Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
196í>. február 27., vasárnap. NÖGR AD Pályázati felhívás Százötven fajta élelmiszeripari gép az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Marxizmus-Latinizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága az 1966/67. tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Lenlnlzmus Esti Egyetem 3 éves rendes és a 2 éves szakosított tagozatának filozófia, illetve politikai gazdaságtan szakára. A 3 éves tagozat célja, hogy a párt, az állami és t6- megszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja. Felvételüket kérhetik azok, akik középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az Esti Egyetemnek Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón működik 3 éves tagozata. A szakosított tagozat célja, vezető propagandisták képzése, illetve magasfokú marxista műveltség biztosítása funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói számára. A szakosított tagozaton a tanulmányi idő 2 év. A filozófia szakon a hallgatók az első évben a Marx előtti filozófia történetét és a marxizmns-leninizmus klasszikusainak alapvető filozófiai munkáit, a második évben a dialektikus és történelmi materializmus elméletét tanulmányozzák. A politikai gazdaságtan szakon a hallgatók az első évben a kapitalizmus, a második évben a szocializmus politikai gazdaságtanát tanulmányozzák. A két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek a szakosított tagozaton oktatott valamennyi szakágból az államvizsgák letételét tanúsító oklevél a 171963. korm. sz. rend. értelmében a hallgatót főiskolai végzettségűnek nyilvánítja. A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik azok, akik elvégezték az esti egyetem 3 éves tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem mindkét tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember l-től június 30-ig tart. Hetente egyszer 3 órás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási- és városi Pártbizottsághoz kell benyújtani. A pályázathoz szükséges kérdőívet, valamint a felvételi vizsga anyagát képező irodalomjegyzéket és a kérdéseket a pártbizottságoknál és az egyetem Igazgatóságán lehet beszerezni. A pályázatok 1966. április 15-ig nyújtandók be. A Jelentkezők április 15 és május 15 között felvételi vizsgát tesznek. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Bulgária a gép és gépi berendezés gyártásban az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártására szakosodik. Jelenleg az országban kb. 150 fajta élelmiszeripari gépet, berendezést gyártanak. Csupán a „Cserven o Zhame” sztarozagorai üzemben 29 élelmiszeripari gépet és berendezést gyártanak, amelyeket elsősorban a konzerv- és tejiparban hasznainak fel. Igen nagy sikerük van például a zöldségféléket és gyümölcsöket mosó- és osztályozó gépeknek, a tojásosztályozó g/peknek, valamint a zöldségféléket és gyümölcsöket tisztító és vágó berendezéseknek. Az utóbbi időben a sztarozavodei üzem termelése gyorsan emelkedett. Az idén, 1953-hoz képest, az üzem a különböző külföldi piacokon csaknem megháromszorozta a gépek és berendezések eladását. A dohány adja a dohányt A balassagyarmati Palóc föld Tsz-ben tavaly ötven holdon termesztettek dohányt, s ennék simítása, csomózása most folyik. Naponta 20—24 tsz-tag vesz részt a csomózásban, hogy a gazdag termést minél előbb átadhassák A gyarmati tsz-dohányosok ugyanis a tervezett kilenc mázsával szemben csaknem tíz mázsás átlagtermést értek el. s az ötven holdról csaknem egymillió forint értékű kerti dohányt takarítottak be. Tréfásan úgy mondják ezt, hogy a Palócföld Tsz-ben „a dohány adja a dohányt.” A jó termés tárolási gondokat Is okozott, éppen ezért az idén már csak negyven hold dohányra szerződött le a tsz, mert csak ennyihez elég jó termés esetén a dohánvpajta A tagság részéről meglenne a termelési kedv akár ötven holdhoz is, de egyelőre, amíg a pajtateret nem tudják növelni, későbbre halasztják a dohánytermelés fejlesztését OROSZ MIHÁLT! A PLATERÓ MŰVELET (10.) Négyen meritek fél a laborba' Pikó százados, a ve-; gyész, valamint az oryosszak- értŐ és az elhárító tiszt. A nyomozó-technikusi teendőket maga Pikó látta el, jobbnak vélte, ha minél kisebb létszámú a csoport, és első kézből értékelheti az adatokat' Először általános fénykép- felvételt készített a helyiségről, majd külön-külön le- íényképfezte a fontos részleteket. A hasonfekvő halott zubbonyának hátán hosszasan keresett valamilyen felhasználható bűnjelet, de egyelőre semmit sem talált. Mivel Faragón kívül öten tartózkodtak a helyiségben a gyilkosság pillanatában, és cáfolhatatlan nyom senkire sem vallott, egyiküket sem lehetett teljesen kihagyni a számításból. Ezután átadta a szinteret az orvosnak és a vegyésznek. Az orvos elsősorban a hullával foglalkozott, és közben halkan töprengett magában. A vegyész, — annak ellenére, hogy ő volt a legnehezebb helyzetben — sok nyomot rögzített különleges papirjaira, és bőséges széljegyzettel látta el őket. Ez a munka tartott a legtovább. A többiek végül már csak tétlenül vártak rá. A megismételt, alapos helyszíni szemle után elvitették a hullát és a földön talált ösz- szes tárgyakat. A szerteömlő folyadékok csaknem minden nyomot eltüntettek, így nem okozott zavart az esemény lejátszása. Már hajnalodott. mire sikerült minden tárgy helyett másikat előkeriteni. és a fotózáshoz szükséges feltételeket biztosították. A sötétítő függöny nem engedett be fényt, így a világítási viszonyok megegyeztek a2 estivel. Mindent megismételtek ugyanúgy, ahogy a valóságban történt. A katonák időnként vitába keveredtek az események lefolyásáról, kiigazították egymás véleményét, hogy minél pontosabb legyen a történtek visszaidézése. A KISZ-klubból indultak el, a folyosón át a labor ajtajához értek. Kopogtak, és bentről hallatszott a hang: — Bújj be! Elhelyezkedtek az asztal mellett, Faragót most az orvos helyettesítette. Minden úgy zajlott le, mint előző nap. Pikó valamit súgott a hadnagynak, aki a fotózó katonáit mögé lépett. A százados a villanykapcsoló mellé állt. A katonák számoltak: — ... öt .. .hat ... hét ... most! Az orvos visszakattintotta a piros fénymérőt. Ebben a pillanatban erős ütést érzett a bal lapockája alatt. A szívéhez kapott és feljajdult. Pikó százados felgyújtotta a villanyt. A katonák ijedten bámultak az elszürkült, reszkető orvosra. Pikó mosolygott. — Vezesse az embereket az irodába — utasította a hadnagyot, majd, amikor egyedül maradtak, barátságosan engesztelte az orvost. — Ne haragudjon. A hadnagy bökte hátba egy bottal. Kíváncsi voltam valamire. Az orvos prüszkölt. — Bolond ötlet. Már szentül hittem, hogy engem is ... — Na jó, ne dühöngjön már, — békitette a nyomozó, majd hirtelen hozzáfordult.— Mondja csak. helytálló lehet az a feltevésem, hogy az előbb úgy viselkedett — kereste a szavakat — ... szóval, az idegrendszere épp úgy reagált, mintha szíven szúrták volna? — Nagyon Is helytálló! Előfordulhatott volna, hogy szívbénulást kapok, — hüledezett még mindig az orvos. Pikó megborzongott. — Nos, ha tudni akarja, én is megfigyeltem valamit. Amikor magát „hátba szúrták”, nem kapaszkodott bele az asztalba, hanem inkább a szive körül markolászta a ruháját Az orvos értetlenül bámult rá, majd vállat vonva, utána ballagott !ÉI>i*en tartani a tudatban A közelmúltban egy fiatal bányamérnökkel beszélgettünk. Nemrégen került a szénmedencébe, most ismerkedik az itteni szokásokkal, viszonyokkal, emberekkel. Azt mondja, a bányászoktól tartott a legjobban. Ügy informálták, hogy nem szeretik a rendet, a fegyelmet és hamar „kikezdik” a vezetőket. De kellemesen csalódott A legnagyobb munkalendületben eltörött a fővontató fogaskerekének tengelye, és megbénult a szállítás. Sehol tartalék alkatrész, veszélybe került az aznapi tervteljesítés. Sürgősen hozzálátott, hogy segítséget kérjen. Amíg telefonált, könyörgött, néhány dolgozó összefogott, elmentek az új tengelyért, és mire a központi szerelők megérkeztek, helyreállították a hibát. A történtekre nagyon jó érzéssel gondol vissza, mert j nemcsak megnyugtatta ez a j felelősségteljes magatartás, hanem megcáfolta azokat, akik be akarták feketíteni a bányászokat. A fiatal bányamérnök azóta is a legjobb viszonyban, munkatársi egyetértésben, nem egy esetben baráti kapcsolatban él a dolgozókkal. Pedig a bányászok maradtak, akik voltak: nyílt, őszinte, néha nyers, szókimondó emberek. A mérnök nem erről, hanem munkájukról, felelősségérzetükről, egymás iránti megbecsülésükről Ítéli meg őket. Az a műszaki téved, aki nem ezeket a jellemvonásokat ':?resi az emberekben és kúrán bánik velük. Az elmúlt hónapokban néhány esemény figyelmeztetett arra, hogy a munkások nem tűrik a durvaságot, a türelmetlenséget, a üennhéj ázást. Tőkésről ezért egyszerűen eltanácsolták az akna vezetőjét. Mátranovákon, ha még nem is nyíltan, de már beszélnek arról, hogy egyes műszakiak úgy viselkednek a beosztottaikkal, mintha nem ebben a társadalmi rendben, hanem a régi, letűntben élnének, amikor a dolgozó védtelen kiszolgáltatottja volt a bánya urainak. Az embertelenség akkor Is ellenállást váltott ki a munkásból, amikor ennek polgárjoga volt, és szuronyok némi- tották el a tiltakozó szót. Azóta eltelt két évtizedben az emberek öntudata nagyot fejlődött. Letöbbjük a kötelességeik mellett a jogaikat is jól ismerik. Jogot formálnak a munkára, de arra is, hogy ezért erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak. Ahol megromlik a vezetők és beosztottak viszonya, ott el- burjánzanak a szélsőségek. A tordai párttitkár beszélte el, hogy abban az Időben, amikor náluk is türelmetlenség lett úrrá az egyik műszaki vezetőn, a balra kacsingatók elégedetten hangoztatták: „Íme idejutottunk!” A sértődöttek egymás után csapódtak melléjük. Éledeztek a jobbra kacsingatók is. Ezután már mi követ- kezhetik? Felbomlik a rend, az emberek nyugalmának vége, megszakad az egyenletes munkatempó, elmarad a termelés. Aki azt gondolja, hogy az elmondottakkal a fegyelmezetlenségnek nyitunk utat, az mélységesen téved. A munkahelyek rendje, fegyelme társadalmi rendünk alapvető alkotó eleme. Enélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Különösen nem a bányákban, ahol a rendtől, fegyelemtől emberek élete függ. A durvaság rossz érzést vált ki, úgy tűnik, mintha valakit saját otthonában háborgatnának, hogy tegyen valamit, miközben szépíti, gazdagítja házatáját. A fegyelem szükségességét az emberek tudatában kell ébren tartani. Még azért egyetlen vezető sem kapott szemrehányást, ha felelősségre vonta a mulasztót. Termelési értekezleten, munkásgyűléseken maguk a dolgozók mondanak nagyon kemény Ítéletet felettük. Tehát támogatást adnak a rendhez, fegyelemhez. Az egyik bányász elmondta: nem értettek egyet a műszaki vezető azon intézkedésével, hogy a negyedév végén minden munkaerőt a termelésre összpontositott és mellőzte a fenntartást. Ezzel kárt okozott a bányában, és csupán a prémium megszerzését szolgálta. Aki ellene szólt, azt rosszabb munkahelyre csoportosította. Az efajta büntetést igazságtalannak tartják az emberek, ez Ha valahol megromlik a vezetők és munkások egymáshoz való viszonya, okát olykor a vezetők türelmetlenségében kell keresni. A kényelmességben, a dolgok olyan káros megítélésében, hogy minek itt a felvilágosító szó, a kötelességét mindenki tudja, és ha nem, akkor „kemény kézzel” rá kell ébreszteni. Ez az út nem járható, nem vezet eredményre. Szükség van a politikai munkára, nagyobb szükség, mint bármikor. A műszakinak, a gazdasági vezetőnek az irányító tevékenysége mellett az első számú politikai munkásnak kell lennie. Nagyon helytelenül gondolkodik, ha elhatárolja magát ettől a feladattól. Jogosan teszik szóvá bányászok, hogy egy- egy évforduló megünnepléséről vagy pártrendezvényről gyakran elmaradnak a műszaki és gazdasági vezetők. Pedig ezek a megmozdulások jő alkalmak a munkán kívüli találkozásra, ismerkedésre, ba- rátkozásra. Nagyok a feladataink. Javítani a termelékenységet, a termékek minőségét, miközben különböző intézkedések is előtérbe kerültek: a gazdasági irányítás reformja, ár- és bérrendezés. Ha a dolgozókat nem világosítjuk fel ezek szükségességéről, kevésbé várható, hogy lelkesen végezzék munkájukat Enélkül pedig csak félsikerre számíthatunk. A műszaki és gazdasági vezetők nagy joggal rendelkeznek. De épp ekkora köteleséggel Is. ök első számú felelősei a termelésnek, s felelősek a zavartalan termelés legfőbb biztosítékáért, az emberért is. Ha ezt megosztják a dolgozókkal és nem fennhéjázva fitogtatják munkájuk jelentőségét* nem lesznek nézeteltérések. Sőt, a dolgozók minden rosszindulatú támadással szemben megvédik vezetőjüket, és segítik a munkát, mintahogy azt a fiatal mérnököt is segítették. A munkásemberek legtöbbjére ez a jellemző. rosszindulat. Bobál Gyula Rejtett tartalékok Pikó az irodába érve mindenkit kiküldött a helyiségből. Valter Vincét hívatta és néhány percet beszélgetett vele. — A beszélgetést ezzel a mondattal zárta le: — Valter elvtárs! Én semmi akadályát nem látom, hogy ön szabadságra menjen. A gyilkos személyének kiléte minden kétséget kizáróan igazolódott. Sajnálom a kellemetlenséget — és fanyar mosollyal kezet nyújtott a katonának. Valter távoztával sorra hívta be egymás után Ákost, Joóst és végül Lábast Az előző kettővel csak néhány szót váltott. Lábas ökölbe szorított kezekkel állt előtte. A szavak, mint éles kések hasogatták dobhártyáját: — Lábas honvéd! önt a Magyar Népköztársaság törvényei nevében, hirtelen fel- indultságból elkövetett emberölés és esküszegés miatt, letartóztatom! Lábas körül megindultak a bútorok és a falak. Nagyon nehezen vett erőt magán. — Százados elvtárs... — mondta alig hallhatóan. — Engedje meg, hogy még valamit mondjak ... azt, hogy én meg tudtam volna ölni Faragót. Olyan ellenszenvesen viselkedett, hogy bizonyára meg tudtam volna ölni, de csak a KISZ-klubban, A laborban már nem. Akkor már észnél voltam ... Nem én ölten meg Faragót. (Folytatjuk) A nógrádi szénbányákban tavaly több mint 68 ezer köbméter fát használtak fel a földalatti vágatok biztosítására. Az idei tervben már 13,3 százalékkal kevesebb felhasználás szerepel. Ha figyelembe vesszük a tervcsökkenést, akkor is a tavalyihoz képest öt és félezer köbmétert kell megtakarítani belőle. Milyen módja van a fatakarékosságnak? A korszerű acél és beton biztosítóelemek alkalmazása terjed. Nem kielégítő azonban kihasználásuk. Az idén a tervek szerint több korszerű anyagot rabolnak vissza és építenek be új vágatok biztosítására. Ez a lehetőség azonban önmagában véve még kevés. A másik, a bányafával való fokozott takarékosság. Ennek több módja van. Semmiesetre sem szolgálja a fatakarékosságot olyan jelenség, amivel legutóbb a mi- zserfai György-aknán találkoztunk, ahol három méter hosszú — tegyük hozzá import útján beszerzett — fenyőt voltak kénytelenek két és félméteresre vágni, mert az kellett és a bányász nem várhat, amíg a fatelep megfelelőt szerez. Annyit jelent ez, mintha minden hatodik fát eldobták volna. A bányafa visszanyerése, és újra felhasználása az idén különösen előtérbe kerül. Tavaly a nógrádi bányákban 1876 köbméter új bányafát mentettek meg, illetve helyettesítettek egyszer már használt, de visszarabolt fa újbóli felhasználásával. Több mint egymillió forint megtakarítást eredményezett ez az eljárás. Elismerésre méltó eredmény, de a lehetőségek még nagyobbak. Talán ma már nem vágnak fel olyan bányafát tűzre, amit még ácsolásra lehetne hasznosítani? Ha ldsebb mértékben is, mint korábban, de azért lehet ilyen jelenséggel találkozni. A bányafa takarékosság lent a munkahelyeken kezdődik azzal, hogy méretes fát rendelnek. A fatelepen folytatódik azzal, hogy olyat küldenek be. A dolgozóktól függ, hogy Időben omlasszanak és akkor nyerjék vissza a fát, amikor a kőzetnyomás nem tette még tönkre. A fa nagy érték, kevés is van belőle. Tavaly többször gondot okozott a szállítás és ez zavart okozott a bányáknál. Biztosítani kell, a biztonság a legfontosabb. Ezt azonban takarékosabban is lehet éppen a már említett módon. Az idei évben nem lesz könnyű a megszabott fafelhasználási kereten belül gazdálkodni. de lehet. Van még rejtett tartalék, csak nagyobb becsületet kell adni a bányafának.
