Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
10 nograd 1966. január 16. vasárnap. Tudomány — Technika — Tudomány — Technika — Tudómon y A jövő telefonja Automatizált információ A telefonkészülék mai alakja általában bevált, átviteltechnikai szempontból is megfelelő. Természetesen a telefon-előfizető a leghivatottabb bírálója a használatában lévő tárgyaknak. A telefonkészülék „külső megjelenési formáját” már annyira megszoktuk, jóformán fel sem tűnik, milyen nehézkes ez a tömör, furcsaformájú készülék. Észre sem vesszük a szarvforma- jú villákat, a túlhosszú hallgatókagylót, a gyászos fekete színt: nem is említjük az idegtépő csengetést, és a kagylón keresztül hangzó beszéd idegesítő, torz hangját. A fekete készülék egyáltalán nem illeszkedik be a korszerű lakó- vagy dolgozószoba friss, tarka színei közé. Mindenütt a világon megérett már a telefonkészülék arra. hogy alakját korszerűsítsék, és hogy szép pasztell színekben gyártsák. Nem a legpraktikusabb szerkezeti megoldás az apró lyukakkal ellátott számtárcsa sem A finom női ujjak köny. nyen kezelik, de a férfikéz már nem. Egy lármás üzemben a csengő halk, viszont túlhangos olyan családnál, ahol csecsemőt vagy kisgyermeket nevelnek. A készülék „háza” sem felel meg a háziasszonyok kívánságának. Jelenlegi alakja vonzza a port és tisztítása sem a legegyszerűbb. A gyárak megértették az idő szavát és a telefon-előfizetők kritikáját, újfajta építőelemek alkalmazásával, a technika legújabb vívmányaival felszerelt készülékeket bocsátottak a közönség rendelkezésére. Félvezetők, tranzisztorok és diódák az új telefon- készülék alapvető elemei. Elsőként kiküszöbölték a nehézkes, forgató számtárcsát és nyomógombokat alkalmaztak. Ilymódon a tárcsázás idejét 11 másodpercről 6—7 másodpercre csökkentették. Az időmegtakarítás nemcsak az előfizető számára hasznos, hanem a központ számára is. A központi regisztrálót rövi- debb ideig veszik igénybe, tehát a központ gyorsabban dolgozhat. Egy leningrádi gyár nemrég dolgozta ki a hangfrekvenciás rendszerű telefonbe- rendezást és a moszkvai híradástechnikai üzem az ellenállási rendszert választotta kísérletezési témájául. E technikai rendszer legérdekesebb •újítása a hangfrekvenciás hívás bevezetése. Az új telefonkészülék hívócsengőjét, elektroakusztikai alkatrésszel látják el, ilymódon a hangerősség a telefon előfizető kívánsága szerint szabályozható. A telefonkészülék fejlesztése nem korlátozódik csupán a közóhajnak megfelelő külső forma átalakítására és a nyomógombos hívás alkalmazására. A telefon fő feladata: a beszéd közvetítése a legmagasabb fokú érthetőséggel és a legjobb hangzással. Emellett igen fontos a vezeték és térzörejek gyöngítése. E köve. telményeknek megfelelnek u javított frekvencia-fekvésű hallgatókagylók és az újfajta mikrofon. Igen jó beszédátvitelt tesz lehetővé a tranzisztorok felhasználásával készült szénmikrofon. Itt ugyanis az intermoduláció jelentősen mélyebben fekszik, mint a tórzörejek sávja. A telefon berendezéseket könnyen fel lehet szerelni közvetítő érzékenység felfokozó alkatrésszel a halkbeszédű, gyengehangú emberek számára. A mikrotelefonok kialakítása több megoldandó problémát vetett fel: a jó hangszabályozást, olymódon, hogy a hallgatótestet változatlanul kicsire méretezve a kagylót és mikrofont szorosan egymáshoz kapcsolják. A mikrotelefon alkatrészeinek miniatürizálása nemcsak súlymegtakarítást és elegánsabb formát eredményezett, hanem jobb beszédátvitelt és kisebb térzörejt biztosított. Érdekes újítás a tranzisztoros erősítővel ellátott telefon a nagyothallók részére és a hangosan beszélő telefon Az utóbbival megoldható a „szabad kézből” történő távbeszélés: 50 cm távolságban is kitűnően hallható a hang. A nyugati államokban a drótnélküli telefonkészülék fejlődését kíséri nagy érdeklődés. Például Svájcban már 1933 óta kísérleteznek a hangjelzések (signálok) drótnélküli továbbításával, a magas frekvenciás kapcsolások igénybevételével. A drótnélküli berendezések lényegében két csoportra oszthatók: az egyik az u. n. önhívó, automatahívó berendezés, amely a mozgó vevőkészülék számára a jelzést felveszi, és a normál dróthálózat egy bizonyos, megbeszélt számát felhívja: a másik a tulajdonképpeni telefonbeszélgetés közvetítésére szolgáló berendezés, magas frekvenciás. A periodikusan megjelenő tudományos publikációk nagy tömegére való tekintettel a tudósok ma már alig képesek áttekinteni a szakterületüket érintő valamennyi megjelent munkát. Megnehezíti az irodalom feldolgozását annak a néha túlságos „ballasztnak” a terjedelme is, amelyet egy- egy fontos szakterület iránti keresés közben át kell nézni. Az adatfeldolgozó berendezések lehetővé teszik a tudós tehermentesítését és egyben biztosítják az ellátás teljességét és megbízhatóságát az őt érdeklő szakanyagokkal kapcsolatban. Az amerikaiak olyan elektronikus számológépeket szerkesztettek, amelyek az egyes munkatársak „érdeklődési profilját” lyukkártyákon rögzítik és azokat a beérkező publikációkkal és információkkal összehasonlítják. Az összehasonlítás alapján rendszerezik, illetve összegezik a témákat az egyes tudományos munkaSényi Imre I társak szamára. 3200 éves híradás Ott, ahol évezredekkel ezelőtt az ókori KOLHI néptörzsek éltek. Krasznodár kerületi Máj kon városánál egy rejtélyes írásjeleket tartalmazó kőlapra bukkantak. Geor- gij Turcsanyinyov tudós megállapította, hogy az írásjelek egyrésze hettita eredetű, de elolvasni nem tudta. Feltételezte, hogy abház nyelven olvashatók az írásjelek. Következtetése helyes volt A ma is élő abházok, ha nehezen is, de elolvasták és megmagyarázták az írásjelek értelmét. A felirat tudatja, hogy a távoli ősök, uralkodójuk parancsára egy város alapjait rakták 1 a birodalom határvidékén. A lelet helyén. Majkop mellett további ásatásokat kezdenek, de az eredménytől függetlenül a tudósok máris megerősítették, hogy a majkopi kőlapot 3200 évvel ezelőtt írták és ez a legrégibb írott emlék Szovjetunió területén. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ BLAHA LUJZA 1926. január 18-án, negyven esztendeje halt meg a nagynevű énekesnő. VÍZSZINTES: 1. B-laha Lujzát nevezték így. 14. Tel- hetetlenül, mohón evők. 15. Német festő, a müncheni akadémia tanáraként nagy hatással volt korára (1826-86). 16. Vadászkutya. 17. Kiejtett betű. 19. Álba... (Székesfehérvár). 20. L. Y. D. 22. A teljes magyar ábécé kezdete. 24 Angol nyelvterületen elterjedt labdajáték. 26. Ügymint, rövidítése. 27. Szigligeti Ede színműve, amelyben Blaha Lujza egyik legnagyobb sikerét aratta. 30. Lel, betűi keverve. 31. Fogoly. 33. Rangjelzés. 34. Az ételt az asztalra helyezi. 36. A. K. 37. Apró részekre esik szét. 38. A magyar tenger. 39. Régi római súly és pénz (fordítva.) 40. Rés-: űrmérték. 42. I. G. O. 43. S. T. 44. Hibás beszéd. 47. Itt van, fogd! 49. Z. H. 51. A rest kétszer .... 52. Jelenleg. 53. Vízben élő növény. 54. A. A. K. 56. Móricz Zsigmond színműve, a bírónét alakította b —« Blaha Lujza. 59. Fedd. 60 Dunakeszivel egybeépült község. 62. Indulatszó. 63. A verssor végén van. 64. Feleslegesen, sokat besaól. 66. Kicsinyítő képző. 68. Nitrogénművek (hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme). 69. Állatot tanít. 71. Végig gombolt kötött kabát. FÜGGŐLEGES: 1. Tóth Ede színműve. Egyik szerepét Blaha Lujza játszotta. 2. Cslky Gergely népszerű vígjátékának címszerepe, amelyben Blaha Lujza először 1908-ban lépett fel. 3. Áruba bocsát. 4. Ilyen hamar? 5. Cink vegyjele. 6. Gazdasági eszköz. 7. A szájüregből a garatba vezető nyílás. 8. C. K. 9. A. P. 10. Shakespeare királya (kiejtve). 11. Orosz férfinév. 12. A „Holt lelkek” írója. 13. Díszes, zsinóros férfikabát (az első betűn felesleges ékezet). 18. Végzetes. 21. A töltés, gát szétbomlása a víz nyomósa következtében. 23. Hozzávetőleges, középértéket számítva. 25. Auber operája, Blaha Lujza első operaszerepe volt. 28. Régi hosszmérték. 29. A. A. A. A. A. 32. B. L. 35. Háziállat. 38. Furcsa szokásai vannak, hóbortos. 41. Idő előtt 43. A nedvesség elpárologtatósa. 45. A. F. 46. Becézett Ádám. 48. Az ón vegyjele. 50. A régivel szemben az újért harcoló, a fejlődésért küzdő. 52. Te és én. 55. Folyó a Dunántúlon. 57. Község Baranya megyében. 58. Sír-... 60. Csepreghy Ferenc színműve, amelyben Blaha Lujza a darab pompás menyecske alakját, Török bírónét játszotta kitűnően. 61. Ruházati kellék. 63. Az elmúlt időkből való. 65. Rabszolganő Puccini „Turandot” c. operájában. 67. E. R. L. 68. Arcrózsa. 70. T. G. 71. Kicsinyítő képző. 72. Az alaphang- sor. 2. és 6. hangjegye. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 27., 56., függőleges 1-, 2., 25. és 60. sorok megfejtése. Január 9-i rejtvény helyes megfejtése: Kalendárium; botanikus; Hatvani; Döbrögi; Egy eredeti magyar rege; Debrecen; Magyar fűvész- könyv. Könyvjutalmat nyertek: Dr. Deák Ferenc Salgótarján, Bo- rody György Balassagyarmat és Törzsök Károly Salgótarján. A könyvet postán küldjük ki! Hogyan „készül” a tej A kutatókat régen foglalkoztatja a tej keletkezésének módja és a század eleje óta főleg pedig az utolsó tizenöt évben jelentős előrehaladás is történt a kérdés megoldásában. Ez egyike azoknak az élettani problémáknak, amelyek szorosan összefüggnek a gyakorlati állattenyésztéssel. A nagyobb tejtermelés, és a tej egyes értékes alkotórészének, főleg a tejzsírnak a növelése nemcsak hazánkban, hanem az egész világon fontos törekvés. A tejtermelés fokozása azonban csak körültekintő felkészülés alapján válhat valósággá. A tejképződés mechanizmusa egy sajátos mirigy, a tőgy működésének különleges problémája. E működés természetesen szoros kapcsolatban van az egész szervezet tevékenységével, amelyre pedig nagy hatást gyakorolnak azok a belső és külső tényezők, amelyek érik az állatot. A tehén tőgyének minden sejtecskéje részt vesz a tejben levő anyagok előállításában, illetve a nem itt keletkező anyagok koncentrálásában vagy visszatartásában. A tejmirigyre hormonok hatnak, ennek kifejlődését, működését, leállítását különböző belső elválasztású szervek szabályozzák az idegrendszerrel együtt. A vér sokféle anyagot szállít a tejmirigy fejlődéséhez, a tejképződéshez, energiát a mirigy-működéshez és elszállítja az ott képződő „sa- lak”-anyagot. A kutatók a tejképződést vagy az élő állaton vagy laboratóriumban vizsgálják. Régebben a tőgybe menő és az onnan jövő vér anyagaiban mutatkozó különbségeket mérték és ebből következtettek a tejtermelésben felhasznált anyagokra. Az utóbbi időben a kifejlett emlőmirigyen vizsgálják a tejtermelést. A tőgynegyedet, vagy tőgyfelet kioperálják és olyan készülékre kapcsolják rá, amely vért áramoltat át rajta. További haladást jelentett, amikor rádióaktív izotópokkal kezdték vizsgálni, hogy a tej egyes anyagai mikből keletkeztek. Ezekkel a módszerekkel sikerült megállapítani a tejmirigyen bizonyos idő alatt átfolyó vér mennyiségét. Ebből kitűnt, hogy 100 g élő mirigyen 10—30 köbcentiméter vér folyik át percenként. Ha ezt 10 kg-os átlag tőgysúlyra számítjuk, akkor percenként 1—3 1 vér folyik át a tőgyön, óránként tehát kb. 120 1., egy nap alatt 2880 1. Ha ez idő alatt 10 liter tej termelődik, akkor 1 liter tej termeléséhez körűibe-, lül 300 liter vérre van szükség. Mások ezt 400—500 literre becsülik. A tej fontos anyagai közül vizsgálták a fehérje, a tejzsír, a tejcukor keletkezésének a körülményeit is. A fehérjével* kapcsolatban megállapították* hogy a vérben levő fehérjeépítőkövekből, az aminósavakból a tőgy állítja elő. A tejzsír, mint más állat zsírja is, a takarmány keményítőjéből keletkezik, de a tejcukor képződésének a pontos helye és módja még ma sem ismert. Az azonban bizonyos, hogy a három fő alkotórész nem egymástól függetlenül, hanem együttesen termelődik, amit az bizonyít, hogy ezek viszonylagos mennyisége — a zsír kivételével — állandó. Vannak még tehát kérdőjelek a tej „készítésének” műhelyében. Á kérdések megoldása azonban hozzásegít bennünket ahhoz, hogy igényeinknek megfelelően befolyásolhassuk a tej mind mennyiségi, mind minőségi termelését. Fag'iáríaloiti — fagy clagana t A kíméletlen hideg hatása — a fagyártalom — legszomorúbb arca: a fagyhalál. Évtizedekkel ezelőtt még előfordult. Főleg ha maga-tehetet- len, vagy italos embert „fogott” markába a hideg. Ma az általános műveltség, az egészségügyi kultúra, a fejlett közlekedési eszközök, a magasabb életszínvonal terjedése következtében a hidegártalomnak ez a formája a múlt emléke már. De ártatlannak látszó, alattomos alakja, a fagydaganat ma is gyakran keseríti az embert. A megfagyás és a fagydaganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a nagy hideg következménye és azt jelenti, hogy a szervezet körülírt részén a szövet-folyadék megfagy és a megfagyott testrész kemény- nyé válva törik, mint az üveg. Ha meg kienged, akkor kisebbedik. A fagydaganat nem ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vérellátású területen a vérkeringést még jobban megzavarja és az ereket összenyomva folyadék felhalmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így megfagyott testfelület megduzzad, fényes, lilás-vörös és fájdalmas lesz és erősen viszket. A fagydaganat tehát nem olyan veszedelmes, mint a fagyás, de igen kellemetlen. Még dermesztő hideg sem kell hozzá, hiszen már +1 — 2, vagy mínusz 1-2 C fokú hőmérsékletnél is bekövetkezhet és hiába gyógyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer megfagyott szövet, a fagydaganat kiújul és évekig keseríti az embert. A megfagyásnak a dermesztő nagy hideg az oka. A fagydaganat kialakulásához még- csak nagy hideg sem kell! Dehát akkor mi? Elsősorban a szervezet hajlamossága. Esetleg valamilyen ártalom vagy az ellenállóké- pesség csökkenése, legyengült- ség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, átázott cipő; Továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellátás. Ezzel már jeleztük is, miként lehet a fagyártailmat megelőzni. Sohasem maradjunk átázott ruhában, vizes cipőben, nedves kesztyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törölközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsölni, s száraz ruhát kell húzni a nedves helyett. A legyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozottan ügyeljen öltözködésére. És vigyázzon arra, hogy a vérkeringés ne károsodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorítja a hajszálereket és a vénákat A lábbeliben gyakran mozgassa meg a lábujjait. A fagydaganat — gyakori ismétlődése ellenére — gyógyítható betegség. A modern gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsők, fagybalzsamok mellett a rövid-hullámot, az ultrahangot és a röntgensugarat is sikeresen alkalmazza a fagydaganatok gyógyításában. Sajnos még így is igen elhúzódó betegség, tehát érdemes törődni a megelőzésével. Dr. Buga László
