Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

10 NOGRAD február 27.. vasárnap. Pita leletekről Ősember csontok adékbam a A Victoria tó és a Kili­mandzsáró közötti síkság egyik sziklás völgyében, az Olduvai szakadéknál kutat már hosszú évek óta dr. Louis B. Leakey és felesége. Az em­ber őseit keresik. Itt találtak rá — csaknem 28 éves türel­mes kutatás után —, 1959. jú­lius 17-én az első leletre: két erőteljes fogra és egy ko­ponyatöredékére. Lázas és ki­tartó munka következett, amelynek eredményeként a legkoraibb .,majom-ember”, a Zijanthropus körvonalai bon­takoztak ki. 1960-ban nem messze az első lelettől Leakey fia, John talált egy gyermek-koponya töredéket, alsó állkapcsot és kézcsontokat. Ezeket később újabb leletek követték és 1964-ben Leakey és munka­társai megállapították, hegyez a lény kortársa ugyan, de nem rokona a durva állkap- csú, csak növényevő Zijanth- ropusnak. Szerszámokat tu­dott készíteni, feltörte a cson­tokat, könnyedebb felépítésű volt mint a Zijanthropus és lényegesen nagyobb volt az agyveleje. Mindez indokolja, hogy Leakey ezt a lényt Ho­mo habilis-nak nevezte* va­gyis ősembernek. 1963-ban újabb leletre bukkantak — egy szétdarabolt koponyára —. amelyet itatáshoz hajtott csor­da zúzott össze. Leakey fele­sége héthónapos türelmes munkával állította össze ezt az előbbieknél valamivel fia­talabb, — mindössze egymillió éves — koponyát, amely Le­akey szerint a jávai ősember korai rokona. Ezek röviden a tények, ame­lyek nagy feltűnést keltettek és vihart kavartak az ember­származását kutató antropo­lógusok között. Az ember törzsfája általá­nos felfogás szerint 50 millió évre nyúlik vissza, a mai le- murokhoz hasonló állatokig. Az első, bizonyos értelemben emberszerű vonásokkal ren­delkező élőlény, amely 25 millió évvel ezelőtt jelent, meg, a majomszerű Procon­sul volt. A Proconsul és az igazi ember, a Homo sapi­ens között kövült maradvá­nyok gyér sora következik egy mástól nagy-nagy időbeli tá­volságra. Hogy ezek közül me­lyik volt az ember közvet­len elődje és melyik volt fej- kiváló 1 ismerője lett, kitűnő lődéstörténeti „zsákutca” — anaton us és zoológus. Mellé- ezt a kérdést a szakemberek késén a kikuyu nyelv nagy nem tudták még eldönteni. El- szaktui lósa. De kőkorszakbeli döntött tény viszont, hogy a tudom: nyokat is „megtanult”: Proconsul-időkben a majmok alig e >y percbe ’ telik neki. fejlődése már külön futott az amíg így kőpengét elkészít ember fejlődésétől. De hogy s húsz; perc alatt megnyúz — a Proconsul maga közvetlen saját készítményű kőszer- őse lett volna az embernek, számjá fal — egy antilopot. vagy csak egy fejlődésbeli mellékág volt — ez még nincs eldöntve. Az Olduvai szakadékot „ajándékba kapta” Reck ber­lini p ’ofesszortól. 1911-ben Tizennégy millió évvel ez- egy német lepkész majdnem előtt élt a Ramapithocus, az belezuhint lepkevadászat köz­első ismert emberszerű lény, ben a szakadékba és figyel- amelynek fogai és állkapcsa mes le ;t a veszélyes környe bizonyos emberi mutattak. Ezután évnyi „hézag” vonásokat zetre. : gy találta a szakadék- 12 millió ban ki iáit élőlényektől szár­következik, mazó csontokat. 1913-ban míg feltűnnek Leakey híres Reck j rofesszor vezetésével Zijanthropus leletei. Ezeknek expedíció indult a szakadék- már függőleges tartásuk és hoz — de világháború miatt „emberi” végtagjaik voltak, a munka félbemaradt. Évek meglepő viszont majomszerű múltán 1931-ben Rec Leakv­koponyájuk kis agyveleje. vei égj ütt tanulmányozta ezt A leghevesebb viták Leakey a helyi t és az öregedő pro- másik lelete, a Homo habilis fesszor Leakey-re „hagyomá- körül robbantak ki. Leakey nyozta” a környéket. Az C lduvai szakadék való­ban kincsesbányának bizo­véleménve szerint eléggé em­berszerű már ahhoz, hogy Ho- mo-nak, embernek lehessen nyúlt, százötvennél több ős nevezni. Ellenfelei szerint vi- állat cs ontja került elő innen szont az első lények, ame- és — d írván megmunkált kő- lyeket Homo-nak lehet ne- szerszámok. Ezek a leletek vezni, Leakey leletei után csábítói ták a hallatlan szívós több mint egymillió évvel — Leakey t, hogy megkeress' 450 000 évvel — ezelőtt je- azt. ak készítette és haszná) lennek meg. s ezeket — a iá. vai és pevkingi ősembert — ma a Homo erectus csoport­ba soroják. Az arckoponyájus erőteljes, előreugró állkap­csuk, kiugró homlokereszük — még majomszerű, de csont­vázuk már emberszerű. Ügy látszik már ismerték a tüzet és tudtak szerszámokat ké­szíteni. Még később — 70 000 évvel ezelőtt — jelent meg a neandervölgyi ősember, amelyet hosszú ideig a mai ember közvetlen elődjének tekintettek, de ma ezt is ki­halásra ítélt oldalágnak tart­ják. Mindezek alapján érthető, hogy Leakey leletei és nézetei igen nagy feltűnést keltettek. Vajon kicsoda Leak ej’? Afri­kában született, az egyik leg­első Kelet-Afrikába került misszionárius fiaként. Gyerek­korában együtt élt, játszott a kikuyu törzsbeli fiúkkal, meg­tanult fegyvereikkel bánni, s velük vadászott. Cambridge- ben tanult, az ember, elő­ember. ősember történetének ta őket. Egy ki8 kabalisztika Számbabonák közelről „Ha álmod meny-asszont, kapukultsot, pejtsikót mutat, tedd meg a 379-est. Ám óva­kodj, ne vétsél a látomás sor­rendjében, mivel a pejtsikó a 9-est, az ara a 3-ast formálja és ha pejtsikót a meny-asszon- nál előbb láttad, akkor a 937- es leend nyertes ...” — írja a lutrizók okulására az 1799-es „Megjobbított Álmoskönyv”. 1620-tól kezdve — azóta, hogy Genova város tanácsa ki­találta a lotteriát, amely ha­marosan egész Európában el­terjedt — az álmoskönyvek, csíziók és kalendáriumok egyik legfőbb rendeltetése lett, hogy a szokásos magyarázaton túl, az egyes álomképek szám-meg­felelőjét, és ezek babonás kombinációit is közölje. Persze jóval korábbi keletű a számbabona. Már a kaba- listák, — az ókori, majd a kö­zépkori szám-misztika meg­alapítói és hirdetői — az egyes ókori óhéber, latin írásjelek sajátosságaira (egyes betűk számokat is jelentettek) ala­pozták — „Isteni sugallatnak” hirdetett rejtelmes magyaráza­taikat. Kiválasztottaknak ne­vezték magukat, akik arra rendeltettek, hogy a Talmud- ban, a Bi' ában, illetve más vallási iratokban választ ta­láljanak a világmindenség va­A bemondó lamennyí olyan kérdésére, amelyre ezeknek az írásoknak a szavai nem felnek, noha „a bölcsesség kútforrásai.” A szövegek megfejtésének kulcsát abban látták, hogy a számoknak megfelelő betűket és szavakat számokká alakítot­ták, a számokról pedig kinyi­latkoztatták, hogy azoknak az „Isten különös titkos értelmet adott, amelyet csak ők érte­nek”. A számokkal aztán min­dent magyarázgattak, aminek szöveg formájában nem volt jelentősége. A számok a kabalisták hívei körében tehát titokzatos és föl­döntúli jelentőséget kaptak. E szám-misztikának korábban és sokáig folyamatosan a gö­rög filozófiai iskola követői, a pithagoreusok is tanítói és táplálói voltak, akiknek vi­szont a számok mindenhatósá­ga volt a tan-tételük és az ak­kor létező összes tudományos ismereteket a számok hatal­mával magyarázták. A kabalistáktól száramazik a hármashoz és a heteshez fű­ződő babonák sora. Ök ugyan­is a hármas fontosságát azzal magyarázták, hogy „a világ­mindenségben is három elem van: a tűz, a víz, a levegő, és e három nélkül nincs élet”. A hetes azért lett kulcsszám a kabalában, mert abban az idő­ben a Nappal, a Holddal együtt csak hét bolygót ismer­tek. Állították, hogy a hét planéta „jó vagy rossz befo­lyással van a földi halandók­ra, ezek minden sorsforduló jelzői”. Ezen felül, a hétben hét nappal és hét éjszaka van, a fejnek pedig hét „ka­puja”: a két szem. a két fül, a két ormyilás és a száj. Egyébként a kabalisztika legtitkosabb tudnivalóinak is mindenkor 70 pátriárka volt a hordozója”, s csak egyik ha­lálával szállhatott egy újabb „kiválasztottra” a nézetek lé­nyege. A hét planéta ismerte és a 7-es szám vallásos tisztelete a kabalisták körén túl például a hinduizmusban, a buddhiz­musban, a keresztény hittéte­lekben is fellelhető. A hin­duizmus szent könyvei, a Vé- dák szerint például 7 Isten van: az Ég, Nap, Hajnal, Vi­har, Szél, Tűz és a Holtak Világának Istene. A keresztény hittételekbe nyilván korábbi vallásokból származott át a 7-es szám is­métlődő szerepe. A „hét nap alatti teremtés” legendája az alapja a további liturgiái és dominikai tételeknek, amelyek a 7-eshez kapcsolódnak: a 7 halálos bűnnek, a 7 szentség­nek, a test 7 pontját érintő kenetnek, s ugyancsak az Apostolok Leveleiből felolva­sandó 7 részletnek. Az évszázadok folyamán a kabalisztika és a vallásos ere­detű szám-misztikák sora rész­ben vagy egészében, levált az eredeti „törzsről”, és új ala­kokban, különféle „korszerűsí­tett” változatokban burjánzott tovább a gondolkodás, illetve az értetlenség gyomnövénye­ként Nyerges Agnes LID AR — f cm rossz dolog a tv, csak az a baj, hogy világít! (Mészáros András rajza) VASÁRNAPI FEJTÖRŐ HEINE Száztíz éve halt meg Hein­rich Heine, a német- és vi­lágirodalom egyik kiemelkedő alakja, forradalmi költő, író és publicista. VÍZSZINTES: 2. Magyar zeneszerző, aki­vel Heine Párizsban szoros kapcsolatban állt. 6. Heine műve, melyet 1847-ben írt. 13. Tompa zaj. 14. Színésznő (Elma). 16. Baráti állam pén­ze. 17. Kilátásba helyez. 18. Rámol, rakosgat. 19. Nagy né­met filozófus. 20. Betegség je­le (—’). 21. Keleti szőnyegfaj­ta. 22. Csak azért is! — pesti argotban. 23. Kötőszó. 24. Nincs vele bizalmas viszony­ban. 25. Hozzájut. 26. És — latinul. 27. Vissza: Gyulladás. 28. Alaptalan gyanúsítás. 30. Tanúsít. 32. Elektromos kap­csolási mód. 33. Azonos be­tűk. 34. Francia zeneszer­ző (Fra Diavolo). 35. Biflá- zik. 36. Azonos betűk. 38. Ilyen a rossz vaj. 39. Ide- oda szaladgál. 40. Gépelem. 41. Rajzszer. 42. Község Pécs­től északra. 43. Nagyon ol­csó. 44. Rangjelző szó. 45. Kö­zépkori hatalmasság. 46. A muzulmánok szent városa Szaud-Arábiában. 47. Későbbi időpontra hagy. 49. ... -tin­tin, a némafilmek kutyasztár­ja 50. Hamis. 52. Visszaint!! 53. Svájci város. 55. Jókai regény címszereplőjének név­betűi. 56. Spanyol hadikikötó Marokkó északi partján. 57. Folyó, Kína nyugati részén. 58. Régi úszóegylet névbetűi. 59. Fűszer. 60. Támaszték. 61. Száz fokos. 62. A Duna mel­lékfolyója. 64. Bosszantó. 66. Légköri réteg. 67. Heine első verseskötete, melyet 1827-ben írt. 68. A történelmi mate- rializmu s megteremtője, aki­vel He iné szoros barátság­ban vol t. FÜGG ÖLEGES: 1. He: ne forradalmi alkotá­sa, melyben a proletariátus ügyét n ár teljesen a magáé­nak mo ídja (1847). 2. Árnyat adó kér :i pihenőhely. 3. Bű­völ. 4. ! üső után van. 5. Ket­tősbetű. 6. Boráról híres köz­ség. 7. Fosztóképző. 8. Női hang. 9. Tantal. 10. Norvég férfinév. 11. Ez viszont ma­gyar női név. 12. Heine Fran­ciaországról szóló gyűjtemé­nyes kötete. 15. Heine egyik szellemes útirajza (1826). 18. Az összeadás szava. 19. Du­nántúli folyó. 21. Kályha­márka. 22. Énekel. 24. Ma­dách drámája. 25. ölel. 27. Pettyes. 29. A ..Holt lelkek” írója. 31. Gördül. 33. Nemes­gáz, a levegőnek kb. 1 szá­zaléka. 35. Erdei állat. 36. Jártasság, gyakorlat. 37. Heine 1851-ben Irt műve. 39. Költői. 40. Nagy francia szob­rász. 42. Tengeri emlős. 43. Szegély. 45. Kötszer. 48. Íze­sítőként termesztett évelő nö­vény. 51. Lefejt. 54. Csont­héjas. 55. Hírvivő. 57. Ben­zintartály. 58. A Pákozd— Sukoró-i győztes csata ma­gyar csapatainak parancsnoka (János). 60. Magyar tornász­nő (Gyöngyi). 61. Szinte na­ponta találkozunk vele. 63. T. A. 64. B. O. 65. Növény része. 66. Helyrag. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2., 6., 67., 68., valamint a függőleges 1., 12., 15., és 37 számú sorok meg­fejtése. A február 21-i keresztrejt­vény helyes megfejtése: A vígszínházi csata, Tolbuhin, Malinovszkij, Budapesti ta­vasz. Könjrvjutalmat nyertek: Új­házi István Nagybátony, Gu­lyás Ági S.-tarján. Záhonyi József né Etes. A könyveket postán küldjük el. Érdekes meteorológiai mű­szer: a lázer-technikára épül és radar elven működik. Fény­sugarai segítségével kitűnően alkalmas a füstköd, az em­beri szem által nem látható felhőképződés bemérésére. A LIDAR első nagyobbsza- bású bemutatkozása 1964. feb­ruárjában volt, amikor a de­dült égbolt felé küldött fény­impulzusai 300, 650 és 900 méterről verődtek vissza. A visszaverődés értékelése után a kutatók megállapították: a derült égbolt ellenére az em­lített magasságokban három különböző réteg helyezkedik el. A meteorológusok ezután a három réteget az ismert rá- diószondás módszerrel igye­keztek ellenőrizni és arra a meglepő eredményre jutottak, bogy a középső réteget se- hogysem sikerült ilyen mó­don érzékelni. A LIDAR te­hát jobban érzékelte a „fi­nomabb” részleteket, mint az eddigi használatos meteoroló­giai műszerek. Az első LIDAR-műszereknél a fényimpulzus gerjesztésére 15 másodpercre volt szük­ség. E viszonylag csekély „tűzgyorsaság”-gal az atmosz­féra gyors változása — saj­nos — nem tudta kellőképpen érzékelni. Az 1964-ben tovább­fejlesztett változat — amely már iker-lázeres típus — a két lézer 40 millió watt ere­jű fényimpulzust bocsát ki. Az impulzusok kb. ezred má­sodperces időközökben köve­tik egymást. Az impulzus ger­jesztés 2—3 másodpercet vesz igénybe. A LIDAR műszerek haszná­latához a meteorológusok a jövőben nagy reményeket fűznek. A közelmúltban se­gítségükkel 12 000 méteres magasságban egy emberi szem által nem látható cirrus felhőt mértek be sikeresen. Használata a jövőben kiter­jed majd a légörvények :s az atmoszféra különböző rétegei portartalmának mérésére is. As „ördög bibliája 99 Napi sajtónk a magyar kár­tyafrontnak két jó hírét adta tudtúl. A kártyagyár jelenti, hogy megjavítja az „ördög bibliájának”, a hazai kártyá­nak minőségi színvonalát. A magyar bridzs játék sportolói pedig újra nemzetközi verse­nyekre készülnek. Reméljük, egyik terv sem omlik össze — kártyavár módján. „Ördög bibliája” — mond­juk a kártyára. De miért? Volt ennek az elnevezésnek tárgyi alapja is! A XIV. szá­zadban, amikor a — könyv- nyomtatáshoz vezető — famet­szés Itáliából elindult világ­hódító útjára, tömegcikkeiknek két fajtája volt. A kártya és a szentkép. A fametsző neve is — stampatore dei naibi e santi volt; vagyis kártya-figu­rák és szentek nyomtatója. A szentkép az írástudatlanok vallásos igényeit elégítette ki. Ezért nevezték „biblia paupe- rumnak”, a szegények, az analfabéták bibliájának. De, ha a szentkép a szegények bibliája, mi más lehetett vol­na a kártya, mint az ördög bibliája? A kártyajáték elter­jedésén felhördült az egész feudális társadalom. Ám kár­tyázik, veri a blattot pápa és császár, király és főpap, pol­gár és katona egyaránt. legrégebbi kártyáink igen becses művelődéstörténeti em­lékek. Becsben őriznek egy XV. századi, négy színből es 32 lapból álló kártyasort, amely a legszebb teljes soro­zat e korból. Egyik szőne a magyar címer! A kártyasor felvonultatja a hűbéri világ minden alakját, a királytól s a királynétól a bolondig. Ám hamarosan épp a bolond, a legalacsonyabb számértékű lap válik aduvá. A bolond azt mondja: — skíz! (Excusez!) Bocsánat! Elnézést! — s elsö­pör mindent, királyt, király­nét. Mintha csak a szerencse forgandóságának mementója volna!

Next

/
Thumbnails
Contents