Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
596* iaritiár 56 kedd N <S G R 4 TI 3 A pórt végrehajtó bizottság megtárgyalta á fejlődés útfél járják Szorospatakon Tavaly júniusban tárgyalta a nagybátonyi bányaüzem pártbizottsága a szorospataki bánya munkáját. Megállapították, hogy a tervelmaradás legfőbb oka a műszaki szervezetlenség. a termelés feltételeinek hiánya, a munkafegyelem lazasága. Elmaradtak az előkészítéssel, a vágathajtással. A hibák megszüntetésére pontból álló határozatot hozlak. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen pedig azt vitatták, hogy mi történt azóta? Sok gonddal kellett megbirkózni Szorospatakon 1965 második félévében is több akadályt kellett legyőzni. A Kossuth- lejtősakna szene szeptember végére elfogyott. Az embereket át kellett irányítani más bányákba. Ez az átszervezés természetesen termeléskieséssel járt. Szaporította a gondokat, hogy az október 1-re tervezett frontelőkészítéssel sem végeztek. Kiderült, hogy a tervezettnél 100 méterrel hosz- szabb vágatot kell kihajtani, ami később ugyan hasznos, de pillanatnyilag hiányzott a termelésből. A harmadik negyedévi jelentős tervtúlteljesítés után októberben csupán 86 százalékot értek el. Ezt az elmaradást mégis sikerült pótolniuk az év végére. A pártbizottság határozatából adódó feladatokat megtárgyalták a kommunisták, a műszakiak, a szakszervezet és a KTS£-szervezet vezetősége. Intézkedési terv készült a hibák felszámolására. A fővágathajtásban jelentkező első félévi elmaradást a harmadik negyedév során „behozták” és azóta is többet hajtottak ki a tervezettnél. Igen fontos ez kellőszámú munkahely biztosítása szempontjából. Két ereszkepárt telepítettek be már a harmadik negyedévben és azóta is jól halad a vágathajtás. A műszaki vezetés színvonalának emelése érdekében is több intézkedés történt. Rendszeressé tették a műszaki értekezleteket, ahol értékelik a munkát és megbeszélik a tennivalókat. Amikor szükséges, szinte naponta tájékoztatják a műszaki középkádereket a feladatokról. De rendszeres lett a számonkérés a beszámoltatás is. Korábban éppen abbói fakadt sok hiba, hogy a műszaki középkáderek sem ’ valóságnak megfelelően tájékoztatták egymást. Valótlan jelentés ma már alig fordul elő. Igaz, a felelősségre vonás sem marad el ilyen esetben. Javult a politikai munka A változást elősegítette, hogy a műszaki dolgozók politikai továbbképzését az előzőeknél jobban megszervezték. Gazdaságpolitikai tanfolyamon vesznek részt. Az eddig lezajlott foglalkozásokon teljes volt a létszám és élénk vita alakult ki, ami az érdeklődést, a jó felkészülést bizonyítja. Javult a dolgozók között végzett politikai munka színvonala is. A többi között azért, mert a pártvezetőség konkrét feladatokkal látja el a műszakiakat. A műszaki középkáderek nevelése igen fontos kérdés Szorospatakon. Ennek hiánya volt a korábbi hibák okozója. Több ma már a dicsérő, elismerő szó, az erkölcsi megbecsülés a jól dolgozók számára, de az anyagi elismerés sem marad el. Jutalmazzák azt, aki megérdemli, viszont felelősségre vonják azt, aki rászolgál. Az elmúlt félévben például négy esetben vontak felelősségre műszaki beosztású dolgozót. Az egyik aknászt, akinél a szép szó nem használt, le Is váltották, bár technikusi végzettsége van. A pártszervezet is alkalmazott felelősségre vonást párttag műszakival szemben. Elsősorban a műszakiak körében kellett rendet teremteni. és sikerült is. bár még korai lenne arról beszélni, hogy most már minden rendben van. Tenni, javítani való bőven van még, a fejlődés azonban kétségtelen. Ennek a hatása érződik az egész aknaüzem munkáiéban, A jobb munkafeltételek, a vezetés, irányítás hatékonyságának javítása, és nem utolsósorban a nevelés következménye: megjavult a munka és technológiai fegyelem. Ez lemérhető abból is, hogy kevesebb a baleset. Annak idején sok szó esett arról is, hogy túlzott az akna- üzem tparoslétszáma, emiatt is laza a munkafegyelem, hiszen nem tudják kihasználni a munkaidőt. Változtattak ezen is mert a vizsgálat után hét villanyszerelőt és öt lakatost adtak át más üzemekhez. Kilábaltak a hullámvölgyből A pártvezetőség mellett működő műszaki, gazdasági bizottság is adott néhány kisebb jelentőségű javaslatot. Munkájukat azonban még hatékonyabbá lehetne tenni, ha az akna vezetősége a bizottság javaslatait jobban igényelné, és konkrét segítséget kérne egy-egy probléma megoldásához. Még jobban kellene törekedni a közösségi szellem kialakítására, amely lendítő erőt jelent a feladatok megvalósításában. Fél év telt el Szorospatakon az emlékezetes pártbizottsági ülés óta. Kézzel fogható jelei láthatók a változásnak. Kilábaltak a hullámvölgyből, az egészséges fejlődés útját járják. Az a fontos, hogy most már szilárdítsák ezeket az eredményeket és közös erővel küzdjenek a még meglevő hibák ellen. B. J. Képtelen képtelenség Elvileg csak helyeselni lehet, hogy a járási és a megyei szervek a gépvásárlásra rendelkezésül álló hiteleket elsősorban az anyagilag jobban álló. gazdaságilag erős, vagy az úgynevezett közepes tsz- eknek adják, a gazdaságilag gyengébbek gépellátását viszont nagyobbára a gépállomásokra bízzák. A gépállomások ugyanis a gyengébb tsz-ek esetében kedvezményes díjtételt alkalmaznak. Vannak azonban olyan munkák, ezek közé tartoznak az alkalomszerű szállítások Is. amelyek olcsóbban, gazdaságosabban megoldhatók, ha a szövetkezet önálló gépkapacitással rendelkezik. Igen jó példa erre a szendehelyi Kossuth Tsz esete. Ez a nem egészen kilencszáz holdas, kis tsz számtalan nehézséggel küzd, s így a szűkös takarmányhelyzet is megnövelte a vezetők és állatgondozók gondjait. Örömmel vették tehát, hogy a cukorgyártól répaszeletet kaphatnak takarmányozási gondjaik enyhítésére. Szállítóeszköz hiányában mégis le kellett mondaniuk a kínálkozó segítségről. A tsz-nek ugyanis mindössze egyetlen erőgépe van: egy K—25-ös Zetor-traktor. Minthogy ezt a gépet csaknem két hónapja a Tolmdesi Gépállomáson javítják, a gyakorlatban erre az erőgépre sem számíthatnak a pótkocsi vontatásánál. A községnek vasútállomása nincs, így a répaszeletet Verőcéről. Berkenyéről, vagy Hátságról kellett volna az istállókig szállítani, ami a 7—14 kilométeres távolság esetében igaerővel megoldhatatlan feladat. Bérelhetnének ugyan traktort, vagy gépkocsit a gépállomástól, vagy a TEFU-tól, csakhogy ez a jelenlegi igénylési feltételek mellett azzal járna, hogy napokig, sőt hetekig állna a takarmány a vasúti kocsiban, amiért jócskán fizethetnék a kötbért. Ötödik éve alakult és működik a szendehelyi tsz. Nem jogtalan tehát a kívánságuk, hogy az irányító szervek újabb erőgép kiutalásával is segítsék a szövetkezet megerősödését. Lehetőleg olyan traktorral, amely a nehéz, hegy- völgyes terepviszonyok között, rossz időjárás esetén is segíti a munkát. cd tanító népi idltiúh N égy évvel ezelőtt,amikor Szabó Ferencet megválasztották né- oi ellenőrnek, néhá- nyan kifogásolták a községben. Azok, akik mindent kifogásolnak. Miért éppen az iskola igazgatót? A gyerekek tanítása a feladata, nem a szennyesben turkálni. Hullámzott a tiltakozás, és ha Pintér Barnabás, a párttitkár nem csendesíti, még vihar is kerekedhetett volna belőle. Nagyon határozottan leszerelte a méltatlankodókat. „A népi ellenőr nem a szennyesben turkál, hanem a rendre, a fegyelemre őrködik. Erre olyan emberek kellenek, akik szeretik is a rendet, a fegyelmet és ki tudják bontani az élet legkuszáltabb feladványait is.. Az ellenkezők elcsendesedtek. az élet haladt tovább Nemtiben is. A dologból nem származott más. csak egy kicsi tüske Szabó Ferencben, amelv időnként bántotta az önérzetét. Az élet ezt a tüskét is elkoDtatta. Egy alkalommal meghívták a megyei népi ellenőrzési bizottságba. Szakértőnek kérték fel a baglyasaljai óvoda vizsgálatához. — Az első megbízatásom volt. tanulság a népi ellenőri munkához. A vizsgálat izgalmat keltett az óvodában, amelyből nekem is jutott. Nem volt rá ok. Csak kisebb hibákat találtunk. A vetkőzó- ben alacsony volt a hőmérséklet nem adtak a gyerekeknek elég önállóságot. Az ellenőrök véleményemet kikérve mindezt nagyon barátságosan megbeszélték a vezetőnővel. Ott az óvodában egy nagy igazságra döbbentem rá... — Nagyon megijesztettek. Olyan félelmetesen hatott a megjelenésük — mondta az óvónő — Van oka félelemre? — kérdezte a csoportunk vezetője. — Nincs. Egyáltalán nincs. De mégis. Bocsássanak meg, ha egy kicsit. íBeges voltam... Azóta Fzabó Ferenc már önállóan Is vizsgált. Vezetője is volt az ellenőrző csoportnak A kis falu igazgató tanítója betekintett Salgótarján legnagyobb iskolájának, a Sztahanov-útinak a munkájába. Amit Baglyasalján felismert, sosem felejtette el. Feloldani a találkozás első pillanatában keletkezett feszültséget. Csupán szerénység, együttérzés, meleg szavak kellenek hozzá. Az iskolában mások számára is példás rend volt.. Pontosan betartják az egészségügyi szabályokat, a napköziben is szorgalmas munka folyik. Gondos a gyerekek étkeztetése. Ami a legjobban megragadta, hogy a korán munkába menő szülők gyerekei számára reggel nyolcig felügyelet mellett külön helyiséget, biztosítanak. A látottakról készített jelentése a Sztahanov-útiak követésére hívta fel az iskolákat. — Elsősorban magam hasznosítottam a tapasztalatokat. A tantestületben is megbeszéltük. Szabó Ferenc már elismert népi ellenőr volt a megyében, de még saját falujában nem került olyan feladat, amely a népi ellenőrökre terelte volna a figyelmet. Nem is keresték. Szabó Ferenc nem szereti a látványosságot, öten vannak. Pintér Barnabásné, Fekete Lajosné, Durcsik Vince. Danyi László és ő, a csoportvezető. Pontos, időrendben tanácskoznak a falu dolgairól. Ekkor beszámolnak egymásnak a tapasztalatokról. Kevesen tudiák. hogy a tsz-gazdaság műtrágya hiányának okát a néni ellenőrök, Pintérné és Feketéné fedték fel. Szabó Ferenccel addig jártak utána, amíg a tsz meg nem kapta a hiányzó műtrágyát. Mindezt csendben, hivalkodás nélkül. A véletlen emelte őket a közvélemény középpontjába. Ünnep előtti sürgés-forgás volt a faluban. Szabó Ferenc iskolai oroblémákkal foglalkozott. Gondjaiból az utcáról betolakodó hangoskodás riasztotta fel. Ismeri a falu népét. Pintér Jánost is hangjáról ismerte fel. Kinézett és látta, hogy Pintér, kezében egy kilónyi hússal, szidja a mészárost. Mikor meglátta Qzabót. felkiáltott. — Magához készülök. Azt mondiák maga az ellenőr. Ezt ellenőrizze. A gyereket küldtem: hozzon egv kiló combot és ezt a ..dagadót” kapta. De a színhús árát fogta ki... • és tartja magasra a húst, az arca pedig vörös a haragtól. — Csak nyugalom, csendesebben De hol volt akkor' már a nyugalom. Többen is álltak az utcán, kíváncsian lesték, mi lesz. Népi ellenőri munkája során Szabót soha nem kerítette hatalmába ilyen izgalom. Sokak szeme előtt kell a rendet megőrizni. És ha nem lesz ereje ...? Senki még csak nem is sejthette mi dúl benne. Határozottan lépett, az üzletbe. A mészáros arcán feszültség. Szabó Ferencnek eszébe jutott a baglyasaljai óvónő. — Kérem, magyarázza meg — szólt, az üzletvezetőhöz. — Csak ilyen minőségű árum van — és elővette az árlapot, amellyel igazolta, hogy a combljús és a „dagadó” ára azonos — Ha ezt közli a vásárlókkal. elkerülhette volna a kellemetlenséget. Kicsi. jelentéktelen eset volt. Szabó már elfelejtette, mikor jöttek érte, hogy tegyen igazságot a fűszerboltban is. Később egy családi perpatvar leesendesítésére kérték. Nemrégen pedig a pártszervezettől kaptak megbízatást: ellenőrizzék a községfejlesztésre fordított összegek félhasználását. Sok az elfoglaltsága Szabó Ferencnek. Egyetemi tanulmányai befejezése előtt áll. Az iskolai gondok sem kicsik, de az ellenőri munka nem kerül háttérbe. Sok embert megnyugtat. És hálásak érte. Ezt érzi Szabó Ferenc a falujában is, amikor nagyot köszönnek neki. Bobál Gyula Januárban kezdődnek a zárszámadó közgyűlések Gyors ütemben halad, az előkészítő munka Befejezték a közös vagyon leltározását Nógrád megye valamennyi termelőszövetkezetében. A leltározó bizottságok több mint egymilliárd forint értékű épületet, állatot, terményt és egyéb eszközt leltároztak a zárszámadási előkészületek során. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a zárszámadások készítése minden termelőszövetkezetben gyorsabb ütemben halad, mint ahogy azt korábban tervezték. Erre egyébként szükség van, hiszen a közös gazdaságokban az állóeszközök újraértékelése január utolsó napjaira esik, g gy ezt az időszakot mindenütt szabaddá kell tenni. A jövő héten már több termelőszövetkezetben befejezik az elmúlt évi gazdálkodás értékelését és így a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai megkezdhetik a zárszámadások felülvizsgálatát, megerősítését. Többek között a csécsei Madách, az ecsegi Béke, a berkenyéi Petőfi, a nógrádsá- pi Vörös Csillag, a szendehelyi Kossuth, a karancskeszi Március 15, a kisterenyei Vó- Okíóber Tormelőszövetke- zetek zárszámadásának felülvizsgálatára és megerősítésére is sor kerül az elkövetkező napokban. Általános elv, hogy először azoknak a termelőszövetkezeteknek a zárszámadását készítik elő, vizsgálják felül a járási szakirányító szervek, amelyek a múlt évet gyengébb gazdasági eredménynyel zárták. Január Utolsó napjaiban a zárezámadó közgyűlések megkezdődnek a megye termelő- szövetkezeteiben. Így többek között a szúpatak! Béke. a za- bari Március l, a mihályger- gei Rákóczi, az ipolytarnóci Béke, a pilinyi Búzakalász es a litkei Kossuth termelőszövetkezetek is megtartják a zárszámadó közgyűléseket január végén. A hagyományokhoz híven január utolsó napján kerül sor a zárszámadó közgyűlésére Nógrád megye legnagyobb termelőszövetkezetében, az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben is. A közgyűlésre csehszlovák vendégeket is várnak. Aktuális megjegyzés A kukoricaszár Alszik-e a falu? A kérdés azért vetődik fel, mert régi hagyatékként még napjainkban is el-elhangzik a mélabús, kissé lírai megjegyzés a téli álmát aluvó faluról, a pihengető, kalendáriumot forgató parasztemberről. Igaz, hogy ebben legalább annyi a megszokottság, mint esőben a pesti polgár megjegyzésének: „Kellett már ez a búzára!” De ahogy az eső sem kedvez az év minden szakában a búzának, ugyanúgy célt téveszt a szunnyadó faluról elhangzó elképzelés is. Jóllehet megközelítőleg sincs annyi tennivaló a tsz-ben, mint a nagy mezőgazdasági idénymunkák idején, azért már egészen más a paraszti, földművelő élet arculata. Nem alszik a falu. Jócskán akad tennivaló manapság is. Forgatják a rendszerint szűk helyre összezsúfolt terményt, hogy meg ne dohosodjon az árpa, ki ne zöldelljen a penész az annyira nedves kukoricán. Van ahol manapság is még silót, pácot gyártanak, hogy pótolják a szűkös mennyiségű takarmányt. A tsz-tagok jelentős hányada különböző téli szak- tanfolyamokon tanul. A jószágok körül is akad tennivaló. Ha az ember valamelyik tsz-majorba téved, nagyon furcsának, időszerűtlennek találja az alvó falu feltételezését. Különösen, ha a gépműhelyek körül is megfordul, vagy ha a tsz-elnök arról panaszkodik, hogy még télvíz idején is kicsinek bizonyul a szállítókapacitás. A határban a leltározók csoportjait látni mindenfele, az irodákban pedig a zárszámadás árkuspapírjai fölött hajlanak össze a gondterhelt fejek. Tehát aki keresi a munkát, az most is talál, s nem sok ideje jut arra, hogy a kemencepadkán melengesse a hátát. Sőt inkább az tűnik szembe, hogy a viszonylagos téli csendet nem mindenütt használják ki eléggé az ilyenkor elvégezhető munkákra, mert a leltározás, zárszámadás és egyéb fontos tennivalók elterelik a figyelmüket. Egyébként aligha érthetné meg az ember, hogyan lehetséges az, hogy megyénkben is, szerte a falvak határában még számtalan helyen ott éktelenkedik a még levágatlan kukoricaszár. A minap pesti utasok gúnyolódtak útközben szerzett élményeikről. Elmondották, hogy Selyptől Salgótarjánig azzal telt idejük, hogy elnézték a háborítatlanul sárgálló kukoricaszárat a nógrádi domboldalakon és vitatták, hogy vajon a kukorica le van-e már törve. Mert úgy találták, hogy minden bizonnyal tüntetnék már elfelé a szárat, ha nem nehezedne értékes cső rajtuk. Hasonló kérdés másokban is felvetődött, amikor az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz, a balassagyarmati Palócföld Tsz, a legéndi Ady Endre Tsz, a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság és még néhány tucat termelőszövetkezet vágatlan kukorica szár-erdőit látták. A fagy beálltával alkalom nyílott volna arra, hogy eltávolítsák a még határban éktelenkedő kukoricaszárat. Néhány helyen ugyan munkába állították a silókombájnt, hogy szétszecskázzák a hóba, sőt olyat is láttunk, hogy kézzel vágták, s felégették a szárat. A legtöbb helyen azonban feledésbe merült ez a lehetőség és a gépszínekben pihen a traktor és a szárvágó gép. Pedig ez a munka bizony nagyon a tsz-ek körmére égett s még a célprémium árán is érdemes lenne minél jobban szorgalmazni. félreértés ne essék: nem esztétikai és hiúsági kérdések miatt tesszük szóvá a kukoricaszár kérdését, még csak nem is a szövetkezetek tekintélyi problémáját látjuk benne. A szárbetakaritás elsősorban is halaszthatatlan szakmai kérdés. Hiszen a földekre szétszórt kukoricaszárnak idő kell ahhoz, hogy felbomoljon, a föld táplálékává váljon. Azonkívül azon a helyen, ahol még áll a kukoricaszár, nem lehet megkezdeni a szántást. Pedig az a cél, hogy mihelyt egy kicsit is enyhül az idő, lássanak munkához a szántótraktorok. S az enyhébb időjárás, amely a szántásnak kedvez, kevésbé kedvez a szárvágásnak Célprémium és gondoskodás meleg ruházol, meleg védőitalról! Ezek is feltételei lehetnek egy érdemtelenül elfelejtett, elhanyagolt és halaszthatatlan munka elvégzésének! Lakos György
