Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Vitás proletárjai, egyesüljetek! AZ MS7.M P N ÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 39. SZÁM. ARA: 30 FILLÉR 1966. FEBRUAR 16. SZERDA Tovább (art a belga kormányválság (2. oldal) Amerikából jöttem ... Város az Ipoly partján Több millió forint a lakótelepek felújítására (3 oldal) (4. oldal) (6. oldal) Jelentés az 1965. évi népgazdasági terv megyei teljesítéséről Megyénk 1965. évi gazdasá­gi fejlődését részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar Megyénk szocialista ipará­nak teljes termelése 1965. év­ben 1,8 százalékkal alacso­nyabb volt, mint egy évvel korábban. A Szénbányászati Tröszt termelése az előző évi­nek csak 91,3 százaléka volt és így lényegében a csök­kenést teljes egészében a tröszt lemaradása okozta. Enélkül az ipari termelés 5,6 százalékkal magasabb, mint 1964-ben. A termelési érték emelkedésével szemben a vál­lalatok létszáma csak 1,4 szá­zalékkal nőtt, ami azt je­lenti, hogy a vállalatok ter­melékenysége átlag 1,4 szá­zalékkal magasabb, mint az előző évben és a termelés- növekedést háromnegyed rész­ben a termelékenység növe­lésével érték el a vállalatok. Az elért eredményhez nagy­mértékben hozzájárult az hogy öt nagyvállalat (köztük a Salgótarjáni Acélárugyár) a termelés növekedést 100 százalékosan a termelékenység emelésével fedezte. A minisztériumi iparválla­latok egy foglalkoztatottra jutó termelése a Szénbányá­szati Tröszt és a Dunántúli Ásványbánya kivételével ma­gasabb volt mint 1964. év­ben. Termelékenységi tervét három minisztériumi és két tanácsi iparvállalat nem tel­jesítette. A termelés ütemessége vi­szonylag kedvezőbb mint 1964-ben, de kifogásolható, hogy a termelés átlag 26,1 százaléka esik a negyedik ne­gyedévre, ami egyes vállala­tok év végi hajrá-munkájára utal. hónapban. A lakások mintegy 80 százaléka a megye szék­helyén épült fel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek üzembe helye­zett építési beruházásainak összege mintegy 33 millió fo­rint volt, melyből 23 millió forint értékűt házi kivitele­zésben végeztek el. A mező- gazdaság gépesítése érdeké­ben többek között 123 trak­tort, 24 arató-cséplőgépet, 51 silókombájnt stb. szereztek be beruházási keretből. A be­szerzett gépek döntő többsé­ge a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gépállományát gyarapította. Az építőipari vállalatok 1965. évi teljes saját terme­lése 12,3 százalékkal alacso­nyabb mint egy évvel ko­rábban és az éves terv tel­jesítés is csak 86.4 százalé­kos. A tervtől való lemara­dás — különösen az Állami Építőipari Vállalatnál jelen­tős (több mint 32 millió fo­rint.) A lemaradást döntően a termelékenység romlása okoz­ta, mivel az egy foglalkoz­tatottra jutó teljes termelés a szövetkezeti építőipar ki­vételével mind a tervhez, mind az előző évhez viszo­nyítva nagymértékben visz- szaesett. A termelékenységi tervtől való lemaradás az Ál­lami Építőipari Vállalatnál 13,7, a Tanácsi Építőipari Vállalat­nál 8,9 százalék. Az Állami Építőipari Vállalatnál az igen kedvezőtlen eredményhez — hízóba mint az előző évben. Ennek megfelelően az értéke­sítés 10,7, illetve 18,0 száza­lékkal nőtt. Az egy tehén évi átlagos tejhozama mind az állami gazdaságoknál, mind a termelőszövetkezeteknél csökkent és ez utóbbiaknál az évi átlagos 2000 litert sem éri el. Kereskedelem Megyénk kiskereskedelmi áruforgalmában az előző év­hez viszonyítva csökkent az élelmiszerforgalom és nőtt a ruházati forgalom részaránya, a vegyes iparcikkeké pedig változatlan maradt. Abszolút mértékben mind a három árufőcsoport forgalma nőtt, de a készletrendezések foly­tán a ruházati áruforgalom­nak az előző évhez viszo­nyított növekedése lényegesen meghaladta a vegyes iparcik­kekét és ez arányeltolódást okozott. I\épmozgalom — egészségügy 1965. évben megyénkben közel 1700 házasságot kötöt­tek 6,2 százalékkal keveseb­bet mint előző évben. Az élveszületések száma 2972 (az 1964. évinél 2,5 százalékkal kevesebb), a halálozások sza­ma 2244 (9,1 százalékkal több mint az előző évben.) Az év végén az orvosok száma 308 fő és így 10 ezer lakosra 13 orvos jutott a me­gyében. Az egy körzeti or­vosra jutó lakosok száma 3147 fő, az előző évhez viszonyít­va 2,7 százalékkal csökkent. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága Biztató jövő - nagy tehetőségek Zárszámadó közgyűlés a 6000 holdas palotást tsz-ben A palotási, a héhalmi, a kisbágyoni és a szarvasgedei termelőszövetkezetek egy esz­tendeje egyesültek több mint hatezer holdas mezőgazdasá­gi nagyüzemmé. A termelő- szövetkezetben az egyesülés után tegnap először ültek ö>z- sze zárszámadó közgyűlésre a négy üzemegység küldöt­tei. A tanácskozáson megje­lent és felszólalt Brutyó Já­nos, a Politikai Bizottság tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke. Ott volt Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, László István, a járási pártbizottság első titkára is. Mint ahogy azt Juhász Ist­ván, a termelőszövetkezet el­nöke beszámolójában elmon­dotta, a szövetkezetek össze­fogása óriási lehetőségeket nyitott meg a több mint 900 termelőszövetkezeti tag előtt. A 33 erőgép, amely jelenleg a szövetkezet tulajdonát ké­pezi, általában időben és jó minőségben végezte el a so- ronkövetkező munkákat. A víztároló, amelynek építését tavaly kezdték meg és 1967-ben fejezik be a munkákat, többezer hold öntözését teszi le­hetővé. Akkor pedig lényegesen nö­vekednek a termésátlagok, melyek tavaly sem voltak rosszak. A növénytermesztés több mint 10 millió forint bevé­telt hozott a közös gazdaság­nak. Különösen búzából, cu­korrépából és borsóból volt számottevő az ered­mény. A búza holdankénti átlagter­mése meghaladta a 17 má­zsát. Cukorrépából 224 má­zsát takarítottak le egy hold­ról. Ahogy Illés Gyula, a termelőszövetkezet főagronó- musa elmondotta, a termelő- szövetkezet tavaly lett iga­zán nagyüzem. Több mint 150 vagon zöldborsót, 450 vagon gabonát, 830 vagon cukorré­pát takarítottak be. Hízott­sertésből ezret adtak a nép­gazdaságnak. Szarvasmarhá­ból 353-at hizlaltak és en­nek nagyrésze mintegy 90 százaléka exportra került. Ezenkívül értékesítettek 700 ezer liter tejet és félmillió tojást Jó hatással volt a kö­zös tevékenységre, a munkaverseny, amelybe 11 szocialista munkacsapat nevezett be. A versenybizottság értékelése szerint Farkas Lajosné és Markolt Andrásné csapata osztozott az első és a máso­dik helyen. Mindkét munka­csapat 500—-500 forint juta­lomban részesült. A harma­dik, Molnár Ferenc trakto­ros munkacsapata lett A tagok szorgalmas mun­kája révén egy év alatt fel nem osztható szövetkezeti alap több mint hárommillió forinttal nőtt. Az egy holdra jutó tiszta vagyon meghalad­ja a 4300 forintot Palotáson egy szántóegy­ségre jutó termelési ered­mény a korábbi 2091 forint helyett most 2719 forint. A szorgalmasan dolgozó ter­melőszövetkezeti tagok között is csaknem 14 millió forin­tot osztottak ki. Palotáson a hagyományos nádudvari módszer képezi már évek óta a jövedelem- elosztás alapját. így most 10 millió 600 ezer forintot fi­zettek ki a tagoknak munka­egységre. A munkaegység ér­téke 38.50, ezt még 9.50 fo­rint prémiummal „toldották” meg. Szép eredmény ez, hi­szen Szarvasgedén a 700 hol­das kis gazdaságban koráb­ban mindössze 22 forintot kaptak a tagok. Az egy tag­ra jutó átlagos jövedelem a tervezett 14193 forint helyett 16 661 forint. A szorgalmasan dolgozó tagok azonban ennél lényegesen többet kaptak. Sípos László állattenyésztő a közgyűlésen arról beszélt, hogy 853 munkaegységet tel­jesített tavaly. Ügy számolja, évi jövedelme meghaladja a 40 ezer forintot. A termelőszövetkezeti ta­gok a közgyűlésen szóvátették azokat a gondokat, viszálysá- gokat is, amelyek tavaly aka­dályozták az eredményesebb munkát. Varga Márta a gé­pek teljesítményének növe­léséről, megfelelő üzemanyag ellátásáról, Kovács Lajos pe­dig a termelőszövetkezeti ta­gok szakmai képzettségének emeléséről beszélt. Ambrus István és Hoffman Józsefné a társadalombiztosítást és a nyugellátást tette szóvá. Brutyó János, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT el­nöke hozzászólásában a Köz­ponti Bizottság üdvözletét és köszönetét tolmácsolta a szö­vetkezeti tagoknak. Mint mondotta, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet tagsága évek óta eredményesen tevé­kenykedik a szövetkezet meg­erősítéséért, megszilárdításá­ért. Befejezésül a szövetkeze­ti tagokat foglalkoztató legfontosabb kérdésekre adott választ. Az elkövetkezendő napok­ban amolyan kis zárszám­adást tartanak a termelőszö­vetkezet másik három üzem­egységében. Héhalomban, Szarvasgedén és Kisbágyon- ban is megbeszélik a tagok­kal az elmúlt év gazdálko­dásának tapasztalatait. Beruházás —­építőipar Az elmúlt év folyamán az év végéig átadásra kijelölt hat értékhatár feletti beruhá­zásból a végleges üzembehe­lyezés csupán két létesítmény­nél történt meg. A kivitelező ígérete ellenére a módosított határidőre sem készült el a Nógrádmegyeri általános is­kola és 1966-ra húzódik át a KÖJÁL, valamint a műve­lődési ház átadása is. Több szakaszban részlegesen üzem­be helyezték a salgótarjáni távfűtést, jelenlegi teljesítése azonban az előirányzottnak még csak 80 százaléka. A rendelkezésre álló adatok alapján lemaradás mutatkozik a folyamatban levő egyéb ér­tékhatár feletti beruházásnál is, ami kétségessé teszi az 1966. évben átadásra kijelölt további kilenc létesítmény hitáridőre történő befejezését. 1964. helyett csupán 1965. év elején történt meg a Nyom­daüssem és Irodaház átadása is. Az év folyamán befeje­zett egyéb — nem kiemelt — beruházás közül az Álla­mi Építőipari Vállalat Iroda­háza, a Söripari Vállalat fej­tőüzeme és a Szécsényi Tör­pevízmű a legjelentősebbek. Beruházási hitelből az év folyamán 385 lakást adtak át a megye területén, egyhar- madát november, december a koncentráció romlásán kí­vül részben hozzájárult az is, hogy a tervezettnél, illetve az előző évinél is kevesebb 'ét­számmal rendelkeztek. Mezőgazdaság — felvásárlás Megyénkben 1965. őszén közel 50 ezer kataszteri hold területen vetettek kenyérga­bonát, ami 0,3 százalékkal kevesebb mint 1964-ben. Az összes búzavetésterületbő) a nagyhozamú bel- és külföldi búzafajták aránya az állami gazdaságoknál 85,3, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teknél 67,9 százalék. A biztonságos takarmány­alapok megteremtése érdeké­ben a párthatározat értelmé­ben a kukorica termésátlagát 17—18 mázsára kellett volna emelni, ezzel szemben me­gyénkben a termésátlag csak 12,5 q/kat. hold, 8,1 száza­lékkal kevesebb az előző évi­nél. Takarmányozási értékét csökkenti, hogy nedvességtar­talma túl magas. A lucerna termésmennyisége 1965-ben 26,7 százalékkal, a termésát­lag 40,3 százalékkal több az 1964. évinél. A megye szarvasmarhaál­lománya több mint 45 ezer, a sertésállomány 115 ezer da­rab, vagyis 1,8, illetve 10,3 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évben. A terme­lőszövetkezetek az év folya­mán 37,4 százalékkal több I szarvasmarhát és 8.6 száza­lékkal több sertést állítottak I A 'flIVi sulgotarjaiu gyaregysegeneK aiueg üzemében az esztendő első hónapjában több mint tízezer kályhát szerel­tek össze. A képen látható Fáklya nevű kályhából egy nap alatt 185—190 kerül le a szerelőszalagról (Koppány György felvétele) Vjjássületőben a Salgótarjáni Er őmű A Nógrád megyei villamos- energia igények gyors növe­kedése szükségessé tette az erőmű tízkilovoltos kapcsoló­berendezésének 1956 és 1960 közötti rekonstrukcióját. Az­óta a fogyasztók „étvágya" tovább nőtt, ráadásul az át­állás a távfűtésre csökkentet­te az erőmű teljesítőképessé­gét. Időszerűvé vált tehát egy újabb rekonstrukció, amely­nek során teljesen felújítók a harmincöt kilovoltos beren­dezést továbbá kiépítenek egy százhúsz kilovoltos táppontot, vagyis egy olyan „erőművet”, amely nem önmaga fejleszti, hanem hálózatból veszi az energiát, s továbbítja a fo­gyasztóhoz. A beruházásból eddig a har­mincöt kilovoltos berendezés valósult meg. Üzembe helyezé­séhez mindössze csekély meny- nyiségű munka hiányzik. En­nél sokkalta nagyobb jelentő­ségű feladat a százhúsz kilo­voltos táppont megépítése. A nógrádi iparmedence energia- ellátása 1964. év végére már olyan üzemviteli állapotba került, hogy a rendszer a megnövekedett igényeket ép­pen hogy csak ki tudta elégí­teni, tartalékok képzésére szinte képtelen volt. Ez a helyzet sietette a nagybátonyi és a salgótarjáni erőmű közti százhúszkilovoltos távvezeték megépítését, amely 1964. augusztus végétől — átmeneti megoldásként — a harmincöt kilovoltos feszültségen üzemel­tetve biztosítja a fogyasztók ellátását. Szerelik már az erőmű nagy feszültségszintjének — tehát a százhúsz, a harmincöt, a tíz és a négytized kilovoltos be­rendezések — közös vezénylő termét. Így a szokásos állo­mási létszámmal szemben ti­zenkét munkaerőt megtakarí­tanak. A harmincöt kilovoltos be­rendezés szerelését befejezték, jelenleg tízkilovoltos vezény­lőfülkék áthelyezését végzik, s április végére befejezik. A százhúsz kilovoltos rész sze­relésére 1967-ben kerül sor, s terv szerint szeptember 30- ra be is fejezik. Ez azt je­lenti, hogy a több mint fél­évszázadot megért Salgótarjá­ni Erőmű a mintegy negyvenöt milliós rekonstrukcióval tel­jesen megfiatalodik. A telje­sítő képesség emelkedése, a nagy fokú automatizálás nem­csak az eddig megnőtt, de a jövőben tovább gyarapodó igényeket is kielégíti, sőt, az üzemek, intézmények és a magánfogyasztók zavartalan ellátását maximálisan bizton- sáffossá teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents