Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

1966. február 9. szerils. KÖGRSC labdarúgás A megyei I. osztály két kiesője Két hír Balassagyarmatról Röplabda Á Nógrád Kupa terembajnokság rajtja A második legnépszerűbb, színvonalban is egyre feljebb törő sportágban, a röplabdá­ban is megkezdődtek a küz­delmek. A Nógrád Kupa te­rembajnoki rajtjánál vasárnap a férfi csapatok mérkőzéseire került sor. Az első forduló eredményei: Zagyvapálfaivi B—St. Pető­fi 39:37 (17:20) SBTC—Szécsény 44:28 (23: 10) Kisterenyei Bányász—St. Petőfi 35:26 (12:11) Zagyvapálfaivi B—SBTC II. 56:8 (40:2) SBTC I.—SBTC II. 28:13 (18:8) Kisterenyei B — Szécsény 44:20 (20:11) A BAJNOKSÁG ÁLLASA AZ ELSŐ FORDULÓ UTÁN: 1. Zagyvapálfaivi B 2 95:45 4 2. Kisterenyei B 2 79:46 4 3. SBTC I. 2 72:41 4 4. St. Petőfi 2 63:74 2 5. Szécsény 2 48:88 2 6. SBTC II. 2 21:84 2 Meeserék Amerikában készült. Egy biztos: nehéz A versenykörút programja után a' repülőjegy és a ví­zum is megérkezett Nagy Zsuzsa, Varjú Vilmos és Me­cser Lajos részére. Nagy Zsuzsa és Varjú Vil­mos már tavaly is résztvett az amerikai fedettpályás ver­senyeken. Mecser Lajos még „újonc” fedettpályán. Janu­árban magaslati edzéseket végzett, az utazás előtti na­pokban pedig a fővárosban A megyei I. osztályban sze­replő tizennégy labdarúgó csapat szereplését már ele­meztük. Most a két kieső kö­vetkezik. Palotás 30 3 11 16 36:55 17 A tavaszi szezonban a 13. helyen végeztek. Ekkor még reménykedtek a bentmara- dásban. Az őszi szezonban a hajrában alulmaradtak. Bele kellett nyugodniuk a kiesés­be. Tavasszal négy sikeres döntetlent is elértek. Többek között a K.lapujtő és az St. ZIM ellen is. Az őszi szezon jól indult számukra. Döntet­lenek után azonban veresé­Elkészült a röplabda NB I. tavaszi műsora. A bajnoki mérkőzések március 27-én kezdődnek. A bajnokság új­szerű kiírása szerint a csapa­tok a tavasza eredményeket nem viszik magukkal, hanem tiszta lappal” indulnak az őszi fordulóban. Ősszel a baj­nokság csoportosan folytató­dik. Az első négy csapat az 1—4., a második négy az 5—8., a továbbiak pedig a 9—14. helyért vívnak körmérkőzést négy, illetve a két forduló­ban. A bajnokság idei mérkő­zéseire teremben kerül sor. Az újszerű kiírás jelentős szinvonalemelkedéssel járhat. FÉRFIAK I. forduló, március 27: NIM —Baja, St. ZIM—Bp. Honvéd, EVTK—Csepel, Vasas—TFSE, DEAC—Újpesti Dózsa, Farkas­lyuk—Bp. Spartacus, MAFC— Izzó. II. Április 3: Baja—DEAC, Farkaslyuk—St. ZIM, NIM— Vasas, Izzó—Újpesti Dózsa, Bp. Spartacus—Csepel, TFSE— MAFC, Bp. Honvéd—EVTK. gek következtek és csak a Dejtárt tudták legyőzni. Lel­kesen küzdöttek, de ez ke­vés volt a bentmaradáshoz. Reméljük ebben az évben ki­harcolják a visszajutást. A csapat legjobbjának a középhátvéd Kovács M. bi­zonyult, őt Bóna és Turcsá- nyi követi. Időnként jól ját­szott Urbán, Rappai, Percze és Balogh. Legjobb góllövőik: Turcsá- nyi (8), Balogh (7). Dejtár 30 4 4 22 29:104 10 Tavasszal és ősszel is az utolsó helyen végeztek. Több­III. Április 10: Baja—EVTK, Vasas—St. ZIM, Újpesti Dó­zsa—Farkaslyuk, Bp. Sparta­cus—DEAC, TFSE—NIM, Bp. Honvéd—Izzó, Csepel—MAFC. IV. Április 17: Baja—TFSE, St. ZIM—Bp. Spartacus, Far­kaslyuk—EVTK, DEAC—Bp. Honvéd, NIM—Újpesti Dózsa, Csepel—Izzó, MAFC—Vasas. V. Április 23: Újpesti Dózsa —Baja, MAFC—Farkaslyuk, Izzó—St. ZIM, Vasas—DEAC, TFSE—Bp. Honvéd, Csepel— NIM, EVTK—Bp. Spartacus. VI. Április 24: Bp. Sparta­cus—Baja, Újpesti Dózsa—St ZIM, Bp. Honvéd—Farkaslyuk, Csepel—DEAC, TFSE—Izzó, MAFC—NIM, EVTK—Vasas. VII. Május 1: Csepel—Baja, Farkaslyuk—TFSE, St. ZIM— DEAC, Vasas—Bp. Spartacus, NIM—Izzó, Bp. Honvéd— MAFC, EVTK—Üjpesü Dózsa. VIII. Május 8: Baja—Vasas, Farkaslyuk—Csepel, DEAC— Izzó, St. ZIM—TFSE, Bp. Spartacus—Bp. Honvéd, NIM —EVTK, MAFC—Újpesti Dó­zsa. szőr baj volt velük. Hadilá­bon álltak a sportszerűséggel. Csak néhány mérkőzésen „csillogtattak”. A Karancs- lapujtőt 2:1-re legyőzték, á Bgy. MÁV-ot pedig 6:2-re. Súlyos vereségeket szenved­tek. Ezt a gólarány is bizo­nyítja. Az őszi (fordulóban csődöt mondott az együttes. Már csak a Szécsény elleni 3:0-as győzelem érdemel em­lítést. A gyenge teljesítmény mel­lett Mészáros, Pikács. és Klemicsány játékát dicsér­hetjük. Legjobb góllövők: Klemi­csány (6) és Szeneczei (5) volt. T. L IX. Május 14: Baja—Bp. Honvéd, St. ZIM—Csepel, Farkaslyuk—Vasas, DEAC— MAFC, TFSE—Újpesti Dózsa, Izzó—EVTK, Bp. Spartacus— NIM, X. Május 21: St ZIM—Ba­ja, DEAC—Farkaslyuk, Újpes­ti Dózsa—Bp. Spartacus, Bp. Honvéd—NIM, Csepel—TFSE, MAFC—EVTK, Izzó—Vasas. XI. Május 28: Izzó—Baja, NIM—Farkaslyuk, EVTK—St. ZIM, TFSE—DEAC, Újpesti Dózsa—Vasas (X), Csepel—Bp. Honvéd (X), Bp, Spartacus— MAFC. XII. Május 20: MAFC—Ba­ja, Izzó—Farkaslyuk, NIM—St. ZIM, EVTK—DEAC, Újpesti Dózsa—Csepel (X), Vasas— Bp. Honvéd (X), Bp. Spartacus —TFSE. XIII. Június 5: -Baja—Far­kaslyuk, St. ZIM—MAFC, DEAC—NIM, EVTK—TFSE, Bp. Honvéd—Újpesti Dózsa (X), Vasas—Csepel (X), Izzó— Bp. Spartacus. (Az X-szel jelölt mérkőzé­sek a Sportcsarnokban kerül­nek lejátszásra.) Sakk A sereghajtók között az SKSE Az NB Il-es Maróczy-csa- patbajnokság Keleti-csoport­jának IX. fordulójában foly­tatódott a harc az első ne- lyért a Bp. Petőfi és a Szál­lítók között- Ugyanakkor a kiesés elkerüléséért is küz­delmet vívnak a csapatok. Az SKSE a vasárnap el­szenvedett nagyarányú vere­ségével lejjebb került a táb­lázaton. Még négy forduló van hátra. A tarjániaknak nem könnyű a dolguk. Amennyiben nem javul a csapat játéka, elkerülhetetlen a kiesés. A KELETI CSOPORT ÄLLÄSA: 1. Bp. Szállítók 70.5 p 2. Bp. Petőfi 69,5 (1) 3. Csepel 64 (1) 4, Kecskemét 62,5 5. Szegedi VSE 58,5 (1) 6. Bp. Postás 55,5 (1) 7. Szegedi Ruha 55 (l) 8. Bp. Elzett 51 9—10. Ganz MÄVAG SKSE 49,5 11. Baja 45,5 (1) 12. Újpesti Dózsa 43,5 (1) 13. Mátraalja 40.5 14. Bp. Ságvári 37 (1) p Az SKSE hátralévő ellenfe­lei: Mátraalja (o), Szegedi VSE (i), Szegedi Ruha (o), Kecskemét (i). A Balassagyarmati MÁV Sportkör labdarúgó és kosár­labda szakosztályai baráti ta­lálkozót rendezték a közel­múltban. Az összejövetelen Básti Sándor, a Megyei Ko­sárlabda Szövetség elnöke ün­nepélyes keretek között nyúj­totta át az 1966. évi megyei bajnokság 2. helyezettjének, a MÁV kosarasainak az érme­ket és az okleveleket. A je­lenlevők elhatározták, hogy a két szakosztály versenyt in­dít az eredményesebb szerep­lés érdekében. • Ma a Mikszáth Kálmán Művelődési Ház klubhelyisé­gében taggyűlést rendez a Gyógyszertár Központi Sport­kör természetjáró szakosztá­lya. A természetbarátok az éves programot és az aktu­ális kérdéseket beszélik meg. Az összejövetel után az or­szág-világjárók baráti köre rendez összejövetelt. A mérkőzések színvonala, ha figyelembe vesszük, hogy a csapatok a felkészülés első félidejénél tartanak, kielégítő volt. örvendetes, hogy a me­gye élvonalába tartozó részt­vevők sok új fiatal tehetség­gel vonultak fel. Az első for­duló legnagyobb meglepetését a Zagyvapálfaivi és a Kiste­renyei Bányász röpladások okozták. A zagyvapálfaivi csa­patból sokan távoztak. A fia­talokkal rajthoz álló csapat lelkes játékkal mind két mér­kőzést megnyerte. A Kistere- nyében Molnár László edző ugyancsak a fiatalítást tartot­ta fő feladatának. Mindkét csapatnál láttunk figyelemre­méltó technikai megoldásokat. Az ütőerő ugyancsak erős ol­daluk volt. A Nógrád Kupa jövő vasár­napi fordulójának küzdelmei női mérkőzésekkel folytatód­nak. M. L. lesz alkalmazkodni a fedett­pályás versenyzési körülmé­nyekhez. Rendszerint két mérföld a leghosszabb táv. Mecser számára kedvező, hogy a mostani bajnokságot három mérföldön rendezik. Előreláthatóan, kitűnő ellen­feleket kap. Felkészülésében a tulajdonképpeni cél a bu­dapesti Európa-bajnokság volt. A fedettpályás verse­nyek miatt programja módo­sult. A salgótarjáni atléta jól felkészülten utazik Ame­rikába. Meg kell majd küz­denie az ellenfeleken kívül a nehéz levegőjű csarnokokkal és kisméretű pályákkal. A három atléta kedden el­utazott Frankfurton keresz­tül Párizsba. Szerdán, edzést tartanak egy fedettpályás csarnokiban, majd délután le­szállás nélkül utaznak Los Angelesbe. Ide csütörtökön érkeznek meg. Szombaton itt kezdődik szereplésük. Ezután utazások következnek. Utol­só versenyükre március ele­jén kerül sor. A röplabda NB I tavaszi műsora A birodalom rabol Rugyenko, szovjet főügyész: „Rabolt Göring, raboltak a birodalmi miniszterek, a meg­szállt területek birodalmi biz­tosai, rabolt a német had­vezetőség”. Mit raboltak? Mindent! Például — mű­kincseket. Himmler és a népiség 1939. október 12-én, tehát a második világháború meg­kezdését követően néhány héttel, Himmler, SS-ek és Ges- taposok legfőbb vezetője, ren­deletet ad ki: „Minden mű­vészi és kultúrtörténeti szem­pontból értékes tárgyat, vagy­is festményeket, szobrokat, bútort, szőnyegeket, kristályt, könyveket és hasonlókat, va­lamint nemesfémből készült berendezési tárgyakat és ék­szereket a német népiség megszilárdítására kinevezett reichkomisszár rendelkezésére kell bocsátani és a német birodalom javára el kell ko­bozni.” Nácikhoz illő „népiség szi­lárdítás” — lopott kincsekkel. Ám még ezzel sem érték be. Himmler december 5-én kiegé­szíti korábbi rendeletét — rájöttek, hogy lehet itt még mást is rabolni — s kimond­ja: „el kell kobozni a ruhá­zati, népviseleti tárgyakat, hangszereket, érméket, bélye­geket és hasonló gyűjtemé­nyeket is”- Mindent tehát, amit csak a felsőbbrendű emberek az alsóbbrendű megszállt hazájában megkí­vánnak. Hogy e kincsek al­sóbbrendű kultúra termékei lennének? A tolvajokat ez, eb­ben az esetben, nem zavar­ta ... Mindent összeszedtek: a krakkói Waweltől a megszállt szovjet területek kincsein át francia, holland festményekig, Rosenberg, a nácik főideoló­gusa — aki a gyilkos gyakor­latból is tisztességes mérték­ben kivette a részét — Nürn­bergijén a következő, enyhén szólva naív védekezést adta elő: „A kultúrjavakat bizton­ságba helyeztük, hogy szét ne szóródjanak. A hadsereg fő­parancsnokság főnöke (Keitel — a szerk.) kérésemre és a Führer parancsára intézkedett, hogy ezeket a műtárgyakat én foglaljam jegyzékbe és he­lyezzem biztonságba”. No, lám, a tisztes náci táborno­kok, akik még a „falazástól” sem riadtak vissza! Miért pont a műkincsek esetében tett volna kivételt az OKW és maga Keitel? Keitel, 1942. december 16-án szigorúan tit­kos parancsot ad ki: „Itt most inkább, mint valaha a lét vagy a nemlét forog koc­kán. Ennek a harcnak sem­mi köze többé a katonai lo­vagiassághoz és a hágai egyezmény megállapodásaihoz. Ha ez a harc nem a legbru- tálisabb eszközökkel folyik, akkor a rendelkezésünkre álló erők belátható időn belül nem lesznek elegendőek arra, hogy úrrá legyünk ezen a dögvé- szen(!) Ezért az alakulatok kötelesek nők és gyermekek ellen is minden sikerre ve­zető eszközt felhasználni.” Szóval — semmi köze a hágai egyezményhez? Mit tar­talmaz az egyezmény, pél­dául a műkincsek esetében? Tilos és megtorlandó „A közösségek, valamint az istentisztelet, jótékonykodás, oktatás, művészet és tudo­mány céljait szolgáló Intéz­mények tulajdonát, még ak­kor is, ha állami tulajdonban vannak, magánvagyonként kell kezelni- Ilyenfajta beren­dezések, történelmi emlékmű­vek, műtárgyak vagy tudo­mányos művek mindenfajta kisajátítása, szándékos rongá­lása, vagy lerombolása tilos és megtorlandó.” Hitler, Göring, Rosenberg, s a többiek valóban „magán­vagyonként” kezelték más né­pek nemzeti kincseit. Kasté­lyaikba hurcoltatták, Hitler pedig — a rablott kincsek­ből — a világ legnagyobb múzeumát akarta létrehozni, a szerény Führer Museum névvel... Rosenberg a rab­lások lebonyolítására külön törzskart szervezett. Az ör­dögi gépezet valóban minden, jelentősebb műkincset felku­tatott, s elrabolt. Sőt: a szö­vetséges Olaszország műkin­cseinek egy része is a biro­dalomba került! 1943. április 11-én Rosenberg levelet intéz Hitlerhez: „At­tól a vágytól vezérelve, hogy önnek, Führerem örömet sze­rezzek, legyen szabad átnyúj­tanom e néhány legértékesebb képről készült reprodukciók­ból összeállított albumot. E képeket törzskaron helyezte biztonságba az ön parancsá­ra a megszállott nyugati te­rületeken. A jelen album is csak halvány képet ad(!) a hivatalom által lefoglalt és a birodalomban biztonságba he­lyezett műkincsek rendkívüli értékéről és mennyiségéről.” Ez őszinte beszéd! Storey amerikai ezredes, szakértő, Nümbergben közölte, hogy mintegy négyszáz!!) vaskos kötetet töltene meg a Ro- senberg-féle törzskar által rablott műkincsek listája! Rosenberg „jól dolgozott”, amikor azonban fentebb idé­zett levelét Nümbergben elő­vették, mégis ideges lett­Kicsit nyugtalan voltam „Én, a Führer utasításait teljesítettem. A Führer pa­rancsaiban és Keitel tábor­nagynak a hozzájuk fűzött utasításaiban egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a mű­alkotások felett a Führer ma­gának tartotta fenn a ren­delkezést. Amikor Göring bi­rodalmi marsall, aki a törzs­kar ilyen irányú tevékeny­ségét különösen támogatta (és ezerszámra hordatta hat kas­télyába a kincseket — a szerk.), számos műalkotást a maga, illetve saját gyűjtemé­nye számára lekapcsolt, én őszintén megvallva, kicsit nyugtalan voltam «miatt, hi­szen a megbízással együtt sa­ját nevemben felelősséget is vállaltam az összes lefoglalt műkincsekért és kultúrjava- kért és ezért kötelességem volt az egészről katalógust készíttetni, s ezt minden eset­ben készen tartani.” Rosenberg ama is utasította törzskarát, hogy a Göring ál­tal „lekapcsolt” műkincseket pontosan jegyezze fel. Ami­kor Göring — Nümbergben — ezt meghallotta, jó hango­san odaszólt a többieknek: „Ez az SS-fiúmég utánam is kémkedett”. No, lám, milyen hamar „SS-fiú” lett a tegna­pi tolvaj cimborából! Rugyenko, akinek szavait bevezetőben idéztük, kijelen­tette: „Göring a Birodalmi Védelmi Tanács elnöke, a né­met gazdasági élet irányítá­sának diktátora, a négyéves terv főmeghatalmazottja és a légierők főparancsnoka volt. Ezt a kiterjedt hatalmat hasz­nosította a műkincsek elrab­lásának esetében is. Szemé­lyes megbízottja, dr. Kaj Mühlmann SS Standartenfüh­rer irányította — nem egy­szer Rosenberg törzskarát ke­resztezve a Göringnek végzett rablómunkát- Göring, akit maga Hitler is a feketepia­cok királyának nevezett (ti. a hájas marsall annyi kincset raboltatott, hogy csak a ja­vát tartotta meg, a többit fe­ketén, különböző országokban valutáért értékesítette — a szark)- — 1940. november 5-én külön utasítást adott ki, amelyben megszabja a rablott műkincsek kezelésének sor­rendjét.” A Rugyenko ismertette ok­mány szerint ez a rangsor: 1. Hitler. A második: Göring. 3. A német népiség főiskolája. S végül, ha marad valami: a német múzeumok. Most Rosenberg, az „SS-fiú” volt az, aki gúnyosan rávi- gyorgott Göringre . •. (Következik: A végleges megoldás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents