Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

10 NÖOR A D 1966. február 6., vasárnap A csoholádé útja Mindannyiunk kedvence, a csokoládé, mai formájában alig idősebb 200 évesnél, őse a kakaó- és csokoládéital, Amerikából került át föld­részünkre. Nyersanyagát, a kakaóbabot Kolumbusz már 1502-ben megismerte, a be­lőle készült italt azonban csak Cortez és társai ízlelték meg először. Az örökzöld kakaófa a pá­rás, forró éghajlatot kedve­li. A magjából készült italt a bennszülöttek nagyra ér­tékelték, az „istenek italá­nak” tartották. Serkentő ha­tása miatt az azték vezetők tanácskozásaikon előszere­tettel fogyasztották, de a menetelő, vagy harcra indu­ló katonáknak is adtak az italból. A kakaóbabot pénz­ként is használták az azték és maya gazdasági életben. A spanyolok kezdték cu- komádlével édesíteni azt, és így hamarosan elterjedt a bevándorlók között is. Eu­rópában először a spanyol kolostorokban gyártották a csokoládét, de a XVII. század végén Angliában, Németor­szágban és Ausztriában is tért hódított. Történelmi adatok bizonyítják, hogy Bu­dán és Pesten már 1785 előtt is működtek csokoládéfőz- dék. A csokoládé nagyipari gyártása — a gépgyártás egyidejű fejlődésével — 1850 körül indult meg. A második világháborúig azon­ban luxuscikknek tekintették, ami drágaságával magyaráz­ható. A pörkölt és hántolt ka­kaóbabból hengerszékeken folyamatos dörzsöléssel állít­ják elő a kakaótésztát. Ebből készítik a kakaóport, a ka­kaóvajat és a csokoládét. Csokoládégyártáskor a ka­kaótésztát, porcukrot és megfelelő mennyiségű kakaó­vajat finoman eldolgozzák. A finomítás befejezése után nagyméretű fémtálcára ön- tik. 70 C fokos kamrákban érlelik, majd megdermesz- tik. A dermesztés általában —3 C fokon történik. Ezután az egyes csokolá­déféléket eltérő technológiá­val készítik tovább. A tejcso­koládé tejport, vagy tejszínt is tartalmaz, a mokkacsoko­ládé kávéőrleményt, a man­dulacsokoládé mandulát, il­letve a mogyoróscsokoládé pörkölt mogyorót. Készülnek 40%-nál kevesebb cukrot tartalmazó keserű csokoládék te. A kereskedelmi igényektől függően a csokoládét sokfé­le formában hozzák forga­lomba. A táblás csokolá­dék 2,5 dkg-tól 5 kg-lg sze- letbeosztásos táblákon ké­szülnek, ilyen pl. a közis­mert TIBI, a „Minőségi cso­koládé” stb. Az apró, tömör csokoládék 2 dkg-nál kisebb súlyban kerülnek a boltok­ba: macskanyelv, csokoládé­pasztilla. Az üreges csokolá­dékat, vagy csokoládéalak­zatokat fém — újabban mű­anyag — formában készítik. A formákat megtöltik csoko­ládéval, majd rázzák, for­gatják, hogy egyenletes vas­tagságú legyen. Ilyenek a gyermekek kedvencei, a kará­csonyfa függők, húsvéti to­jások, és ezek különleges fajtája a porcelán csokolá­défigura. Ez fontos export­cikkünk is. Sokakban felmerült már a kérdés, hogyan kerül a ko­nyakos meggybe a konyak? Egyszerű az eljárás: a szesz­ben, konyakban tartósított meggyet fondanba mártják, majd csokoládéval bevonják. Két csehszlovák vegyész 1934-ben. megvizsgálta az Os- lany környékén termett ku­koricaszemeket. Eredetileg azt kutatták, hogy mi a kü­lönbség az egyes csövekről vett kukoricaszemek vegyi összetétele között Az elége­tett szemek hamuját vizsgál­va a két tudós meglepetéssel pillantott meg olyan „le­mezkéket” a mikroszkóp alatt amelyeket csak király­vízzel tudtak feloldani (tud­valévőén ez az arany egye­düli oldószere). Vájjon ho­gyan jutott arany a kukori­caszemekbe? Következő lépésként a ta­lajt és kőzeteit vették vizs­gálat alá és tényleg aranyat találtak bennük, keveset ugyan, egy tonna kőzetben csupán 0,2 grammot. Ezt tudva, ismét a növé­nyek felé fordult a figyel­mük. Mikroszkóp alá tették nemcsak a kukorica, hanem a mezei zsurló, a napraforgó, a a bükkfa és más növények jegenyefenyő, az erdeifenyő, hamuját is, és azokban. is megtalálták a fém nyomait, a fenyőtobozok hamujának minden kilójában pl. 7—10 milligrammot. A gyümölcs szesztartalma néhány nap alatt feloldja a fondant, ezért a töltelék lé­dússá válik. A csokoládé népszerűsége finom zamatanyagai miatt nagy, de tápértéke is kiváló. Kalorikus értéke nagy zsi­radék és cukortartalma miatt jelentős. Fogyasztása javítja a vele egyidőben fogyasz­tott más élelmiszerek hasz­nosítását a szervezetben. Gyorsan felszívódik az emésztőcsatornában, ezért használják kimerítő fizikai erőfeszítések közben (hegy­mászás, sportolás). Nagy teobromin tartalma növeli a szervezet munkavégző képes­ségét, fokozza a szívműkö­dést, élénkíti az idegrend­szert. Fogyasztása azonban káros is lehet és erre nagyon kell ügyelni. Gyermekeknek este, lefekvés előtt szigorúan tilos a csokoládé szopogatása, mert a fogak között maradó csokoládérészecskék elősegí­tik a fogszuvasodás kifejlő­dését. H. J. Felmerült egy újabb kér­dés: mi történik a növények aranytartalmával, ha az táp­lálékként az állatok szerve­zetébe kerül? Az Oslany kör­nyéki erdőkben lőtt őzbak elégetett agancsában sikerült kimutatni a fémet. Ugyancsak „aranyraktárosoknak” bizo­nyultak a környék cserebo­garai is (egy kiló cserebogár- hamuban 25 milligramm aram ysze mese volt kimutat­ható). Viszont pl. a vaddisz­nó és néhány más állat csontjaiban semmi nyomát nem találták a „fémek kirá­lyának”. A meglepő felfedezések, a sorozatos vizsgálatok ered­ményeként egymás után je­lentkeztek. Kiderült, hogy más fémeket is felhalmoznak magukban a növények, pl. nikkelt, ranket, rezet, vamá- diumot, urániumot A növé­nyek azonban nemcsak tar­talmuk révén elárulói a ta­laj összetételének, de a vi­rágok is — a fém-fajtának megfelelően — megváltoztat­ják a színüket, így a talajban levő fém jellemzői, indikáto­rai lesznek. A Szovjetunióban a szöszös aranyfürt volt a nikkeltar­talmú ércek indikátora. Nyu- gat-Burópában a szokatlan Súlytalanság és vesekő Nemrégiben igen érdekes megfigyeléseket tettek közzé, amelyek szuperszonikus repü­lőgépek pilótáinak és az űr­hajósok szervezetének orvosi ellenőrzése során születtek. Kiderült, hogy azoknál az embereknél, akik hosszasan tartózkodnak a súlytalanság állapotában, bizonyos elválto­zások következnek be az anyagcseréjükben- Így többek között ki lehetett mutatni, hogy megbomlik a szervezet kalcium-háztartásának egyen­súlya és ennek során vese­működési zavarok állnak elő. amelyek vesekő képződésre vezethetnek. Ennek megelőzésére meg­szabják az űrhajósok által el­fogyasztandó n^pi vízmennyi­séget. Azt remélik ugyanis, hogy a fokozott folyadék fo­gyasztással együttjáró vizelet­mennyiség növekedés eredmé­nyeként a kicsapódó kalcium eltávozik a szervezetből, s így nem jön létre panaszokat és bántalmakat okozó vesekő. virágzaté ibolyák és kerti ár­vácskák hívták fel a figyel­met a cinklelőhelyekre. Az Egyesült Államokban pedig az asztragálbokrok segítségé­vel találtak uránium- és szelén-érctelepeket. A növények a földalatti vízforrások hollétéről is tájé­koztatást adnak. Így akadtak a kutatócsoportok édes- és ásványvízlelőhelyekre Nyu- gat-Kazahsztánban és a Káspi-mellékón. A növények csoportosulása és fejlődési vizsgálata alapján még arra is következtetni lehet, hogy édes, vagy sós-e a víz, és hogy milyen mélységben fek­szik. Közép-Azsiában hihetetle­nül nagy. olykor torz alakú növények hívják fel magokra és a talajban található bitu­menre a figyelmet. A Nyugat- Kazahsztánban növő ballagó­fű bokrok 4—7-szer magasab­bak a közönségeseknél, ami ugyancsak olaj és bitumen jelenlétére utal. A növények szokásostól el­térő fejlődését, csoportosulá­sát, felépítését és anyaguk összetételét a geobotanikusok vizsgálják és segítségükkel jutnak előbbre a Föld kin­cseinek feltárásában. Blahó István Kincskeresés növényekkel VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 20 ÉVE Két évtizeddel ezelőtt ki­kiáltották hazánkban a köz­társaságot. Hogy miképpen vé­lekedtek a demokraták erről az eseményről abban az idő­ben, megtudjuk a fősor'oól (vízszintes 1., függőleges IS., és 22., vízszintes 59.), amely­ben Szakosíts Árpád akkori vezércikkének egyik monda­tát rejtettük el. Vízszintes: 1. Az idézett mondat kez­dete. 11. Kötőszó. 12. Gyorsan múlnak- 13. Helyhatározószó. 14. Énekhang. 15. Több mint szeret. 16. Orosz három. 17. Régi cím. 19. Nagyon jó. 21. Hozzá- 23. Névelő. 24. A ró­maiak hadi istene. 25. Túró­készítés mellékterméke. 26. Belső rész. 27. Latin köszön­tés. 28. A kenyér része. 29. Madár névelővel. 31- Kimon­dott mássalhangzó. 32. Fize­tést. 33. Származó. 34. E.l.K.T 35- Francia női név — ki­mondva. 36. Kiejtett mással­hangzó. 37. Festményre. 39. Köteléket levesz. 40. Ilyen po­étika is van. 41. Földtannal foglalkozó tudós (. • . logus). 42. Németül: állat. 43. Páratlan számú katonai alakulat. 45. Patak 46. Elagyabugyál (má­sodik harmadik betű hiány­zik). 47. Tanonc. 48. Kettős mássalhangzó- 49. Remek do­log, ismert idegen szóval. 50. Idős. 51. Folyó a Szovjetunió­ban. 52. Közismert autógyár neve. 53. Indítékok. 54. K.L-IS. 55. A harapószerszám. 57. Gondolod. 58. Reggeli ital (ék. hiba)- 59. A függőleges 22. folytatása. Függőleges: 1. E napon. 2. Ilyen kút is van. 3. Női név. többes­számban. 4. Nem egészen! — vágyódik. 5. Rokonsági fokot meghatározó szó- 6. Elégtételt vevő. 7. Becézett Me tulaj­dona. 8. Indulatszó. 9. Nem mögé. 10. Heverő. 11. A sor­4 — > H i 4— t— □ * • J I B VI 1 1 * r 1 4* m M 1 1 41 Tt ar m 14 71 m 2Í~ £ IB 25 I j&l E~ 5T~ —1 RÉS 21 I 25 30 • BH K S3 I m I *5 I v . » I m I HO H* L _ I 1 ___ 1 H l ÜB HÍ MM m X a H m I I L _ ps SP K 54 I 1 r PH S3 I SH sr­•* ■ SÍ I Sf L sr L ___ □ ban következő. 15- Férfinév. 16. A „sivatag hajója”. 17. Szamélynévmás. 18. A vízszin­tes 1. folytatása. 20. Va'a- melyik nő e? (vissza). 21. Gyorsan evett- 22. A függő­leges 18. folytatása. 25. Italt kér, idegenes kiejtéssel. 26. Fizikai fogalom. 28. Az em­berek vágya. 29. Tó a Szov­jetunióban. 30. Férfinév- 32. Az ítéletet hozza. 33. E be­tűk egymásutánisága adja. 34. Gyümölcs. 35. Németül — szét (magánhangzó kettőzve). 36. Trombitahang. 38- Lángolás. 39. írásban hibát vét — ke­verve. 40. Művészet. 42. Ru­haszövet neve — kimondva. 44. Valamilyen társaságba tar­tozik. 46. A Tisza mellékfo­lyója. 47- Hivatalnok munka­helye. 48. Francia férfinév — kiejtve. 49. Csökken a test­súlya. 50. Erős gyerek, ke­mény ... 51. Zsír helyett hasz­nálják- 52. Tart. 53. O.É.R. 54. Portré. 56. Tüzelőanyag. 57. Rag. 58. Félig! — bányász- város. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 18, függőleges 22, és vízszintes 59. sz. sorok meg­fejtése. A január 30-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: „Csak az nem téved, aki sohasem cselekszik.” „A lélek halálos ellensége: a mindennapi meg­szokás.” Könyvjutalmat nyertek: Ve- leckki Pálné Balassagyarmat. Németh Endre Pásztó, Bar­na Ferenc Patak. CSAK VÉLETLENÜL )) hna? A kartársnő randevúra ké­szül, s kipróbálta, nem fog-e Leltárak idején... a rúzs a száján Maga sem hagy cserben engem, én sem magát... Takarékoskodunk, bizonyos Érdekes szobor, vajon hol költségeket csökkentettünk. lehet az alkotója? (Komándi István rajzai) Elektronikus kézszárító Angliában elektromosan vezényelt kézszárítót hoztak forgalomba. A készüléken semmiféle kapcsoló nincs, a nedves kezet az ember be­dugja a kis szárítókamrába, mire automatikusan megin­dul a meleg levegő áramlása, amely kb. félperc alatt szá­rítja meg a nedves kezet. Ha az ember száradás után ki­húzza a kezét, a készülék ön­működően kikapcsol. Az egész szárítóberendezés 36 cm szé­les, kb. 63 cm magas és 23 cm mély. 200—250 voltos há­lózati feszültségre használha­tó. Szalonna mérés ultrahanggal Egyre több felhasználási te­rülete van a nem is olyan régóta Ismert ultrahangnak. Az ultrahang a hallható hang­nál nagyobb frekvenciájú mechanikai rezgés. Különféle anyagvizsgálatokra, távolság- mérésre, nem keveredő anya­gok összekeverésére, fémek folyadékokban történő finom elosztására, kémiai folyamat >k gyorsítására, kristályszerkeze­tek megváltoztatására, bakté­riumok roncsolására, gyógyí­tásra igen alkalmas. A gödöl­lői Sertéshízékonysági Vizsgá­ló Állomáson jelentős ered­ményeket értek el az élő­állatok ultrahangos vizsgála­tával. Eddig csak a levágott sertések szalonnájának a vas­tagságát lehetett mérni, az ultrahang segítségével az élő sertéseken is mérhető a sza­lonna, illetve a karaj álla­pota. A kísérletek főleg a to- vábbtenyésztésre legalkalma­sabb állatok kiválasztása szempontjából jelentősek. MOZAIK Nem szabad egy vélemé­nyen lennünk hajlamunkkal. * Az elemzés megöli az ösz- tönösséget. A mag, ha liszt­té őröljük, nem csírázik, és nem sarjad ki többé. * Mondd meg, mire vagy büszke, s én megmondom ne­ked, mi az, ami nem vagy. Lelkiismeretünk eltompuló, sa arról ismerhető fel, hogy nem tudunk felháborodni többé. * A lemondás emberi méltó­ságunk védőbástyája. * Minden boldogság bátorság­ból és munkából fakad. Henri-Frédéric Amiéi

Next

/
Thumbnails
Contents