Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
2 «OfiN 4 D 1366. február 12. szombat. Az amerikai alelnök tárgyalásai A vietnami helyzet a nemzetközi élet homlokterében BRASILIA SAIGON (MTI) Humphrey amerikai alelnók pénteken megkezdte saígoni tárgyalásait Nguyen Van Thieu dél-vietnami államfővel a Gia Long elnöki palotában. Előzőleg Nguyen Cao Ky kormányfővel tárgyalt. NEW YORK Macui japán nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke, csütörtökön jelentést tett U Thantnak arról a konzultációról, amit a BT tagjaival folytatott, miután az Egyesült Államok kikénysge- ritette, hogy a tanács tűzze napirendjére a vietnami kérdést. A japán diplomata újságíróknak azt mondta: „rendkívül kétséges” hogy a Biztonsági Tanács a közeljövőben összeüljön ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Washingtonban Arthur Goldberg nagykövet, az Egyesült Államok ENSZ-főmegbí- zottja kétórás tájékoztatást hallgatott végig Johnson elnöknél a honolului konferenciáról, majd válaszolt újságírók kérdéseire. Azt állította, hogy kormánya mielőbb „becsületes és igazságos békét kívánna Vietnamban”. Rögtön hozzáfűzte azonban, hogy az amerikai csapatokat nem lehet Dél-Vietnamból erőszakkal eltávolítani, és hogy Amerika kellő erőt vonultat fel abból a célból, bőgj' es ne is történjék meg. Goldberg nagykövet szerint Ho Si Minh, a VDK elnöke „teljesen elfogadhatatlan feltételt” támasztott azzal, hogy Dél-Vietnam népét minden esetleges tárgyaláson a Délvietnami Nemzeti Felszabadi- tási Front képviselje. HANOI A pénteki Nhan Dán megdöbbentő riportban leplezi le, hogy február 9-én a behatoló amerikai katonai repülőgépek tönkre bombázták Huong Huc-i középiskolát Ha Tiuh tartományban, a napilap elmondja még. hogy az utóbbi időben amerikai gépek válogatás nélkül bombáznak és lőnek falvakat, városokat, piactereket, duzzasztó-gátaRendőrterror | Dominikában SANTO DOMINGO (MTI) A dominikai szakszervezetek pénteken reggel általa nos sztrájkot hirdettek. A szervezett munkásság így kíván tiltakozni a rendőrterror és a hatósági önkény ellen, amelynek az utóbbi két nap véres eseményei során tíz ember esett áldozatul. A sztrájkolok ezenkívül követelik Garcia Godoy elnöktől. hogy kényszerítse a jobboldali katonai vezetőket az ország elhagyására. A forradalomban résztvett alkotmányos erők tisztjei már engedelmeskedtek az elnök rendeletének, s diplomáciai küldetésben külföldre utaztak. Példájukat azonban az Amerika- barát junta emberei nem voltak hajlandók követni. Hírügynökségi tudósítások szerint az országban változatlanul feszült a helyzet. Nem sokkal azután, hogy Jesus Mo- rillo. az új rendőrfőnök „a helyzet kézbentartásával” kérkedett, tüntetések robbantak ki Santo Domingótól egészen távol eső városokban is. Magában a fővárosban újra meg újra felhangzik a puskaropogás. Az esti órákban akna robbant, amely négy embert, közöttük egy négyéves gyermeket megölt. A közvélemény az Amerika-közi erők katonáit hibáztatja a történtekért. (Reuter, TASZSZ) kát, templomokat, kórházakat, s támadtak több mint száz iskolát is. A demilitarizált övezetben fekvő Huong Lap-! elemi iskolát például nyolcszor támadták meg. A torinói La Stampa csütörtöki számában arról tudósit, hogy VI. Pál pápa alighanem levelet kapott Ho Sí Minh tői, a VDK elnökétől aki — a cikk állítása szerint — „közvetítési próbálkozásra” szólította volna tel. Nem sokkal a cikk megjelenése után a szentszék szóvivője újságíróknak kijelentette: a pápa valóban levelet kapott a VDK elnökétől: az azok közé a levelek közé tartozott, amelyeket Ho elnök január végén számos ország államfőjéhez eljuttatott. Egy óra sem telt el, s ugyanez a szóvivő megcáfolta előbbi közlését. Kairóból érkezett hir szerint csütörtökön az egyiptomi külügyminisztériumban átadták Ho Si Minh elnök üzenetét. amelyben az EAK néhány javaslatára válaszolt -r jelenti az A1 Ahram című lap. Ugyancsak csütörtökön Ho Si Minh-levelet adtak át Bamako ban Modibo Keita Mali elnöknek is. Űj-Delhiben ismeretessé vált, hoy India válaszolt Pál pápa felhívására, aki azt kérte, hogy az el nem kötelezett indiai kormány tegyen jószolgálatokat a vietnami béke elősegítésére. Az indiai válasz szerint Üj-Delhi osztja a pápa Vietnammal kapcsolatos aggodalmait és hangsúlyozza az érintett felek értekezletének szükségességét. ALGÍR Az algériai hírügynökség csütörtökön élesen bírálta Johnson elnököt vietnami politikája miatt. „Johnson, ez a szűklátókörű texasi idealista hintaszékében ringatózva arról álmodik, hogy tűzzel, vassal és pusztítással gazdag amerikaiakká változtatja a vietnamiakat”. — Írja az ARS. „A csendes amerikai a Fehér Ház úgy határozott, hogy az amerikai életformát NEW YORK (MTI) Fidel Castro kubai miniszterelnök levelet küldött U Thant ENSZ-főtitkárhoz 18 latin-amerikai ország Ku- ba-ellenes vádjainak ügyében. Ezek az országok — mint már jelentettük — azzal vádolták a Kubai Köztársaságot, hogy a Havannában megtartott trikontinentális értekezlet „durván beavatkozott bel- ügyeibe”. Vádaskodásaikat a Biztonsági Tanácshoz intézett levelük tartalmazta. Juan Juarbe kubai ügyvivő exportálja a Csendes-óceán túlsó partjára. Észak-Vietna- mot, Kambodzsát, Laoszt, sőt a népi Kinát össze kell zúzni, hogy a vietnamiak részesülhessenek — akaratuk ellenére — abból, amit a washingtoni teoretikusok nagy társadalom néven ígérnek a világnak”. Szerencsére „jelentős akadályok” vannak e terv előtt — írja maróan gúnyos kommentárjában az algériai hírügynökség. A Johnson elleni támadás különösen figyelemreméltó azoknak a diplomáciai forrásokból származó híreknek a fényében — írja a Reuter —. hogy az amerikai elnök állítólag üzenetet intézett Bume- dienhez a vietnami kérdésről hat hét leforgása alatt WASHINGTON Az Egyesült Államok nyolc déli államában szombaton tüntetések lesznek az Egyesült Államok vietnami politikája ellen — jelentette be az a bizottság, amely a déli államokban hangolja össze s vietnami háború ellen tiltakozó békemozgalmat. New Yorkban Leo Savage, a Colombus Business egyetem tanára közölte, hogy március 26-ra megszervezi a Johnson- kormány vietnami politikáját támogató amerikai diákok washingtoni menetét New York-i jelentés szerint egy esküdt bíróság pénteken bűnösnek találta David Miller katolikus pacifistát, mert elégette behívó parancsát hogy így tiltakozzon a vietnami háború ellen. A 25 éves Millert a bíróság öt évi börtönre és 10 000 dollár pénzbírságra ítélheti. A védő fellebbezett Csütörtökön az FBI letartóztatta Geoffrey Reeű Conklin 23 éves fiatalt, aki december 9-én nem volt hajlandó eleget tenni a sorozási felszólításnak. Conklint később 1500 dollár kaució ellenében szabadon bocsátották. A hamarosan sorrakerülő tárgyaláson rá is Millerhez hasonló ítélet vár: Conklin ugyancsak a vietnami háború ellen tiltakozott. csütörtökön nyújtotta át Castro válaszát, s kérte az ENSZ főtitkárát, hogy a levelet hivatalos okmányként ossza szét a világszervezet többi 116 tagállamának küldöttei között Castro megállapítja, hogy az ellene vádat emelő kormányok „a jenki imperializmus legalantasabb eszközei Latin- Amerikában. E latin-amerikai országok népeinek joguk van arra, hogy elsöpörjék kormányaikat, amelyek gyalázatos módon külföldi érdekek kiszolgálói saját hazájukban”. A brazil kongresszus tekintélyes tagjainak egy csoportja Brazil Demokratikus Mozgalom néven ellenzéki pártot alakított. Az új politikai csoportosulás kiáltványában a demokrácia helyreállítását az általános választójogon alapuló választásokat követelte. Heves szavakkal bírálják Castel Branco elnök rendszerét, amely — mint hangoztatják — „csak erőszakra támaszkodik és hatalmának fenntartása érdekében törvénytelen eszközöket vesz igénybe.. A manifesztum aláírói ka- tasztrófálisnak minősítik a kormány gazdaságpolitikáját és felszólítják a brazil népet: harcoljon a jogrend megteremtéséért és a képviseleti demokrácia helyreállításáért. DELHI A kongresszusi bizottság ugyancsak tegnap négyórás vitát folytatott a taskenti megállapodásról, amelynek határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta. A felszólalók méltatták a taskenti megállapodás jelentőségét és kiemelték a szovjet vezetők pozitív szerepét. RAWALPINDI Rawalpindi bői jelenti az UP1, hogy az indiai és oakisz- táni hads ert»k-főn ökok csütörtökön megállapodtak a még hátralévő foglyok cseréjében. A megállapodás tartalmazza az indiai-pakisztáni konfliktus végleges katonai felszámolását. A két hadseregfőnök legközelebb Indiában találkozik és valószínű, hogy a két ország légierőinek főparancsnokai is hasonló megbeszélést tartanak a taskenti I megállapodás végrehajtásának befejezése érdekében. LONDON Brit személyiségek részéről elhangzottak olyan kijelentések, amelyek arra utalnak. Nagy-Britannia szívesen venné, ha a Közös Piac-i országok, újból mérlegelnék Nagy-Britannia és az EGK kapcsolatának kérdését. Lord Longford brit gyarmatügyi miniszter kijelentette: Nagy-Britannia kész örömmel tárgyalna az európai gazdasági közösségbe való belépéséről. Sir Roderick Barclay brit nagykövet kiemelte: Nagy-Britanniában ma figyelemre méltó érdeklődés és aggodalom nyilvánul meg az európai gazdasági közösség sorsa iránt és egyidejűleg fokozódik az az óhaj, hogy elismerjék, mint Európa lényeges részét Castro levele az ENSZ főtitkárához A Francia KP nyilatkozata Letartóztatás a Ben Barka-ügyben PÁRIZS (MTI) Üjabb feltűnést keltő letartóztatásra került sor Párizsban a Ben Barka-ügyben. Csütörtökön este Zollinger vizsgálóbíró letar tózta tási végzést adott ki Marcel Le Roy-Finvilie, a francia kémelhárító szolgálat afrikai és levante-i ügyekkel foglalkozó osztályának főnöke ellen, azzal a váddal, hogy tudott Ben Barka elrablásának tervéről, de ezt nem jelentette íeljebbÍ valóinak. Le Royt, letartóztatása után fogházba kísérték. MOSZKVA (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan fejlesszék a francia dolgozóknak a jogaikért folytatott harcát. Említést téve egy sor szociális intézkedés előkészítését célzó demagógikus kampányról, amelyet a degaulleista hatóságok indítottak, a Politikai Bizottság megjegyzi, hogy a gazdasági nehézségek a nullával teszik egyenlővé ezt a műveletet. A nyilatkozat egyebek mellett hivatkozik a francia munkások alacsony munkabérére, a tömeges elbocsátások veszélyére, az adók növekedésére. Mint a Politikai Bizottság rámutat: a francia kormány ezzel párhuzamosan nagy ajándékot készül adni a tőkés társaságoknak, elsősorban újabb adókönnyítések formájában. A párt Politikai Bizottsága felszólítja a dolgozókat, hogy fokozzák harcukat az általános béremelésért, és a rö- videbb munkanapért. A személyi hatalom megszüntetéséhez és a valódi demokrácia kivívásához a Francia KP Politikai Bizottsága szükségesnek tartja a közös programon alapuló megállapodást a kommunista, a szocialista párt, valamint más pártok és demokratikus csoportok között. „Csodaomlás” és háborús konjunktúra a nyugati gazdaságban Az amerikai pénzügyminisztérium pincéiben dolgozó legnagyobb mammut-számoió- gépek és a Közös Piac brüsz- szeli irodáiban memorandumok fölé hajló legnevesebb szakértők is hiába kutatnak még: mit tartogat az újszülött esztendő a tőkés világ gazdaságában. Hiszen az 1965-ös év is számos meglepetéssel szolgált. Ellenben fel lehet vázolni azokat a legfontosabb gazdaságpolitikai irányzatokat, amelyeknek csatái meghatározzák majd ebben az esztendőben a nyugati világ gazdasági arculatát A legfontosabb természetesen a vietnami háború gazdasági hatása, amely ideiglenesen változtatott az amerikai gazdaság helyzetén. Egészen 1965. július végéig az volt Johnson elnök „gazdasági agytrösztjének” álláspontja, hogy az év végére az amerikai gazdasági fejlődés üteme lelassul, majd 1966 elejétől kezdve pangás következik be. A vietnami háború hirtelen és mértéktelen kiterjesztése valóságos profitözönnel árasztotta el az amerikai gazdaságban kulcsszerepet játszó hadiipart és alaposan „be- kurblizta” a gazdasági élet már-már lassuló gépezetét. Ennek következtében az Egyesült Államokban az ipari termelés emelkedett, a munka- nélküliség 3 millió alá csökkent és a fegyverkezési trösztök — Korea óta nem tapasztalt — profitokat aratnak. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a visszaesés közvetlen veszélyének elhárulásával az amerikai gazdaság mentesül a problémáktól és a gondoktól. A háborús konjunktúra napvilágra hozta az inflációs irányzatokat. A nagy acél-, réz- es alumínium trösztök maximálisan ki akarják használni a háborús konjunktúrát, a hadigépezet fokozott nyersanyagétvágyát és áremelést követelnek. Az alumínium- monopóliumok áremelési rohamát az inflációs kilátások miatt aggódó kormány még visszaverte — az acéltrösztök áremelése előtt azonban már meghódolt. Mondani sem kell, hogy az alumínium- és réztrösztök maris újabb rohamra készülődnek. Végül is ezek a fontos áremelések természetesen „lecsapódnak” a fogyasztási cikkek áremelésében. Más szóval: a trösztök a háborús konjunktúra által kiváltott infláció terheit a társadalom egészére hárítják — ők pedig „megelégszenek” a növekvő osztalékokkal... 1966 elejének különleges gazdasági jellemvonása, hogy az amerikai háborús konjunktúrával ellentétben Nyugat- Európa gazdasági helyzetét a „csodák összeomlása”, bizonyos megtorpanás és ezzel kapcsolatban különböző „nadrágszíj meghúzási programok” kidolgozása jellemzi. Az irányzat első viharjelei tavaly Nagy-Britanniában és Olaszországban jelentkeztek. igaz az utóbbiban némileg fellélegezhettek a múlt év második felében. Nagy-Britannia nem tagja a Közös Piacnak, s a konjunktúra napsütéséből már régóta alig részesül. Az angol fizetési mérleg hiányát, a font válságát, a nagyszabású devizakölcsönöket így azzal magyarázták, hogy Anglia nem részesülhetett a nyugateurópai gazdasági integráció áldásaiból. Az év fordulóján azonban a homokfelhők elérték a Közös Piac két leggazdagabb és legerősebb országát: Nyugat- Németországot és Franciaországot is. Nyugat-Nemetországban lényegében az történt, hogy a a hosszú konjunktúra „túl- pörgött” és előbb inflációs hullámmá változott, amely az árak és létfenntartási költségek gyors növekedésében öltött testet. Ez a hullám növelte a nyugatnémet iparcikkek gyártási költségeit is. csökkentve ezzel a nyugatnémet ipar versenyképességét a világpiacon. fgy lassan felhalmozódnak a gazdasági visszaesés elemei. Nyugat-Németor- szág esetében súlyosbította a helyzetet a mesterségesen felduzzasztott, 21 milliárd márkát kitevő óriási hadiköltségvetés. Ilyen körülmények között Nyugat-Németországnak is be kellett vennie a már ismert „orvosságot”: a kormány programot dolgozott ki a munkaidő meghosszabbításáról, a mezőgazdasági szubvenciók rendszerének felülvizsgálásáról, a szociális és jóléti hozzájárulás csökkentéséről, a magánfogyasztást stimuláló állami kiadások korlátozásáról. Franciaország helyzete a nyugatnémettől abban különbözik, hogy ott már korábban kidolgozott egy hasonló programot a De Gaulle-kor- mány — új intézkedésekre tehát nem lehet számítani. Itt viszont „dramatizálta” a változást az elnökválasztás, amely a formális győzelem ellenére nem hozta meg a a várt, elsöprő sikert De Gaulle számára Nem véletlen, hogy a választások után, január első felében a francia kormányt úgy szervezték át, hogy D’Estaing pénzügyminiszter kibukott a kabinetből és Debré ex-miniszterelnök személyében új gazdasági „csúcsvezetőt” ültettek Pompidou miniszterelnök nyakára. Mindennek elsősorban „lélektani” célja van. Bűnbakot kerestek és találtak a tömegek előtt népszerűtlen gazdaságpolitika „számlájának” kifizetésére. Magától értetődik azonban, hogy az új „miniszteri csapat” aligha folytathat új politikát: Franciaország is elérkezett a konjunktúra „túlpörgésének”: a fizetési deficitnek és az inflációs veszélynek a korszakába. S a modern tőkés gazdaság viszonyai között erre nem ismernek más gyógymódot. mint azt. amelyet Angliában, Olaszországban és Nyugat-Németországban is „felírtak” a gazdasági agytrösztök receptkönyveibe. Az összefoglaló kép tehát azt mutatja, hogy ebben az évben a vezető tőkés országokban két nagy irányzat bontakozik ki: az Egyesült Államokban háborús konjunktúra a nyersanyagtrösztök áremelési rohamaival és inflációs veszéllyel; Nyugat-Európában a gazdasági konjunktúra lelassulása és „takarékossági” deflációs programok. Gömöri Endre A Pravda az amerikai légi őrjáratok veszélyéről MOSZKVA (TASZSZ) A pénteki Pravdában Ju- rij Zsukov az amerikai nukleáris légierő szinte állandósított „légi őrjáratainak” veszélyére hívja fel a közvélemény figyelmét. — Emberileg tökéletesen érthető a nyugat-európai lakosság riadalma — írja a szemleíró —, amikor az amerikai parancsnokság éjjel-nappal a levegőben tartja atombombát hordozó második vonalbeli bombázóinak mintegy 30 százalékát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az atombombák időnként elvesznek. A legutóbbi botrányos spanyolországi eset számszerűit a tizenharmadik volt.
