Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

1966. február 3. csütörtök. NOG RAD 3 Amiről beszélni kell i. Csak a gazdaság irányításának reformjáról van szó NÉHÁNY HÖNAP ÖTA a irányítási rendszerünk felül- zetesen szolgálja a népgaz- vállalatok és intézmények vizsgálatát. A gazdasági me- daság és lakosság érdekét A dolgozói szerte az országban chanizmus reformja természe- vezető és a beosztott dolgozó foglalkoznak a gazdasági irá- tesen nem mondhat le a köz- anyagi ösztönzése is ezt a nyitás reformjával. E téma ponti tervezésről. A legfonto- célt szolgálja. Az a vállalati megvitatása az MSZMP Köz- sabb gazdasági arányoknak a kollektíva kapja az anyagi ponti Bizottságának nevembe- meghatározását, a legjelentő- elismerést, amelyik a légin­kább jövedelmező termelést ri ülése óta mind szélesebbé sebb beruházási feladatoknak válik. A Központi Bizottság megszabását, az általános tér­ti tkárának, Nyers Rezsőnek melési és fogyasztási elvek nyilvánosságra hozott beszéde megjelölését továbbra Is csak alapos ismereteket adott a a központi szerv végezheti. „Gazdaságirányítási rendsze- Azzal, hogy a népgazdasági rünk átfogó felüivizsgálatá- tervben csak a fő irányszámo- ról.” kát dolgozzák ki, nem csökken A népgazdasági mechaniz- a központi szervek felelőssége. végzi úgy, hogy az természe­tesen kiváló minőségben és megfelelő változatosságban elégíti ki a hazai és külföldi vásárlók szükségletét. A ter­melő vállalati tevékenység értékelése nem az áru elké­musról beszélgetve tapasztal- Ellenkezőleg. Az új gazdasá- hanem azzal feje­ható olyan észrevétel, amely- gi irányítási rendszerben a je- ből az csendül ki, hogy a szó- lenleginél is körültekintőbb cializmus építését az eddigi irányelvekre lesz szükség. Az módszerekkel is lehetne foly- általános elvi és gyakorlati út- tatni. Valóban lehetne, hiszen mutatások biztosítják az ipa- a felszabadulás óta az ioar- ri és mezőgazdasági termelő- ban a mezőgazdaságban és ke- egységek számára a mind reskedelemben jelentős ese- magasabbfokú önállóságot menyeket értünk el. Ám szük­séges megjegyezni, hogy aki- " nek meggyőződése a régi mód- MELOSZO VETKEZETEK, ződik be, hogy az áru gyan értékesíthető. ho­Az új gazdasági vezetési módszerek következetes al­kalmazása céljából szüksé­ges, hogy a város és a falu lakossága támogassa. E tá­mogatás elnyeréséért a ve- A Y ÁLLAGA TOK _ÉS TÉR- zető szervek és a sajtó a a fontos közgazdasági fogal­szerek mellett való kiállás, az népgazdasági érdekeket szol- makat közérthetően rendsze­nem eléggé ismeri az újnak, £á}va> a gazdasági irányítás res€n magyarázza. A közvé­refonntervezetének elfogadá­a korszerűnek a célját. ieménynek alapos tájékoz­értéktörvényt, a termelési ár, stb. marxista értelmezését. Az alapfogalmak ismerteté­sével együtt a munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiek­kel szükséges megismertetni a szocialista építés gyorsítá­sát szolgáló új árrendszert. Az értéktörvényre támasz­a r*"—ss ss* *■“«*■ “ gyár népgazdaság irányításá- döntenek abban, hogy a nép- ban a centralizmus módszere gazdasági és a lakossági érde- honosodott meg. A második keket milyen eszközökkel, világháború sebeinek gyógyí- mekkora munkáslétszámmal tása céljából anyagi erőnk fel- szolgálják. Az új irányítás használásának központi irányi- fontos feladata, hogy a jelen- tása helyes és szükséges volt. léginél hatásosabban történjék A gyárak, pénzintézetek és a a szükségletekre való terme- nagykereskedelem államosító- lés. A műszaki fejlesztés, a sa ugyancsak szükségessé tette termelékenység növekedése és kodó kereskedelemben az ál- a központi Irányítást. De ami- a rentabilitás csak úgy lehet lám csak néhány legfonto- kor az egész népgazdaság szó- pozitív, ha a vállalat vagy a sabb közszükségleti cikk árát eialista jellegűvé vált és a termelőszövetkezet tevékeny- határozza meg, illetve rögzí- falvakban megerősödtek a kö- sége a népgazdaság és a la- ti. Az állam az új vezetési zös gazdaságok, a további fej- kosság érdekeivel összetalál- módszerek alkalmazása kö­tődéshez a centrális irányítás kozik. zepette csak ritkán téríti el már nem kedvező forma. j . , . „ A gazdaságirányítás uj mód- az áruk arát érteküktől. E Elegendő, ha csak a legjel- szerével az eddigieknél Is je- módszer a jelenleginél igaz- lemzőbbeket sorolom. Az erő- lentősebb szerepet kap a vál- ságosabh, ezért a termelésben södő és egymástól eltérő fel- íalatl és szövetkezeti munkás és értékesítésben ösztönzőbb adatokkal foglalkozó gazdasá- kollektíva. A munkás demok- is. gi egységeknek nem tud haté- rácia fejlesztése a vezetés sós irányítója lenni a minden- számára nélkülözhetetlen lesz. Minden különösebb köm­re kiterjedő központi vezetés, a megnövekedett hatáskörnek, mentálás nélkül is kicsen- Mindinkább lehetetlen köz- a fokozódó felelősségnek az dűl az a jogos igény, hogy pontilag helyesen dönteni ar- irányító apparátus csak a dől- érdemes az új, korszerűbb ról, hogy az egyes termelő gozók részvételével tud meg- árrendszerrel a legszélesebb egységek mit, hogyan, mennyit felelni. A dolgozók tapasztala- közvéleménynek megismer­és milyen feltételekkel tér- fainak, tanácsainak erkölcsi kednie. meljenek. elismerése és tudásának, szor­..... . . , - , galmának anyagi érdekeltsége A TAPASZTALAT AZT A létszám, a bér es onkolt- {okozza az „iltotó. kezdemé- MUTATJA, hogy húsz esz- seg központilag történő megái- ^ készséget. tendő alatt az elavulthoz, lapítasa, az anyag- es gepki- a megszokotthoz való ragasz­utalás gyakorta akadályozta a BIZONYOS, HOGYHA A kodá_ evökeret vert E legrentábilisabb vállalati tévé- VÁLLALATI, szövetkezeti tér- körülmény az üj irányítósi kenység kialakítását. A terve- melésben az anyagi érdekelt- - k evakorlati alkal- zési metodikában elavult az ség, a jelenleginél sokkal je- gyakorlati alkai úgynevezett bázis elmélet. lentősebb szerepet kap, úgy f helví ésszerű cse­amely szerint központilag nem mutatkozik a népgazdasági ér- ncly ; ,SCTU c* a vállalati objektív lehetősé- dekek háttérbe szorításának a ékedet ilyen módon nem le- geknek megfelelő terhet adták, veszélye. Ezt a káros tőrek- ^et mas 7" ö***®8, akadá­hanem annak alapján szabták vést elsősorban közgazdasági ?y°k leküzdése céljából — meg a feladatokat, hogy az intézkedésekkel lehet meg- mint hogy őszintén, minden előző esztendőben a termelő akadályoznl. A szocialista részletében sokoldalúan, nyíl­állam beruházása, hítelnyúj- ^an magyarázzuk a dolgozók- tása csak azt a vállalkozást n®k. támogatja, amelyik kővetke- Lányai Sándor Országos versenyben első a 2. számú AKÖV Az AKÖV vezérigazgatósá­ga évről-évre versenyt hirdet az autóközlekedési vállalatok között, amelynek célja a vas­úti kocsiforduló gyorsítása. A vállalatokat három cso­portra osztották, a kezelt va­gonok számától függően. A versenyt negyedévről-negyed- évre értékelik: az viszi el a pálmát, aki gyorsabban végzi el a vagonok ki és berakását, s ezzel csökkenti a vasúti ko­csik állásidejét A 2. számú AKÖV TEFU részlege már korábban is si­kerrel szerepelt a versenyben, tavaly pedig folyamatosan, ne- gyedévről-negyedévre csoport­jában a legjobban végzett- Ebben nagy segítségére volt az a szocialista szerződés, amelyet a MÁV salgótarjáni külső pályaudvarának dolgo­zóival kötött. A MÁV—AKÖV közös szállítási brigád példás együttműködésének köszönhe­tő, hogy a kocsiállás ötven százalékkal csökkent s a te­her—áruforgalmi osztály szál­lítmányozási csoportja hetven­ötezer forint kocsiálláspénzt takarított meg. egység mennyit produkált. Ha az előző esztendő terve a le­hetőségekhez mérten alacsony volt. akkor a bázist növelve is változatlanul laza terv készült. A centrális irányítással el­avulttá vált a bérezési és ju­talmazási, premizálási rend­szer is. A FELÜLRŐL MINDENT meghatározó utasításokkal történő irányítás a termelő- egységek vezetőitől nemcsak a hatáskört veszi el, hanem a felelősséget is. A túlzottan központosított gazdasági irányításból — és elsősorban az 1950-es évek an­ti marxista, dogmatikus szem­léletéből fakad az is, hogy ár­rendszerünk gyakorta nem tá­maszkodik az értéktörvényre. Főleg a szolgáltatást, a lakást, a fűtést, a közlekedést, stb. lényegesen a költség alatt kapja a lakosság. A fogyasz­tási cikkek tetemes részét, el­sősorban a könnyűipar és gép­ipar gyártmányait viszont ér­téke felett vásárolja a város és a falu lakossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazda­ságpolitikája alapján, 1957 óta már történt néhány jelentős változás. A legfontosabb a mezőgazdasági begyűjtési rendszer megszüntetése és a szerződéses felvásárlás alkal­mazása. A hazai Igények gyorsabb növekedése, igazságosabb ki­elégítése és a nemzetközi kap­csolatok fejlesztése egyaránt szükségessé teszi gazdasági Az Öblösüveggyár teljesítette januári export-tervét Minden jó, ha a vége jó, mondják, de az öblösüveg­gyár export termelésében a kezdet is annak bizonyult. Januári tőkés országokba irá­nyuló export-tervét száz szá­zaléknál valamivel túlteljesí­tette, szocialista exportját pe­dig huszonhét százalékkal szárnyalta túl. A gyár az év első hónapjában az Egyesült Államokba, Kanadába, Bel­giumba, Angliába szállított fi­nom fehér csiszolt üvegárut, csaknem másfélmillió forint értékben. A Szovjetunióba több mint kétmillió forint ér­tékben irányítottak laborató­riumi és egészségügyi üveg­árut A számok nem árulkodnak azokról a nehézségekről, ame­lyekkel meg kellett küzdeni januárban. A bonyodalma­kat az okozta, hogy az ese­dékes doboz mennyiség nem érkezett meg a budapesti Do­bozkészítő Ktsz-től, s ezért a termelést át kellett csopor­tosítani: azokat a nem dobo­zos csomagolású árukat gyár­tották le, amelyeket különben csak februárban vettek vol­na kézbe. A csempeformázó Minden mozdulata másod­percre beidegződött. Elnézem ahogy végigsimítja a formát, belecsapja a masszát, leta­karja vászonnal és nyomkod­ja, préseli. Azután az előre odakészitett merevítő, vagy csak úgy, mérés nélkül koc- hás. Pedig nem mindegy, mert kötő elemet illeszti. Mikor kaikra szabja. Ha colostokkal más a formázás és más a kész, megsimogatja és tovább- ellenőriznénk, sem lenne ta- kályhaépítés. Többen is va­teszi. Azután újra kezdődik Ián még milliméter eltérés gyünk így, és ez számunkra minden élőről. A nyers kály- sem. Mindez néhány perc sérelmes — panaszolja, hacsempék szaporodnak, szik- alatt történt és már újra csat- Mi van ebben sérelmes? Ta­kadnak, száradnak, majd út- tan a forma az asztalon, ké- Ián a kályhást alábbvalónak rakelnek. Minden darab visz szül a sarokcsempe. Szögle- tartják? Nem mondom ki, valamit az emberből, a for- tét kötélfonáshoz hasonló dí- csak gondolom, de leolvas­mázóból is. Koptatja már szítás ékesíti. Ilyenkor bűn hatja az arcomról, hogy nem negyvenkét éve. Gerincét meg- lenne megzavarni, — akár értem és már magyarázza is. hajtotta a munka. Kezén a a festőt, — alkotás közben. — A fiam, az kályhás az bőrt finomra csiszolta a ned- Ott van ő lélekben is a for- épít, de én formázó vagyok, vés anyag. Arca barázdáiból ma mellett. Annyira elme- Ezt tanultam inaskoromban, fáradtságot olvasok ki, de a lyedt a munkában, azt sem és ezt folytatom azóta is, de kéz fürgesége, a gyors rnoz- látja, hogy figyelik. Egyszer csak betanított munkásnak dulatok megcáfolnak. azután felnéz, húz egyet a ismernek el. Megszenvedtünk derekán. Akár a többiek, ő mi azért a szakmunkás cím- Elfogy az ane®L~ Is enni készül. A test is meg- ért. Miért hagynánk. Már a szögletesre döngölt kívánja a magáét. Ilyenkor SZOT-ban meg a Munkaügyi masszából. Lehet, y&gy Ket lehet beszélgetni. Rövid idő Minisztériumban van az köbméter a tomb. Simítót kap 8okaj megtudok róla. ügyünk. Ügy hallottam, in­kézbe, „megdolgozza vele _ Még Szá£kon Kezdtem, tézik. Egy másik tömbből marKOi voh egy fazekas üzem. A panaszt így már megér­tei, amit azután kézzel egyen- ^z volt az elődje, ennek a bem és jogosságában egy pil- letesen rákén. Ez a finom re- rolTlhányi gyárnak. Készült lanatig sem kételkedem. Jó teg, mint festésnél az a‘aP<>- 0tt edény, burkoló lap, meg hallani viszont, hogy illeté- zás. Újabb simítozas, azután kalyhacsempe is. Ezt agyárat kés helyen már foglalkoznak a keretléceket állítja. íuresz- huszonnégyben építették, ak- vele. Ha talán anyagi hátte­hez hasonló alkalmatosságot kor kerültünk át többen. re nincs Is olyan nagy, de vesz kézbe es végighuzza, el- Inag voltam három évig. erkölcsi feltétlen és minél vágja, lapos lemezszerű ré- Kályhaformázó. segédleve- előbb orvosolni kellene a tegre. Üjabb szerszám és lünkre meg ezt írták: kály- „régi inasok” panaszát, akik Mai jegyzetünk Hol volt, hol nem volt? Eszembe sem jutott volna, hogy földrajzi ismereteim meny­nyire hézagosak, amíg tsz-brigádvezető ismerősöm meg nem kérdezte; hol is található földtekénken Mimij. A j-betűs végződés alapján szláv eredetet jósoltam Mirnijnek, amelyről sejtelmem sem volt, hogy fókatelepéről híres település-e vagy éppenséggel neonfényes, ultramodern világváros az Azovi-ten- ger partján. Mint kiderült, a brigádvezetó valamelyik újság­ban olvasta, hogy Mimijben három tucat óriási méretű gyé­mántot őriznek, amiből megfejtettem, hogy a helység minden bizonnyal a Szovjetunió térképén foglal helyet. Csak növelte kétségeimet földrajztudásomban, hogy a pes­ti vonaton csinos nőszomszédom érdeklődésére, hogy melyik országban van Salt Lake City, véletlenül sem tudtam meg­mondani, hogy Észak-Amerikában, Dominikában, vagy Ang­liában. Csalhatatlan támpontot még az sem adott, hogy a a említett helységben kigyulladt utasszállító repülőgép az Uni­ted Arlines légitársaság lökhajtásos gépe volt. Pedig ennél a két helységnél a szláv és az angol jelleg még az idegen nyelvekben járatlan olvasó számára is kétség­telenül felismerhető. Sokkal nagyobb fejtörést okoz már annak eldöntése, hogy Parana Rozario, Minas Gerais, Borquisimeto, Cholgue, Tas- na, Mivaura, Kampala, Mocaamedes, Gangala, Ouagadougu, Abidjan, Kotou és Yundum közül melyik fekszik Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, vagy a rétsági járásban. Pedig ezek a helységnevek, akár hiszik, akár nem, nagy kereske­delmi és ipari centrumokat jelölnek és több főváros is akad közöttük. Dehát mit kezdjen az ember Ouagadouguval, ami­kor számomra az is gondot okoz, hogy hol helyezkedik el Austin, ahol pedig McNamara nyilatkozott a vietnami ag­resszió további kiterjesztéséről, vagy merre található Cortina D’ Ampezzo, annyi téli sportélmény színhelye, ahol most filmfesztivált rendeznek. Nem érdekel a sí és a korcsolya, ennélfogva elfeledtem megtanulni, hogy az olasz csengésű helység valóban Olaszországban, vagy talán Svájcban, Fran­ciaországban, esetleg Spanyolországban várja vendégeit. Időközben arra is rájöttem, hogy nem vagyok abszolút földrajzi antitalentum, tíz és százezrek akadnak, akik ná­lam is tájékozatlanabbak. S ez egyáltalán nem csupán ko­rábbi iskoláztatásunk elégtelenségének következménye. A ro­hamosan fejlődő civilizáció rendkívül közel hozta egymáshoz a legtávolabbi népeket is. Nincs a földnek olyan zuga, ahon­nan a hírszolgálati irodák ne röpíthetnék perceken belül vi­lággá akárcsak egy kicsiny falu vagy település eseményeit is. Gyarmati népek rázzák le igáikat, tömegesen alakulnak az új, független afrikai országok, s ezzel egyidejűleg új hely­ségneveket, új városokat vesz szárnyára a hír. Véges földrajzi ismereteink bővítésében jelentős szerepet tölthetnének be a napilapok, folyóiratok, a hírszolgálati iro­dák, a rádió és a televízió, ha híradásaikban nemcsak azt ír­nák meg, hogy Mazar-i Sherifben és Pol-i Chomriban a Szov­jetunió segítségével ipartelepek létesülnek, modem lakóne­gyedekkel, parkokkal, iskolákkal, áruházakkal és kórházak­kal, Kandaharban pedig hatvan fajta szőlő, kiváló sárga-és zölddtnye terem, hanem azt is, hogy mindhárom helység Af­ganisztánban fekszik. Pontosabban tájékozódnánk és egyúttal tanulnánk is. S mit tagadjuk: ránkfér. Lakos György Csökkentek a felesleges készletek A Salgótarjáni Acélárugyár­ban az elmúlt hónapokban több millió forinttal csökken­tették az elfekvő készleteket. Különféle huzalokat, alkatré­szeket és más anyagokat ad­tak, illetve szállítottak el a készletező vállalatoknak, va­lamint más termelő gyárak­nak és ktsz-eknek. Pár nappal ezelőtt a ková­év tizedeket töltöttek a kály- hacsempe-formázó szakmá­ban. — Volt megszakításom, nem mondom — veszi át a szót újra. — Ezt a gyárat is hadi­üzemmé nyilvánították negy­vennégyben. Hajtották a munkát, a túlórát viszont nem fizették. Volt morgás az üzemben. Egyszer azután kint egy kályhát akartam javítani, munkaidő után visszamentem az üzembe. A vezetők rám­sütötték, hogy lázítani men­tem, pedig csak a kötényem­ért. — Nem küldtek el, de ad­tak olyan munkát, amivel nem lehetett keresni. Hát ezért mentem el én magam­tól. Rákoscsabán van egy üzem, cserépkályhacsempét készít. Itt laktam Rumhány- ban, de ott dolgoztam. He- tenkint jártam haza, és az ál­lamosítás után rögtön jelent­keztem. Akkor ment el a régi vezető. Azóta újra itt vagyok mondja. A régi tüske úgy látszik míg él, mindig szúrja. Nem is lehet azt elfelejteni pedig sok minden megváltozott itt azóta. A munkaidő csökkent. Üj gépek, automaták kerültek az üzemibe. A földszinten a manufakturális jelleg is el­tűnt. Itt az emeleten még csoló gyár programrészlege különböző méretű magasított csavaranyákat ajánlott fel a Lenin Kohászati Műveknek. Ott örömmel fogadták az ajánlatot, és közölték kéré­süket is. Ezt követően Salgó­tarjánból mintegy 5 ezer da­rab különböző méretű csavar­anyát szállítottak Diósgyőrbe. mindig kézzel formáznak. Va­jon nem fájt e a szivük az idősebb formázóknak, amikor a modern gépet látták, az első öntött csempét vizsgál- gatták? Lehetett szorongás, de azután újra a régi kerékvá­gásba zökkent minden. Vagy még sem? — Azelőtt 70—80 ember formázott. Most húszán va­gyunk. A fiatalok kerültek a gépekhez. Nekik már köny- nyebb lesz. Mi sem panasz­kodhatunk, igény van. Ké­szülnek még egyedi kályhák, kandallók, amelyeknek a csempéjét csak kézzel lehet formázni. Még két év a nyug­díjig, addig meg nem kell félni, megmarad a formázó asztal. Azután? Vannak bogaraim. — Elneveti magát és nyom­ban hozzáteszi. — Nem olya­nok ám! Méhészkednek Szeretek velük foglalkozni. Ilyenkor télen Is hallgatom susogásukat. A múlt év nem valami jól sikerült. Cukrot etettem velük. Ha jön. a tavasz kirepülnek. Öröm nézni, ahogy dolgoznak ... Valóban, a szorgos munka látványa szemet, lelket gyö­nyörködtet .,. Bodó Janó*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents