Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
1966. február 3. csütörtök. NOG RAD 3 Amiről beszélni kell i. Csak a gazdaság irányításának reformjáról van szó NÉHÁNY HÖNAP ÖTA a irányítási rendszerünk felül- zetesen szolgálja a népgaz- vállalatok és intézmények vizsgálatát. A gazdasági me- daság és lakosság érdekét A dolgozói szerte az országban chanizmus reformja természe- vezető és a beosztott dolgozó foglalkoznak a gazdasági irá- tesen nem mondhat le a köz- anyagi ösztönzése is ezt a nyitás reformjával. E téma ponti tervezésről. A legfonto- célt szolgálja. Az a vállalati megvitatása az MSZMP Köz- sabb gazdasági arányoknak a kollektíva kapja az anyagi ponti Bizottságának nevembe- meghatározását, a legjelentő- elismerést, amelyik a léginkább jövedelmező termelést ri ülése óta mind szélesebbé sebb beruházási feladatoknak válik. A Központi Bizottság megszabását, az általános térti tkárának, Nyers Rezsőnek melési és fogyasztási elvek nyilvánosságra hozott beszéde megjelölését továbbra Is csak alapos ismereteket adott a a központi szerv végezheti. „Gazdaságirányítási rendsze- Azzal, hogy a népgazdasági rünk átfogó felüivizsgálatá- tervben csak a fő irányszámo- ról.” kát dolgozzák ki, nem csökken A népgazdasági mechaniz- a központi szervek felelőssége. végzi úgy, hogy az természetesen kiváló minőségben és megfelelő változatosságban elégíti ki a hazai és külföldi vásárlók szükségletét. A termelő vállalati tevékenység értékelése nem az áru elkémusról beszélgetve tapasztal- Ellenkezőleg. Az új gazdasá- hanem azzal fejeható olyan észrevétel, amely- gi irányítási rendszerben a je- ből az csendül ki, hogy a szó- lenleginél is körültekintőbb cializmus építését az eddigi irányelvekre lesz szükség. Az módszerekkel is lehetne foly- általános elvi és gyakorlati út- tatni. Valóban lehetne, hiszen mutatások biztosítják az ipa- a felszabadulás óta az ioar- ri és mezőgazdasági termelő- ban a mezőgazdaságban és ke- egységek számára a mind reskedelemben jelentős ese- magasabbfokú önállóságot menyeket értünk el. Ám szükséges megjegyezni, hogy aki- " nek meggyőződése a régi mód- MELOSZO VETKEZETEK, ződik be, hogy az áru gyan értékesíthető. hoAz új gazdasági vezetési módszerek következetes alkalmazása céljából szükséges, hogy a város és a falu lakossága támogassa. E támogatás elnyeréséért a ve- A Y ÁLLAGA TOK _ÉS TÉR- zető szervek és a sajtó a a fontos közgazdasági fogalszerek mellett való kiállás, az népgazdasági érdekeket szol- makat közérthetően rendszenem eléggé ismeri az újnak, £á}va> a gazdasági irányítás res€n magyarázza. A közvérefonntervezetének elfogadáa korszerűnek a célját. ieménynek alapos tájékozértéktörvényt, a termelési ár, stb. marxista értelmezését. Az alapfogalmak ismertetésével együtt a munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel szükséges megismertetni a szocialista építés gyorsítását szolgáló új árrendszert. Az értéktörvényre támasza r*"—ss ss* *■“«*■ “ gyár népgazdaság irányításá- döntenek abban, hogy a nép- ban a centralizmus módszere gazdasági és a lakossági érde- honosodott meg. A második keket milyen eszközökkel, világháború sebeinek gyógyí- mekkora munkáslétszámmal tása céljából anyagi erőnk fel- szolgálják. Az új irányítás használásának központi irányi- fontos feladata, hogy a jelen- tása helyes és szükséges volt. léginél hatásosabban történjék A gyárak, pénzintézetek és a a szükségletekre való terme- nagykereskedelem államosító- lés. A műszaki fejlesztés, a sa ugyancsak szükségessé tette termelékenység növekedése és kodó kereskedelemben az ál- a központi Irányítást. De ami- a rentabilitás csak úgy lehet lám csak néhány legfonto- kor az egész népgazdaság szó- pozitív, ha a vállalat vagy a sabb közszükségleti cikk árát eialista jellegűvé vált és a termelőszövetkezet tevékeny- határozza meg, illetve rögzí- falvakban megerősödtek a kö- sége a népgazdaság és a la- ti. Az állam az új vezetési zös gazdaságok, a további fej- kosság érdekeivel összetalál- módszerek alkalmazása kötődéshez a centrális irányítás kozik. zepette csak ritkán téríti el már nem kedvező forma. j . , . „ A gazdaságirányítás uj mód- az áruk arát érteküktől. E Elegendő, ha csak a legjel- szerével az eddigieknél Is je- módszer a jelenleginél igaz- lemzőbbeket sorolom. Az erő- lentősebb szerepet kap a vál- ságosabh, ezért a termelésben södő és egymástól eltérő fel- íalatl és szövetkezeti munkás és értékesítésben ösztönzőbb adatokkal foglalkozó gazdasá- kollektíva. A munkás demok- is. gi egységeknek nem tud haté- rácia fejlesztése a vezetés sós irányítója lenni a minden- számára nélkülözhetetlen lesz. Minden különösebb kömre kiterjedő központi vezetés, a megnövekedett hatáskörnek, mentálás nélkül is kicsen- Mindinkább lehetetlen köz- a fokozódó felelősségnek az dűl az a jogos igény, hogy pontilag helyesen dönteni ar- irányító apparátus csak a dől- érdemes az új, korszerűbb ról, hogy az egyes termelő gozók részvételével tud meg- árrendszerrel a legszélesebb egységek mit, hogyan, mennyit felelni. A dolgozók tapasztala- közvéleménynek megismerés milyen feltételekkel tér- fainak, tanácsainak erkölcsi kednie. meljenek. elismerése és tudásának, szor..... . . , - , galmának anyagi érdekeltsége A TAPASZTALAT AZT A létszám, a bér es onkolt- {okozza az „iltotó. kezdemé- MUTATJA, hogy húsz esz- seg központilag történő megái- ^ készséget. tendő alatt az elavulthoz, lapítasa, az anyag- es gepki- a megszokotthoz való ragaszutalás gyakorta akadályozta a BIZONYOS, HOGYHA A kodá_ evökeret vert E legrentábilisabb vállalati tévé- VÁLLALATI, szövetkezeti tér- körülmény az üj irányítósi kenység kialakítását. A terve- melésben az anyagi érdekelt- - k evakorlati alkal- zési metodikában elavult az ség, a jelenleginél sokkal je- gyakorlati alkai úgynevezett bázis elmélet. lentősebb szerepet kap, úgy f helví ésszerű cseamely szerint központilag nem mutatkozik a népgazdasági ér- ncly ; ,SCTU c* a vállalati objektív lehetősé- dekek háttérbe szorításának a ékedet ilyen módon nem le- geknek megfelelő terhet adták, veszélye. Ezt a káros tőrek- ^et mas 7" ö***®8, akadáhanem annak alapján szabták vést elsősorban közgazdasági ?y°k leküzdése céljából — meg a feladatokat, hogy az intézkedésekkel lehet meg- mint hogy őszintén, minden előző esztendőben a termelő akadályoznl. A szocialista részletében sokoldalúan, nyílállam beruházása, hítelnyúj- ^an magyarázzuk a dolgozók- tása csak azt a vállalkozást n®k. támogatja, amelyik kővetke- Lányai Sándor Országos versenyben első a 2. számú AKÖV Az AKÖV vezérigazgatósága évről-évre versenyt hirdet az autóközlekedési vállalatok között, amelynek célja a vasúti kocsiforduló gyorsítása. A vállalatokat három csoportra osztották, a kezelt vagonok számától függően. A versenyt negyedévről-negyed- évre értékelik: az viszi el a pálmát, aki gyorsabban végzi el a vagonok ki és berakását, s ezzel csökkenti a vasúti kocsik állásidejét A 2. számú AKÖV TEFU részlege már korábban is sikerrel szerepelt a versenyben, tavaly pedig folyamatosan, ne- gyedévről-negyedévre csoportjában a legjobban végzett- Ebben nagy segítségére volt az a szocialista szerződés, amelyet a MÁV salgótarjáni külső pályaudvarának dolgozóival kötött. A MÁV—AKÖV közös szállítási brigád példás együttműködésének köszönhető, hogy a kocsiállás ötven százalékkal csökkent s a teher—áruforgalmi osztály szállítmányozási csoportja hetvenötezer forint kocsiálláspénzt takarított meg. egység mennyit produkált. Ha az előző esztendő terve a lehetőségekhez mérten alacsony volt. akkor a bázist növelve is változatlanul laza terv készült. A centrális irányítással elavulttá vált a bérezési és jutalmazási, premizálási rendszer is. A FELÜLRŐL MINDENT meghatározó utasításokkal történő irányítás a termelő- egységek vezetőitől nemcsak a hatáskört veszi el, hanem a felelősséget is. A túlzottan központosított gazdasági irányításból — és elsősorban az 1950-es évek anti marxista, dogmatikus szemléletéből fakad az is, hogy árrendszerünk gyakorta nem támaszkodik az értéktörvényre. Főleg a szolgáltatást, a lakást, a fűtést, a közlekedést, stb. lényegesen a költség alatt kapja a lakosság. A fogyasztási cikkek tetemes részét, elsősorban a könnyűipar és gépipar gyártmányait viszont értéke felett vásárolja a város és a falu lakossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikája alapján, 1957 óta már történt néhány jelentős változás. A legfontosabb a mezőgazdasági begyűjtési rendszer megszüntetése és a szerződéses felvásárlás alkalmazása. A hazai Igények gyorsabb növekedése, igazságosabb kielégítése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése egyaránt szükségessé teszi gazdasági Az Öblösüveggyár teljesítette januári export-tervét Minden jó, ha a vége jó, mondják, de az öblösüveggyár export termelésében a kezdet is annak bizonyult. Januári tőkés országokba irányuló export-tervét száz százaléknál valamivel túlteljesítette, szocialista exportját pedig huszonhét százalékkal szárnyalta túl. A gyár az év első hónapjában az Egyesült Államokba, Kanadába, Belgiumba, Angliába szállított finom fehér csiszolt üvegárut, csaknem másfélmillió forint értékben. A Szovjetunióba több mint kétmillió forint értékben irányítottak laboratóriumi és egészségügyi üvegárut A számok nem árulkodnak azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdeni januárban. A bonyodalmakat az okozta, hogy az esedékes doboz mennyiség nem érkezett meg a budapesti Dobozkészítő Ktsz-től, s ezért a termelést át kellett csoportosítani: azokat a nem dobozos csomagolású árukat gyártották le, amelyeket különben csak februárban vettek volna kézbe. A csempeformázó Minden mozdulata másodpercre beidegződött. Elnézem ahogy végigsimítja a formát, belecsapja a masszát, letakarja vászonnal és nyomkodja, préseli. Azután az előre odakészitett merevítő, vagy csak úgy, mérés nélkül koc- hás. Pedig nem mindegy, mert kötő elemet illeszti. Mikor kaikra szabja. Ha colostokkal más a formázás és más a kész, megsimogatja és tovább- ellenőriznénk, sem lenne ta- kályhaépítés. Többen is vateszi. Azután újra kezdődik Ián még milliméter eltérés gyünk így, és ez számunkra minden élőről. A nyers kály- sem. Mindez néhány perc sérelmes — panaszolja, hacsempék szaporodnak, szik- alatt történt és már újra csat- Mi van ebben sérelmes? Takadnak, száradnak, majd út- tan a forma az asztalon, ké- Ián a kályhást alábbvalónak rakelnek. Minden darab visz szül a sarokcsempe. Szögle- tartják? Nem mondom ki, valamit az emberből, a for- tét kötélfonáshoz hasonló dí- csak gondolom, de leolvasmázóból is. Koptatja már szítás ékesíti. Ilyenkor bűn hatja az arcomról, hogy nem negyvenkét éve. Gerincét meg- lenne megzavarni, — akár értem és már magyarázza is. hajtotta a munka. Kezén a a festőt, — alkotás közben. — A fiam, az kályhás az bőrt finomra csiszolta a ned- Ott van ő lélekben is a for- épít, de én formázó vagyok, vés anyag. Arca barázdáiból ma mellett. Annyira elme- Ezt tanultam inaskoromban, fáradtságot olvasok ki, de a lyedt a munkában, azt sem és ezt folytatom azóta is, de kéz fürgesége, a gyors rnoz- látja, hogy figyelik. Egyszer csak betanított munkásnak dulatok megcáfolnak. azután felnéz, húz egyet a ismernek el. Megszenvedtünk derekán. Akár a többiek, ő mi azért a szakmunkás cím- Elfogy az ane®L~ Is enni készül. A test is meg- ért. Miért hagynánk. Már a szögletesre döngölt kívánja a magáét. Ilyenkor SZOT-ban meg a Munkaügyi masszából. Lehet, y&gy Ket lehet beszélgetni. Rövid idő Minisztériumban van az köbméter a tomb. Simítót kap 8okaj megtudok róla. ügyünk. Ügy hallottam, inkézbe, „megdolgozza vele _ Még Szá£kon Kezdtem, tézik. Egy másik tömbből marKOi voh egy fazekas üzem. A panaszt így már megértei, amit azután kézzel egyen- ^z volt az elődje, ennek a bem és jogosságában egy pil- letesen rákén. Ez a finom re- rolTlhányi gyárnak. Készült lanatig sem kételkedem. Jó teg, mint festésnél az a‘aP<>- 0tt edény, burkoló lap, meg hallani viszont, hogy illeté- zás. Újabb simítozas, azután kalyhacsempe is. Ezt agyárat kés helyen már foglalkoznak a keretléceket állítja. íuresz- huszonnégyben építették, ak- vele. Ha talán anyagi háttehez hasonló alkalmatosságot kor kerültünk át többen. re nincs Is olyan nagy, de vesz kézbe es végighuzza, el- Inag voltam három évig. erkölcsi feltétlen és minél vágja, lapos lemezszerű ré- Kályhaformázó. segédleve- előbb orvosolni kellene a tegre. Üjabb szerszám és lünkre meg ezt írták: kály- „régi inasok” panaszát, akik Mai jegyzetünk Hol volt, hol nem volt? Eszembe sem jutott volna, hogy földrajzi ismereteim menynyire hézagosak, amíg tsz-brigádvezető ismerősöm meg nem kérdezte; hol is található földtekénken Mimij. A j-betűs végződés alapján szláv eredetet jósoltam Mirnijnek, amelyről sejtelmem sem volt, hogy fókatelepéről híres település-e vagy éppenséggel neonfényes, ultramodern világváros az Azovi-ten- ger partján. Mint kiderült, a brigádvezetó valamelyik újságban olvasta, hogy Mimijben három tucat óriási méretű gyémántot őriznek, amiből megfejtettem, hogy a helység minden bizonnyal a Szovjetunió térképén foglal helyet. Csak növelte kétségeimet földrajztudásomban, hogy a pesti vonaton csinos nőszomszédom érdeklődésére, hogy melyik országban van Salt Lake City, véletlenül sem tudtam megmondani, hogy Észak-Amerikában, Dominikában, vagy Angliában. Csalhatatlan támpontot még az sem adott, hogy a a említett helységben kigyulladt utasszállító repülőgép az United Arlines légitársaság lökhajtásos gépe volt. Pedig ennél a két helységnél a szláv és az angol jelleg még az idegen nyelvekben járatlan olvasó számára is kétségtelenül felismerhető. Sokkal nagyobb fejtörést okoz már annak eldöntése, hogy Parana Rozario, Minas Gerais, Borquisimeto, Cholgue, Tas- na, Mivaura, Kampala, Mocaamedes, Gangala, Ouagadougu, Abidjan, Kotou és Yundum közül melyik fekszik Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, vagy a rétsági járásban. Pedig ezek a helységnevek, akár hiszik, akár nem, nagy kereskedelmi és ipari centrumokat jelölnek és több főváros is akad közöttük. Dehát mit kezdjen az ember Ouagadouguval, amikor számomra az is gondot okoz, hogy hol helyezkedik el Austin, ahol pedig McNamara nyilatkozott a vietnami agresszió további kiterjesztéséről, vagy merre található Cortina D’ Ampezzo, annyi téli sportélmény színhelye, ahol most filmfesztivált rendeznek. Nem érdekel a sí és a korcsolya, ennélfogva elfeledtem megtanulni, hogy az olasz csengésű helység valóban Olaszországban, vagy talán Svájcban, Franciaországban, esetleg Spanyolországban várja vendégeit. Időközben arra is rájöttem, hogy nem vagyok abszolút földrajzi antitalentum, tíz és százezrek akadnak, akik nálam is tájékozatlanabbak. S ez egyáltalán nem csupán korábbi iskoláztatásunk elégtelenségének következménye. A rohamosan fejlődő civilizáció rendkívül közel hozta egymáshoz a legtávolabbi népeket is. Nincs a földnek olyan zuga, ahonnan a hírszolgálati irodák ne röpíthetnék perceken belül világgá akárcsak egy kicsiny falu vagy település eseményeit is. Gyarmati népek rázzák le igáikat, tömegesen alakulnak az új, független afrikai országok, s ezzel egyidejűleg új helységneveket, új városokat vesz szárnyára a hír. Véges földrajzi ismereteink bővítésében jelentős szerepet tölthetnének be a napilapok, folyóiratok, a hírszolgálati irodák, a rádió és a televízió, ha híradásaikban nemcsak azt írnák meg, hogy Mazar-i Sherifben és Pol-i Chomriban a Szovjetunió segítségével ipartelepek létesülnek, modem lakónegyedekkel, parkokkal, iskolákkal, áruházakkal és kórházakkal, Kandaharban pedig hatvan fajta szőlő, kiváló sárga-és zölddtnye terem, hanem azt is, hogy mindhárom helység Afganisztánban fekszik. Pontosabban tájékozódnánk és egyúttal tanulnánk is. S mit tagadjuk: ránkfér. Lakos György Csökkentek a felesleges készletek A Salgótarjáni Acélárugyárban az elmúlt hónapokban több millió forinttal csökkentették az elfekvő készleteket. Különféle huzalokat, alkatrészeket és más anyagokat adtak, illetve szállítottak el a készletező vállalatoknak, valamint más termelő gyáraknak és ktsz-eknek. Pár nappal ezelőtt a kováév tizedeket töltöttek a kály- hacsempe-formázó szakmában. — Volt megszakításom, nem mondom — veszi át a szót újra. — Ezt a gyárat is hadiüzemmé nyilvánították negyvennégyben. Hajtották a munkát, a túlórát viszont nem fizették. Volt morgás az üzemben. Egyszer azután kint egy kályhát akartam javítani, munkaidő után visszamentem az üzembe. A vezetők rámsütötték, hogy lázítani mentem, pedig csak a kötényemért. — Nem küldtek el, de adtak olyan munkát, amivel nem lehetett keresni. Hát ezért mentem el én magamtól. Rákoscsabán van egy üzem, cserépkályhacsempét készít. Itt laktam Rumhány- ban, de ott dolgoztam. He- tenkint jártam haza, és az államosítás után rögtön jelentkeztem. Akkor ment el a régi vezető. Azóta újra itt vagyok mondja. A régi tüske úgy látszik míg él, mindig szúrja. Nem is lehet azt elfelejteni pedig sok minden megváltozott itt azóta. A munkaidő csökkent. Üj gépek, automaták kerültek az üzemibe. A földszinten a manufakturális jelleg is eltűnt. Itt az emeleten még csoló gyár programrészlege különböző méretű magasított csavaranyákat ajánlott fel a Lenin Kohászati Műveknek. Ott örömmel fogadták az ajánlatot, és közölték kérésüket is. Ezt követően Salgótarjánból mintegy 5 ezer darab különböző méretű csavaranyát szállítottak Diósgyőrbe. mindig kézzel formáznak. Vajon nem fájt e a szivük az idősebb formázóknak, amikor a modern gépet látták, az első öntött csempét vizsgál- gatták? Lehetett szorongás, de azután újra a régi kerékvágásba zökkent minden. Vagy még sem? — Azelőtt 70—80 ember formázott. Most húszán vagyunk. A fiatalok kerültek a gépekhez. Nekik már köny- nyebb lesz. Mi sem panaszkodhatunk, igény van. Készülnek még egyedi kályhák, kandallók, amelyeknek a csempéjét csak kézzel lehet formázni. Még két év a nyugdíjig, addig meg nem kell félni, megmarad a formázó asztal. Azután? Vannak bogaraim. — Elneveti magát és nyomban hozzáteszi. — Nem olyanok ám! Méhészkednek Szeretek velük foglalkozni. Ilyenkor télen Is hallgatom susogásukat. A múlt év nem valami jól sikerült. Cukrot etettem velük. Ha jön. a tavasz kirepülnek. Öröm nézni, ahogy dolgoznak ... Valóban, a szorgos munka látványa szemet, lelket gyönyörködtet .,. Bodó Janó*