Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

196í>. február 27., vasárnap. NÖGR AD Pályázati felhívás Százötven fajta élelmiszeripari gép az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Marxizmus-Latinizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága az 1966/67. tan­évre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Lenlnlzmus Esti Egyetem 3 éves rendes és a 2 éves szakosított tago­zatának filozófia, illetve politikai gazdaságtan szakára. A 3 éves tagozat célja, hogy a párt, az állami és t6- megszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, pro­pagandisták szervezett marxista-leninista oktatását bizto­sítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolya­mon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom törté­netét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesz­nek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem el­végzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elisme­rését az 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja. Felvételüket kérhetik azok, akik középiskolai vég­zettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismere­teket már megszerezték. Az Esti Egyetemnek Salgótarján­ban, Balassagyarmaton és Pásztón működik 3 éves tago­zata. A szakosított tagozat célja, vezető propagandisták képzése, illetve magasfokú marxista műveltség biztosítá­sa funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói szá­mára. A szakosított tagozaton a tanulmányi idő 2 év. A filozófia szakon a hallgatók az első évben a Marx előtti filozófia történetét és a marxizmns-leninizmus klasszikusainak alapvető filozófiai munkáit, a második évben a dialektikus és történelmi materializmus elméletét tanulmányozzák. A politikai gazdaságtan szakon a hallgatók az első évben a kapitalizmus, a második évben a szocializmus politikai gazdaságtanát tanulmányozzák. A két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát te­hetnek a szakosított tagozaton oktatott valamennyi szak­ágból az államvizsgák letételét tanúsító oklevél a 171963. korm. sz. rend. értelmében a hallgatót főiskolai végzettségűnek nyilvánítja. A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik azok, akik elvégezték az esti egyetem 3 éves tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem mindkét ta­gozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember l-től június 30-ig tart. Hetente egyszer 3 órás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási- és városi Pártbizottsághoz kell benyújtani. A pályázathoz szükséges kérdőívet, valamint a felvételi vizsga anyagát képező irodalomjegyzéket és a kérdéseket a pártbizottsá­goknál és az egyetem Igazgatóságán lehet beszerezni. A pályázatok 1966. április 15-ig nyújtandók be. A Jelentkezők április 15 és május 15 között felvételi vizsgát tesznek. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Bulgária a gép és gépi be­rendezés gyártásban az élel­miszeripari gépek és beren­dezések gyártására szakoso­dik. Jelenleg az országban kb. 150 fajta élelmiszeripari gé­pet, berendezést gyárta­nak. Csupán a „Cserven o Zhame” sztarozagorai üzem­ben 29 élelmiszeripari gépet és berendezést gyártanak, amelyeket elsősorban a kon­zerv- és tejiparban hasznai­nak fel. Igen nagy sikerük van például a zöldségféléket és gyümölcsöket mosó- és osztályozó gépeknek, a tojás­osztályozó g/peknek, valamint a zöldségféléket és gyümöl­csöket tisztító és vágó beren­dezéseknek. Az utóbbi időben a sztarozavodei üzem terme­lése gyorsan emelkedett. Az idén, 1953-hoz képest, az üzem a különböző külföldi piacokon csaknem meghárom­szorozta a gépek és berende­zések eladását. A dohány adja a dohányt A balassagyarmati Palóc föld Tsz-ben tavaly ötven holdon termesztettek dohányt, s ennék simítása, csomózása most folyik. Naponta 20—24 tsz-tag vesz részt a csomó­zásban, hogy a gazdag ter­mést minél előbb átadhassák A gyarmati tsz-dohányosok ugyanis a tervezett kilenc má­zsával szemben csaknem tíz mázsás átlagtermést értek el. s az ötven holdról csaknem egymillió forint értékű kerti dohányt takarítottak be. Tré­fásan úgy mondják ezt, hogy a Palócföld Tsz-ben „a do­hány adja a dohányt.” A jó termés tárolási gondo­kat Is okozott, éppen ezért az idén már csak negyven hold dohányra szerződött le a tsz, mert csak ennyihez elég jó termés esetén a dohánvpajta A tagság részéről meglenne a termelési kedv akár ötven holdhoz is, de egyelőre, amíg a pajtateret nem tudják nö­velni, későbbre halasztják a dohánytermelés fejlesztését OROSZ MIHÁLT! A PLATERÓ MŰVELET (10.) Négyen meritek fél a la­borba' Pikó százados, a ve-; gyész, valamint az oryosszak- értŐ és az elhárító tiszt. A nyomozó-technikusi te­endőket maga Pikó látta el, jobbnak vélte, ha minél ki­sebb létszámú a csoport, és első kézből értékelheti az adatokat' Először általános fénykép- felvételt készített a helyiség­ről, majd külön-külön le- íényképfezte a fontos részlete­ket. A hasonfekvő halott zub­bonyának hátán hosszasan ke­resett valamilyen felhasznál­ható bűnjelet, de egyelőre semmit sem talált. Mivel Fa­ragón kívül öten tartózkod­tak a helyiségben a gyilkos­ság pillanatában, és cáfolha­tatlan nyom senkire sem vallott, egyiküket sem lehe­tett teljesen kihagyni a szá­mításból. Ezután átadta a szinteret az orvosnak és a vegyésznek. Az orvos elsősorban a hullával foglalkozott, és közben hal­kan töprengett magában. A vegyész, — annak ellenére, hogy ő volt a legnehezebb helyzetben — sok nyomot rög­zített különleges papirjaira, és bőséges széljegyzettel látta el őket. Ez a munka tartott a legtovább. A többiek végül már csak tétlenül vártak rá. A megismételt, alapos hely­színi szemle után elvitették a hullát és a földön talált ösz- szes tárgyakat. A szerteömlő folyadékok csaknem minden nyomot eltüntettek, így nem okozott zavart az esemény le­játszása. Már hajnalodott. mi­re sikerült minden tárgy he­lyett másikat előkeriteni. és a fotózáshoz szükséges felté­teleket biztosították. A söté­títő függöny nem engedett be fényt, így a világítási viszo­nyok megegyeztek a2 estivel. Mindent megismételtek ugyanúgy, ahogy a valóság­ban történt. A katonák időn­ként vitába keveredtek az események lefolyásáról, ki­igazították egymás vélemé­nyét, hogy minél pon­tosabb legyen a történtek visszaidézése. A KISZ-klubból indultak el, a folyosón át a labor aj­tajához értek. Kopogtak, és bentről hallatszott a hang: — Bújj be! Elhelyezkedtek az asztal mellett, Faragót most az or­vos helyettesítette. Minden úgy zajlott le, mint előző nap. Pikó valamit sú­gott a hadnagynak, aki a fotózó katonáit mögé lépett. A százados a villanykapcso­ló mellé állt. A katonák számoltak: — ... öt .. .hat ... hét ... most! Az orvos visszakattintotta a piros fénymérőt. Ebben a pillanatban erős ütést érzett a bal lapockája alatt. A szí­véhez kapott és feljajdult. Pikó százados felgyújtotta a villanyt. A katonák ijedten bámul­tak az elszürkült, reszkető orvosra. Pikó mosolygott. — Vezesse az embereket az irodába — utasította a hadna­gyot, majd, amikor egyedül maradtak, barátságosan en­gesztelte az orvost. — Ne haragudjon. A had­nagy bökte hátba egy bottal. Kíváncsi voltam valamire. Az orvos prüszkölt. — Bolond ötlet. Már szen­tül hittem, hogy engem is ... — Na jó, ne dühöngjön már, — békitette a nyomozó, majd hirtelen hozzáfordult.— Mondja csak. helytálló lehet az a feltevésem, hogy az előbb úgy viselkedett — kereste a szavakat — ... szóval, az idegrendszere épp úgy rea­gált, mintha szíven szúrták volna? — Nagyon Is helytálló! Elő­fordulhatott volna, hogy szív­bénulást kapok, — hüledezett még mindig az orvos. Pikó megborzongott. — Nos, ha tudni akarja, én is megfigyeltem valamit. Ami­kor magát „hátba szúrták”, nem kapaszkodott bele az asztalba, hanem inkább a szive körül markolászta a ruháját Az orvos értetlenül bámult rá, majd vállat vonva, utá­na ballagott !ÉI>i*en tartani a tudatban A közelmúltban egy fiatal bányamérnökkel beszélget­tünk. Nemrégen került a szénmedencébe, most ismer­kedik az itteni szokásokkal, viszonyokkal, emberekkel. Azt mondja, a bányászoktól tartott a legjobban. Ügy informálták, hogy nem szeretik a rendet, a fegyelmet és hamar „kikez­dik” a vezetőket. De kelleme­sen csalódott A legnagyobb munkalendületben eltörött a fővontató fogaskerekének ten­gelye, és megbénult a szállí­tás. Sehol tartalék alkatrész, veszélybe került az aznapi tervteljesítés. Sürgősen hozzá­látott, hogy segítséget kérjen. Amíg telefonált, könyörgött, néhány dolgozó összefogott, el­mentek az új tengelyért, és mire a központi szerelők meg­érkeztek, helyreállították a hibát. A történtekre nagyon jó érzéssel gondol vissza, mert j nemcsak megnyugtatta ez a j felelősségteljes magatartás, hanem megcáfolta azokat, akik be akarták feketíteni a bányá­szokat. A fiatal bányamérnök az­óta is a legjobb viszonyban, munkatársi egyetértésben, nem egy esetben baráti kap­csolatban él a dolgozókkal. Pedig a bányászok maradtak, akik voltak: nyílt, őszinte, né­ha nyers, szókimondó embe­rek. A mérnök nem erről, ha­nem munkájukról, felelősség­érzetükről, egymás iránti meg­becsülésükről Ítéli meg őket. Az a műszaki téved, aki nem ezeket a jellemvonásokat ':?resi az emberekben és kúr­án bánik velük. Az elmúlt hónapokban néhány esemény figyelmeztetett arra, hogy a munkások nem tűrik a dur­vaságot, a türelmetlenséget, a üennhéj ázást. Tőkésről ezért egyszerűen eltanácsolták az akna vezetőjét. Mátranovákon, ha még nem is nyíltan, de már beszélnek arról, hogy egyes műszakiak úgy viselked­nek a beosztottaikkal, mintha nem ebben a társadalmi rend­ben, hanem a régi, letűntben élnének, amikor a dolgozó védtelen kiszolgáltatottja volt a bánya urainak. Az embertelenség akkor Is ellenállást váltott ki a mun­kásból, amikor ennek polgár­joga volt, és szuronyok némi- tották el a tiltakozó szót. Az­óta eltelt két évtizedben az emberek öntudata nagyot fej­lődött. Letöbbjük a kötelessé­geik mellett a jogaikat is jól ismerik. Jogot formálnak a munkára, de arra is, hogy ezért erkölcsi és anyagi meg­becsülést kapjanak. Ahol megromlik a vezetők és beosztottak viszonya, ott el- burjánzanak a szélsőségek. A tordai párttitkár beszélte el, hogy abban az Időben, amikor náluk is türelmetlenség lett úrrá az egyik műszaki veze­tőn, a balra kacsingatók elége­detten hangoztatták: „Íme ide­jutottunk!” A sértődöttek egy­más után csapódtak melléjük. Éledeztek a jobbra kacsinga­tók is. Ezután már mi követ- kezhetik? Felbomlik a rend, az emberek nyugalmának vé­ge, megszakad az egyenletes munkatempó, elmarad a ter­melés. Aki azt gondolja, hogy az elmondottakkal a fegyelmezet­lenségnek nyitunk utat, az mélységesen téved. A munka­helyek rendje, fegyelme társa­dalmi rendünk alapvető alko­tó eleme. Enélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Külö­nösen nem a bányákban, ahol a rendtől, fegyelemtől embe­rek élete függ. A durvaság rossz érzést vált ki, úgy tűnik, mintha valakit saját otthoná­ban háborgatnának, hogy te­gyen valamit, miközben szépí­ti, gazdagítja házatáját. A fe­gyelem szükségességét az em­berek tudatában kell ébren tartani. Még azért egyetlen vezető sem kapott szemrehá­nyást, ha felelősségre vonta a mulasztót. Termelési érte­kezleten, munkásgyűléseken maguk a dolgozók mondanak nagyon kemény Ítéletet felet­tük. Tehát támogatást adnak a rendhez, fegyelemhez. Az egyik bányász elmondta: nem értettek egyet a műszaki vezető azon intézkedésével, hogy a negyedév végén min­den munkaerőt a termelésre összpontositott és mellőzte a fenntartást. Ezzel kárt okozott a bányában, és csupán a pré­mium megszerzését szolgálta. Aki ellene szólt, azt rosszabb munkahelyre csoportosította. Az efajta büntetést igazságta­lannak tartják az emberek, ez Ha valahol megromlik a vezetők és munkások egymás­hoz való viszonya, okát oly­kor a vezetők türelmetlenségé­ben kell keresni. A kényel­mességben, a dolgok olyan ká­ros megítélésében, hogy minek itt a felvilágosító szó, a köte­lességét mindenki tudja, és ha nem, akkor „kemény kéz­zel” rá kell ébreszteni. Ez az út nem járható, nem vezet eredményre. Szükség van a politikai munkára, nagyobb szükség, mint bármikor. A műszakinak, a gazdasági veze­tőnek az irányító tevékenysé­ge mellett az első számú poli­tikai munkásnak kell lennie. Nagyon helytelenül gondolko­dik, ha elhatárolja magát ettől a feladattól. Jogosan teszik szóvá bányászok, hogy egy- egy évforduló megünneplésé­ről vagy pártrendezvényről gyakran elmaradnak a műsza­ki és gazdasági vezetők. Pe­dig ezek a megmozdulások jő alkalmak a munkán kívüli találkozásra, ismerkedésre, ba- rátkozásra. Nagyok a feladataink. Javí­tani a termelékenységet, a ter­mékek minőségét, miközben különböző intézkedések is elő­térbe kerültek: a gazdasági irányítás reformja, ár- és bér­rendezés. Ha a dolgozókat nem világosítjuk fel ezek szükségességéről, kevésbé vár­ható, hogy lelkesen végezzék munkájukat Enélkül pedig csak félsikerre számíthatunk. A műszaki és gazdasági ve­zetők nagy joggal rendelkez­nek. De épp ekkora köteleség­gel Is. ök első számú felelő­sei a termelésnek, s felelősek a zavartalan termelés legfőbb biztosítékáért, az emberért is. Ha ezt megosztják a dolgozók­kal és nem fennhéjázva fitog­tatják munkájuk jelentőségét* nem lesznek nézeteltérések. Sőt, a dolgozók minden rossz­indulatú támadással szemben megvédik vezetőjüket, és segí­tik a munkát, mintahogy azt a fiatal mérnököt is segítet­ték. A munkásemberek leg­többjére ez a jellemző. rosszindulat. Bobál Gyula Rejtett tartalékok Pikó az irodába érve min­denkit kiküldött a helyiség­ből. Valter Vincét hívatta és néhány percet beszélgetett vele. — A beszélgetést ezzel a mondattal zárta le: — Valter elvtárs! Én sem­mi akadályát nem látom, hogy ön szabadságra menjen. A gyilkos személyének kilé­te minden kétséget kizáróan igazolódott. Sajnálom a kelle­metlenséget — és fanyar mo­sollyal kezet nyújtott a kato­nának. Valter távoztával sorra hívta be egymás után Ákost, Joóst és végül Lábast Az előző kettővel csak néhány szót váltott. Lábas ökölbe szorított ke­zekkel állt előtte. A szavak, mint éles kések hasogatták dobhártyáját: — Lábas honvéd! önt a Magyar Népköztársaság tör­vényei nevében, hirtelen fel- indultságból elkövetett em­berölés és esküszegés miatt, letartóztatom! Lábas körül megindultak a bútorok és a falak. Nagyon nehezen vett erőt magán. — Százados elvtárs... — mondta alig hallhatóan. — Engedje meg, hogy még va­lamit mondjak ... azt, hogy én meg tudtam volna ölni Faragót. Olyan ellenszenvesen viselkedett, hogy bizonyára meg tudtam volna ölni, de csak a KISZ-klubban, A la­borban már nem. Akkor már észnél voltam ... Nem én öl­ten meg Faragót. (Folytatjuk) A nógrádi szénbányákban tavaly több mint 68 ezer köb­méter fát használtak fel a földalatti vágatok biztosításá­ra. Az idei tervben már 13,3 százalékkal kevesebb felhasz­nálás szerepel. Ha figyelem­be vesszük a tervcsökkenést, akkor is a tavalyihoz képest öt és félezer köbmétert kell megtakarítani belőle. Milyen módja van a fata­karékosságnak? A korszerű acél és beton biztosítóelemek alkalmazása terjed. Nem kie­légítő azonban kihasználásuk. Az idén a tervek szerint több korszerű anyagot rabolnak vissza és építenek be új vága­tok biztosítására. Ez a lehető­ség azonban önmagában véve még kevés. A másik, a bánya­fával való fokozott takarékos­ság. Ennek több módja van. Semmiesetre sem szolgálja a fatakarékosságot olyan jelen­ség, amivel legutóbb a mi- zserfai György-aknán talál­koztunk, ahol három méter hosszú — tegyük hozzá im­port útján beszerzett — fe­nyőt voltak kénytelenek két és félméteresre vágni, mert az kellett és a bányász nem vár­hat, amíg a fatelep megfele­lőt szerez. Annyit jelent ez, mintha minden hatodik fát eldobták volna. A bányafa visszanyerése, és újra felhasználása az idén különösen előtérbe kerül. Ta­valy a nógrádi bányákban 1876 köbméter új bányafát mentettek meg, illetve helyet­tesítettek egyszer már hasz­nált, de visszarabolt fa újbó­li felhasználásával. Több mint egymillió forint megtakarítást eredményezett ez az eljárás. Elismerésre méltó eredmény, de a lehetőségek még nagyob­bak. Talán ma már nem vág­nak fel olyan bányafát tűzre, amit még ácsolásra lehetne hasznosítani? Ha ldsebb mér­tékben is, mint korábban, de azért lehet ilyen jelenséggel találkozni. A bányafa takarékosság lent a munkahelyeken kezdődik azzal, hogy méretes fát ren­delnek. A fatelepen folytató­dik azzal, hogy olyat külde­nek be. A dolgozóktól függ, hogy Időben omlasszanak és akkor nyerjék vissza a fát, amikor a kőzetnyomás nem tette még tönkre. A fa nagy érték, kevés is van belőle. Tavaly többször gondot okozott a szállítás és ez zavart okozott a bányák­nál. Biztosítani kell, a bizton­ság a legfontosabb. Ezt azon­ban takarékosabban is lehet éppen a már említett módon. Az idei évben nem lesz könnyű a megszabott fafel­használási kereten belül gaz­dálkodni. de lehet. Van még rejtett tartalék, csak nagyobb becsületet kell adni a bánya­fának.

Next

/
Thumbnails
Contents