Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 65. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. MÁRCIUS 18. PÉNTEK Á leghosszabb híd Kényszerleszállás a Csendes-óceánon A Hason romboló fclietíe a Cwemini 8. utasait WASHINGTON Néhány hete immár meg­szokott kép, hogy vasárnap reggelente is benépesülnek az üzemek. A munkások önként vállalt műszakokat, vietnami vasárnapokat tar­tanak. Ez a néhányórás munka, fáradozás a szolida­ritás cselekvő eszköze, amely kifejezésre jut fo­rintokban mérhetően is. A SZOT elnökének vezetésé­vel éppen most tartózkodik Hanoiban, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fő­városában az a magyar szakszervezeti küldöttség, amely értékes gyógyszerszál­lítmányt ad át vietnami barátainknak. A forintok gyógyszerré váltak, és ott gyógyítanak velük, ahol ar­ra ma kétségtelenül a leg­nagyobb szükség van. Mi adott ösztönzést erre a spontánul kezdődő, de rohamosan terebélyesedő mozgalomra? Hiszen — em­berek vagyunk — és a munkaszüneti napokra szí­vesen készítünk programot, vasárnaponként a pihenés­nek vagy a házkörüli ten­nivalóknak adjuk át ma­gunkat. Am ezeknél az ért­hető érzéseknél és meg­szokott hagyományoknál erősebb a mély rokonszenv és szolidaritás a harcoló Vietnam ügye iránt. Mert Vietnamban most nincsenek vasárnapok, az imperializ­mus elleni harc élvonalában állva minden nap — a hét­köznap és az ünnepnap egyaránt — a harc, a mun­ka, a hősiesség, az áldozat- vállalás huszonnégy órája. Vietnam déli oszágrészé- ben lankadatlanul folyik az a harc, amelyet a Felsza- badítási Front vezet. Az el­lenfél erős és hatalmas, az Egyesült Államok a világ legjelentékenyebb ipari ha­talma, s katonai képességei sem lebecsülendők. A viet­nami népet mégsem képes legyőzni, s minél inkább fokozza agresszióját, annál nagyobbak elszenvedett ve­reségei. Tavaly az év ele­jén még csak 23 ezer ame­rikai állomásozott Del-Viet- namban. Ma már csaknem 300 ezer behatoló tipor vi­etnami földön, illetve vo­nul fel hadihajóival a part­menti vizeken. Minden egyes amerikai dollárból a fegyverkezésre szánt 48 cent mellett még külön 9 cen­tet költenek a vietnami há­borúra. Mindezek az erőfe­szítések mégsem vezethet­nek eredményre, mert az amerikaiak szembetalálták magukat a sajátos partizán hadviselést alkalmazó ellen­féllel: az egész néppel. A növekvő veszteségekért, a felmorzsolt őrhelyekért, a felgyújtott repülőterekért, a tulajdonképpeni tehetet­lenségükért mind barbárabb eszközökkel próbálnak visz- szavágni. A nagy amerikai légierődök válogatás nélkül bombáznak erdőt, rizsföldet, falvakat. Gyakran alkal- mazzaK a , ,lombtalanítást’. a növényeket akarják ve­gyianyagokkal elpusztítani, mert a rizsföldek az ellen­állókat táplálják, a sűrű er­dők a partizánokat rejtik. Eljutottak tehát azokhoz a formákhoz. amelyeket a második világháborúban a németek alkalmaztak, ami­kor elvakult dühükben a „felperzselt föld” politiká­ját hajtották végre. Sőt. bi­zonyos értelemben még to­vább is mentek. Mérges­gázokat még a nácik sem alkalmaztak a hadszíntere­ken. az amerikaiak viszont rendszeresen folytatnak ve­gyi hadviselést a lakosság ellen. Egyetlen példa: Ben Tre tartományban soktízez­ren betegedtek meg az ame­rikai permetektől és a ve­gyianyagok kisgyermekek és idős emberek százainak ha­lálát okozták. A déli vereségekért pró­bálnak északi revansot is venni. Ezért folyik a légi­háború a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság felett, szenvedést és fájdalmat okozva a lakosságnak. John­son arról beszélt, hogy az amerikai repülőgépek az „acélt és betont” támadják a VDK-ban. Az igazság ez­zel szemben, hogy 124 is­kolát, 40 nagy egészségügyi intézményt, katolikus temp­lomokat és buddhista pago­dákat, aggok házát és he­tipiacot, textil gyárakat és élelmiszerüzemeket, öntöző­műveket és bambuszkuny­hókat értek bombatalálatok. Az amerikai hadvezetés itt kísérletezte ki a kicsiny, 270 szilánkot tartalmazó ana­nászbombát, amely kizáró­lag az emberi életek el­len irányul. Nem kevés megpróbálta­tást jelent hát a mindenna­pi élet Vietnam északi és déli felében, hiszen ez el­választhatatlan az ameri­kai agresszióval való szem­beszegüléstől. Vietnami ba­rátaink azonban állják a próbát. Katonailag meghiú­sítják az amerikai terveket, politikailag mindinkább el­szigetelik a támadót, a dip­lomáciában pedig leleplez­ték csalárd békemanővereit. Ebben a harcban számíthat­nak minden becsületes em­berre, ezek a napok a viet­nami szolidaritási hét je­gyében zajlanak világszer­te. Milliók és milliók köve­telik az agresszió beszünte­tését, a genfi egyezmények maradéktalan végrehajtását, az igazságos békét, a VDK ismert négy és a DNFF öt pontja alapján. Vietnam messze fekszik tőlünk, kilométerek ezrei választják el országainkat. Más az éghajlat, mások a szokások, óránkat hat órá­val kell arrébb igazítani Budapest és Hanoi között. De népeinket ugyanazok a ■ gondolatok vezérlik, egya­ránt a szocializmus és az igazi béke dijaiért munkál­kodnak. Ezért érezzük ter­mészetesnek, hogy a ma­gunk eszközeihez mérten, együtt a többi szocialista • rszágokkal, minden segít­séget megadunk a vietnami nép küzdelméhez. És ha Vi­etnam messze is van tő­lünk. összeköt bennünket a leghosszabb és legerősebb níd, a nemzetközi szolidari­tás, az együvé tartozás íve. Réti Ervin Megkezdte munkáját a Béke­világtanács elnöksége Csütörtökön a Gellért Szál­lóban a Béke-világtanács el­nökségének ülésével megkez­dődött a béke-világ-mozgalom vezérkarának budapesti ta­nácskozás-sorozata. Részt vet­tek az ülésen: Isabelle Blume, a Béke-világtanács ügyvezető elnöke, továbbá Alberto T. Casella. Romesh Chandra, Di­wan Chaman Lall, James G. Endicott, Enrique Lister, Wil­liam E. Gollan, az elnökség tagjai. Ott volt több távollevő elnökségi tag személyes kép­viselője. Ezenkívül számos meghívott vendég is helyet foglalt a tárgyaló asztalnál. A magyar békemozgalom képvi­seletében dr. Sík Endre és Darvas István vett részt az ülésen. Dr. Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke a béke ma­gyar munkásai, egész népünk nevében köszöntötte a testüle­tet, majd Isabelle Blume nyi­totta meg a tanácskozást. Ez­után Romesh Chandra az In­diai Béketanács elnöke, az el­ső napirendi pont előadója ter­jesztette elő a Béke-világta­nács szervezeti kérdéseivel foglalkozó referátumát, majd vita következett. A Béke-világtanács elnöksé­gének csütörtöki ülésén a nemzeti békemozgalmak veze­tőinek pénteken kezdődő érte­kezletét készítették elő. A je­lenlegi nemzetközi helyzet, a világban lezajlott változások tükrében sokoldalúan elemez­ték a Béke-világtanács és a béke-világ-mozgalom felada­tait és lehetőségeit. Pénteken és szombaton meg­hallgatják a legkülönbözőbb mozgalmak képviselőinek vé­leményét, majd vasárnap és hétfőn újra az elnökség fóru­mán folytatják a tanácskozást. KOZMOSZ 112. MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban csütör­tökön felbocsátották a Koz­mosz 112. mesterséges hol­dat A szputnyik fedélzetén tu­dományos berendezést he­lyeztek el, amely a TASZSZ által 1962. március 16-án is­mertetett programnak meg­felelően folytatja a kozmikus térség kutatását. A tudományos berendezé­sen kívül a szputnyikon el­helyeztek egy rádió-adót, amely 19 994 mhcz frekvencián működik, egy rádiórendszert a pályaelemek pontos mé­résére, valamint egy rádió­távmérő rendszert, amely adatokat sugároz a Földre a készülékek és a tudományos berendezés munkájáról. A szputnyikon elhelyezett be­rendezés normálisan műkö­dik. A beérkező adatokat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Országos esemény színhelye volt tegnap a megyei tanács nagyterme, ahol a Nógrád me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, valamint a börzsö­nyi, cserháti, gödöllői és a mátrai erdőgazdaság együtte­sen tartott országos fásítási ankétot. Az ankéton, amelynek keretében megnyitották az idei fásítási hónapot is, Han- kó János, a megyei tanács-vb elnöke köszöntötte a párt, és a tömegszervezetek jelenlevő képviselőit, valamint dr. Sáli Emilt, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes veze­tőjét és Fekete Gyulát, az Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság fásítási osztályvezetőjét. A bevezető előadást Fekete Gyula tartotta. „Az erdők és fásítások szerepe a talajvéde­lemben’’ címmel. — A termőtalaj az emberi­A tervezett 71 helyett már a 7. fordulatban visszatért a Földre a Gemini 8. amerikai űrhajó. Az űrutazás során sú­lyos problémák merültek fel, s az űrhajó átmenetileg kor­mány ozhatatlanná vált. Az űrhajó kényszermegol­dásként a Csendes-óceánra, Japán déli partjaitól mintegy ezer kilométerre délre szállt le. A Gemini 8. csaknem pon­tosan a megadott körzetben szállt le és egy perccel később felfedezte egy C 54-es típusú repülőgép, az egyetlen, amely ebben az időpontban már a le­szállás körzetében tartózko­dott. Neil Armstrong és David Scott szerencsésen túlélte az űrhajózás történetének első kényszerleszállását. A Leonard F. Mason rombo­ló fedélzetére vette az asztro­ség egyik legdrágább kincse — mondotta — szinte létének alapja. Kialakulásához évtize­dekre, évszázadokra volt szük­ség. A legrövidebb idő elegen­dő ahhoz, hogy lepusz­tuljon, veszendőbe men­jen. Az eróziónak ha­zánkban évenként mintegy 50 millió köbméter ter­mőtalaj esik áldozatul, ennyit mos le a csapadék­víz. Ez a talajpusztulás évi 8—10 millió mázsa búzaveszteségnek felel meg. — Ha Nógrád megyei vi­szonylatban vizsgáljuk a kér­dést, megállapíthatjuk, hogy a 25 százaléknál nagyobb lejté­sű területek a megyében el­érik a 18 ezer hektárt és mint­egy 25 ezer hektár a 17—25 százalékos lejtőkategóriába tartozó terület. A helyismerettel rendel­kező szakemberek véle­ménye szerint számotte­vő 17—25 százalék kö­zötti lejtésű, olyan terü­let van Nógrád megyében, amely sem szántóként, sem legelőként, vagy gyümölcsösként nem hasz­nosítható, ezeket tehát be kell erdősíte­ni. A Lókos vízgyűjtő meden­céjében a komplex talajvéde­lem során mintegy 650 hek­tárnyi terület kerül erdősítés­re. A Felsőtarpa talajvédelmi iránytervében 500 hektárnyi erdőtelepítés érinti Nógrád megyét. Összességében 35 ezer hektár az a terület, ahol talaj­védelmi fásítást kell végrehaj­tani. Ezek után több tsz példájá­val bizonyította Fekete Gyula, hogy a talajvédelmi fásítások jól haladnak megyénkben is. Érsekvadkerten 16, Sám- sonházán 20, Mátramjnd- szenten 39, Szurdokpüspö­kiben 40 hektáron végzett talajvédelmi fásítást a termelőszövetkezet és a vadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz-ben to­vábbi 120 hektár fásítását ter­vezik. Telepítik Salgótarján körül a zöldövezetet is, a strand mellett 20 hektáron fá­sítottak, a baglyasaljai völgy­ben pedig megtörtént a patkás előkészítés a telepítésre kerülő fenyőcsemetéknek. Az előadó hangsúlyozta to­vábbá, hogy a faimportunk meghaladja az évi 1 milliárd forintot, ezért igen nagyjelen­tőségű a gyorsan növő fafa­jok. a nyárfélék telepítése. Az őrhalmi Hazafias Nép­front Tsz 40 hektáron ül­tetett nyárfát, de jelen­tős nyártelcpítéseket vé­nautákat. Ez három órával a leszállás után történt. A Gemini 8. kísérlet felada­ta az volt, hogy Armstrong az űrhajót összekapcsolja a ko­rábban fellőtt Atlas Agena ra­kéta körpályán keringő részé­vel, tartós együttes repülést hajtson végre, majd Scott hagyja el az űrhajót, több mint két órán át sza­badon lebegjen a világ­űrben, s közben különbö­ző bonyolult feladatokat hajtson végre. Az űrséta után az űrhajót el kellett volna távolítani az Agena rakétától, s a későbbi­ek során, az űrutazás harma­dik napján visszahozni a Földre. Bár a kísérletek rajtját ki­sebb zavarok miatt 24 órával elhalasztották, szerdán mind (Folytatás a 2. oldalon.) geztek a kishartyáni pa­tak, a Dobroda-patak és Derednél a Tárná patak vízgyűjtője mentén is. Ezt követően dr. Sáli Emil, vázolta a fásítás sokoldalú hasznát és jelentőségét. Kö­szönetét fejezte ki Nógrád megye párt és tanácsi veze­tőinek a fásítások támogatá­sáért s kérte, hogy tekintsék a jövőben is szívügyüknek ezt a fontos munkát. Ezt követően a főigazgatóság ne­vében megnyitotta az idei fásítási hónapot, majd jutal­makat adott át az erdősí­tésben és a fásításban ki­váló eredményt elért dolgo­zóknak. Jutalmat kaptak: Cseh Adolf, a Megyei Pártbizottság munkatársa, a Cserháti Erdő- gazdaság területén: a ceredi Búzavirág Tsz, az érsekvad­kerti MCSB Tsz, Czene Bar­na csoportvezető, Kollár Jó­zsef megyei erdészeti és va­dászati előadó, Kozma Mi­hály fásítási előadó, Erdész Sándor és Békési László mű­szaki vezetők, Járja Mihály és Cserháti Pál nyugdíjasok, az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz. a dejtári József Attila Tsz. a balassagyarmati Pa­lócföld Tsz, a pilinyi Búza­kalász Tsz, a Somoskőújfalui Salgó-Hegyvidék Tsz. A Mátrai Erdőgazdaság terüle­tén: Köllő Ferenc csoportve­zető, Hegedűs Pál erdészet­vezető, Tokaji Károly fásítá­si előadó. Bódi János és Reisz János kerületvezető er­dészek, Nagy Istvánná, Ka­tona Bamabósné és Tolnái Istvánná fásítási munkások, valamint a mátramindszenti Mátragyöngye Tsz. A Börzsö­nyi Erdőgazdaság területén: Tornán István tsz elnök, Pohl Béla csoportvezető és Heincz János fásítási előadó. A Gödöllői Erdőgazdaság te­rületén Kotlár Károly cso­portvezető. Desits Bálint fá­sítási előadó. Palicza József erdészetvezető. Sándor Lász­ló tsz-elnök és a káliói Üj Élet Tsz. Ezt követően került sor a vitára, amelyben Berta Ist­ván dejtári, Tórák Sándor karancsla pu j tői tsz-elnök, Nándori Pál Somoskőújfalui agronómus, Bórák János pi- linyi tsz-elnök és Laczkó András az órsekvadkerti tsz erdősítési megbízottja a fásí­tások jelentőségét hangsú­lyozta. Fekete Gyula vála­szai után Hankó János, az országos fásítási ankétot be­zárta. Ezt követően a salgótarjáni Acélárugyár művészeti cso­portja műsorral szórakoztatta az ankét résztvevőit. MÓZES A veszprémi Petőfi Színház bemutatta és nagy sikerrel játssza Madách Imre: Az ember tragédiája mellett legjelen­tősebb drámai alkotását, a Mózest. A darab címszerepét Bicskey Károly formálja. Cippora, a felesége szerepében Győry Franciska nyújt szép alakítást (Képriport a 4. oldalon) Koppány György felvételei napirenden fiz erózió elleni küzdelem Salgótarjánban nyitották meg az országos fásítási hónapot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents