Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-19 / 66. szám

március 19 «zom hat NÖGRÁD munka — .jobb vét és legelő Évek óta visszatérő gond a rét- és legelőterületek ápo­lása, gondozása. Mert ez el­marad, évről évre takar­mányhiánnyal kell számolni. Pedig a fűhozam növelésére sok lehetőség van. Azt sem lehet elfogadni kifogásként, hogy különbségek vannak az egyes fűtermő területek kö­zött. Kísérleti és gyakorlati eredmények bizonyítják, hogy nemcsak a sík fekvésű, ha­nem a dombvidéki legelőkön is jó eredményeket lehet el­érni. A Magyar Tudományos Akadémia hegyi legelőkön végzett tavalyi kísérletei a vártnál is jobb eredményeket hoztak. Azokban a termelő- szövetkezetekben végezték, ahol korábban mintalegelőket alakítottak már ki. Tavaly 27 közös gazdaságban csaknem 5000 holdon folytattak terv­szerű rét- és legelő fejlesz­tést. A „kezelt” területből 1800 hold síkvidéki, 2930 hold pedig hegyvidéki fekvésű. A területet gondosan műtrá­gyázták. Holdanként, az elő­írt három mázsánál valami­vel többet, majdnem 3,5 má­zsa vegyes műtrágyát szórtak ki. Időben és szakszerűen vé­gezték el a különböző ápolá­si munkákat. Hengerezést pél­dául 220, fogasolást 2125, fel­színi egyengetést 572, mecha­nikai gyomirtást 2652, felújí­tást pedig 326 holdon. Sokat fejlődött a legelőhasznosítás is. Csupán 900 holdon folytat­tak hagyományos szabad le­geltetést, a többin már beve­zették a szövetkezetek a kor­szerűbb szakos legeltetést. Az adagolt legeltetést, villany­pásztor hiányában nem lehe­tett megvalósítani. A gondos munkával járó eredmények tagadhatatlanul jók. Az évi kétszeri kaszá­lás alkalmával végzett méré­sek alapján a kezeletlen (kontroll) területek hozama, megyei átlagban: 5,4 mázsa széna. A mintalegelők hoza­mának megyei átlaga: 9,78 mázsa holdanként. Ezeken a területeken a legkisebb ho­zam 8 mázsa volt. Eszerint a többlet fűhozam a minta­legelőknél csaknem 85 ezer mázsa. Ez 84 százalékos emel­kedésnek felel meg. Az idén a szénahozamtól függően három kategóriába sorolják az állami támogatás­ban részesülő szövetkezeteket. A rendelet szerint a megyei legelőgazdálkodási és fejlesz­tési bizottság a járási taná­csok javaslatai alapján 39 termelőszövetkezetet részesít támogatásban. Ezek közül 9 az első, 22 a második és 8 a harmadik kategóriába került. A tervek szerint ez évben 6000 holdon kezdődik terv­szerű rét- és iegelofejlesztési munka. Az érdekelt minta- legelős szövetkezetek a — ko­rábbi gyakorlathoz hasonló­an — rét- és legelőgazdálko­dási és fejlesztési tervet ké­szítenek, amiben rögzítik az egész éves tennivalókat. A megye gyepterületeinek jelentős részén igen indokolt lenne a felújítás. Különösen vonatkozik ez az Ipoly men­tén, ahol az állandó árvizek miatt nagyon leromlottak a legelők. Termelőszövetkezete­ink többségében azonban ide­genkednek a felújítástól, s egyáltalán nem foglalkoznak az ehhez szükséges fűmag termesztésével. Pedig nem szabad elhanyagolni, mert az itthoni termelés hiányában fűmagból importra szorulnak Az eredményes munka meg­követeli, hogy már korata­vasszal megkezdjék a lege­lőkön a munkát. Minden ter­melőszövetkezetben jelöljenek ki legelőmestert, aki felelős a munkák időbeni, pontos el­végzéséért. Ezeknek a meg­bízottaknak a munkáját sze­retné elősegíteni a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya is azzal, hogy e hónapban legelőmester képző tanfolya­mot indít, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a legfon­tosabb teendőkkel. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Tanácsok a gyümölcstermelő gazdaságoknak Megkezdődött a munka a közös gazdaságok gyümölcsö­seiben is. A kertészek hozzá­fogtak a kártevők és beteg­ségek elleni védekezésben, a rügypattanás előtti permete­zésben. Az alma és körtefákat — ha azok kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzöttek és számol­ni lehet a sodrómoly, a ta­kácsatka és a vértetű kárté­telével is — két százalékos Novenda (sárgaméreg) rovar­irtó és gombaölő szerrel he­lyes permetezni. De a kali­forniai pajzstetű fertőzése el­len, háromévenként ötszáza­lékos gyümölcsfaolajjal is vé­dekezhetnek, a mezőgazdasági üzemekben. Közepes, vagy gyenge fer­tőzésnél. téli hígításé mész- kénlé permetezése is elegendő a kaliforniai pajzstetveknek. Amennyiben bimbólikasztó kártétele is fennáll, a mész- kénléhez hektoliterenként másfél kiló Novenda keveré­se a célszerű. Erősen liszt­harmatos fáknál a mészkén- léhez hektoliterenként 50 de­ka vasgálicot keverünk. A szilvásokban, a ringlófé­léknél is, erős pajzstetűfertő- zés esetén négy százalékos gyümölcsfaolaj használata hoz megfelelő eredményt. Ha a fertőzés közepes, vagy gyen­ge, téli hígításé mészkénlé használata is elegendő. Cseresznye- és meggyfák permetezésére, a rovarkárte­vők és gombabetegségek meg­előzésére, téli hígítású mész­kénlé permetezését ajánlja a megyei növényvédő állomás. A védekezés úgy eredményes, ha a permetlé a fa minden részét áztatásszerűen nedve­síti. A munkát akkor célsze­rű végezni, amikor a hőmér­séklet 8 Celsius fok fölött van. Ha a hőmérséklet ala­kulásában változás áll be, s a védekezést követő napon faggyal lehet számolni, a munkát szüneteltetni kell. A Mohorai Növényvédő Ál­lomás tanácsolja még, hogy a Novenda permetezőszert csak rügypattanás előtt és rügypattanáskor használják, mert perzselő hatású, erős méreg és ha később kerül al ­kalmazásra kárt okozhat. Mostohagyerekek? A nógrádi, berkenyéi és di- ósjenői földművesszövetkeze­tek 1962-ben egyesültek, hogy állítólag a dolgozók igényeit, áruellátását jobban kielégít­sék. A nógrádiak vonakodtak az egyesüléstől, mivel anya­gilag jobban álltak, mint a diósjenői földművesszövetke­zet, másrészt attól tartottak, hogy ha Diósjenőn lesz az FMSZ-iroda, háttérbe szorul­nak a távolabbi érdekek. Amíg Diósjenőn kisvendég­lőt, újabb vegyesboltot hoz­tak létre, addig Nógrádon megszüntettek egy önkiszol­gáló- és egy italboltot. Ettől az időponttól kezdve megkez­dődött a tömörülés mind a vegyesboltban, mind a. köz­ségben levő egyetlen italbolt­ban. A többi községekhez ha­sonlóan a felszabadulás óta Nógrádon is új település lé­tesült, amely kisebb község­nek is beillik, italboltja nincs, illetve ami volt, azt megszüntették. így, ha az új­telkiek egy pohár sört akar­nak meginni, 3—4 kilométert kell gyalogolniuk. Még az ősz folyamán le­szállítottak Nógrád községbe egy kis idénypavilont, de hogy minek, azt senki nem tudia. Csak azt látták, hogy egyik helyről áthelyezték a másikra, mintegy ötszáz mé­ternyi távolságra. A községben közös udvar­ban nyert elhelyezést a ve­gyes-, a zöldséges- és az ital­bolt. Mindhárom üzlethez ér­keznek különböző áruk, s egy bizonyos ideig a göngyölegek ott maradnak az udvaron. Bárki azt vihetne el, amit éppenséggel akarna, mert ősz óta javítják az udvar kapu­ját Meddig tart még a ja­vítás? Ezek után felvetődik a kér­dés: a jogos panaszok, ész­revételek eddig miért nem n vertek megoldást. Az fmsz illetékes vezetői arra hivat­koznak, hogy Nógrádon nincs olyan üzletnek és italboltnak való lakás, amelyet meg le­hetne vásárolni. Erre viszont az újtelkiek azt válaszolják, hogy az az énület, ahol az italbolt volt éveken át és megfelelt, ugyancsak értéke­sítésre került. A nógrádiak úgy érzik, ide­je volna már, ha jogos sé­relmükre nemcsak ígéretet, hanem valójában orvoslást is nyernének. Emmer Ferenc Bővülő válásaiéit — ízletesebb ételek Vélemények, tapasztalatok két üzemi konyháról A munkások, közalkalma­zottak 70 százaléka üzemi konyhán étkezik. Van, aki elé­gedett a közétkeztetéssel, más viszont nem szívesen fogyaszt üzemi ételt, de érdeke ezt kí­vánja. Február 1-től az étkez­tetés költségei naponta egy fo­rinttal magasabbak, ennek el­lenére még mindig jóval ol­csóbban kapja meg napi ebéd­jét az a villanyszerelő, vagy a hivatalnok mintha otthon ké­szítené el. Két nagyüzemi konyhán gyűjtöttünk tapaszta­latokat. * Az Acélárugyárban jelenleg 1700 dolgozó ebédel. Tavaly októberben vette át a gyártól az üzemi konyhát a Felső- Magyarországi Üzemélelmezési Vállalat. A régebbi reklamá­ciók javarésze megszűnt. A panaszkönyvben csupán két dicsérő bejegyzés áll. Puskás Ferenc a patentírozóból ezt írja: „Az ételek ízletesek és a kiszolgálás figyelmes!” Böge- hold Károly Budapestről ven­dégként étkezett itt: „Tíz év óta nem ettem ilyen jó para­dicsomos káposztát, mint ma este”... Bizonyára nem mindenki ért egyet e két véleménnyel. De más nincs a bejegyzések között. És a néhány megkér­dezett se mondott mást. — ön sem kap szóbeli rek­lamációkat? — kérdeztük Ve­res Józseftől, az üzemi kony­ha vezetőjétől. — Előfordulnak! A minőség­gel általában mindenki elége­dett, az étkezők tíz százaléka a mennyiséget kifogásolja oly­kor. — Bővült a választék? — Régebben egy menü volt. Ma három-négy közül választ­hat ki-ki ízlése szerint. Mivel a mennyiségen kevésbé vál­toztathatunk, ezért tartalma­sabb ételeket kívánunk feltá­lalni. — A dolgozó 3,50 helyett 4,50-et fizet egy ebédért. Mennyivel nőtt a gyár támo­gatása? — Eddig 3,80 forintot adott, egy ebédhez. Jelenleg 4 forint a támogatás. Ezt kevesen tud­ják. — Legközelebbi céljuk? — Mindig jól főzni. Sport­nyelven szólva állandósítani a formát. Ma már szakképzett szakácsaink vannak. * A Jóbarát üzemi vendéglő inkább a közalkalmazottak ebédgondjait oldja meg. Na­ponta ezer előfizető számára három féle menüt főznek, 600 adagot azonban éthordókban visznek el. A panaszkönyvben nincs be­jegyzés. Ebédidőben jártunk ott. Táll István, a Szolgáltató Ktsz dolgozója és felesége így vélekedett: — Kilenc forint ötvenöt fil­lérbe kerül az ebéd, de a vállalat 2.40-et megtérít. A Karancs Szállóba jártunk ezelőtt. Most újra visszatér­tünk a Jóbarátba. Február el­seje óta itt ízletesebben főz­nek. Több a sütemény, több a kompót. És ami nagyon fon­tos: félóra alatt meg is tudunk ebédelni. A szomszéd asztalnál két bányamentő ebédelt. Egyikük, Molnár Sándor így véleke­dett: — Kalóriadús étel kell a fizikai dolgozóknak: Hogy jól főznek-e? Már három éve törzsvendég vagyok itt. — Mennyit fizet havonta? — Semmit Mindent a vállalat térít. Természetesen a koszttal mindenki itt sem elégedett. Jávorfi Imre üzletvezető: — A szellemi dolgozók vendégeink egyharmadát al­kotják. ök kevesebbet enné­nek, de kicsit olcsóbban. Ugyanis a kisebb vállalatok, hivatalok nem térítenek négy forintot dolgozóiknak. — Többen panaszkodtak, hogy az innen elvitt ételeket a hivataloknál, Ktsz-eknél nem megfelelően tálalják. — A panasz szerintem is jogos. A kihordásos ételeket állottán, gyakran kihűlve kapják meg, mondván, hogy meleg még a lábas. Ezen se­gíteni nem a mi feladatunk. — Mi változott szolgáltatá­sukban a húsárak rendezé­se óta? — A mennyiség azonos, a minőség javult. Drágább, finomabb ételeket is főzünk, bővítettük a választékot, és minden nap adunk harmadik fogást almát, kompótot, vagy süteményt. Azelőtt ilyesmi csak minden másnap volt. Azonkívül minden héten va­lami újdonsággal is szolgá­lunk. Legutóbb bajor töltött­húst készítettünk. — Hogyan alakult a for­galom? — Tíz százalékos csökke­nést mutat. Januárban 22 ezer 500 ebédet adtunk el, februárban 20.750-et Persze Nemcsak beruházáson múlik Szám vetés ax Otvöxetgyárban „A termelékenység és a gazdaságosság ér­dekében tovább kell szélesíteni és tartalma­sabbá tenni a műszaki fejlesztési tevékenysé­get”. (Részlet a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei pártértekezletének 1962. évi határozatából.) A Magyar Vasötvözetgyár azok közé az üzemek közé tartozik, ahol az elmúlt öt­éves tervben alig volt „fej­lesztés”. Öt év alatt a be­ruházások összege még a tíz­millió forintot sem érte el. Ebből a kultúrházra. az üze­mi közműhálózat fejleszté­sére, a kísérleti csarnok lé­tesítésére jutott, s alig ma­radt valamennyi az apróbb beruházásokra. Ha csak a beruházást vennénk alapul, nehéz lenne elképzelni, ho­gyan lépett. nagyot előre a vállalat. Bővült a gyártmánylista Az ötéves terv első évé­ben 1961-ben még alig több mint 126 millió forint érté­ket termeltek, tavaly pedig több mint 189 millió forint érőt. Pedig csak 49 dolgo­zóvá] foglalkoztattak többet. Akkor még csak 14 féle öt­vözőanyagot készítettéit, a tavalyi termék skálája pedig 25-re bővült. Nem növekedett az elek- trolizáló kemencék száma, csupán új transzformátoro­kat építettek be. Ennek kö­vetkeztében az egy napra, egy munkásra eső termelési érték 767 forintról 1058 fo­rintra növekedett öt év alatt. A fejlődésben nagy részük van a műszakiaknak, akik egész sor új ötvöző anyag gyártástechnológiáját kísér­letezték ki és honosították meg üzemükben. Ezek kö­zé tartozik a szilikócirkon. amit különleges rendeltetésű acélok ötvözésére használ a kohászat. A hármas, man- gán-titán-alumínium ötvöző anyag, a nikkel-titán, vala­mint a wolfram tartalmú öt­vöző anyagok is új gyártmá­nyok. Tavaly állították elő a efféle visszaesés a disznóto­rok miatt minden téli hó­napban előfordul. A fősbakács Jakab Gi­zella tizenkét éve mindem nap végigkóstolja az „étla­pot”. — Szánunkra az a legna­gyobb öröm, ha elégedettek a vendégeink. — Mi a legnépszerűbb ételük: — A rántott szelet és a pörköltek. Sokan a főzelék­félékre esküsznek. — A holnapi menü? — Tejfölös bableves, rán­totthal, halászlé, túrós és dióstészta, töltött zsömle, al­ma. Kinek-kinek mi ízlik. Egy 1700 és egy 1000-es létszámú „családi konyhán” jártunk. A tapasztalatok alapján nyilvánvaló fejlődés szemtanúi lehettünk. Mert — ami igaz, az igaz — né­hány éve jóval több rekla­máció akadt az üzemi kony­hákon. Több volt a minőségi kifogás is. Az Acélárugyár­ban a szabadban álltak sor­ba az emberek, csúcsforga­lom idején, három óra körül Ma több a személyzet, ióval gyorsabb a kiszolgálás is. És a kulturált üzemi, étkeztetés feltételei más helyeken is többé-kevésbé megvalósultak Mindenki szájaíze szerint persze nem lehet főzni. De jól főzni lehet és kell is. Rozgonyi István ferroniobtantált, az auto­matikus hegesztéshez szüksé­ges fedőport, a kohászatnak pedig a szintetikus salakot. Ahogy az idő haladt, úgy vált ez a korábban csali fer­ro szilíciumot és fémszilici- umot előállító gyár a kohá­szat valóságos „boszorkány- konyhájává”. Termékei a ko­hászatban a fűszer szerepét töltik be. amelyek közül ré­gebben többet drága pénzen külföldről vásároltunk. Az import-anyagok pótlására ki­dolgozták a hazai anyagok technológiáját. sőt hozzá kezdtek a folyamatos gyár­táshoz. Öt év alatt 203 újí­tást valósítottak meg. Az újításokból származó meg­takarítás csaknem 23 es félmillió forint. Alkotó műszakiak Ezek a tények ékesen bizonyítanak. Elsősorban azt, hogy ahol a műszakiak alkotó készsége, új iránti lel­kesedése párosul a munkások szorgalmával, ott a fejlődés nem áll meg, még akkor sem, ha nincs nagy beruhá­zás. Az időközben kialakí­tott kísérleti üzemben igen sok új termék született. A szükséglet oly nagy, hogy már tavaly is nagyon lekö­tötték a kapacitást. Az idén viszont még feszítettebb ter­vet szabtak az üzemre. Félő, hogy ez a megterhelés a to­vábbi kísérletezéseket, az új termékek előállítását hátrál­tatja majd. Pedig az ötvö­zetgyáriak már bizonyítottak, érdemet szereztek arra, hogy megmaradjon szántukra ez a lehetőség. Több ötvöző­anyag technológiája van már birtokukban, amelyeket, ha kell azonnal gyártani tudnak, a kapacitásúknak megfelelő mennyiségben. A volt kísérleti üzem ma már kettős üzem néven ismert, metalótermikus és elektroter­mikus gyártással és kísérle­tekkel foglalkozik. Jó lenne egy új kísérleti üzem — mondják az Ötvözetgyárban. A gyorsabb fejlődés útján A fejlődés tükröződik a ter­melékenységben is. Az egy fő­re egy napra jutó termelés tavaly már csaknem három­száz forinttal volt nagyobb, mint az ötéves terv első évé­ben. A munkások havi bére átlagosan 114 forinttal növe­kedett. A harmadik ötéves tervet teljes részleteiben még nem is­merik, de annyi bizonyos, hogy a termelésben a tavalyi­hoz viszonyítva az idén 29 százalékos növekedést kell elérniök, amelyhez csak 12 százalékkal több létszámot használhatnak fel. Beruházásra 8,6 milliót kap­tak erre az évre. Már a máso­dik ötéves tervben megkezdő­dött az előkészítés, de csak a harmadikban valósul meg 45 millió forintos költséggel a füstgáz-elszívás. Régi bajt or­vosolnak ezzel. Az építést jö­vőre kezdik. Az idén a meta­lótermikus üzem és a 10 kilo­voltos fogadó állomás építése a legfontosabb munka. Az idei év, kezdete lesz egy nagyobb fejlődésnek az Ötvözetgyárban is. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents