Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

2 NOOR * D 1R56. február 8. k»r1d Tüntetés Honoluluban Kudarcra ítélt amerikai tárgyalások Tovább tartanak a TŰK elleni bombatámadások SAIGON (MTI) Nagyabbarányű szárazföldi hadműveletekről vasárnapról hétfőre virradóra nem érkez­tek jelentések. A hírügynök­ségek mindössze a Dél-Viet- nam északi partjainál, Quang Ngai és Binh Dinh tartomány partjánál körülbelül 64 kilo­méter hosszúságban felfejlő­dő tengerészgyalogos akci­ókról tesznek említést. A felszabadító erők beke­rítését célzó 11 nap óta tar­tó akcióban most már körül­belül hatezer tengerészgyalo­gos vesz részt. Vasárnap egy újabb tengerész-gyalogos szá­zad szállt partra, hogy az el­ső amerikai légi gyorshadosz­tály csapataival együtt ..harc­ra bírja” a hegyekbe felhú­zódott szabadságharcos erő­ket. A saigoni amerikai katonai szóvivő közölte, hogy vasár­nap a rossz időjárás ellenére folytatták a VDK-elleni bom­bázásokat. Dél-Vietnamban az ameri­kai repülőgépek 377 tá­madást hajtottak végre a dél-vietnami szabadság- harcosok vélt szállásai és csapatösszevonása ellen. A Vietnami Néphadsereg­nek a nemzetközi ellenőrző összekötő bizottsága tiltako­zást jelentett be amiatt, hogy a 7. amerikai flotta gépei szombaton is agressziós tá­madásokat hajtottak végre Than Hoa tartomány ipari központjai ellen. A Nhan Dán hétfői vezér­cikke szerint a VDK hétfőn figyelmez­tetést intézett a fülöpszi­geti kormányhoz és óva Intette attól, hogy újabb csapatokat küldjön Dél- Vietnamba. Honoluluban, a hawaii szi­getek fővárosában hétfőn két­napos tanácskozások kezdőd­tek a Johnson elnök vezette amerikai küldöttség és a sai­goni kormány delegációja kö­zött. Johnson elnök, aki hivatal­ba lépése óta most első íz­ben hagyta el az Egyesült Államok szárazföldi területét, a honolului repülőtéren rövid üdvözlő beszédet mondott, amelyben nyomatékosan han­goztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is támogatja a saigoni rezsimet. Beszédé­ben Johnson támadta vietna­mi politikájának ellenzőit és azt bizonygatta, hogy a Dél-Vietnamba küldött amerikai katonák az Egyesült Államok terüle­tét sok ezer kilométer távolságban is az ameri­kai érdekeket védik. Válaszában Van Thieu az amerikai és a dél-vietnami kormány „baráti kapcsola­tait” méltatta és kijelentette, hogy a saigoni kormány „a kommunizmus kiirtására tö­rekszik”. A dél-vietnami küldöttség ezután Johnson elnök és Rusk külügyminiszter kísére­tében ellépett a díszszázad arcéle előtt és gépkocsikba ülve honolului szállására haj­tatott. Az útvonal fölött ame­rikai helikopterek repültek és az út kétoldalún fegyveres amerikai katonák sorakoztak fel. Röviddel a saigoni kor­mány küldöttségének szállás­helyére történt megérkezése után az épület előtt nagyobb tömeg tüntetett az Egye­sült Áilamok vietnami politikája és a saigoni kormány ellen. A dél-vietnami — amerikai tárgyalásokra az Egyesült Ál­lamok csendes-óceáni had- j erőinek parancsnokságán ke- j rül sor, Honolulutól mintegy j 28 kilométerre. A Camp J Smith-i tárgyalásokat — ez az amerikai parancsnokság épü­lettömbjének neve — a leg­nagyobb titoktartás övezi. A politikai és katonai kérdése­ken kívül öt különbizottság tárgyalja majd a Dél-Vietnam gazdasági életének, mezőgaz­daságának, egészségügyének és közoktatásának fejlesztésé­re adandó amerikai segítség kérdését. Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója a ho­nolului tárgyalásokkal kap­csolatban megállapítja. a dél-vietnami és az amerikai küldöttség összetétele arrói ta­núskodik, hogy a szélsőséges militarista körök egyre na­gyobb szerepet játszanak az Egyesült Államok külpoliti­kájának alakításában. E körök a VDK elleni bombatámadások foko­zását és a vietnami há­borúnak a szomszédos or­szágokra való kiterjeszté­sét kívánják. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártja központi lap­ja a honolului tárgyalásokkal kapcsolatban megállapítja,! hogy azok ugyanúgy kudarcra i vannak ítélve, mint Johnson elnök egyéb manőverei. As VSA fokossá Dél-Kor ea felfegyversését . . < , : n.iz:.. á l Erhard Párizsba érkezett BONN Erhard nyugatnémet kancel­lár vasárnap a késő esti órák­ban Párizsba utazott, hogy tanácskozzék De Gaulle fran­cia elnökkel. A kancellár kíséretében van Schröder külügy-, Von Hassel hadügy- és Schmücker gazda­ságügyi miniszter. PHENJAN (TASZSZ) Közzé tették annak az üze­netnek a szövegét, amelyet Pák Csun Guk vezérőrnagy, a koreai fegyverszüneti bizott­ságban a koreai—kínai fél vezetője február 3-án a sem­leges megfigyelő bizottsághoz intézett. Az üzenet adatokkal bizonyítja, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben fo­kozta Dél-Korea felfegyverzé­sét, újtípusú tankokkal, re­pülőgépekkel, ágyúkkal és más katonai felszereléssel lát­ta el a dél-koreai hadsereget. Egy gonosz törvény évfordulójára Külföldi kaleidoszkóp LONDON Denis Healey brit hadügy­miniszter vasárnap visszatért Angliába távol-keleti útjáról, amelynek során Ausztrália, Singapore és Malaysia vezető politikusaival folytatott tár­gyalásokat. A repülőtéren He­aley újságiróknak elmondotta, hogy Canberrában Menzies volt ausztráliai miniszterel­nökkel megvitatta egy auszt­ráliai támaszoont létrehozásá­nak lehetőségét. MOSZKVA A Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki Oleg An­tonov ismert szovjet repülő­gép-tervezőt. Mint a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének erről szóló rendelete elmondja, a magas kitünte­tést Antonov 60. születésnap­ja alkalmából kapta, az új repülőgéptípusok megterem­tésében szerzett nagy érdemei­ért. HAVANNA Fidel Castro válasza a Kubába irányuló rizsszállit- mányok csökkentését bejelen­tő kínai nyilatkozatra. Fidel Castro Írásában rámu­tat, hogy a kínai lépésnek nem gazdasági okai voltak. E lénés nyilvánvalóan válasz Kuba döntésére, amely meg­tiltotta kínai felforgató pro- paeanrlaanyag terjesztését az országban. Castro ezt a kínai eljárást a volt amerikai nagy­követ tevékenységéhez hason­lította. aki szintén megpróbált beavatkozni az ország bel- ügyeibe és megkísérelte rá­kényszeríteni akaratát a nem­zetre. A második világháború be­fejezése után egyre-másra robbantak ki a nagy sztráj­kok az Egyesült Államokban. A fasizmus elleni háborúban még az USA-ban is megerő­södtek a baloldali áramlatok, balratolódás volt észlelhető az amerikai munkásmozgalom­ban. A hidegháború előkészí­tésén, a szovjetellenes arcvo­nal újbóli megszilárdításán te­vékenykedő reakciós-monopo­lista körök tehát azonnal el­lentámadást indítottak. Nem sokkal a háború után tehát, immár húsz esztende­je, olyan törvényjavaslatot terjesztettek az amerikai sze­nátus elé, amely hivatott volt egyszer s mindenkorra szigorú és szűk korlátok közé szorí­tani az amerikai munkaválla­lókat. Taft—Hartley törvény­ként ismerte meg Amerika és a világ a munkáseiienes szankcióknak ezt a tárházát, arról a két szenátorról elne­vezve, aki benyújtotta. A szenátus és Truman elnök csakhamar szentesítette Taft és Hartley elgondolását. „A munkás és a vállalkozó vi­szonyának törvényei”, ahogy hivatalosan nevezik, erőtelje­sen megnyirbálja a szakszer­vezetek jogait, korlátozza a sztrájkjogot. Leszögezi ugyan, hogy szabad sztrájkolni és hogy a munkások és a vállal­kozók megegyezhetnek egy­mással a béremelést illetően, de egyúttal felhatalmazza az USA mindenkori elnökét a sztrájk felfüggesztésére, ha úgy látja, hogy az veszélyez­teti az Egyesült Államok biz­tonságát. Ilyen esetben az el­nök a Legfelsőbb Bíróságon keresztül érvénybe léptetheti a Taft—Hartley törvényt, vagyis — akár fegyveres erő alkalmazásával — felfüggeszt­heti a sztrájkot. A monopoltőkések természe­tesen minden sztrájkra köny- nyen kimondják, hogy „ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mok biztonságát”. Ilyenfor­mán tehát a Taft—Hartley tör­vényt, életbe lépése óta, gyak­ran alkalmazták a sztrájkok, a munkásság jogos követelé­seinek letörésére. Hogy ezek közül csak a legnagyobbakat említsük: 1959-ben félmillió acélipari munkás 116 napos sztrájkját a Taft—Hartley törvény bevetésével szüntette meg Eisenhower elnök. 1962 júniusában Kennedy élt vele: tíz és félezer légiforgalmi dol­gozó sztrájkolt akkor. John­son elnök röviddel hivatalba- lépése után már alkalmazta a törvényt a dokkmunkások el­len, amikor — 1964 októberé­ben — Maine-től Texasi* hat­vanezer ember sztrájkolt. Az USA elmúlt két évtize­dére azonban nemcsak a ke­gyetlen Taft—Hartley törvény létrehozása és alkalmazása a jellemző, hanem az is, hogy a szervezett munkások és alkal­mazottak mind nagyobb tö­megben, mind erőteljesebben harcoltak ellene. (bt) Morénak nem sikerült Saragat olasz köztársasági elnök szombat este magához kérette az elnöki palotába Al­do Morót, akit előzőleg az új kormány megalakításával bí­zott meg. Aldo Moró közölte Saragattal, hogy feladja a po­litikai válság megoldására és egy új kormány megalakításá­ra irányuló erőfeszítéseit. Moró meglepetésszerű be­jelentését röviddel azután tet­te, hogy Saragat köztársasági elnök befejezte kétnapos in­tenzív tanácskozásait a politi­kai pártok vezetőivel. E tár­gyalások azt a célt szolgálták, hogy segítsenek legyőzni a négy koalíciós párt közti né­zeteltéréseket Kormányközleményben Je­lentették be, hogy a jövő hét szerdáján Saragat új tárgya­lássorozatot kezd, mielőtt fel­kérne egy másik politikust az új kormány megalakítására. Aldo Moró sikertelen pró­bálkozása láttán megfigyelők véleménye szerint növekszik az általános választások meg­tartásának lehetősége. Támadás a tashenti nyilatkozat ellen LAHORE (MTI) Lahoreban befejeződött a pakisztáni ellenzéki pártok kétnapos kongresszusa. Az ér­tekezleten hozott határozat támadja az Ajub Khan és Sasztri miniszterelnök által aláírt történelmi jelentőségű taskenti nyilatkozatot, s azt állítja, hogy a pakisztáni—in­diai ellenségeskedés befejezé­sét szentesítő egyezmény „el­lenkezik a pakisztáni nép ér­dekeivel.” A küldöttek szorgal­mazták végül, hogy a jelenle­gi elnöki rendszert „a brit tí­pusú parlamenti demokráciá­val váltsák fel”. Anglia másik arca VI. Séta Liverpoolban Milyen pályán mérkőzik majd válogatottunk? Megfigyelők rámutatnak, hogy Bonn és Párizs kapcso­latában súlyos nézeteltérések merültek fel egy egész sor kérdést illetően, s ez nagy­mértékben rányomja majd bélyegét a találkozóra. Erhard nyugatnémet kancel­lár és kísérete hétfőn külön- vonaton megérkezett Párizs­ba, és az Elysées-palotában megkezdődtek a tárgyalások A magyar labdarúgó vá­logatott július 15-én a li­verpooli Everton pályán Bra­zíliával mérkőzik a legjobb nyolc közé jutásért. Liver­poolban alkalmam volt meg­tekinteni az Everton pályát és jártam Southportban, vá­logatottunk jövendő szállás­helyén is. Háztömb közepén Az első, s szokatlan be­nyomás: az Everton pálya sűrűn lakott háztömb köze­pén áll. Mintha Budapes­ten a Ferencváros pálya nem a Népliget szélén, ha­nem a IX. kerület legsűrűb­ben beépített utcái közölt, egy háztömb közepén emel­kedne, mondjuk a Tűzoltó utca elején. Elüt a megszokottól szá­munkra az is, hogy egyen­ruhás, rendkívül udvarias férfiú kéri a jegyeket' Az egyenruha nem akármilyen! Engem leginkább az üdv- hadsereg viseletére emlékez­tetett. Sötétkék szövetből ké­szült, rézgombokkal, antant­szíjjal. fekete „simlideres" tányérsapkával, s a derék­szíj rézcsattján szómmal. Amikor a ,.direktor-boxból” azaz az igazgatói páholyból kiléptem a kijárattal szem­ben, főnöküket is megpillant­hattam: jól vasalt egyenru­hájában, vigyázz állásba me­revedve, egy marsall-bot sze­rű pálcával a hóna alatt. A nézőtér nagyrésze fedett. Sok az állóhely, kevés az ülő­hely. A pályára tekintve min­denekelőtt az ötlik az em­ber szemébe, hogy nincs fu­tópálya, a nézőtér közvetle­nül a partvonalnál kezdődik. A pálya az itthon megszo­kottnál rövidebb, ugyanak­kor szélesebb. Ügy gondolom, ez olyan tényező, amellyel a csapat felkészítésénél — kü­lönösen a védelmünknek, és a két szélsőnek — feltétle­nül számolniuk kell. A futópálya hiánya rend­kívül kellemetlen, mert a hangorkán egészen közelről hat a játékosokra. Ugyanis a hidegvérükről híres angolok a labdarúgó-pályákon kifejezet­ten latin erényeket csillog­tatnak. Kedvenc csapatukat hihetetlen lármával, s kórus­ban buzditják, olykor énekel­nek is. Ez még hagyján- Ha­nem égő újságokat. papír- kötegeket hajigáinak a pá­lyára. Nemritkán kétforintos nagyságú rézpenniseket. Meg­történt — éppen az utóbbi hónapokban — angol pá­lyán is, hogy kézigránátot dobtak a játéktérre, szeren­csére azonban nem élesitve. Játékos legyen a talpán, aki­nek idegrendszerét mindez békén hagyja. Remélhetőleg a Brazília—Magyarország mér­kőzésen, de a többin is „ideg­nyugtatóként” csapatunk — vezetést szerez... „Fűtött gyep” A pálya talaja egyébként kitűnő, rendkívül jól ápolt gyep borítja. Az altalajt, tekintettel a téli mérkőzések­re — csőrendszeren keresztül fűtik, s így a hó azonnal elolvad, nem jegesedik a pá­lya. Tekintve, hogy a mér­kőzések fél 8-kor kezdődnek majd, az sem mellékes kö­rülmény, hogy a pálya vi­lágítása minden szempontból kielégítő: egyenletes a fény, árnyék nélküli a megvilá­gítás. Csapatunk szálláshelye a Liverpool és Manchester kö­zötti tengerparton fekvő, csendes kisvárosban, a South- port-i Palac Hotelben lesz- A hotel modernnek nem mondható, századeleji épü­let, de jól karbantartott, ké­nyelmes és kitűnő állapot­ban van. Szép társalgóját az elmaradhatatlan kandalló dí­szíti, étterme derűs. Fiaink étkezését nagyban megköny- nyíti majd az étterem idős magyar pincére. Engem is ellátott jótanáccsal. Megma­gyarázta, az étlapon mi-mi­csoda, s mit bír el a ma­gyar gyomor a számunkra furcsa angol ételekből, s mit nem. Jóllehet, nem tartozik szigorúan a tárgyhoz, mégis felemlítem — a kiadósnak éppen nem mondható ebédet. Erőleves tojással, ami leves­húst nem látott, mert leves­kockából készült, egy adag ham and eggs (lisztes tojás­ban sütött sonka) egy pohár sör, egy kis porció pudding, mindez egy fontért, a borra­valót nem is számolva. Eny- nyiből idehaza ketten ebédel­tünk volna a Gundel-nél. Pop-music Ha már Liverpool-ban já­rok, — kíváncsiságom a ki­kötőbe is elvitt. Látni akar­tam egy valódi matróz-kocs­mát. Persze, elsősorban nem az imbolygó tengerészek ked­véért, hanem azért, mert e kocsmák egyikéből indult vi­lághódító útjára a pop-mu- sic, s ennek világhírű műve­lői a Beatles-ek. Csalódnom kellett- Füstös, tengerészekkel teli kocsmcra számítottam, ezzel szemben tengerószegyenruhát sehol sem láttam, a füst sem volt nagyobb, mint bármelyik ma­gyar vendéglőben. A kocs­mák általában tiszták, jobb körúti espressóra emlékeztet­tek. Azzal a különbséggel* hogy ezekben a helyiségek­ben játék-automaták vannak, zenegép, s olykor a zenekar számára Is hely. A kíváncsiság ördöge nem hagyott nyugodni, az elkép­zelt kocsmát akartam megta­lálni, s benézegettem egyik­ből a másikba, sajnos, az „igazit” nem találtam. Bána­tomban a csapos-kisasszony legnagyobb meglepetésére — egy dzsúszt (narancslevet) kértem — a gin birodalmá­ban! Orsstígút Liverpoolból éjjel tértünk vissza Londonba gépkocsival. Milyen éjjen az országút? Az osztott-pályás, két-két sávos úton az elválasztó vonal nem festett, mint idehaza, hanem fluoreszkáló szögek alkotják, melyeket kis sapka borít, a strada szélét is fluoreszkáló oszlopocskák jelzik, ezek mintegy irányítják a veze­tőt. Az útjelző és útbaigazí­tó táblákat — még a legki­sebbeket is — fényszórókkal világítják meg, éppen ezért felesleges a fényszóró hasz­nálata, elegendő a tompított fény is, így nem vakítja cl a szembejövő járművezetőt. Kellemes emlékként gondo­lok a liverpooli kirándulás­ra. Bárcsak a magyar válo­gatott is így emlékezhetne majd erre a városra . .. Boros Béla (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents