Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

io NGGR ÄD 1966. február 13., vasárnap VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Dobroljubov Százharminc évvel ezelőtt született Nyikolaj Alekszand- rovics Dobroljubov, orosz for­radalmár, materialista gon­dolkodó, kritikus és publicis­ta. Az ő sorait idézzük. Olyan társadalomról álmodott. amelyben „az ember jelentő­ségét ... személyes erényei határozzák meg”, és amely­ben „az anyagi javakból.. ■ folytatása rejtvényünk függ. 8. vízszint. 1. függ. 1. számú soraiban. VÍZSZINTES: 13. 887—895 között a ma­gyarság mondhatta magát e területről valónak- 14. Tá­maszték, névelővel. 15. GOK. 16. SNL. 18. Toldi Miklós legendás jellemzője (ékezet fe­lesleg.) 20. Alkohol, tojás és cukor tartalmú jeges hűsítő ital. 21- Bölcs, nagy tudomá­nyé. 23. Nemzetség, népcso­port elnevezése volt, Skóciá­ban. 24. EJK. 25. Hadak. 27. Ruha tartozéka- 28. Zenei hang. 29. RZA. 30. Tesz. 32. Igevégződés. 33. Felfogja-e? (—’) 34. Folyó a Szovjetunió­ban- 35. Két darabra. 36. Da­loló hangocska. 37. A hon­foglaló hét vezér egyike. 39. Szélhárfa. 40. O.S. 41. •... Jo­hann Ladislaus, cseh zene­szerző és zongoraművész (1760 —1812). 42. Vissza: kötőszó. 44. Megdagad, meg-.. 45. U. a. mint vízszintes 39. sz. 47. AR. 48. Talppont. 49. Római számok. 51. Lement a torkán. 52. Azonos betűk. 53. Mosott ruhát szárítanak. 56. M.É. 57. É.Á.L- 59. Olajos mag, amelyet ré­gen a kenyértésztába tettek. 60- A.A.K. 61. Ülőbútor (—’)• 63. Péksütemény. 64. Elfo­gyasztaná. 65. Ablakra szerel­ve, beárnyékolja a szobát. 67. ZUC. 69- A.A.N. 70. „Ezzé” teszik azt, akit becsapnak. 72. „A” csapda. 75. Üjjáteremt. 76. I.H.K­FÜGGŐLEGES: 2. Végül. 3. Részükre. 4. Egymásutáni betűk az A.B-C ­ben. 5. Modell (—’). 6. Jön, röviden. 7. Keleti eredetű, át­tört kézimunka. 9. Felkiáltás- 10. NBE. 11. Város, Pennsyl­vaniában. 12. Bíró (—’). 17. Függ. 19- Foltozó. 21. Ital 22. Szeszesital. 25. Szundikál. 26. Rossz hangzás, az eufonia el­lentéte. 29. ... de Janeiro, Brazília fővárosa- 31. Főzelék készül belőle, ... káposzta. 38. Pusztít. 39. Mezőgazdasági szerszám. 43. Élénkszínű ro­var. 44- Kérdőnévmás. 46. LYK. 47. Évkönyv, gyűjte­ményes mű. 49. Korong, ame­lyen a hangot elektromos úton barázdákban rögzítik. 50. „... híres útján jöttem én,” (Ady: Góg és Magóg)- 54. Táncot jár, táncot... 55. TKC. 58. Nem mozdul (—’). 60. Egy napra vonatkozó, né­velővel. 62. Kémiai elem, sza­bad állapotban zöldes-sárga, maró hatású gáz- 66. UVE. 68. Határozó. 71. Fa része. 73. Mássalhangzó kiejtve. 74. To­va. BEKÜLDENDŐ: a függőle­ges 8., vízszintes 1., és függő­leges 1- számú sorok megfej­tése. A február 6-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: „Megépült ennek a szebb és jobb jövendőnek nagyszerű alapja...” Könyvjutalmat nyertek: Ki­rály Albert Pásztó, Tóth Lász­ló Starján, Lator Istvánná Szécsény. A könyveket postán küldjük el. Krómozott műanyagok gépjárműveken A gépjárművek tetszetős külsejéhez hozzátartoznak a gazdagon krómozott díszítő­elemek (lökhárítók, díszlécek, fényszórók stb.). Mindezideig ezeket csak fémekből készít­hették, hogy krómozhatok legyenek. A legújabban ki­dolgozott eljárás szerint már műanyagra is tudnak felvin­ni kitűnő minőségű, tartós krómréteget, így az eddigi fémrészeket a jövőben a mű­anyag fogja felváltani. Je­lentős újítás ez a gépjármű­vek csökkenő önsúlya, és a mérséklődő anyagköltségek szempontjából. Új miniatűr mikroszkóp Egy cigarettacsomag nagy­ságú mikroszkóp került leg­újabban piacra, 2000-szeres nagyítást tesz lehetővé. Külö­nösen külső munkáknál fel­becsülhetetlen, nemcsak köny- nyűsége miatt, hanem azért is, mert egyáltalán nem ké­nyes. Ennek bizonyítéka, hogy 152 méter magasból repülő­gépről ledobták és még a be­állítás is teljesen változatlan maradt. Fényképezőgépre sőt televíziókameráira is fel szerelhető. A technika világából Széníej tés — vízzel A szén hidraulikus fejtése és szállítása a legkorszerűbb eljárások közé tartozik. Nincs szükség feltétlenül a dolgozók jelenlétére a fejtésnél, mivel a gépi berendezés távolról irá­nyítható. Nagy előny az is, hogy a hidraulikus fejtésnél nem keletkezik szénpor, il­letve nem tölti be a bánya­térségek levegőjét, ezért a bányászok munkakörülmé­nyei sokkal jobbak. A vízágyú „tüzel“ A hidromechanizálás fő eszközét, a hidromonitort méltán nevezték el magyarul vízágyúnak. A belőle kilö­vellő nagynyomású vízsugár­nak ugyanis oly hatalmas ereje van, hogy megbontja a szénréteget is és kisebb-na- gyobb darabokban hasítja le a szenet. Az elfolyó víz magá­val sodorja a szenet a szállító­vályúkba, amelyek gyűjtőak­nába torkollanak. A szenet géppel maximálisan 60 mm-es darabokra zúzzák, ezután kot­Légkondicionált lakás” az állatvilágban A lakás, a vonat, a repülő­gép levegőjének azonos hő­mérsékleten tartása, a lég­kondicionálás eléggé új talál­mány. Az állatvilágban azon­ban nemcsak ilyesmire van példa, hanem sokkal tökéle­tesebben kondicionált „lakást” is ismerünk. A termeszek ál­talában, — de különösen az afrikai Macrotermes natalen- sis — bolyukban nemcsak ál­landó hőmérsékletet tartanak fenn, hanem szabályozzák, il­letve állandósítják a légned­vességet, továbbá a levegő Érzékeny patkányok A patkányok rendkívül ér­zékenyek a röntgensugarak kai szemben. Kísérletileg bi­zonyították, hogy az alvó ál­latok már csekély erősségű ionizáló sugárzás hatására is azonnal felébrednek. Egy ketrecben, melyet 10 R erős­ségű sugárzásnak tettek ki, a patkányok az ott elhelyezett ólomemyő mögé húzódtak. A röntgensugarak érzékelése va­lószínűleg a szaglószervük környékén történik. Ennek szétroncsolása után ugyanis már nem idegenkednek a röntgensugaraktól. Mi új a Nap alatt? Hangszóró vázákból A nagy egyiptomi városok­ban, Mamphisben, Thébában, az utcákat tündéri fény vi­lágította meg. Az utcákon bronz vagy kővázákat he­lyeztek el sűrű egymásután­ban, ezekbe folyékony zsira­dékot raktak, s ezt vastag ka. nóccal meggyújtották. Egy- egy ilyen tartóban 65—70 ki­ló égő anyag volt. Az egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt mesterei vol­tak az élelmiszerek konzervá­lásának. A módszerek olyan kitűnőek voltak, hogy az egyiptomi sírokban felfede­zett konzervált élelmiszereket még ma is, sok ezer év múl­va. el lehet fogyasztani. Az első rakéták évezredek­kel ezelőtt Kínában jelentek meg robbanóporral töltött kartoncsövek alakjában. Ezt a találmányt átvették az ara­bok és később innen terjedt el Európába. Caracalla római melegfür­dői több mint 20 000 embert tudtak befogadni. A lakosság fejenként annyi vizet fogyasz­tott, amennyire sok modem város ma is büszke lehetne. A római vízvezeték technikai berendezéseinek nagyszerűsé­gét napjaink mérnökei is el­ismerik. Szardíniában, azon a he­lyen, ahol ma a régi római színház romjai találhatók, le­leményes akusztikai rend­szerre bukkantak. Nyílással a publikum felé fordított ter­rakotta-vázákat helyeztek el- a színpad elé és ezek az edé­nyék „hangszóró” szerepet töltöttek be, felerősítve to­vábbították a színészek sza­vait. A kerékpárt úgy látszik is­merték Egyiptomban és Babi­lonban is. Az egyiptomi és asszír romokon olyan gépek rajzai láthatók, amelyek szak­értőik szerint hasonlítanak a kerékpárokhoz. Hérodotosz leírja a babi­loni tornyot, melyet Nabopa- losar, Nabukodonozor apja kezdett építeni. A torony hét „emeletből” állott és temp­lomban végződött, amelynek aranytetején Marduk isten szobra állott. Az újabb kuta­tások megállapították, hogy a torony 90 méter magas volt. Hérodotosz szerint, aki a tornyot i. e. 458-ban látta, Marduk isten aranyszobra 23 000 kilót nyomott. E gran­diózus építmény alapjait a XIX. században fedezték fel. H. N. oxigén, illetve széndioxid szintjét is. A termeszek, — különösen az említett fajúak, — nagy meleget igényelnek és a lég- nedvesség akkor a legkedve­zőbb számukra, ha majdnem száz százalék körül van. Fész­küket 3—4 méter magasra építik a föld színe fölött és hogy a kellő légnedvességet biztosítsák, sok méter mély­ségig járatokat vájnak egé­szen a talajvízig és onnét hordják fel a vízhordó dol­gozók a szükséges vizet a fészekbe. A bolyon belül egész se­reg szellőző akna van, ame­lyek leérnek a királynő kam­rájáig- Ezek az aknák biz­tosítják a tökéletes oxigén- ellátást. Külön dolgozók tel­jesítenek szolgálatot a szel­lőzőaknáknál és szükség sze­rint tágítják vagy szűkítik az aknák szellőző nyílásait. A termeszboly állandó egyenle­tes hőjét nemcsak az állatok saját testmelege biztosítja, hanem vannak külön gomba­kertjeik, amelyek szintén me­leget adnak. Ezeknek a gom- hakerteknek fenntartása, víz­zel való ellátása és szükség szerinti növelése szintén kü­lönleges dolgozók feladata. Füstölőfüst dörzsöléssel Az élelmiszerek konzervá­lásához szükséges füstöt — az őskortól napjainkig — a fa meggyújtásával és elégeté­sével — izzitásával — ál­lították elő. Ilyen körülmé­nyek között igen nehéz sza­bályozni a füst összetételét, ami az élelmiszer szempont­jából nem közömbös. Az újonnan szerkesztett füstölő­berendezésekben a fából dörzs-eljárással fejlesztik a füstöt (bükk- vagy tölgyfa al­kalmas erre a célra). Forgás közben a fára nehezedő nyo­mós, és a levegő beáramlásá­nak változtatásával jól sza­bályozható a füst mennyisége és összetétele. Ez a konstruk­ció annyira gazdaságos, hogy a füstölésnél 5—10-szeres fa­megtakarítás érhető el. Sínek vizsgálata Síntörés helyének megálla­pítására egy jugoszláv mér­nök olyan készüléket szer­kesztett, amely 90 kilométe­res sebesség mellett is még biztonságosan működik. A műszer lényegében a mágne­ses mező erővonalainak fel- használásával működik és a hibás, törött sínrészekről menetközben fénykép- illet­ve filmfelvételt készít. rószivattyúval a csővezetékbe juttatják. A szállításról víz­szintes irányban (az aknáig) és függőleges irányban (a fel­színre) egyaránt nagyteljesít­ményű kotrószivattyúk gon­doskodnak. A szénelőkészítés fő felada­ta a tiszta szénnek a hozzá keveredett kőzetektől, meddő­től való különválasztása. A vízsugárral fejtett szén eseté­ben szükség van ezenkívül a tekintélyes mennyiségű víz el­távolítására is. Az első vízte­lenítés után a szenet 3—60 mm szemnagyságú, vizet nem tartalmazó részre és 0—3 mm- es szemeket tartalmazó ún. zagyra választják szét. A dur­va szemű szén a meddővel együtt ülepítőbe jut, ahol a különválasztást a fajsúlyúkba jelentkező különbség teszi le­hetővé. A zagyot hidrociklo- nokban röpítőerő hatásának teszik ki, a kapott szénisza­pot ezután még flotálásnak vetik alá, amikor az alkotóré­szek fajsúly alapján szétvál­nak. A vízágyúk működéséhez szükséges nagynyomású vizet a külszíni szivattyúállomás biztosítja. Ez utóbbiba érke­zik az előkészítőben munkát végzett víz is, úgyhogy zárt körforgás valósul meg. Hidraulikus szénszállítás A szénnek a bányatérségből a külszínre való szállításakor is nagy jelentősége van a hidraulikus eljárásnak. Ma­napság a szénbányákban kü­lönböző típusú szállítóberen­dezéseket használnak, a fő folyosókon pedig mozdonyok­kal vontatott csillék közle­kednek, melyeket szállítókas juttat fel a külszínre. Az ilyen szállítás bonyolultsága miatt olyan országokban is, ahol eddig a hidromechani- zált fejtést nem alkalmazták, igyekeznek legalább a hidrau­likus szénszállítás előnyeit kihasználni. A Szovjetunióban külszíni bányákban is sikeresen alkal­mazzák a hidromechanizációt, egyrészt a fedőrétegek eltaka­rítására, másrészt a tulajdon­képpeni szénfejtésre. Kitűnő tapasztalatok A Szovjetunióban hidrauli­kus eljárással minden évben nagymennyiségű szenet ter­melnek ki. Az elkövetkező években egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák majd a hid- romechanizálást, úgyhogy 1980-ban már a földalatti bá­nyákból kikerülő szén 20 szá­zalékát tervezik vízsugárral kitermelni. A csővezetéken való szén- szállítást első ízben az Egye­sült Államokban vezették be. Az Ohió-állambeli George­town szénelőkészítőjéből a 173 km-nyire levő Cleveland erőművébe szállítják így a szenet. A csővezeték átmérője 254 mm. Négy szivattyúállo­más gondoskodik a szén moz­gatásáról, amely 5,6 km/ó se­bességgel haladva 32 óra alatt teszi meg az utat az erőműig. A sikeres kezdeményezés követésre talált. Az Egyesült Államokban pl. a Nyugat— Virginia állambeli szénkör­zet és Philadelphia, valamint New York között terveznek szénszállító távvezetéket. Itt a csőátmérő 760 mm lesz, a táv­vezeték hossza pedig kb. 560 km. Évenként 5—6 millió tonna szén szállításával szá­molnak a tervezők. Angliában a Midlands szénkörzet és Lon­don között tervezett csőveze­ték 200 km hosszú lesz, 1 millió tonna évi teljesítmény­nyel. Az NSZK-ban a Ruhr- vidéket akarják összekötni Regensburggal, ahonnan a szén a Dunán jutna el Auszt­riába. A 400 mm átmérőjű csővezeték teljesítményét évi 3 millió tonnára tervezik. Ligeti György Gazda és kutyája 4SI (Stern karikatúrája^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents