Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
Í96K. március 18. péntek. NÖGHÁD 1 Takarékosabban .Feszítettek, a tervszámok. Nincs olyan gyár, üzem, vagy bánya, ahol ne ezzel kezdték volna a termelési tanácskozást. Ha meny- nyiségben nem is ír elő többet a terv, a létszámmegtakarítást, az önköltségcsökkenést azonban valamennyi helyen megköveteli. Ahol az 1964 decemberi párthatározat szellemében a takarékosságot nem kampányfeladatnak tekintették, ott az idei tervszámok láttán nem lepődtek meg. Készültek, számítottak rá. Előrehaladásunk fontos eszközének tartják ma is a gazdaságosabban, takarékosabban szemléletet. Üzemeinkben az elmúlt évben szép eredmények születtek, azonban őszintén szólva nem tettünk meg mindent... Az éves mérleg- készítésnél derült ki, a kritikusabb vizsgálat során, mivel lehetett volna jobban gazdálkodni. hol adtunk nagyobb engedményeket. Bányáinknál általában jobbak az eredmények, mint korábban voltak, mégis kevesebb lenne az önköltség, ha több fát visszanyernek, újra beépítenek, s újat mentenek meg vele. Kisterenyén bebizonyították: mit jelent a régi anyag hasznosítása. Jelentős mértékben csökkent az önköltség, és az állami dotáció. Ha egy százalékkal sikerül csökkenteni tröszti szinten az anyagköltséget, az kétmillió forintot, 13-14 családi ház értékét jelenti. Fillérekből súlyos százezrek, milliók lesznek- A bányában hullik a sínszög, nincs olyan nagy becsülete, mert ha kell van, pedig egyetlen darab egy forintba kerül. Ha egy acéltám marad a fejtésben, elvész 1640 forint, annyi, mint egy átlagos munkás egy havi keresete. A 17 forintos bilincs, a 11 forintos pipacsavar gyakran fekszik a porban. A takarékosság itt kezdődik és folytatódik ott, ahol rabolt fát építenek vissza biztosításnál. Az ilymódon megtakarított bányafa köbméteréért 600 forintot írhatunk az önköltségcsökkentési számlára. De lehetne sorolni az üveggyárak építkezések, vasas üzemek példáját. Gyakran látni olyan építkezést, ahol a külső szemlélőnek is feltűnik a helytelen anyagtárolás, a veszendőbe menő mész, cement, valamint nyílászáró szerkezet, amely a helytelen tárolás miatt eldeformálódik. Hány helyen lehet selejtes termékkel találkozni, olyannal, amelyet gyártás közben rontottak el, vagy jó minőségben készítettek el, csak a tárolás volt helytelen. Mindent egybevetve nagyon sok még a lehetőség a takarékosabb, gazdaságosabb munkára. Föntről lehet számokat diktálni, kereteket meghatározni, de azok önmagukban fabatkát sem érnek, ha a munkahelyeken hiányzik a takarékossági szemlélet, ha a munkás nem érzi sajátjának az anyagot, amivel dolgozik. Az idei tervszámok valóban feszesek, de tegyük hozzá reálisak is, mert feltételezik, hogy a takarékossági szemlélet tért hódít az élet minden területén. Terjesztése feladata minden kommunistának, minden vezetőnek s egyáltalán: mindenkinek. Az idén általában mindenütt takarékossági terveket készítettek a lehetőségek figyelem- bevételével. A versenyfelajánlásokban is egyre nagyobb szerep jut ennek a feladatnak. Szükséges, hogy érvényt szerezzenek az abban foglaltaknak. Mert arról van szó: ha takarékosabban, gazdaságosabban gyorsíthatjuk fejlődésünket. dolgozunk B J. Szocialista módon♦.. Jutalomutazás a legjobbaknak A szocialista munkaverseny, a szocialista brigád-mozgalom eredményesen járult hozzá a jobb termésátlagok, a nagyobb termés eléréséhez az érsekvadkerti Magyai-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. Nálunk már 1964-ben csatlakoztak a munkacsapatok a szocialista cím elnyeréséért indított vetélkedéshez. Az eredmények értékelésekor két csapatnak lehetett megadni a szocialista címet: Sági Já- nosné dohányos munkacsapata és Csabák Ignácné növénytermesztési munkacsapata nyerte el kimagasló eredményei alapján. A szocialista munkacsapatmozgalom tavaly tovább fejlődött termelőszövetkezetünkben. Habár a nehéz esztendő, a rossz időjárás sok gondot okozott a munkákban, tavaly a benevezett hat csapat közül három növénytermesztő, egy állattenyésztő és egy baromfinevelő munkacsapat érdemelte ki a megtisztelő címet. A növénytermesztésben Cseh Lajosné, Záhorszki Jánosné és Kovács Józsefné munkacsapata, a borjúnevelésben Csillag Gyula, a baromfi- tenyésztésben pedig Záhorszki Erzsébet munkacsapata nyerte el a szocialista munkacsapat címet. A versenyben résztvevők termelési vállalásait a szövetkezeti tervek szabják meg. Sajnos az időjárás nagyon befolyásolja az eredményeket, mert a csapatok hiába végzik el szorgalmasan és példamutatóan a növényápolást, ha az idő tönkreteszi a munkát, s emiatt történik kiesés. Az ilyen körülményeket figyelembe kellene venni, mert elhanyagolásuk károsan befolyásolja a versenyszellemet. A rossz időjárási tényezők kikapcsolására mi is keressük a lehetőségeket. Egyébként a szocialista munkacsapatok közösségi szelleme nagyon jő. Rendszeresen részt vettek politikai oktatáson, s mind nagyobb a szakmai érdeklődés is. Ezt a termelőszövetkezet vezetői is elősegítik azzal, hogy tapasztalatcserékre viszik a munkacsapatokat. Ugyanakkor ezek a tapasztalatcserék jutalom- utazások is. Az idén a tavalyi győzteseknek lehetőséget teremtünk, hogy a mienknél jobb közös gazdaságokat látogassanak meg, megnézzék az ott folyó termelőmunkát, s egyben ismerkedjenek az ország más vidékeivel is. Ebben az évben tovább terjed a munkacsapatok versenymozgalma. Vezetőségünk minden segítséget megad, hogy minél többen vehessenek részt a szocialista címért folyó küzdelemben. A tervtárgyaló közgyűlés után a munkacsapatok is megbeszélik a vállalásokat, s ennek alapján dolgoznak. A szövetkezet versenybizottsága rendszeresen figyelemmel kíséri a csapatok munkáját, s kampányonként értékeli az eredményeket. Sólyom Ferenc Nemcsak objektív okok Tavaly 87 ezer forint hiánnyal zárták az éves tervet a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz-nél. Okaként az anyaghiányt említik. Ha ez nincs, akkor a most kifizetésre kerülő jutalék összege is nagyobb lenne. Az idei kezdést illetően még elszomorítóbb a helyzet. Van munkaerő, megrendelés, mégis úgy vélekednek a vezetők, hogy az első két hónapban legalább félmillió forint lesz a termeléskiesés. Oka ismét az anyaghiány. Talán nem rendeltek időben? A tájékoztatás szerint a múlt év harmadik negyedében elküldték az anyagmegrendeléseket. A FERROGLO BUSZ visszaigazolta erre a negyedévre, de alig küldött valamit. A Salgótarjáni Acélárugyárban készült' huzal any- nyira hiányzott, hogy több napig álltak a drótfonat-készítő gépek. Némileg enyhítették a hiányt — ahogy mondják — kunyerálással. Ez azonban egyáltalán nem megnyugtató. Igaz, mióta sürgették az anyagot a FERROGLOBUSZ- nál és a KOHÉRT-nél, azóta kaptak. Felvetődik a kérdés, vajon előbb nem lehetett volna ezt megtenni? Bizonyára igen. Anélkül, hogy a KOKÉRT és a FERROGI.OBUSZ felelősségét kisebbítenénk, a nógrádmegyeriek sem tettek meg időben mindent a műszaki feltételek és az anyag biztosításáért. A szövetkezet idei 21,3 millió forintos terve feszített. Csak jól szervezett, jól előkészített munkával teljesíthető. A helyzetet súlyosbítja a félmilliós elmaradás, amit pótolniuk kell, ha nem akar- nak év közben kötbért fizetni a megrendelőknek. Van egy másik akadály is. A sóshartyáni részleg gépesítését még tavaly elhatározták. A gépeket is beszerelték, csak az ÉMÁSZ nem tudja biztosítani számukra a szükséges villamosenergiát, mert kicsi a transzformátor. Állítólag megállapodtak abban, hogy nagyobbra kicserélik, de azt az ígéretüket visszavonták. Most arra kényszerülnek, hogy drága pénzen egy kilométer távolságról kiépítsenek egy külön vonalat. Meglesz, de mikor? Addig áll a 100 ezer forint értékű gép, kiesik 180 ezer forint értékű termelés és jelentős összeget kell fizetni a Ktsz-nek eszközlekötési járulék címen. Mindezt előrelátással, jobb szervezéssel elkerülhették volna. cÁ bu f áki haditetfi) Bujákon későbben tavaszo- dik, mint a pásztói járás többi községében. Nem véletlen tehát, hogy a tsz vezetőinek fő a feje a havas hegyormok láttán. Mintha nem izgultak volna eleget amiatt, hogy nem messzire tőlük, Szirákon, Den- gelegen, Palotáson már vetették a borsót és az árpát, amikor náluk még dolgavégezetlen tértek meg a határból a gondosan előkészített, jól karbantartott traktorok. Olykor négyöt traktor, egész menetoszlop verte a port a bujáki főutcán: hazafele motoroztak a tehetetlen traktorosok. S hol Patkós Istvánnak, a tsz-elnöknek, hol Kórház Andrásnak, a fő- agronómusnak jelentették: ragadós a talaj, mélyre süpped a nehéz gép. S amíg az időjárás nem engedi a munkát, minden erőt a készülődésre fordítanak. Pontos haditerv készül embernek és gépnek. Mindenkinek megvan a beosztása, valamennyien ismerik soronlevő feladatukat, csak a „parancsra” várnak. Csakhogy az indító szó most elsősorban a napfénytől, a melegtől, tehát a kedvező időjárástól függ. A két úgynevezett elsőszámú vezető vállára különösem a szántás súlya nehezedik. Csaknem nyolcszáz hold az a terület, amely még szántásra vár. Harminc holdon még lábon áll a kukoricaszár, más helyütt viszont levágva, kúpokba rakva várja sorsát. A már levágott szárat, ha a fagyos idő engedi, lehordjáik, hogy szükség esetén etetésre, almozásra használják fel. A még lábon állónak viszont alighanem az lesz a sorsa, hogy az Orkánokra, a szártépő gépekre bízzák, hadd szórja szét a szántóföldeken. S nyomban jön a traktor, hogy beszántsa. A szántásra a szövetkezet vezetői nagy erőket tartalékoltak. A tsz két lánctalpasa és egy ÜTOS-traktora, azonkívül a Pásztói Gépjavító Állomás két DT-je, egy SZ-100- asa és öt UTOS-traktora készenlétben áll, hogy mihelyt az idő engedi, kezdhesse a szántást. A növényvédő állomás a vetőmagvak csávázását már elvégezte, a vetéshez készenlétben áll a négy Szuper— Zetor. A vetögépeket is idejében, még a tél folyamán kijavították, csakhogy a bujáki meredek hegyoldalakon gyorsan rongálódik a gép, azután az idő is siettet s ez megint géphibáikat idézhet elő Van tennivaló bőven. A tavasszal 120 zöldiborsó. 200 holdnyi tavaszi árpa és ötven holcknyi vörösheremag vár elvetésre. Az aprómag és kukorica hibrid vetőmag kivételével minden mag készenlétben van. Hogy a rendelkezésre álló. előreláthatólag rövid idővel versenyt futhassanak — felkészültek a gépek csoportos üzemelésére. Ez nemcsak azért hasznos, mert a munkára alkalmas határrészen egyszerre megindulhat minden traktor, hanem abból a szempontból is, hogy a traktorosok könnyebben kisegíthetik egymást Azonkívül az üzemanyag utánpótlás, az étkezés is egyszerűbben megoldható. De amíg a tavaszi szántás és a koraiak vetése meg nem kezdődik, a rendelkezésre álló szabad időt a szépen áttétéit őszi vetések gondozására fordítják. Minthogy géppel a mély talajviszonyok miatt megoldhatatlan a fejtrágyázás, kézzel szórják a pétisót a zöldellő búzavetésre. Asszonyok vonulnak a domboldalon és szórják az éltető nitrogént. Huszonkét kiló- grammot holdanként. A vegyszeres gyomirtással egyidejűleg pedig hozzálátnak a karbamidos levél trágyázáshoz is: előreláthatólag négyszáz hold vetését részesítik karbamidos kezelésben. De ha az időjárás engedi. még nagyobb területen alkalmazzák a karbamidos levéltrágyázást, ezt az újonnan bevezetett és jól bevált eljárást. Nagy a készülődés a kapások ápolására is, bár a tsz-tagok jelentős része úgy találja, hogy van idő még megtenni a vállalást a kapás területek művelésére, hiszen még a mag földbe sem került s ha így folytatja az időjárás, Bujákon áprilisra marad a tavasz. A szövetkezet vezetői azonban egyáltalán nem ilyen nyugodtak. Joggal szeretnék pontosan tudni, melyik család mennyi területet vállal el gondozásra a kapásokból az Idén. A területvállalásban verseng egymással a két nö! A NEB megvizsgálta Mi a helyset a munkásszállásokon? A megyében háromezer ember él munkásszállásokon. Nem közömbös, hogy ennek a jelentős munkástömegnek milyen az élete, kulturális és egyéb igényeinek a kielégítése. Pótolni kell részükre mindazt, amit családjuktól távol nélkülöznek. A szálláshelyek, az ott élők számára a politikai, az általános műveltség megszerzésének iskolái is. A kollektív életre való nevelés helye, amely annál is inkább fontos, mert a lakók legtöbbje távoli vidékről került az üzemekbe. Az elmúlt öt esztendő alatt nagy figyelmet fordítottak a munkásszállásokra és költöttek rájuk többmillió forintot. A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság az elmúlt hetekben megvizsgálta a szállások és az ott élők helyzetét. Jártak az Acélárugyár, az építők, a szénbányák, a közlekedési vállalat, a MÁV, az állami- és erdőgazdaságok munkásszállásain. Beszélgettek a lakókkal. Ennek Birtokában alakították ki véleményüket: az elmúlt években elért fejlődés ellenére a szállások nem mindenütt töltik be hivatásukat. Rend, fegyelem, tisztaság A Salgótarjáni Acélárugyár és a MÁV munkásszállásai azok, amelyek megközelítik az ideális állapotot. A lakók csak jelentéktelen mértékben változnak, önkormányzatuk van, amely ügyel a rendre, fegyelemre, tisztaságra. Megszervezi az esti programokat. A rendet, fegyelmet visszatükrözik az otthonok. Az Acélárugyárban négyágyas Szobák, modern, kényelmes' " felszerelések. Könyvtár, klubhelyiség, sportpálya. három hideg-meleg vizet szolgáltató fürdő. Az üzemi konyha mellett — amely az étkeztetésről gondoskodik — külön tűzhely áll rendelkezésre, több hűtőszekrény az élelmiszer — tárolásra. A szabadidőben pezsgő élet folyik a szállóban. Szellemi vetélkedők, rendszeres politikai és filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadások. Gyakori az íróolvasó találkozó. A sport iránt érdeklődőknek, házi bajnokságokat rendeznek. Érthető, hogy a dolgozók ilyen körülmények mellett szívevónytermesztő brigád hat munkacsaptának tagsága. Nagyon büszkék tavalyi eredményükre, hiszen mind a hat munkacsapat és mindkét brigád elnyerte a szocialista címet. Oravecz Vencel és Pásztor József, a két brigádvezető az idén sem akar elmaradni a tavalyi eredményektől, az idén is számítanak Gulyás Jánosné, Molnár Jánosné, Mikcdina Istvánná, Molnár Mátyásné, Pásztor G. Józsefné és Molnár Istvánná munkacsapatainak tevékeny segítségére. A hat munkacsapat érdekes módon vesz részt a kapások művelésében. A kukorica, cukorrépa, a borsó és az uborka művelése százalékos, természetbeni elszámolásra történik, de a munkacsapat tagjai mégsem családokra bontva, külön vonulva művelik a kapásterületeket, hanem közösen. társaságban. S a munkacsapatok a munkacsapatokkal versengenek a nagyobb hozamokért. Egyelőre azonban még arra törekednek, hogy minden négyszögöl kapásterületnek legyen gazdája, aki majd munkacsapatával távol tartja a gyomot, a gazt a kultúrnövénytől. Lakos György sen tartózkodnak otthonukban. A MÁV munkásszállása is pótolja a családi otthont. Rend és tisztaság uralkodik benne. Lakói főzhetnek, fürödhetnek. Azok is megpihenhetnek, akik három-négy órát időznek az állomáson. A szakszervezeti bizottság érdeme, hogy á folyóiratok, képeslapok, napilapok legfrissebb kiadásait sem nélkülözik. Nem otthon, csak szállás A munkásszállásokon nem mindenütt ilyen az élet. Az építőknél, ahol legtöbb vidéki dolgozót foglalkoztatnak 250 ember számára építettek szállót. De ebben 300 is lakik. A négyágyas szobákban hatan is zsúfolódnak. Ez idegesíti az embereket. A szekrényben nem férnek és emiatt viták kerekednek. A vállalat vezetősége azzal is tetézi a hibát, hogy a pótágyasoktól is a 140 forintos térítési díjat vonja. Teljesen érthető, hogy a szálló lakói a munkaidő után nem helyben, hanem másutt keresik a szórakozást, amely sok esetben az italozásban merül ki. Azok igényét sem elégítik ki, akik távol tartják magukat a vendéglőktől, presszóktól. Nincs kultur- helyiség, tv az ebédlőben, ahol este kilencig is elnyúlik az étkezés. Nem is tudnak szervezett kulturális életet kialakítani. Az előadásokra neon mennek. Pedig a művelődésre igényt tartanak. Bizonyítja ezt a könyvtári könyvek olvasottsága, vagy a nők részére rendezett szakmai tanfolyam, amelyen a z érdeklődők rendszeresen résztvesznék. A szénbányászoknak Mi-- zserfán, Hányáson és Nagy- bátonyban van jelentősebb szállójuk. Az utóbbi kihaszna- latlan. Az illetékesek azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy lakóit a kánvási szállóba helyezik át. Többen idegenkednek ettől, mert közismert, a kányási szálló ellátása alacsony színvonalú. A konyha tssztátlan, a klubszobát nem fűtik. A tv gyakran elromlik, a kijavításával pedig késnek. A mizserfai szálló modem, néhány éve készült. Száz személyes. Társalgója, klubszobája. fürdője és büféje van. lakói mégsem érzik magukénak a munkásszállást. A tisztaságra nem ügyelnek, nincs kulturális igényük, sokan közülük italosak, nem élnek kollektív életet. Ennek legfőbb oka, hogy' az önkormányzat nem működik, nincs aki helyes irányba terelje az emberek gondolkodását. A balesetek forrása Még rosszabb a helyzet a közlekedési dolgozók szállásain. Az ágyneműk piszkosak, a szobák fűtetlenek még a tisztálkodási lehetőség sem biztosított. A dolgozók szívesebben alszanak a gépkocsik fülkéjében, mint a szálláshelyen, ahol viszont nem tudják kipihenni magukat. Nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági dolgozók szállására is. A biztosított pénz ellenére nincsenek ivópoharak, tiszta ágyneműk. A Cserháti Erdőgazdaságban, a Szécsényl Állami Gazdaságban az ilyen irányú mulasztás pótlása nem tűr halasztást. A népi ellenőrök vizsgálata a valóságos helyzetet tárta fel. Nagy segítség ez a hibák megszüntetéséhez Az illetékes szervek vezetői az ismeretek birtokában megváltoztathatják a munkásszállásokon kifogásolható állapotokat. B. Gy.
