Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

1966. március 2. szerda. NŐGHÍO s Gondossuli, ápoljuk a legelőket Tervek, tennivalók a szécsényi járásban A szécsényi járásban leg­nagyobb a szarvasmarha te­nyésztés tradíciója. A múlt­ban is innen kerültek kt a legszebb jószágok, s így van ez napjainkban is. A szarvas- marha tenyésztésre kiválóan alkalmasak az Ipoly mentén elterülő legelők, rétek, de nem sokkal maradnak el le­hetőségek tekintetében a he­gyek között húzódó mélyebb fekvésű összefüggő, vagy ta­golt területek sem. A rét- és legelőgazdálko­dással azonban nincs minden rendben a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben. Ez a fontos tevékenység évtizedek óta egyhelyben topog. A leg­egyszerűbb tennivalókat is csak vontatottan hajtják vég­re. Korszerű legelőgazdálko­dási módszerekről pedig egye­lőre beszélni sem lehet. A jelenlegi helyzetet leg­jobban tükrözik a termésátla­gok. A rétek járási átlagter­mése 13,8 mázsa, a legelőké pedig lényegesen rosszabb: 5,2 mázsa. Nem is lehet jobb ered­ményeket várni. Évek óta nincs ugyanis rendszeres is­tállótrágyázás. A termelőszö­vetkezetek még a fektetéses trágyázás csekély lehetőségeit sem használják ki. Valamivel kedvezőbb a műtrágyázás, de még a kezdeti követelmények­nél sem tartanak ezzel. Ta­valy például csupán 430 hold rétet és legelőt műtrágyáz­tak a több ezer holdnyi terü­letből. Kivéve természetesen a mlntalegelőket, amelyeket állami segítséggel és kötelező jelleggel javítanak. A felhasz­nált műtrágya holdanként csupán 69 kilogramm. Ezzel szemben az alapmennyiség egy-másfél mázsa. Az Ipoly-menti réteken és legelőkön kedvezően érvénye­sült a nagyobb adag műtrá­gya, azonban a folyó áradá­sa tönkretette a termést. Hosszú évek óta sok gondot okoz a folyó. A gyakori ára­dások több helyen kedvezőt­lenül változtatták meg a fű­állományt. Mind kevesebb a szarvasmarha által kedvelt édes fűféle, különösen a pil­langósok ritkulnak. A vizesedés azonban az Ipoly tói távolabb eső területe­ken is fenyegeti a réteket és legelőiket. Sokfelé magas a talajvíz állása, ami sürgeti árkolások alkalmazását, a talajok javítását. A nyílt-ár­kos vízrendezés sürgős meg­valósítását követeli, hogy a járás összes rét- és legelő területéből 1000 hold állan­dóan vizenyős, használhatat­lan. Ennek a túlnyomó része Litke és Ipolytamóc körzeté­ben található. Tavaly öt ter­melőszövetkezetben csaknem harmincezer köbméternyi ár- kolást végeztek el. Ez a mennyiség azonban a szük­ségletnek csak elenyésző ré­sze. A járás rét- és leg elő terüle­teinek nagy része hegyoldala­kon terül el. Különösen jel­lemző ez Hollókőn, Nógrád- sipeken, Nagylócon, Nógrád- megyeren és Ságúj falun. Ezek a legelők is szegények jóminőségű édesfűvekben, pillangósok meg egyáltalán nem találhatók rajtuk. Egyes helyeken már az újabb le­gelő-telepítés is lehetetlen, mivel a feltalaj lemosódott, csak az anyakőzet látszik. Az ilyen területek megmentésé­re egyetlen lehetőség maradt: az erdősítés. Még 1963-ban a rét- és legelőkataszter ké­szítése alkalmával 1050 hold területet javasoltunk erdősí­tésre. A rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítését akadályozza az is, hogy évek óta elhanya­golják a termelőszövetkeze­tek e területek szakszerű tisz­títását, ápolását. Nagyobb si­kerrel lehetne ezt végezni, ha a közös gazdaságok job­ban törődnének a fűbér be­szedésével. Mindazokat be kellene vonni a rét- és legelő­területek gondozásába, akik tartanak szarvasmarhát. Ezek a megállapítások kész­tessenek mindenkit arra, hogy reálisan mérjék fel a tennivalókat a rétek és le­gelők fűhozamának növelése érdekében. Az Ipoly szabá­lyozásán kívül minden terme­lőszövetkezetben lehetőség van a víztelenítésre, a szer­ves- és műtrágyázásra, a szakszerű gondozásra. Az idén tovább növekszik a mintái egelők területe a szé­csényi járásban, de emellett szükséges, hogy a közös gaz­daságok saját erőből is meg­tegyék a lehető legtöbbet. Csak így képzelhető el, hogy az állattenyésztés legtermé­szetesebb és legegészségesebb módja legyen a rét- és le­gelőgazdálkodás; következés­képpen az eddiginél sokkal hatékonyabban járuljon hoz­zá az állati termékhozamok növeléséhez. Nagy Imre járási főagronómus, Szécsény HAJDÚSZOBOSZLÓ Negyvenkét esztendővel ezelőtt, l»24-ben mart belé az első fúró, olaj után kutatva Hajdűszoboszlő földjébe. Olajat ugyan nem találtak, de feltárták az évmilliók óta az Alföld mélyén szunnyadó ásványi sókban, gyógyító erőben kimeríthetetlenül gazdag, hatalmas víztartalékot. Az elmült négy évtized alatt több millió gyógyulni, üdülni, pihenni vágyó kereste fel a hatalmas víztartalékra települt gyógyfürdő kombinátot. Mit talál ma Szoboszlón — a reumások mekkájában — a gyó­gyulni vágyó vendég? Harmincnégy holdon fekvő, a folyton bő­vülő, terjeszkedő, korszerűen felszerelt fürdőtelepet, fedett gyógy­fürdővel, szabadtéri medencékkel, hullámfürdővel, súlyfürdővel, vibrációs függesztő fürdővel, iszappakolőval, orvosi rendelővel, étkezési és szórakozási lehetőségekkel. A gyógyfürdő elsősorban a reumások, mozgásszervi betegségekben, női bajokban, ideg­gyulladásokban, orr- és garathurutban, gyomorbántalmakban szenvedők megkönnyítő, gyógyító zarándokhelye. A gyógyfürdő mellett a város Is megújult, megszépült. Üj camplnggel, bérelhető víkendházakkal, közel 2000 férőhelyes flzetövendég-szolgálattal, gazdag kulturális programmal gondoskodik vendégeiről. AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL kirendeltsége (MÄVAUT- ALLOMAS) egyéni, vállalati és szakszervezeti üdültetéseknek lebo­nyolítását egyaránt vállalja. Kérésére ingyenes tájékoztató füzetet küld. Vásárlóink figyelmébe! Március 2-án megnyitjuk új kenyér és tejboltunkat az OTP mellett (Rákóczi u.) Kérjük tehát a Pécs- kő utcai lakótelep vásárlóit keressék fel boltunkat és itt vásároljanak. Minden vásárlót szeretettel várunk. Élelmiszer Kiskereskedelmi Váll. Igazgatósága Asztalitenisz A salgótarjáni Járás spartakiád döntője MHS tanácskozás Pásztón A salgótarjáni járás aszta­liteniszezőinek spartakiád- döntőjét Salgótarjánban a Közgazdasági Technikum tornatermében rendezték meg. A versenyen az öt kör­zeti győztes idült. A férfiak küzdelmében somoskőújfalusi siker született. A somos! sportolók mind a három számban első helyen végez­tek. Feltűnően kevés induló volt a női számokban. Itt a csapatversenyt az első ízben induló salgóbányai lányok nyerték. Eredmények: A női csapat­versenyben 1. Salgóbánya, 2. St. Erőmű . A női egyéni versenyt Simon Mária (St. Erőmű) nyerte Schid Mária (Salgóbánya) és Retnik Zsu­zsa (Salgóbánya) előtt. A megyei I osztályú labda­rúgó bajnokságban szereplő Karancslapujtői Bányász együttese kétkapus mérkőzé­sekkel készül a bajnokság rajtjára. Az együttes első mérkőzé­sén 3:3 arányú döntetlent ért el a szomszédos Karancsaljá- val szemben. Ezt követően A férfiak küzdelmében a legnagyobb izgalom a csa­patversenyt kísérte. Az első helyért Somoskőújfalu és Kishartyán asztaliteniszezői vívtak nagy csatát. A győze­lem a somosiaknak sikerült. Ha hajszállal is, de sikerült 5:4-re nyerniük és ezzel ők lettek az elsők. A harmadik helyen Nagybátony asztalite­niszezői végeztek. A férfi egyéni versenyt: Molnár Pál (Somoskőújfalu) nyerte, An­tal György (Kishartyán) és Mester Ferenc (Kishartyán) előtt. A páros mérkőzéseken is somosi siker született. A győzelmet a Balázs, Molnár páros szerezte meg a nagy* bátonyi Tarján!, Szarvas pár és a Gasnarkovics. Balázs etesi pár előtt 2:l-re legyőzték az NB III-as Mizserfai Bányász, majd .3:3 arányú döntetlent értek el az St. ZIM együttesével szem­ben. Vasárnap a Karancsla- pujtő csapata nem kis megle­petésre otthonában 3:1 arány­ban vereséget szenvedett a Karancsaljai Bányász labda­rúgóitól. A pásztói járás MHS El­nöksége tanácskozást hívott össze. A megbeszélésen az el­múlt évben végzett munká­ról esett szó. A beszámoló­ban elemezték a különböző honvédelmi jellegű kiképzések eredményességét. Az első fon­tos megállapítás az volt, hogy az MHS vezetőszervek tevé­kenysége, munkastílusa ösz- szességében minden szinten javult a járásban- Jó a kap­csolat a különböző tömeg­szervezetekkel és társadalmi szervezetekkel. A szövetség az elmúlt évben jó munkát végzett. Lövészetben például közel 450 bevonuló fiatal ré­szesült kiképzésben. Egyre népszerűbb a járásban az összetett honvédelmi verseny, amelyen közel 1500 fő indult. Eredményesen szerepeltek a pásztói járási csapatok az ösz- szetett honvédelmi verseny megyei döntőjében is. Az el­múlt évben első ízben meg­rendezték a járás területén a motoros összetett honvédelmi versenyt Ebben a verseny­számban szép sikert könyvel­het el a járás. Király Sándor, a pásztói községi alapszerve­zet versenyzője a 250 köbcen­timéteres kategóriában orszá­gos bajnokságot nyert. A honvédelmi sportok mellett jelentős előrelépés tapasztal­ható a polgári védelmi okta­tásban. Az elmúlt oktatási év­ben az előirányzottak 93 szá­zaléka részesült polgári vé­delmi kiképzésben. Tenni­való azért akad- A tartalékos tiszti tagozatok működtetése, a tartalékos tisztek honvédel­mi képzése még nem a leg­jobban megy. Ezen kívánnak segíteni ebben az évben. Az aktívaülést egészséges vitaszellem jellemezte. A hozzászólásokból segítőkész­ség és felelősségérzet csen­dült ki. Jellemző az aktivi­tásra, hogy többen idő hiá­nyában már nem tudták el­mondani véleményüket Készül a bajnokságra Karancslapujtő Javíthat a Ferencváros Változtat az Inter — Horváth és Sziics nem játszhat Ma a Népstadionban játsz- szák az FTC—Internazionale Európa Kupa visszavágó mér­kőzést. A milánói csapat már hétfőn megérkezett Bu­dapestre. Az olasz játékosok Herrara edző vezetésével jó hangulatban készülnek a visszavágóra. Vesztenivalójuk nincs, hiszen szinte behozha­tatlan előnnyel 4:0 arányban vezetnek. Herrara edző több változást tervez az együttes­ben. Az összeállítást közvet­lenül a mérkőzés előtt közli. A Ferencváros játékosai szor­galmasan készültek a visszavá­góra. Szeretnének javítani a mai talákozón. Kellemetlen, hogy a Milánóban kiállított Horváth nem játszhat. Helyére Páncsics és Dalnoki közül vá­laszt Tátrai edző. Nem játsz­hat Szűcs sem, s helyét min­den valószínűség szerint Orosz foglalja el. Vasárnap a járási spartakiádon a karancslapujtőlcknek sikerült ugyan győzniük a Co­red ellen, de a bajnokságot nem tudlak megnyerni. Képünkön a ceredi Cene Béla és Simon Lajos a karancslapujtői Cseh Ferenccel, illetve Serfőző Istvánnal mérkőzik (Koppány György felvétele) OROSZ MIHÁLY: A PL A TERÓ MŰVELET (12.) A terepen tartott harcásza­ti kiképzés nemhogy elterel­te volna a katonák gondola­tait a gyilkosságról, hanem rnéginkább megmozgatta a fantáziájukat. Amint a kime­rítő futkározás, hűszás-má- ’szás után pihenőre gyülekez­tek és tüzet raktak az erdő­szélen, azonnal szóbakerült a rendkívüli esemény. — Hát nem érdekes? — kér­dezte valaki. — Az emberen ütnek egy lyukat, és kifo­lyik belőle az üzemanyag. — Hogy milyen ügyes az ember! — jegyezte meg Joós honvéd, miközben négyélű szuronyát babrálta — Ezt Jól megszerkesztették. Nem­csak arról van szó, hogy meg kell ölni valakit, hanem, hogy nagyon meg kell ölni! Tel­jesen! Hadd folyjon beléig a nafta négy csatornán! — Mind egy fene az, he már megölnek valakit, hogy kicsit, vagy nagyon ölik meg. — szólt közbe nyögve az egyik katona, miközben két közelálló fa között igyekezett darabokra törni egy vastag, nedves ágat. A pihenő lejért, és a had­nagy sorakoztatta az alegy­séget, majd a közelharc for­télyainak oktatásába kezdett. A katonák gyorsan megértet­ték a fogásokat, és ügyesen alkalmazták. Különösen az alacsonyabb termetűek vol­tak elragadtatva önmaguktól, hogy milyen könnyűszerrel képesek elbánni a góliátok- kal. Jókorára nőtt bennük az önbizalom. A hadnagy elégedetten szemlélte erőtől és ügyes­ségtől duzzadó embereit, amint könnyedén dobálták egymást a levegőben, hogy aztán pillanatok alatt harc- képtelenné tegyék a földre huppanót. — Hogyan kell megfojtani a földön fekvő ellenséget? —■ hangzott a hadnagy kérdése. Öten is jelentkeztek. — Pecker honvéd! Lépjen ki! A megszólított kilépett a sorból és szabatosan jelentett. — Ráugrok a fekvő ellen­ség hátára és térdepelve rá­ülök a derekára. Ezután meg­ragadom a haját és hátrarán­tom a fejét. A másik kezem alkarját a szabaddá vált tor­ka alá dugom, hirtelen elen­gedem a haját és megfogom annak a kezemnek a csuk­lóját, mellyel a torira alá nyúltam. Az alkarommal szo­rítást gyakorolok a gégéjé­re, amíg el nem erhyedt. Je­lentem, befejeztem. — Illetve befejezte a de­likvens — mosolyodott el a hadnagy. Ákos következett. Arra kellett válaszolnia, hogy ho­vá kell döfni a háttal álló el­lenségnek. Habozás nélkül je­lentette: — Lapjára fektetett tőrrel, a bal lapocka alá, a bordák közé. Egy pillanatra mindenki meghökkent, legklváltképp a felelő. Valamennyien ugyan­arra gondoltak. A hadnagy szeme összeszű­kült. és félreérthetetlenül kérdezte: ■— Honnan vette, hogy lap­jára fordított tőrrel? Erről nem volt szó a foglalkozáson. Ákos elpirult, maid hirte­len elsápadt. Dadogva jelen­tette: — ... Valószínűleg azért hogy a tőr élét ne fogják fel a bordacsontok. Egyébként... — Jobbra-balra pislogott — ha a Lábast megkérdeznénk, ő valószínűleg precízebb vá­laszt adna. — Valószínűleg... — hagy­ta jóvá meggyőződés nélkül a hadnagy, gondolatai azon­ban másfelé kalandoztak. — Na jó, — mondta. — Nekem mennem kell... Értekezletre várnak. A szolgálatvezető elv­társ folytatja a foglalkozást! A katonák vezényszó nél­kül is vigyázzba merevedtek. Az őrmester a távozó tiszt után futott, — Miről beszéljek nekik, hadnagy elvtárs? — kérdez­te. — Mit bánom én! — csat­tant fel ingerülten Sárkány. Semmi kedve nem volt a magyarázkodáshoz. — Maga végzett tanfolyamot... Be­széljen az elsősegély nyújtás­ról. A szolgálatvezető megnyu­godva ballagott vissza a ka­tonákhoz. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents