Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

Világ, proletárjai, egyesüljetek! AZ N\ SIMP N ÓGRÁD M EGYE! BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TANAC S LAPJA XXII. ÉVF. 34. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 10. CSÜTÖRTÖK. Az amerikai mammut hadművelet kudarca i2 0ldal' A közös brigád egy éve (3 oldal) Az emberek nyugalmáért (4. oldal) Bányász rangadó Tatán (5 oldal) Előzetes jelentés a második ötéves terv megyei teljesítéséről Ipar Megyénk szocialista ipará­nak nettó termelése 1965. év­ben — előzetes adatok alap­ján — 33,8 százalékkal volt magasabb, mint a második ötéves tervet megelőző évben. Kedvezőtlenül befolyásolta a szocialista ipar termelésé­nek alakulását a Nógrádi Szénbányászati Tröszt terme­lése, mivel az ismert párt- határozat értelmében az ala­csony kalóriatartalmú barna­szén termelését csökkenteni kellett. A tröszt adatai nél­kül a megyei szocialista ipar nettó termelése 1965-ben 69,2 százalékkal több, mint az öt­éves tervet megelőző utolsó évben és 20,2 százalékkal ma­gasabb az országos előirány­zatnál. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés az elmúlt öt év alatt 23,4 a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor csak 9,6 százalékkal nőtt, ami azt je­lenti, hogy megyénk szocia­lista ipara a termelés növe­kedését 73,6 százalékban a termelékenység emelésével ér­te el. Az 1964. évi decem­beri párthatározat célkitűzé­sét —, hogy a termelésnöve­kedést kétharmad arányban a termelékenység növelésével kell fedezni megyénk szocia­lista ipara összességében túlteljesítette, bár vállala­tonként és évenként vizs­gálva az elért ered­mények eltérőek. A szocialis­ta iparban dolgozók létszáma 1965-ben mintegy 33 ezer fő, 9,6 százalékkal több mint 1960-ban. A munkások lét­száma ugyanakkor csak 7,8 százalékkal emelkedett az öt év folyamán, ami azt jelen­ti, hogy romlott a munkások és alkalmazottak aránya. A létszámnövekedéssel egy­idejűleg — de annál nagyobb mértékben — emelkedtek az öt év folyamán kifizetett munkabérek is. Az emelke­dés általában alacsonyabb mérvű, mint a nettó terme­lés öt év alatti növekedése. A munkások átlagos havi ke­resete megyei szinten 7,1 szá­zalékkal nőtt és éves átlag­ban (a bányászok részére ki­fizetett hűségjutalommal együtt) elérte a 2046 forin­tot. A megye üzemei által ter­melt fontosabb termékek kö­zül barnaszénből — az 1965. évi csökkentés ellenére — 2 százalékkal termeltek többet mint 1960-ban. Az Acéláru­gyárban a hidegen hengerelt szalagacélból több mint há­romszor annyit termeltek, mint a második ötéves ter­vet megelőző évben. A hú­zott síküveg termelése közel 60 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A zöld öb­lösüveg termelése több mint két- és félszeresére nőtt, és közel 15 százalékkal maga­sabb a durva öblösüveg ter­melése is. Kályhacsempéből 90,1, zúzottkőből pedig kö­zel 60 százalékkal termeltek többet, mint az előző három­éves terv utolsó évében. 1960-hoz viszonyítva több mint háromszorosára nőtt a megyei üzemeink exportja. Az Acélárugyár exportja 1965-ben közel négyszerese az 1960-évinek. A Bányagépgyár termelésének egytizedét ex­portálja és kiszállítása érde­kében 25,5 százalékkal maga­sabb, mint 1960-ban. A Sík­üveggyár táblaüveg exportja háromszorosa, az Öblösüveg­gyár külföldre szállított ter­mékeinek értéke pedig 2,7- szerese az 1960. évinek. A megye tanácsi iparának termelése összességében 1965- ben több mint kétszerese az 1960. évinek. Az éves átlagos fejlődés 15,7 százalékos. A termelés növelést a tanácsi vállalatok összlétszámúknak 71,1 és az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 21,3 száza­lékos növelésével érték el, vagyis a termelés növeke­dést csak 23,1 százalékban fe­dezték a termelékenység eme­lésével. A KISZÖV felügyelete alá tartozó szövetkezetek terme­lése csupán 5,5 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. Az éves fejlődés átlag 1,1 száza­lék. A szövetkezetek terme­lékenysége az öt évvel ez­előttinek 93,4 százalékára esett vissza, a termelés nö­velést tehát lényegében a lét­szám közel 50 százalékos nö­velésével érték el. Építőipar Az országos előirányzat sze­rint az építőipar termelésé­nek az öt év alatt 40,6 szá­zalékkal kellett növekednie. Megyénk szocialista építőipa­rának teljes saját termelése 1964-ben már 33,9 százalék­kal magasabb volt, mint 1960- ban. 1965-ben a beruházások rossz előkészítése, létszám-, szállítóeszköz-, időnkénti anyaghiány, de nem utolsó sorban az építőipar erőinek nagymértékű szétforgácsoló- dása és egyéb szubjektív té­nyezők következtében az ál­lami építőipar termelékenysé­ge az előző évhez viszonyít­va mintegy 10 százalékkal csökkent. Így a szocialista építőipar teljes saját terme­lése mintegy 8—9 százalék­kal alacsonyabb, mint 1964- ben. A szocialista építőipar teljes saját termelése 1965- ben csak 22,0 százalékkal magasabb, mint 1960-ban, te­hát az országos előirányzatot a megye építőipara nem tel­jesítette. Az építőipari ter­melés fejlődési üteme a szö­vetkezeti építőiparnál átlag évi 13,9, a Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál 10,4 az Ál­lami Építőipari Vállalatnál — az 1965. évi visszaesés követ­keztében — csak évi 0,4 szá­zalék. 1965-ben az Állami Építő­ipari Vállalatnál az építő­ipari munkások száma 18,3 százalékkal alacsonyabb, a Tanácsi Építőipari Vállalat­nál 44,1, a szövetkezeti épí­tőiparnál 58,2 százalékkal ma­gasabb mint öt évvel koráb­ban. Az egy építőipari munkás­ra jutó saját építőipari ter­melés 1965-ben az Állami Építőipari Vállalatnál 11,6, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 0,2 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és így az állami építőipar ter­melékenysége csak 20,9 szá­zalékkal magasabb, mint 1960-ban. Beruházás A megye szocialista ipará­nak termelékenységének, és ezen keresztül a termelés nö­veléséhez nagyban hozzájá­rultak a j vegye iparvállala­tainál az őt év folyamán vég­rehajtott " rekonstrukciók, üzembővítések és egyéb be­ruházások is, melyek részben a munkaterületet bővítették, részben a munkahelyek kor­szerűsítésével és a termelés biztonságosabbá tételével se­gítették a munkát. A Szénbányászati Tröszt be­ruházásai közül a legjelentő­sebbek a Gáti IV. lejtősak­na-, a szurdoki, tiribesi, ká- nyási bányaüzemek üzembe helyezése, a Nagybátonyi Központi műhely, valamint a Gyulai osztályozó. A bánya­üzemek mind nagyobbfokú gépesítését és korszerűsítését jelzi, hogy öt év alatt két­szeresére emelkedett a mun­kahelyen géppel felrakott szén aránya és a munkahe­lyi szállítás gépesítési foka 71,5 százalékos. A tartósan biztosított vágathossz aránya az 1960. évi 22,1-ről 47,5 szá­zalékra emelkedett Az Acélárugyár beruházá­sai közül megyei szinten is1 kiemelkedett a hideghenger­mű fejlesztése, melyet 1958- ban kezdtek meg, és 1961-ben helyeztek részlegesen üzem­be. A már üzembehelyezett részlegek évi 45 ezer ton­na szalagacél termelés kapa­citás növelést biztosítanak. Az ÉM felügyelete alá tar­tozó vállalatok közül a Pest­vidéki Kőbánya legjelentősebb beruházása a Szandai Kőbá­nya korszerűsítése volt, mely napi 1000 tonna kőtermelés kapacitás növekedést jelen­tett. A Síküveggyár beruhá­zásai közül ki kell emelnünk a Zagyva II. üzembővítését. A beruházást 1957-ben kezd­ték meg és belépésével az üzem kapacitása több mint 3 millió mégyzetméter tábla­üveg termeléssel nőtt. Az öb­lösüveggyár rekonstrukciója közel 5000 tonna öblösüveg, a Romhányi Cserépkályhagyár üzembővítése pedig 3300 ton­na kályhacsempe kapacitás- növelést jelentett. A második ötéves terv idő­szakában teljesített tanácsi beruházások értéke több mint háromnegyed milliárd forint. Az 1960. évben felhasznait beruházási összeggel szemben 1965- ben a teljesítés kö­zel két és félszeres. Az évi átlagos fejlődési ütem 19.7 százalékos, de az ütem a tervidőszak alatt nem volt egyenletes. Az öt év folya­mán teljesített beruházások több mint fele 1964—1905. években valósult meg. Az öt év alatt befejezett és átadott tanácsi beruházások közül — rendeltetésének fon­tossága miatt — ki kell emel­nünk a Karancs szállodát, a Nyomdá+ és a Kenyérgyárat, A tervidőszakban kezdték meg a megyei kórház és a művelődési ház építését is. üzembe helyezésük azonban 1966- ra húzódik át. Folya­matban van a Regionális Víz­mű építése is és részben át­adásra került a távfűtés be­ruházása is. Az elmúlt öt év alatt 25 általános-, 3 közép-, és 1 ipa­ri tanuló iskola építését és bővítését fejezték be. Átadás­ra került 8 óvoda és nap­közi otthon. A kultúrházak és kultúrotthonok száma 14-el nőtt. Szociális létesítmények közül 10 munkásszállás. 8 üzemi konyha és 11 üzemi étkezde készült el. A keres­kedelmi boltok száma a oe- ruházások következtében 19- el, az éttermek, cukrászdák száma néggyel magasabb, mint öt évvel ezelőtt. (Folytatás a 3. oldalon.) A jobb ellátó« érdekében Tanulmányterv a kertészeti termékek helyi hasznosítására Magyar — spanyol árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá Az 1958. február 7-én kö­tött bankközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank és a Spanyol Deviza Intézet képviselői Budapesten 1966. február 4—9. között tár­gyalásokat folytattak az 1966. február 7-én lejárt árucsere­forgalmi és fizetési jegyző­könyv meghosszabbításáról. A tárgyalások eredményeképpen február 9-én jegyzőkönyvet írtak alá a Magyarország és Spanyolország közötti árucse­reforgalom szabályozásáról. Megegyezés történt az 1966. évben szállítandó árulistákra vonatkozóan is. A magyar exportban a mechanikai ter­mékek (szerszámgépek, élelmiszeripari és vegyipari gépek, műszerek), gyógysze­rek és vegyszerek mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek, közfogyasztási cikkek szerepelnek. A spanyol ex­portlistában a fontosabb cik­kek: déligyümölcs, színes fé­mek, ércek, bőr, gyapjú, fa és parafa, oliva-olaj, rizs, szerszámgépek és közfogyasz­tási cikkek. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági beruházásai között nagyjelentőségűek az új szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek, s általában . a kertésze­ti termelés járulékos létesít­ményei. A Földművelésügyi Minisztérium Tervező Válla­lata, az AGROTERV, az idén számos ilyen létesítmény be­ruházási programját és kivi­teli tervét készíti el. Szőlő- feldolgozó-bortároló kombiná­tok tervezésére ■ 14 üzemmel — főként állami gazdaságok­kal, de néhány termelőszö­vetkezettel is — kötöttek szer­ződést. Egy-egy kombinátban 40 000 — 80 000 mázsa sző­lőt dolgoznak majd fel és 32 000 — 64 000 hektoliter bort tárolnak évente. A nagy­üzemi követelményeknek nemcsak a méretek felelnek majd meg, hanem a korsze­rű, részben teljesen új tech­nológia is. Három állami gazdaság részére gyümölcs-manipulálót és hűtő-tárolót terveznek. Ezekben a nálunk még tel­jesen új típusú létesítmé­nyekben a gyümölcs váloga­tását, osztályozását, rakodá­sát és szállítását teljesen gé­pesítik, a 200 vagonos hűtő- tárolókban pedig állandóan nulla — plusz 5 fokos hő­mérsékletet biztosítanak. A három első manipuláló­tároló még kísérleti jellegű, üzemeltetésük során szerzett tapasztalatok alapján készí­tik majd el a végleges ter­veket. Az idén elkészül az első zöldség osztályozó-válogató építészeti és technológiai ter­ve is. Ezzel párhuzamosan a AGROTERV átfogó tanul­mánytervet készít a mező- gazdasági üzemek kertészeti termékeinek helyi hasznosítá­sára. Megvizsgálják, milyen méretű kertészeti termelés mellett kifizetődő, hogy a központi értékes! tésre vagy nagyipari feldolgozásra al­kalmatlan gyümölcsből és zöldségből helyben készítse­nek kereskedelmi árut, (pél­dául szörpöt vagy savanyú­ságot), s megtervezik az eh­hez szükséges épületeket és technológiai berendezéseket. Az első kísérleti feldolgozó üzemeket jövőre építik fel állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben. Találkozó kényes kérdések nélkül Bonni vélemények Erhard kancellár párizsi látogatásáról BONN (MTI) Erhard kancellár párizsi lá­togatásával kapcsolatban a nyugatnémet sajtó főleg azt emeli ki, hogy a megbeszélé­sek barátságos légkörben foly­tak, nem került sor éles ösz- szecsapásokra és a kancellár szemmel láthatóan megkönv- nyebbülve tért vissza Bonn- ba. Diplomáciai megfigyelők körében általában rámutat­nak: a megbeszélések légköre azért bizonyult a vártnál ked­vezőbbnek, mert lényegében csak eszmecsere folyt és egyik fél részéről sem töre­kedtek konkrét megállapodá­sok elérésére. A jelenlegi időpontban sem Bonn-nak. sem Pá­rizsnak nem érdeke a két­ségtelenül továbbra is meglevő nézeteltérések ki­élezése. A bonni General-Anzeiger kiemeli: mindkét részről ke­rülték a robbanékony témá­kat és a párizsi összejövetel inkább egy olyan családi ta­lálkozóhoz hasonlítható, amelynek részvevői a fájdal­mas tapasztalatok után in­kább az időjárásról és egyéb nem kényes mindennapi té­máról beszélnek és nem vi­tatkoznak világnézeti ellente­tekről, vagy pedig vitás örftk- ségi kérdésekről. A Die Welt vezércikkébe: hangsúlyozza: mindkét rész­ről belátták, hogy a lehető­ség határain belül kell mo- zogniok és az erőfeszítéseket a Közös Piacon belüli gyakor­lati együttműködés területé­re kell összpontosítani. Ért­hető, hogy kikapcsolták azo­kat a kérdéseket, amelyekben továbbra is ellentétesek a vé­lemények. A nyugatnémet sajtó tudó­sítóinak párizsi jelentéseiből kitűnik, hogy az eszmecsere során felmerültek ezek az ellentétesen megítélt kérdé­sek is, de mivel csak eszme­cseréről , volt szó, mindkét fél csupán saját álláspontjá­nak leszögezésére szorítko­zott. így például az akut Kö­zös Piaci problémákkal kap­csolatban francia részről is­mét leszögezték: a legelső feladat a közös agrárpiaccal kapcsolatos problémák végleges ren­dezése és csak azután ke­rülhet sor a Kennedy- menetben való megegye­zésre. Bonn azonban — amint is­meretes — össze akarja kap­csolni ezt a két kérdést. Ami a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémá­ját illeti, francia részről ér­tésre adták, hogy nem tá­masztanak ugyan olyan éles ellenvetéseket Anglia felvéte­lével szemben, mint három évvel ezelőtt, de e kérdés na­pirendre tűzését még nem te­kintik időszerűnek. A vietnami háborút ille­tően ugyancsak leszögez­tek francia részről, hogy helytelennek tartják az 'tnerikai beavatkozás tá­mogatását A Die Welt párizsi tudósí­tója ezzel kapcsolatban ezt jelenti: — De Gaulle ismét ki­fejtette Erhardnak: az újra­egyesítés csak a Kelet- és Nyugat-európai országok kö­zötti fokozatos közeledés ke­retében képzelhető el és ez a folyamat még hosszú ideig tarthat. De Gaulle azt mon­dotta, hogy Franciaország kép­viselőjeként megy a szov­jet fővárosba és ott nem akar „Nyugat-Európa képviselőjeként” fellépni. Már csak azért sem képvisel­het valamiféle „közös nyuga­ti álláspontot” a német kér­désben. mert ezzel kapcsolat­ban Nyugat-Európában is megoszlanak a vélemények. Csupán arról lehet szó, hogy Nyugat-Európában kialakul­tak bizonyos elképzelések a német kérdéssel kapcsolat­ban, de azok közül sok még nem nyerte el a bonni kor­mány helyeslését. így például Bonn még mindig nem akarja elis­merni az Odera-Neisse határt és elutasítja a ke­let-európai államokkal való diplomáciai kapcsola­tok felvételének gondola­tát is. Von Hassel hadügyminisz­ter Párizsból hazatérve kije­lentette: az amerikai csapa­toknak Európában kell ma­radniuk. Azt mondotta, hogy ezt az álláspontját világosan és félreérthetetlenül közölte Párizsban. Veszélyesek az olyan meg­fontolások — mondotta — amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék Európában az amerikai csapatok létszámát és az amerikai haderő egy részét máshová, például Viet­namba helyezzék át.

Next

/
Thumbnails
Contents