, hogy az az énület, ahol az italbolt volt éveken át és megfelelt, ugyancsak értékesítésre került. A nógrádiak úgy érzik, ideje volna már, ha jogos sérelmükre nemcsak ígéretet, hanem valójában orvoslást is nyernének. Emmer Ferenc Bővülő válásaiéit — ízletesebb ételek Vélemények, tapasztalatok két üzemi konyháról A munkások, közalkalmazottak 70 százaléka üzemi konyhán étkezik. Van, aki elégedett a közétkeztetéssel, más viszont nem szívesen fogyaszt üzemi ételt, de érdeke ezt kívánja. Február 1-től az étkeztetés költségei naponta egy forinttal magasabbak, ennek ellenére még mindig jóval olcsóbban kapja meg napi ebédjét az a villanyszerelő, vagy a hivatalnok mintha otthon készítené el. Két nagyüzemi konyhán gyűjtöttünk tapasztalatokat. * Az Acélárugyárban jelenleg 1700 dolgozó ebédel. Tavaly októberben vette át a gyártól az üzemi konyhát a Felső- Magyarországi Üzemélelmezési Vállalat. A régebbi reklamációk javarésze megszűnt. A panaszkönyvben csupán két dicsérő bejegyzés áll. Puskás Ferenc a patentírozóból ezt írja: „Az ételek ízletesek és a kiszolgálás figyelmes!” Böge- hold Károly Budapestről vendégként étkezett itt: „Tíz év óta nem ettem ilyen jó paradicsomos káposztát, mint ma este”... Bizonyára nem mindenki ért egyet e két véleménnyel. De más nincs a bejegyzések között. És a néhány megkérdezett se mondott mást. — ön sem kap szóbeli reklamációkat? — kérdeztük Veres Józseftől, az üzemi konyha vezetőjétől. — Előfordulnak! A minőséggel általában mindenki elégedett, az étkezők tíz százaléka a mennyiséget kifogásolja olykor. — Bővült a választék? — Régebben egy menü volt. Ma három-négy közül választhat ki-ki ízlése szerint. Mivel a mennyiségen kevésbé változtathatunk, ezért tartalmasabb ételeket kívánunk feltálalni. — A dolgozó 3,50 helyett 4,50-et fizet egy ebédért. Mennyivel nőtt a gyár támogatása? — Eddig 3,80 forintot adott, egy ebédhez. Jelenleg 4 forint a támogatás. Ezt kevesen tudják. — Legközelebbi céljuk? — Mindig jól főzni. Sportnyelven szólva állandósítani a formát. Ma már szakképzett szakácsaink vannak. * A Jóbarát üzemi vendéglő inkább a közalkalmazottak ebédgondjait oldja meg. Naponta ezer előfizető számára három féle menüt főznek, 600 adagot azonban éthordókban visznek el. A panaszkönyvben nincs bejegyzés. Ebédidőben jártunk ott. Táll István, a Szolgáltató Ktsz dolgozója és felesége így vélekedett: — Kilenc forint ötvenöt fillérbe kerül az ebéd, de a vállalat 2.40-et megtérít. A Karancs Szállóba jártunk ezelőtt. Most újra visszatértünk a Jóbarátba. Február elseje óta itt ízletesebben főznek. Több a sütemény, több a kompót. És ami nagyon fontos: félóra alatt meg is tudunk ebédelni. A szomszéd asztalnál két bányamentő ebédelt. Egyikük, Molnár Sándor így vélekedett: — Kalóriadús étel kell a fizikai dolgozóknak: Hogy jól főznek-e? Már három éve törzsvendég vagyok itt. — Mennyit fizet havonta? — Semmit Mindent a vállalat térít. Természetesen a koszttal mindenki itt sem elégedett. Jávorfi Imre üzletvezető: — A szellemi dolgozók vendégeink egyharmadát alkotják. ök kevesebbet ennének, de kicsit olcsóbban. Ugyanis a kisebb vállalatok, hivatalok nem térítenek négy forintot dolgozóiknak. — Többen panaszkodtak, hogy az innen elvitt ételeket a hivataloknál, Ktsz-eknél nem megfelelően tálalják. — A panasz szerintem is jogos. A kihordásos ételeket állottán, gyakran kihűlve kapják meg, mondván, hogy meleg még a lábas. Ezen segíteni nem a mi feladatunk. — Mi változott szolgáltatásukban a húsárak rendezése óta? — A mennyiség azonos, a minőség javult. Drágább, finomabb ételeket is főzünk, bővítettük a választékot, és minden nap adunk harmadik fogást almát, kompótot, vagy süteményt. Azelőtt ilyesmi csak minden másnap volt. Azonkívül minden héten valami újdonsággal is szolgálunk. Legutóbb bajor töltötthúst készítettünk. — Hogyan alakult a forgalom? — Tíz százalékos csökkenést mutat. Januárban 22 ezer 500 ebédet adtunk el, februárban 20.750-et Persze Nemcsak beruházáson múlik Szám vetés ax Otvöxetgyárban „A termelékenység és a gazdaságosság érdekében tovább kell szélesíteni és tartalmasabbá tenni a műszaki fejlesztési tevékenységet”. (Részlet a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei pártértekezletének 1962. évi határozatából.) A Magyar Vasötvözetgyár azok közé az üzemek közé tartozik, ahol az elmúlt ötéves tervben alig volt „fejlesztés”. Öt év alatt a beruházások összege még a tízmillió forintot sem érte el. Ebből a kultúrházra. az üzemi közműhálózat fejlesztésére, a kísérleti csarnok létesítésére jutott, s alig maradt valamennyi az apróbb beruházásokra. Ha csak a beruházást vennénk alapul, nehéz lenne elképzelni, hogyan lépett. nagyot előre a vállalat. Bővült a gyártmánylista Az ötéves terv első évében 1961-ben még alig több mint 126 millió forint értéket termeltek, tavaly pedig több mint 189 millió forint érőt. Pedig csak 49 dolgozóvá] foglalkoztattak többet. Akkor még csak 14 féle ötvözőanyagot készítettéit, a tavalyi termék skálája pedig 25-re bővült. Nem növekedett az elek- trolizáló kemencék száma, csupán új transzformátorokat építettek be. Ennek következtében az egy napra, egy munkásra eső termelési érték 767 forintról 1058 forintra növekedett öt év alatt. A fejlődésben nagy részük van a műszakiaknak, akik egész sor új ötvöző anyag gyártástechnológiáját kísérletezték ki és honosították meg üzemükben. Ezek közé tartozik a szilikócirkon. amit különleges rendeltetésű acélok ötvözésére használ a kohászat. A hármas, man- gán-titán-alumínium ötvöző anyag, a nikkel-titán, valamint a wolfram tartalmú ötvöző anyagok is új gyártmányok. Tavaly állították elő a efféle visszaesés a disznótorok miatt minden téli hónapban előfordul. A fősbakács Jakab Gizella tizenkét éve mindem nap végigkóstolja az „étlapot”. — Szánunkra az a legnagyobb öröm, ha elégedettek a vendégeink. — Mi a legnépszerűbb ételük: — A rántott szelet és a pörköltek. Sokan a főzelékfélékre esküsznek. — A holnapi menü? — Tejfölös bableves, rántotthal, halászlé, túrós és dióstészta, töltött zsömle, alma. Kinek-kinek mi ízlik. Egy 1700 és egy 1000-es létszámú „családi konyhán” jártunk. A tapasztalatok alapján nyilvánvaló fejlődés szemtanúi lehettünk. Mert — ami igaz, az igaz — néhány éve jóval több reklamáció akadt az üzemi konyhákon. Több volt a minőségi kifogás is. Az Acélárugyárban a szabadban álltak sorba az emberek, csúcsforgalom idején, három óra körül Ma több a személyzet, ióval gyorsabb a kiszolgálás is. És a kulturált üzemi, étkeztetés feltételei más helyeken is többé-kevésbé megvalósultak Mindenki szájaíze szerint persze nem lehet főzni. De jól főzni lehet és kell is. Rozgonyi István ferroniobtantált, az automatikus hegesztéshez szükséges fedőport, a kohászatnak pedig a szintetikus salakot. Ahogy az idő haladt, úgy vált ez a korábban csali ferro szilíciumot és fémszilici- umot előállító gyár a kohászat valóságos „boszorkány- konyhájává”. Termékei a kohászatban a fűszer szerepét töltik be. amelyek közül régebben többet drága pénzen külföldről vásároltunk. Az import-anyagok pótlására kidolgozták a hazai anyagok technológiáját. sőt hozzá kezdtek a folyamatos gyártáshoz. Öt év alatt 203 újítást valósítottak meg. Az újításokból származó megtakarítás csaknem 23 es félmillió forint. Alkotó műszakiak Ezek a tények ékesen bizonyítanak. Elsősorban azt, hogy ahol a műszakiak alkotó készsége, új iránti lelkesedése párosul a munkások szorgalmával, ott a fejlődés nem áll meg, még akkor sem, ha nincs nagy beruházás. Az időközben kialakított kísérleti üzemben igen sok új termék született. A szükséglet oly nagy, hogy már tavaly is nagyon lekötötték a kapacitást. Az idén viszont még feszítettebb tervet szabtak az üzemre. Félő, hogy ez a megterhelés a további kísérletezéseket, az új termékek előállítását hátráltatja majd. Pedig az ötvözetgyáriak már bizonyítottak, érdemet szereztek arra, hogy megmaradjon szántukra ez a lehetőség. Több ötvözőanyag technológiája van már birtokukban, amelyeket, ha kell azonnal gyártani tudnak, a kapacitásúknak megfelelő mennyiségben. A volt kísérleti üzem ma már kettős üzem néven ismert, metalótermikus és elektrotermikus gyártással és kísérletekkel foglalkozik. Jó lenne egy új kísérleti üzem — mondják az Ötvözetgyárban. A gyorsabb fejlődés útján A fejlődés tükröződik a termelékenységben is. Az egy főre egy napra jutó termelés tavaly már csaknem háromszáz forinttal volt nagyobb, mint az ötéves terv első évében. A munkások havi bére átlagosan 114 forinttal növekedett. A harmadik ötéves tervet teljes részleteiben még nem ismerik, de annyi bizonyos, hogy a termelésben a tavalyihoz viszonyítva az idén 29 százalékos növekedést kell elérniök, amelyhez csak 12 százalékkal több létszámot használhatnak fel. Beruházásra 8,6 milliót kaptak erre az évre. Már a második ötéves tervben megkezdődött az előkészítés, de csak a harmadikban valósul meg 45 millió forintos költséggel a füstgáz-elszívás. Régi bajt orvosolnak ezzel. Az építést jövőre kezdik. Az idén a metalótermikus üzem és a 10 kilovoltos fogadó állomás építése a legfontosabb munka. Az idei év, kezdete lesz egy nagyobb fejlődésnek az Ötvözetgyárban is. B. J.
