Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek/ NŐGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS. A MEGYEI TANÁCS LA8JA XXII. ÉVF. 44. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR 1906. FEBRUAR 22. KEDD Indira Gandhi és Kállai Gyula pohárköszöntője A iiia» vai‘ kormányküldöttség Új-Del Iliken Űj Delhi: Sugár András az MTI különtudósítója jelenti: Vasárnap délután a ma­gyar miniszterelnök különre- pülőgépe megérkezett az in­diai főváros Palam repülő­terére. A gépből kilépő Kál­lai Gyulát virágf üzérrel és meleg kézszorítással fogadta Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke, Szvaran Szingh külügyminiszter és a kormány több más tagja. Itt csatlakozott a küldöttséghez Nagy János hazánk Üj-Delhi-i nagykövete is. Huszonnyolc fokos, kelle­mes melegben kísérte Indira Gandhi Kállai Gyulát a dísz­emelvényre. A himnuszok el­hangzása után Kállai Gyula a díszalakulat parancsnoka kíséretében megszemlélte az indiai hadsereg különböző fegyvernemeinek képviselői­ből álló alakulatot, majd fo­gadta a kormány tagjainak és a diplomáciai képviseletek vezetőinek üdvözletét. A népes magyar kolónia tagjai — köztük sok gyer­mek — nagy szeretettel kö­szöntötték Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a két kormányfő a mikrofonhoz lépett. Indira Gandhi asszony rövid üdvöz­lő beszédében kijelentette, hogy Magyarország a nemzet­közi fórumokon mindig a béke megszilárdításáért emelt és emel szót, s az indiai kormány és nép reméli: ez a látogatás hoz­zájárul a béke megerősí­téséhez, a két nép barát­ságának elmélyítéséhez. Kállai Gyula válaszában megköszönte a meleg baráti szavakat és a szívélyes fo­gadtatást. — Kormányunktól és népünktől azt a megtisz­telő megbízást kaptuk — mondotta —, hogy tolmá­csoljuk az Indiai Köztársa­ság kormányának és népének a Magyar Népköztársaság kormánya és népe baráti üd­vözletét és jókívánságait, örömmel fogadtuk el meg­tisztelő meghívásukat, hogy látogassunk Indiába, ebbe a hatalmas, távoli országba, amelynek nemcsak múltja nagy és dicsőséges, hanem napja­inkban is világszerte te­kintélyt és tiszteletet ví­vott ki magának népe felemelkedéséért, a népek barátságáért és a világ­béke megőrzéséért kifej­tett erőfeszítéseivel. A két miniszterelnök és kí­sérete ezután gépkocsiba szállt. A repülőtérről az el­nöki palotáig — a küldöttség szállásáig — vezető körülbe­lül húsz kilométeres út mind­két oldalán sokan integetve köszöntötték a magyar ven­dégeket. Indira Gandhi az elnöki palota déli udvarán emelkedő vendégházban rövid, szívélyes beszélgetést folytatott Kállai Gyulával. A koraesti órákban Kállai Gyula látogatást tett Indira Gandhi házában. Helyi idő szerint este nyolc (magyar idő: délután félnégy) órakor Indira Gandhi viszonozta a látogatást. Este az indiai mi­niszterelnök vacsorát adott a magasrangú vendég tisztele­tére. A vacsorán Indira Gandhi és Kállai Gyula pohárköszön­tőt mondott. Az indiai miniszterelnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magyar kormányfő lá­togatása sokkal közelebb hoz­za egymáshoz a két országot. A magyar—indiai kapcso­latokról szólva Indira Gandhi utalt arra, hogy a két ország több egyezményt készül aláírni a kereskedelem, a légiforga­lom, a tudományos és műsza­ki együttműködés kérdéseiről. Mindezek a megállapodások és a küszöbön álló megbeszé­lések arra hivatottak, hogy sokkal közelebb hozzák egy­máshoz a két országot. Gandhi asszony köszöne­tét mondott azért a se­gítségért, amelyet Ma­gyarország nyújt Indiá­nak, majd reményét fe­jezte ki, hogy a két or­szág továbbra is együtt fog működni sok terv és program megvalósításá­ban. Kállai Gyula válaszában a többi között kijelentette: az országaink közötti hivatalos kapcsolatok nem egészen két évtizedes múltra tekintenek vissza, de a magyar és indiai nép barátságának mély gyö­kerei vannak. Népeink történelmében sok a rokon vonás, az idegen elnyomástól oly sokat szenvedett magyar nép mindig nagy rokon- szenvvel és elismeréssel követte az indiai népnek a nemzeti függetlenségért vívott hősi harcát, amely méltán lelkesítette a magyar nép legjobb fiait is. Jól eső érzéssel tölt el ben­nünket a küldöttségünk irá­nyában megnyilvánuló kitün­tető figyelem és szívélyesség, amelyben a népeink közötti barátság fejeződik ki. — Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utóbbi években India és Magyarország kap­csolatai az élet számos terü­letén megerősödtek. A két or­szág vezetőinek személyes érintkezései is egyre gyako­ribbá válnak. 1960-ban, illet­ve 1963-ban kötött kereske­delmi megállapodásunk ered­ményeképpen a kölcsönös elő­nyökön és egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsola­taink erőteljesen fejlődtek. Az afro-ázsiai térség fej­lődő országaival folyta­tott külkereskedelmünk­ben az Indiai Köztársa­ság áll az első helyen. — Kormányunk és népünk arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlati politikájának megfelelően baráti kapcsola­tokat létesítsen és ápoljon a világ minden népével. A világ közvéleményét foglalkoztató alapvető kérdések megítélésé­ben kormányaink nézetei sok tekintetben megegyeznek. Korunkban egyetemes ér­vényű érdekek játszanak közre, hogy a nemzetközi béke fenntartásához, a társadalmi haladáshoz — a nagy felelősségben osz­tozva — minden nép, le­gyen az kicsi vagy nagy, közös erőfeszítésekkel já­ruljon hozzá. Ezekért a közös célokért foly­tattak áldozatos tevékenységet India nagy vezetői: Mahatma Gandhi. Nehru, Lal Bashadur Sasztri, akiknek vezetésével India és népe jelentős szere­pet töltött be ebben a küzde­lemben. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben létfontosságú va­lamennyi békeszerető ország — köztük a feledhetetlen em­lékű Nehru miniszterelnök szellemében el nem kötelezett­ségi politikát folytató India — összefogása a termonukleá­ris világháború kirobbantásá­nak megakadályozása, és a nemzetközi béke biztosítása érdekében. Bizton reméljük, hogy lá­togatásunk és tárgyalá­saink hozzájárulnak az indiai és a magyar népet összekötő baráti szálak erősítéséhez, szeretném biztosítani önöket arról, hogy a magunk részéről mindent megteszünk en­nek érdekében. Emelem poharam a baráti indiai nép további sikereire, az Indiai Köztársaság felvi­rágoztatására, népeink barát­ságára, — fejezte be pohárkö­szöntőjét Kállai Gyula. Hétfő reggel Kállai Gyula és a magyar küldöttség tagjai lerótták kegyeletüket az in­diai nép nagy vezetői — Gan­dhi, Nehru és Sasztri emlé­ke előtt. Kilenc óra után né­hány perccel érkezett meg a küldöttség gépkocsioszlopa a Radzsagathoz, Mahatma Gandhi emlékművéhez. Kál­lai Gyula pdros-fehér-zöld szalagos koszorút helyezett el a szürke márványtömbön, majd a következő nyilatkoza­tot tette: — Kegyelettel róttuk le tiszteletünket az indiai nép nagy fia, Mahatma Gandhi síremléke előtt. Tudjuk, hogy az ő élete és tevékenysége példakép volt a nemzeti füg­getlenségért és szabadságért vívott harcban. Népünk is tisztelettel adózik emlékének A mi országunkban nagyon jól emlékeznek azokra a hősi har. cofcra, amelyeket az ő ve­zetésével az indiai nép évti­zedeken át folytatott. Innen a Santivanához, Neh­ru emlékművéhez mentek a vendégek. A koszorúzás után Kállai Gyula és a küldöttség tagjai hat Magyarországról hozott rózsatövet ültettek el az emlékmű mellett és mind­járt meg is öntözték az indiai földbe palántáit magyar vi­rágokat. Kállai Gyula itt a következőket mondotta: — Dzsavah arlal Nehru a fel­szabadult India kiváló állam- férfia volt, aki egész munkás életét országa felemelkedésé­nek, népe boldogulásának szentelte. Népünk és a haladó emberiség nagyra értékeli életművét. A január közepén elhunyt indiai miniszterelnök, Sasztri elhamvasztásának helyén egyelőre csupán cementtöm­bön aranysárga virágok kö­zött az elhúnyt fényképe hir­deti Nehru na^-- utódjának emlékét. Kállai Gyula itt is koszorút helyezett el majd az újságíróknak így nyilatkozott: — Lal Bahadur Sasztri hir­telen bekövetkezett halála nagy vesztesége az indiai népnek és az egész békesze­rető emberiségnek. Kormány­küldöttségünk tisztelettel rót­ta le kegyeletét síremléke előtt. Azok a koszorúk, ame­lyeket kormánydelegációnk a három nagy államférfi em­lékhelyénél elhelyezett, azok a rózsatövek, melyeket itt el­ültettünk, népünk hódolatá­nak kifejezői. Hétfőn délután Indira Gandhinak, az indiai parla mentben lévő dolgozó szobá­jában megkezdődtek a hivata­los magyar-indiai kormány­közi tárgyalások. Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hétfőn este Delhiben az ásoka Szálló ét­termében vacsorát adott In dira Gandhi miniszterelnök tiszteletére. ctÍ SlZÍí^í határban Az első fecske, avagy az első szántótraktor a szügyi határban. Odor Mihály, a Szügyi Tangazdaság traktorosa néhány napja már szánt a homokosabb területeken. Eddigi tel­jesítménye majdnem 50 hold (Koppány György felvétele) Napirenden: — A járásbíróság munkája — Ä felnőttoktatás helyzete Jelentés a tanács-vb ülésekről Tegnap délelőtt több napi­rendi pont mellett a Salgó­tarjáni Járásbíróság polgári és büntető ítélkezéséről érte­kezett a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elfogadta a jelentést, amelyet dr. Reményi Jenő, a járásbíróság elnöke terjesztett elő. Megyénk járásbíróságai kö­zül — szögezi le a jelentés — a salgótarjánié a legnagyobb ügyforgalom. Havi átlagban száznegyven-százötven polgári, s körülbelül nyolcvan büntető ügy érkezik a bíróságra. Há­zassági bontóperből átlagosan minden napra jut egy. A jogpolitikai elveknek megfelelően a járásbíróság erőfeszítése nagyrészt a bűn- cselekmények megelőzésére irányul. A járásbíróság mun­kájának színvonalára jellem­ző, hogy noha ott számos, pá­lyája kezdetén álló bíró dol­gozik, az ítéletek döntő há­nyadát változtatás nélkül emeli jogerőre a megyei bí­róság; az ítélet megváltozta­tására ritkán kerül sor, még ritkábban újabb eljárás le­folytatására. A bűncselekmények jelenté­keny hányada függ össze a mértéktelen italozással. A salgótarjáni bírák követ­kezetesen törekszenek arra, hogy ne csak az új jogszabá­lyokat ismerjék meg, de azo­kat a gazdasági-társadalmi célkitűzéseket is, amelyek ér­dekében e jogszabályokat meg­alkották. Salgótarján tekinte­tében ez főként a kisajátítási kártalanítási perek ítéleteiben mutatkozik meg. Ezek a perek túlnyomórészt a kisajátítást szenvedettek sikeres perbeli fellépésével végződtek. Mind a közösség, mind az egyén szempontjából az a kí­vánatos, hogy a perek — kö­zülük a birtokháborításiak is — mielőbb befejeződjenek. Ezért helytelen, hogy a szak- igazgatási szervek gyakran meg sem kísérlik a birtokhá- borítási panaszok elintézését, hanem az iratokat szinte auto­matikusan továbbítják a bíró­sághoz. A városi tanács-vb hosszas tanácskozás után alkotott ha­tározatot. Ebben — egyebek között — a bűncselekményt elkövetők utógondozásának megjavítását, a vendéglátó- iparban tapasztalható rendel­lenességek felszámolását hatá­rozta el. Balassagyarmaton — mint ezt a hétfőn megtartott vb- ülés megállapította — jó irányban halad a felnőttok­tatás munkája. De feladat is van bőven! Annak ellenére, hogy a város lakói közül már mintegy hétszázan rendelkez­nek középiskolai érettségivel, csaknem négyszázan egyetemi végzettséggel, lakóinak 46 százaléka még mindig nem végezte el az általános isko­lát. A helyzet mielőbbi meg­változtatására az MSZMP vá­rosi bizottsága már korábban hozott határozatot, s ennek megvalósítását segítette elő a városi tanács művelődési cso­portja a város általános- és középiskolai nevelő testületé, a többi tömegszervezet. Ebben az oktatási évben például Ba­lassagyarmaton több mint 800 felnőtt, nyolc oktatási for­mán gyarapítja általános mű­veltségét, szakmai ismereteit. A felmérés szerint kereken 100 analfabéta él a városban, legtöbbjük azonban már idős és éppen koránál fogva nem tanulhat. Ennek ellenére meg­indították az analfabéta tan­folyamot, ha csak 9 fővel is. Az általános iskola V—VI. osztályát 70 dolgozó végzi, sajnos azonban néhány válla­lattól nem kapják meg a meg­felelő segítséget ahhoz, hogy a beiratkozott dolgozók ké­pességeinek megfelelő tanul­mányi eredményt érjenek el. Levelező tagozaton több mint 400 felnőtt tanul ebben az évben — elsősorban gimná­ziumokban —, s az első félévi eredmények alapján kielégítő a tanulmányi átlag. Az esti tagozat hallgatóinak tanulmá­nyi eredménye 3,12 volt. Az elmúlt évek során több kihelyezett osztály is meg­kezdte hasznos tevékenységét Balassagyarmaton. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a felnőttok­tatás eddigi eredményeivel nem lehetnek elégedettek, a számbeli növekedésen túl a tanítás, az oktatás színvonalá­nak növelését kell szorgal­mazni még akkor is, ha az utóbbi időkben a nevelők munkafegyelme, felkészültsé­ge javult. A végrehajtó bizottság az oktatás színvonalának emelé­sére több fontos határozatot hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents