Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

4

T9TW. feoruár ab. vasárnap.

Valóban csak használatos a

Valahol a Magas-Tátra aljában élénk derültséget keltett magyarul nehezen beszélő kedves idegenvezetőnk, amikor egy szökőkút látványára hívta fel figyelmünket az alábbiakkal: — Jobbra lesz kút; még télen is szök. (szökik) Ilyenkor még mindig szók szökni.

Bizony manapság már nagyon kevés magyar szók így beszélni. Sőt, egyik legelterjedtebb nyelvi közhiedelmünk határozottan azt vallja, hogy a szokik csak múlt időben használtatik.

Valóban nagyon heves fel- szisszenések tiltakoznak akkor, ha a felszólaló valahol így beszél: — Soha egy gyűlésünkre sem szók eljönni.

A szokik ige megfelelő használatával találkozunk

(Mikszáth Kálmán Beclcó vagy Bolondóc című mondájában) Stibor Vajda és házi bolondja alábbi párbeszédében: „No, Beckó, ma nagyszerű voltál.” „Az szoktam lenni.” — „Hálás leszek hoz- zád.” — „Nem szoktál az lenni.”

Igen. Mindnyájan így szoktuk használni a szokik ige megfelelő alakjait: szoktam, szoktál szokott, szoktunk, szoktatok, szoktak. (Alanyi ragozásban)

Még azt is el tudjuk viselni, hogy a régi Hont vármegye falvaiban így beszél öreganyánk: — Amikor hazagyön (jön) az onokám, mindig e l- ssoká hozzám is gyönnyi. (jönni)

De a „szoká” alak is úgynevezett félmúltnak tekinthető a „szoktam” és előbb felsorolt társai pedig egytől-egyig jól felismerhetően múlt idejű alakok.

Ez mind rendben is volna, hiszen csak azt mutatja, hogy helyes az a közhiedelem, amely szerint a „szokik” csak múlt időben használatos. A magyar helyesírás szabályai szótári részében is csak ezek az alakok a lálhatók: szokott, szoktam.

Jó-jó. De hát akkor mit szóljunk az alábbi közmon- dásszerűen használt szóláshoz: — Vagy megszokik, vagy megszökik.

A „megszokik” szó kétségkívül jelen idejű alak.

múlt időben szokik ige?

Ezek szerint a vitatott nyelvi közhiedelem nem abszolút érvényű? Igaz, hogy ebben a szerkezetben a megszokik szó igekötős igeként jelent meg.

Csakhogy ez sem fogadható el teljesen megnyugtató magyarázatnak, hiszen még Arany Jánosnál is találhatunk olyan idézeteket, amelyekben nemcsak a „meg” igekötő, de még a szokik ige ,,-ik” toldaléka is hiányzik. Például: — Félelem és bánat kezdte szívét vájni. Mint seb, ütéskor nem, azután szók fájni. (Persze teljesen jogos az a feltevés, hogy az itt elhallgatott toldalék nem az ,,-ik”, hanem az „-ott”; szokik — szok-ott.)

Ám az vitathatatlan tény, hogy akár tetszik a fülünknek, akár nem, a népnyelvben még megtalálható a szokik ige jelen idejű ragozásának következő változata: szo- kok, szoksz, szokik.

Tulajdonképpen így kellene ragozni: (én) szokom, (te) szokol, (ő) szokik.

Mindkét változat bántja fülünket, és nem is javasoljuk a jobban hangzó „szoktam” alakot a „szokom”-ra, vagy a „szokok”-ra felcserélni ilyen mondatokban. — Amióta megvan a tv, nem szoktam (szokom-szokok?!) moziba járni.

Más a helyzet az ilyenféle mondatoknál: — No, majd ezt is megszokom (megszokod- megszokja stb). Ebben a mondatban határozott tárgy van. s ezért a szokik ige tárgyas személyragokat vett fel. Akkor is használható jelen időben a szokik ige, ha felszólító módban áll: — Szokjon le a dohányzásról! (szökjék; szokjam; szokjál — szokj! stb.)

Elképzelhető tehát a szokik ige jelen időben való helyes használata. Egy kedves nyelvi babonában vetett (vak) hit tehát szétfoszlott Kárpótlásként. befejezésül hadd álljon itt egy szép és bölcs idézet, amelyben a „szokik” ige úgy áll, ahogy a legtöbbször szokott: — Látom én, a folyó, azért hogy hallgatag, Mélyebb szokott lenni, mint a csörgő patak. (Arany János).

Tóth Imre

,, Világsztár a Jonathán alma

A svájci Gyümölcsminőségi Kutatóintézet rendszeresen vizsgálja és értékeli az európai országok gyümölcs- fajtáit, így a magyar Jonathán almát is.

Megállapították, hogy az almánál a teljes érettség plusz 4 C fokos hőmérsékleten a kívánatos késedelemmel következik be, és a gyümölcsök teljesen épek maradnak. Nulla C fokon a Jonathán alma húsa nem bar- nul meg, mint egyéb almafajtáké, de ez a hőmérséklet a tárolhatóság szempontjából mégsem előnyös számára.

A Jonathán alma C-vita- mln tartalma szempontjából viszont éppen a 0 C fokos tárolási hőmérséklet a legkedvezőbb. lényeges csökkenés azonban plusz 4 C fokon sem történik.

A vizsgálat következtetése: a Jonathán — helyes tárolása esetén — a legtovább őrzi meg értékes vitaminjait és különlegesen üdítő ízét az ismert európai alma fajták közül.

Ércbánya a tengerfenéken

A Csendes-óceán feneke a világ leggazdagabb érclelőhelye — állapították meg a kaliforniai egyetem ásványtani intézetének kutatói. Az Óceán 26 helyén végzett mérések tanúsága szerint a tenger fenekén négyzetkilométerenként átlag 21 ezer tonna fém hever, főleg mangán, nikkel, kobalt és réz. A kitermelés nem volna egyszerű feladat. Különleges porszívószerű hidraulikus gépek szükségesek hozzá, mégis az ilyen érctermelés 25—50 százalékkal olcsóbb lenne, mint a szárazföldi.

Románia

legöregebb erdeje

Régen mellett, a Görgény völgyében terül el 50 hektár területen Románia legöregebb tölgyerdeje. Az erdőben csaknem 400 olyan tölgy található, amelynek kora 650—720 év. A legtöbb fa átmérője meghaladja a két métert. Az erdő megóvására munkálatokat hajtottak végre a túlságosan nagy talajnedvesség ellen, s több mint 250 000 tölgy-, bükk- és fenyő csemetét ültettek.

OROSZ MIHÁLY:

A PLATERÓ MŰVELET

(*■)

Munkához láttak. Az előbbi veszekedés keltette feszültség még nem oszlott el.

Faragó a középső hokedlire ült a nagyítógép elé. Ketten mellé telepedtek, jobb és baloldalról közrefogták. Két másik katona a hátuk mögött állva figyelte a fehér fémlapon megjelenő negatív képet.

— Levlapra? — kérdezte Faragó.

— Ja, — hagyta rá jobboldali szomszédja. A többiek nem szóltak.

Kint valaki a kilincset babrálta.

— Eresszetek be — szólt egy furcsa hang, majd röhögés hallatszott. — En is hadd fixírozzak.

Andris várt bebocsátásra.

— Menj a másik utcába — kiáltotta dühösen Faragó.

— Engedjük be — szánta meg valaki. — Akkor békén marad.

— Legfeljebb szétcsapja a fejemet — morgott magában Faragó.

— Ügy se megy el az ajtóból.

Lábas köhintett. Ajtót nyitott.

Andris vihogva beosont.

Faragó beállította a gép magasságát és megforgatta a lencsét. A fehér fémlapon kirajzolódtak a kontúrok.

— Jó lesz? — kérdezte.

— Fáin! — lelkesedett Nagy Andris.

— Jó — dörmögte valaki, majd Nagy Andrisnak címezte: — Kuss. Faragó jobboldali szomszédja közbeszólt:

— Vedd nagyobbra, és akkor csak ezt a részét... — és ujjával megmutatta a kifényképezendő részletet.

— Persze, — szólt a baloldali szomszéd — a fotózásban tulajdonképpen nem a fényképezés a művészet, — azt mindenki megtudja csinálni — hanem a vágás. Az, hogy mit emelünk ki a képből. Szóval az egyensúly.

— Az összhang — hangzott hátulról.

Lábas hallgatott.

Faragó mégegyszer élesre állította a képet, majd a 'encse elé fordította a piros fényszűrőt. Papírt tett a vetített kép alá, és ide-oda tologatva beállította.

— Hat másodperc... jó lesz? — kérdezte.

— Várj! — szólt a jobboldali szomszédja, és egész halkan számolt: — Vedd nyolcra.

A többiek egyetértettek.

— Mérjétek — mondta Faragé, majd fennhangon számolt — Három, kettő, egy nulla, most! — gyors mozdulattal félrekattintotta a piros fényszűrőt. A fotópapír élesen megvilágosodott.

Kórusban számoltak.

— Egyes ... kettes ... négyes ... hetes. Most!

A piros fényszűrő visszakattant a lencse elé.

Halk reccsenés hallatszott, majd mély, hörgő sóhaj.

Egy pillanatig mozdulatlan volt mindenki, aztán az asztal a padló felé dőlt, magával rántva a mellette ülőket.

A nagyító a kőre csattant, üvegek csörömpöltek, folyadék loccsant. Tálak zuhantak a padlóra.

A közúti közlekedés fontosabb kérdéséi

Megyénk

rendőrfőkapitányának

nyilatkozata

A népgazdaság fejlődése, az életszínvonal és az idegen- forgalom emelkedése miatt közutaink forgalma állandóan növekszik. Közeleg a tavasz: maholnap felfokozódik az utak életének lüktetése. Ebből az alkalomból kerestük fel Lipták Gyula rendőralezredest, a megyei rendőr- főkapitányság vezetőjét kérdéseinkkel.

— Hogyan értékelhetjük megyénk közúti közlekedési helyzetét a múlt év tükrében?

— Közlekedésünkre jellemző a forgalom gyors növekedése, a közúti fegyelem lazasága, a balesetek számának emelkedése. Gépjárműparkunk tavaly 7,1 százalékkal gyarapodott. Nőtt a gépjárművek teljesítőképessége, sebessége, terjedelme. Ezzel szemben közutaink építése, korszerűsítése elmaradt a fejlődés ütemétől. A fegyelem lazaságára utal, hogy tavaly háromszázhúsz baleset történt, hatvannéggyel több mint 1964-ben. Tizenhárom ember — felnőtt és gyermek — vesztette életét; és 188 baleset végződött súlyos, illetve könnyű sérüléssel. A balesetek során körülbelül egymillió forint kár keletkezett. A balesetek okozói gép- járművezetők, járművezetők, gyalogosok, utasok, akiknek felelőtlen, figyelmetlen magatartása követelt ennyi áldozatot. A balesetek zöme a közöny, a nemtörődömség, olykor a tudatos szabályszegés következménye. Erre mutat az ittasság, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az áthaladási elsőbbség meg- nem adása miatt bekövetkezett balesetek nagy száma.

— Milyen intézkedéseket tettek a rendőri szervek a közlekedési fegyelem megszilárdítására?

— A gyakori figyelmeztetés mellett a KRESZ szabályait durván sértőkkel szemben kétezernél több szabálysértési feljelentést tettünk. Kisebb szabályszegések miatt több mint 60,000 forint értékben helyszínbírságoltunk, és 127 esetben büntető- eljárást indítottunk. Hat- száznégy jogszabály-magyaValaki panaszosan felnyö- göt;

— Mi az istent csináltok, marhák?!

Nagy Andris röhögött

—. A nagyító! — hallatszott félénken. — Lesz ebből balhé...

— Gyújtsátok meg a villanyt!

Egy bizonytalan mozgású alak elindult a kapcsoló felé, de a második lépésnél teljes hosszában végigvágódott a kövezeten. Káromkodott. A tálak csörömpöltek.

Végre kattant a kapcsoló és fény gyúlt. A földön még mindig feküdt valaki.

— Légitámadás elmúlt! Életben maradtunk. Állj már fel! — az egyik jókedvű katonából kibuggyant a nevetés, de hangja hirtelen, átmenet nélkül hátborzongató üvöltésbe csapott. Kikerekedett, iszonyodó szemmel meredt a földre.

Faragó feküdt ott, hátából, a bal lapocka alatt egy vadásztőr markolata állott ki. Szájából rózsaszínű vér habzott elő, üvegesedő szeme kifejezéstelenül bámulta az előtte heverő összetört nagyítógépet. Ujjai a követ kaparászták. Lába még néhányat vonaglott, aztán nem mozdult többé.

(Folytatjuk)

rázó, baleset-megelőző oktatást tartottunk a lakosság különböző rétegei részére. Sajnos, az erőfeszítések nem hozták meg a várt eredményt.

— A közúti közlekedés zavartalanságáért a rendőrségen kívül más szervek is dolgoznak. Hogyan értékelhető ezek tevékenysége?

— Mind a KPM Közúti Igazgatósága, mind a tanácsi szervek lelkiismeretesen dolgoznak azért, hogy több és korszerűbb útunk legyen. Az utóbbi években főként a salgótarjáni járás útviszonyaiban tapasztalható javulás. Az, hogy az útépítés, a felújítás nem tart lépést a közlekedés fejlődésével, elsősorban a népgazdaság teherbíró képességével függ össze. A KPM Közúti Igazgatósága és a tanácsi szervek munkája azonban az utak és a biztonsági berendezések karbantartása tekintetében erősen kifogásolható. Az útpadka, sőt a vizesárok több helyen magasabban fekszik az úttestnél, veszélyes az úttest és az útpadka szint- különbsége is. Nagy számban található rozsdás, felismer- hetetlen közúti jelzőtábla. Noha a gyorsabb, ütemesebb karbantartás megoldható lenne jobb irányító-szervező munkával, tapasztalhattuk már, hogy felhívásunkra is csak vontatottan történik intézkedés. Időszerű erről beszélnünk, hiszen a táblák a tél folyamán tovább rongálódtak.

— Mezőgazdaságunk fejlődésével egyidőben mind több jármű és gépjármű kerül forgalomba. Mennyiben felelnek meg a járművek, s főként az azokat vezető emberek a kívánalmaknak?

— A mezőgazdasági üzemek még nem olyan fejlettek, mint például a közlekedésiek. Sok a levizsgázatlan járművük. A járművek gyakran indulnak ki műszakilag kifogásolható állapotban a telephelyről. A munkagép-vezetők zöme még az alapvető KRESZ-ismeretekkel sem rendelkezik. Többhelyütt nem szervezik meg a kötelező KRESZ-oktatást. Akadnak vezetők, akik csendes, tétlen szemlélői, vagy éppen résztvevői a szeszfogyasztásnak vezetés előtt, vagy közben. Gyakori a személy- és áruszállítással összefüggő szabályszegés. A rakományt sokszor szabálytalanul helyezik el a rakfelületen; veszélyes és tilos módon szállítanak embereket. Több felelős vezető a népgazdaság érdekeire tett helytelen hivatkozással ad utasítást a gépjárművezetőknek. Forgalomba engedik a műszakilag hibás járműveket, elrendelnek szabálytalan személy- és áruszállítást. Még az sem ritka, hogy jogszabályba ütköző szállítás engedélyezését kérik a — rendőrségtől. Mondanom sem kell, hogy hiába.

— A közutakat általában mindenki használja, akár mint járművezető, akár mint gyalogos, esetleg mint utas. Melyik csoportba tartozók okozzák a legtöbb balesetet?

— A járművek vezetői. Bár igaz, hogy az ő dolguk a legnehezebb a közlekedésben, de éppen ezért felelősségük is a legnagyobb. Többségük ezt át is érzi: ám a sok-tízezerből minden évben jóné- hány akad. aki — akárcsak egy pillanatra — megfeledkezik a felelősségről, köny- nyelműen vezet, és ezzel balesetet okoz. A hivatásos gép- járművezetők általában kevesebb baleset okozói mint a magánosok. Idejük íagy részét a közúton töltik. a gépjárművezetés kenyérkereső foglalkozásuk. A hivatásosak közül a legtöbb problémát az újonnan vizsgázottak okozzák. Vezetési gyakorlatuk nincs, de virtuskodással túl akarnak tenni a tapasztaltakon. A baleseteket legnagyobb számban a motor- kerékpárosok, a személy- és tehergépkocsivezetők idézték elő. A gyalogosok és utasok szabályellenes magatartása halálos áldozatot is követelt már. A gyalogosok közül sokan nem ismerik a közlekedés szabályait, e mellett figyelmetlenek. s főként az úttesten áthaladáskor kockáztatják egészségüket, életüket

— Melyek a közlekedési fegyelem megszilárdításá- nak ez évi, legfőbb feladatai?

— A rendőri szerveknek tovább kell fokozniuk tevékenységüket. Tökéletesítenünk kell közlekedés-szervei zési és szabályozási munkánkat, erősítenünk a közutak ellenőrzését. Szükséges erőteljesebben élnünk a rendelkezésünkre álló büntető-nevelő eszközökkel. Ezért erélyesebben alkalmazzuk a bírságolást, feljelentést, és a jogpolitikai elvek megtartásával keményen lépünk fel a szabályszegőkkel szemben. Fokozni kívánjuk a szállítási vállalatok, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek felelősségérzetét. A gazdasági vezetőknek törődniük kell azzal, hogy dolgozóik ismerjék meg a közlekedési szabályokat, s hogy alkalmazkodjanak azokhoz. Az alapvető közlekedési normákat mindenkinek meg kell tartania. Semmiféle magyarázkodás nem fogadható él olyan kirívó esetben, amikor valaki ki- világítatlan, vagy műszakilag hibás járművel közlekedik. Olyan járművel, amelyen a KRESZ-ben előírt feltételek nincsenek meg, nem szabad közlekedni. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy as üzemeken belül csak megszervezzék a KRESZ-előadá- sokat. Érvényt is akarunk szerezni annak, hogy a beosztottak részt vegyenek az oktatáson, és megszerezzék a szükséges ismereteket. Rendszeresebbé, tervszerűbbé tesz- szük szabálymagyarázó, oktató, nevelőhatású propagandamunkánkat. Még több jószándékú embert kívánunk bevonni a közúti fegyelem megszilárdításába. Elsősorban a helytálló gépjárművezetőkre gondolunk: azokra, akik joggal helytelenítik, hogy fegyelmezetlen társaik veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A közúti ellenőrzésbe az eddiginél több munkásőrt és önkéntes rendőrt vonunk be.

— Az elmondottakon kívül mi nagyon időszerű még a közúti közlekedésben?

— A három legaktuálisabbat említem: január elseje óta kötelező a kerékpárok első- és hátsó világítása. Ugyancsak január elseje óta azok a segédmotorkerékpárok, amelyek óránként ötven kilométernél nagyobb sebességgel tudnak haladni vagy két személy szállítására alkalmasak, csak rendszámmal vehetnek részt a forgalomban. Vezetésükhöz gépjárművezetői engedély szükséges. Ez év április elsejétől minden motorkerékpárosnak kötelező a becsatolt bukósisak viselése, — fejezte be tájékoztatását Lipták Gyula rendőralezredes, a megyei főkapitányság vezetője.