Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
Világ, proletárjai, egyesüljetek! AZ N\ SIMP N ÓGRÁD M EGYE! BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TANAC S LAPJA XXII. ÉVF. 34. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 10. CSÜTÖRTÖK. Az amerikai mammut hadművelet kudarca i2 0ldal' A közös brigád egy éve (3 oldal) Az emberek nyugalmáért (4. oldal) Bányász rangadó Tatán (5 oldal) Előzetes jelentés a második ötéves terv megyei teljesítéséről Ipar Megyénk szocialista iparának nettó termelése 1965. évben — előzetes adatok alapján — 33,8 százalékkal volt magasabb, mint a második ötéves tervet megelőző évben. Kedvezőtlenül befolyásolta a szocialista ipar termelésének alakulását a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelése, mivel az ismert párt- határozat értelmében az alacsony kalóriatartalmú barnaszén termelését csökkenteni kellett. A tröszt adatai nélkül a megyei szocialista ipar nettó termelése 1965-ben 69,2 százalékkal több, mint az ötéves tervet megelőző utolsó évben és 20,2 százalékkal magasabb az országos előirányzatnál. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az elmúlt öt év alatt 23,4 a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor csak 9,6 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy megyénk szocialista ipara a termelés növekedését 73,6 százalékban a termelékenység emelésével érte el. Az 1964. évi decemberi párthatározat célkitűzését —, hogy a termelésnövekedést kétharmad arányban a termelékenység növelésével kell fedezni megyénk szocialista ipara összességében túlteljesítette, bár vállalatonként és évenként vizsgálva az elért eredmények eltérőek. A szocialista iparban dolgozók létszáma 1965-ben mintegy 33 ezer fő, 9,6 százalékkal több mint 1960-ban. A munkások létszáma ugyanakkor csak 7,8 százalékkal emelkedett az öt év folyamán, ami azt jelenti, hogy romlott a munkások és alkalmazottak aránya. A létszámnövekedéssel egyidejűleg — de annál nagyobb mértékben — emelkedtek az öt év folyamán kifizetett munkabérek is. Az emelkedés általában alacsonyabb mérvű, mint a nettó termelés öt év alatti növekedése. A munkások átlagos havi keresete megyei szinten 7,1 százalékkal nőtt és éves átlagban (a bányászok részére kifizetett hűségjutalommal együtt) elérte a 2046 forintot. A megye üzemei által termelt fontosabb termékek közül barnaszénből — az 1965. évi csökkentés ellenére — 2 százalékkal termeltek többet mint 1960-ban. Az Acélárugyárban a hidegen hengerelt szalagacélból több mint háromszor annyit termeltek, mint a második ötéves tervet megelőző évben. A húzott síküveg termelése közel 60 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A zöld öblösüveg termelése több mint két- és félszeresére nőtt, és közel 15 százalékkal magasabb a durva öblösüveg termelése is. Kályhacsempéből 90,1, zúzottkőből pedig közel 60 százalékkal termeltek többet, mint az előző hároméves terv utolsó évében. 1960-hoz viszonyítva több mint háromszorosára nőtt a megyei üzemeink exportja. Az Acélárugyár exportja 1965-ben közel négyszerese az 1960-évinek. A Bányagépgyár termelésének egytizedét exportálja és kiszállítása érdekében 25,5 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A Síküveggyár táblaüveg exportja háromszorosa, az Öblösüveggyár külföldre szállított termékeinek értéke pedig 2,7- szerese az 1960. évinek. A megye tanácsi iparának termelése összességében 1965- ben több mint kétszerese az 1960. évinek. Az éves átlagos fejlődés 15,7 százalékos. A termelés növelést a tanácsi vállalatok összlétszámúknak 71,1 és az egy foglalkoztatottra jutó termelés 21,3 százalékos növelésével érték el, vagyis a termelés növekedést csak 23,1 százalékban fedezték a termelékenység emelésével. A KISZÖV felügyelete alá tartozó szövetkezetek termelése csupán 5,5 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. Az éves fejlődés átlag 1,1 százalék. A szövetkezetek termelékenysége az öt évvel ezelőttinek 93,4 százalékára esett vissza, a termelés növelést tehát lényegében a létszám közel 50 százalékos növelésével érték el. Építőipar Az országos előirányzat szerint az építőipar termelésének az öt év alatt 40,6 százalékkal kellett növekednie. Megyénk szocialista építőiparának teljes saját termelése 1964-ben már 33,9 százalékkal magasabb volt, mint 1960- ban. 1965-ben a beruházások rossz előkészítése, létszám-, szállítóeszköz-, időnkénti anyaghiány, de nem utolsó sorban az építőipar erőinek nagymértékű szétforgácsoló- dása és egyéb szubjektív tényezők következtében az állami építőipar termelékenysége az előző évhez viszonyítva mintegy 10 százalékkal csökkent. Így a szocialista építőipar teljes saját termelése mintegy 8—9 százalékkal alacsonyabb, mint 1964- ben. A szocialista építőipar teljes saját termelése 1965- ben csak 22,0 százalékkal magasabb, mint 1960-ban, tehát az országos előirányzatot a megye építőipara nem teljesítette. Az építőipari termelés fejlődési üteme a szövetkezeti építőiparnál átlag évi 13,9, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 10,4 az Állami Építőipari Vállalatnál — az 1965. évi visszaesés következtében — csak évi 0,4 százalék. 1965-ben az Állami Építőipari Vállalatnál az építőipari munkások száma 18,3 százalékkal alacsonyabb, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 44,1, a szövetkezeti építőiparnál 58,2 százalékkal magasabb mint öt évvel korábban. Az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelés 1965-ben az Állami Építőipari Vállalatnál 11,6, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 0,2 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és így az állami építőipar termelékenysége csak 20,9 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. Beruházás A megye szocialista iparának termelékenységének, és ezen keresztül a termelés növeléséhez nagyban hozzájárultak a j vegye iparvállalatainál az őt év folyamán végrehajtott " rekonstrukciók, üzembővítések és egyéb beruházások is, melyek részben a munkaterületet bővítették, részben a munkahelyek korszerűsítésével és a termelés biztonságosabbá tételével segítették a munkát. A Szénbányászati Tröszt beruházásai közül a legjelentősebbek a Gáti IV. lejtősakna-, a szurdoki, tiribesi, ká- nyási bányaüzemek üzembe helyezése, a Nagybátonyi Központi műhely, valamint a Gyulai osztályozó. A bányaüzemek mind nagyobbfokú gépesítését és korszerűsítését jelzi, hogy öt év alatt kétszeresére emelkedett a munkahelyen géppel felrakott szén aránya és a munkahelyi szállítás gépesítési foka 71,5 százalékos. A tartósan biztosított vágathossz aránya az 1960. évi 22,1-ről 47,5 százalékra emelkedett Az Acélárugyár beruházásai közül megyei szinten is1 kiemelkedett a hideghengermű fejlesztése, melyet 1958- ban kezdtek meg, és 1961-ben helyeztek részlegesen üzembe. A már üzembehelyezett részlegek évi 45 ezer tonna szalagacél termelés kapacitás növelést biztosítanak. Az ÉM felügyelete alá tartozó vállalatok közül a Pestvidéki Kőbánya legjelentősebb beruházása a Szandai Kőbánya korszerűsítése volt, mely napi 1000 tonna kőtermelés kapacitás növekedést jelentett. A Síküveggyár beruházásai közül ki kell emelnünk a Zagyva II. üzembővítését. A beruházást 1957-ben kezdték meg és belépésével az üzem kapacitása több mint 3 millió mégyzetméter táblaüveg termeléssel nőtt. Az öblösüveggyár rekonstrukciója közel 5000 tonna öblösüveg, a Romhányi Cserépkályhagyár üzembővítése pedig 3300 tonna kályhacsempe kapacitás- növelést jelentett. A második ötéves terv időszakában teljesített tanácsi beruházások értéke több mint háromnegyed milliárd forint. Az 1960. évben felhasznait beruházási összeggel szemben 1965- ben a teljesítés közel két és félszeres. Az évi átlagos fejlődési ütem 19.7 százalékos, de az ütem a tervidőszak alatt nem volt egyenletes. Az öt év folyamán teljesített beruházások több mint fele 1964—1905. években valósult meg. Az öt év alatt befejezett és átadott tanácsi beruházások közül — rendeltetésének fontossága miatt — ki kell emelnünk a Karancs szállodát, a Nyomdá+ és a Kenyérgyárat, A tervidőszakban kezdték meg a megyei kórház és a művelődési ház építését is. üzembe helyezésük azonban 1966- ra húzódik át. Folyamatban van a Regionális Vízmű építése is és részben átadásra került a távfűtés beruházása is. Az elmúlt öt év alatt 25 általános-, 3 közép-, és 1 ipari tanuló iskola építését és bővítését fejezték be. Átadásra került 8 óvoda és napközi otthon. A kultúrházak és kultúrotthonok száma 14-el nőtt. Szociális létesítmények közül 10 munkásszállás. 8 üzemi konyha és 11 üzemi étkezde készült el. A kereskedelmi boltok száma a oe- ruházások következtében 19- el, az éttermek, cukrászdák száma néggyel magasabb, mint öt évvel ezelőtt. (Folytatás a 3. oldalon.) A jobb ellátó« érdekében Tanulmányterv a kertészeti termékek helyi hasznosítására Magyar — spanyol árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá Az 1958. február 7-én kötött bankközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank és a Spanyol Deviza Intézet képviselői Budapesten 1966. február 4—9. között tárgyalásokat folytattak az 1966. február 7-én lejárt árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv meghosszabbításáról. A tárgyalások eredményeképpen február 9-én jegyzőkönyvet írtak alá a Magyarország és Spanyolország közötti árucsereforgalom szabályozásáról. Megegyezés történt az 1966. évben szállítandó árulistákra vonatkozóan is. A magyar exportban a mechanikai termékek (szerszámgépek, élelmiszeripari és vegyipari gépek, műszerek), gyógyszerek és vegyszerek mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek, közfogyasztási cikkek szerepelnek. A spanyol exportlistában a fontosabb cikkek: déligyümölcs, színes fémek, ércek, bőr, gyapjú, fa és parafa, oliva-olaj, rizs, szerszámgépek és közfogyasztási cikkek. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági beruházásai között nagyjelentőségűek az új szőlő- és gyümölcsültetvények, s általában . a kertészeti termelés járulékos létesítményei. A Földművelésügyi Minisztérium Tervező Vállalata, az AGROTERV, az idén számos ilyen létesítmény beruházási programját és kiviteli tervét készíti el. Szőlő- feldolgozó-bortároló kombinátok tervezésére ■ 14 üzemmel — főként állami gazdaságokkal, de néhány termelőszövetkezettel is — kötöttek szerződést. Egy-egy kombinátban 40 000 — 80 000 mázsa szőlőt dolgoznak majd fel és 32 000 — 64 000 hektoliter bort tárolnak évente. A nagyüzemi követelményeknek nemcsak a méretek felelnek majd meg, hanem a korszerű, részben teljesen új technológia is. Három állami gazdaság részére gyümölcs-manipulálót és hűtő-tárolót terveznek. Ezekben a nálunk még teljesen új típusú létesítményekben a gyümölcs válogatását, osztályozását, rakodását és szállítását teljesen gépesítik, a 200 vagonos hűtő- tárolókban pedig állandóan nulla — plusz 5 fokos hőmérsékletet biztosítanak. A három első manipulálótároló még kísérleti jellegű, üzemeltetésük során szerzett tapasztalatok alapján készítik majd el a végleges terveket. Az idén elkészül az első zöldség osztályozó-válogató építészeti és technológiai terve is. Ezzel párhuzamosan a AGROTERV átfogó tanulmánytervet készít a mező- gazdasági üzemek kertészeti termékeinek helyi hasznosítására. Megvizsgálják, milyen méretű kertészeti termelés mellett kifizetődő, hogy a központi értékes! tésre vagy nagyipari feldolgozásra alkalmatlan gyümölcsből és zöldségből helyben készítsenek kereskedelmi árut, (például szörpöt vagy savanyúságot), s megtervezik az ehhez szükséges épületeket és technológiai berendezéseket. Az első kísérleti feldolgozó üzemeket jövőre építik fel állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Találkozó kényes kérdések nélkül Bonni vélemények Erhard kancellár párizsi látogatásáról BONN (MTI) Erhard kancellár párizsi látogatásával kapcsolatban a nyugatnémet sajtó főleg azt emeli ki, hogy a megbeszélések barátságos légkörben folytak, nem került sor éles ösz- szecsapásokra és a kancellár szemmel láthatóan megkönv- nyebbülve tért vissza Bonn- ba. Diplomáciai megfigyelők körében általában rámutatnak: a megbeszélések légköre azért bizonyult a vártnál kedvezőbbnek, mert lényegében csak eszmecsere folyt és egyik fél részéről sem törekedtek konkrét megállapodások elérésére. A jelenlegi időpontban sem Bonn-nak. sem Párizsnak nem érdeke a kétségtelenül továbbra is meglevő nézeteltérések kiélezése. A bonni General-Anzeiger kiemeli: mindkét részről kerülték a robbanékony témákat és a párizsi összejövetel inkább egy olyan családi találkozóhoz hasonlítható, amelynek részvevői a fájdalmas tapasztalatok után inkább az időjárásról és egyéb nem kényes mindennapi témáról beszélnek és nem vitatkoznak világnézeti ellentetekről, vagy pedig vitás örftk- ségi kérdésekről. A Die Welt vezércikkébe: hangsúlyozza: mindkét részről belátták, hogy a lehetőség határain belül kell mo- zogniok és az erőfeszítéseket a Közös Piacon belüli gyakorlati együttműködés területére kell összpontosítani. Érthető, hogy kikapcsolták azokat a kérdéseket, amelyekben továbbra is ellentétesek a vélemények. A nyugatnémet sajtó tudósítóinak párizsi jelentéseiből kitűnik, hogy az eszmecsere során felmerültek ezek az ellentétesen megítélt kérdések is, de mivel csak eszmecseréről , volt szó, mindkét fél csupán saját álláspontjának leszögezésére szorítkozott. így például az akut Közös Piaci problémákkal kapcsolatban francia részről ismét leszögezték: a legelső feladat a közös agrárpiaccal kapcsolatos problémák végleges rendezése és csak azután kerülhet sor a Kennedy- menetben való megegyezésre. Bonn azonban — amint ismeretes — össze akarja kapcsolni ezt a két kérdést. Ami a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémáját illeti, francia részről értésre adták, hogy nem támasztanak ugyan olyan éles ellenvetéseket Anglia felvételével szemben, mint három évvel ezelőtt, de e kérdés napirendre tűzését még nem tekintik időszerűnek. A vietnami háborút illetően ugyancsak leszögeztek francia részről, hogy helytelennek tartják az 'tnerikai beavatkozás támogatását A Die Welt párizsi tudósítója ezzel kapcsolatban ezt jelenti: — De Gaulle ismét kifejtette Erhardnak: az újraegyesítés csak a Kelet- és Nyugat-európai országok közötti fokozatos közeledés keretében képzelhető el és ez a folyamat még hosszú ideig tarthat. De Gaulle azt mondotta, hogy Franciaország képviselőjeként megy a szovjet fővárosba és ott nem akar „Nyugat-Európa képviselőjeként” fellépni. Már csak azért sem képviselhet valamiféle „közös nyugati álláspontot” a német kérdésben. mert ezzel kapcsolatban Nyugat-Európában is megoszlanak a vélemények. Csupán arról lehet szó, hogy Nyugat-Európában kialakultak bizonyos elképzelések a német kérdéssel kapcsolatban, de azok közül sok még nem nyerte el a bonni kormány helyeslését. így például Bonn még mindig nem akarja elismerni az Odera-Neisse határt és elutasítja a kelet-európai államokkal való diplomáciai kapcsolatok felvételének gondolatát is. Von Hassel hadügyminiszter Párizsból hazatérve kijelentette: az amerikai csapatoknak Európában kell maradniuk. Azt mondotta, hogy ezt az álláspontját világosan és félreérthetetlenül közölte Párizsban. Veszélyesek az olyan megfontolások — mondotta — amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék Európában az amerikai csapatok létszámát és az amerikai haderő egy részét máshová, például Vietnamba helyezzék át.
