Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
4 NÖGRAD 1966. január ti., kedd Nyomok - lél oégyzetmillimétereo Az eset egy dunántúli falucskában történt, almaérés idején. A gyümölcsöst a határban két csősz őrizte: az idősebbnek csak baltája, a fiatalabbnak vadászfegyvere is volt. Már esteledett, amikor az idősebb csősz egy almafán két férfit vett észre. A másik csősz is odasietett, el akarták venni a két férfitől a zsákot Szóváltás, majd dulakodás támadt, az egyik almatolvaj elragadta a baltát, ebben a pillanatban eldördült a puska, a férfi hanyatt vágódott: azonnal meghalt. •• Önvédelem vagy gyilkosság? A vizsgálatkor a fiatalabb csősz, akinek puskájából eldördült a végzetes lövés, azt vallotta; önvédelemből haszmegállapításakor három eset lehetséges: rászorított, közeli és távoli lövés. Az első esetben a fegyver csöve hozzáér a test felületéhez, ezt azonnal bizonyítja az úgynevezett „márkanyom”. Ha közeli a lövés: a bemeneti nyílás körül füst és lőporszemcséket lehet kimutatni, s a szakértő azonnal tudja: a lövést 30—80 centiméter távolságból adták le. A harmadik feltételezésnél ezek a nyomok egyáltalán nem szerepelnek, bizonyítván, hogy a lövés távoli volt. Ez esetben pedig önvédelemről természetesen szó sem lehet. Krebs őrnagy vizsgálatai a csősz vallomását igazolták: bebizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a baltás támadótól védekezve, jogosan Ezt a felvételt a fegyverszakértő talán legnélkülözhe- tetlencbb „munkatársa”: az összehasonlító mikroszkópra szerelt fényképezőgép készítette. A mikroszkóp alatt két 7,62 milliméteres TT-pisztoly hüvely talpa látható, a felvétel jobb oldalán néhány rovátkával. Ezek a szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható vonalkák — a hüvelykivető nyomai - elárulják a fegyverszakértőnek, hogy a két hüvelyt ugyanabból a fegyverből lőtték ki. nálta a fegyvert, mert az áldozat baltával támadt rá. A rendőrségnek azt kellett kiderítenie: a vallomás megfelel-e a valóságnak? A nyomozásba bekapcsolódott Krebs Sándor őrnagy, a Belügyminisztérium bűnügyi-technikai osztásának vezetője. A perdöntő tény ebben az esetben a lövés távolságának meghatározása volt. Ha a lövés nem közelről dördült el, akkor nem igaz a gyanúsított állítása, hogy baltától fenyegettetve, közvetlen életveszélyben, önvédelemből használta fegyverét. A lövés távolságának használta fegyverét. Megállapításait a bíróság is elfogadta: a vádlottat felmentették. Fgy fantasztikus eset A modem tudományos eszközökkel és módszerekkel dolgozó bűnüldözésben nagy szerepe van az orvos-, az írás- és fegyverszakértőnek. Az orvos- és a fegyverszakértő — ha a bűncselekményt fegyverrel követték el — közösen, egymás megállapítá£gy másik fontos műszer: a lövedék-körfényképezőgép, iUttely a készülékbe helyezett lövedék teljes, kiterített felületét mutatja be, illetve: lefényképezi saira támaszkodva dolgozik. A tudomány és a szakemberek előtt ma már nincs megmagyarázhatatlan, kideríthetetlen eset, még akkor sem, ha egyik-másik ügy a fantasztikum határát súrolja is. Egy vidéki kisvárosban lakásán holtan találtak egy férfit. A hátrahagyott búcsúlevél szerint öngyilkos lett: fejbelőtte magát. Az eset egyszerűnek látszott, egészen a boncolás pillanatáig, amikor is a fejben az orvosok nemcsak a lövedéket, hanem egy — töltényhüvelyt is találtak! Példa nélkül álló eset! Most már a fegyverszakértő látott munkához és bonyolult vizsgálatokkal pontosan rekonstruálni és bizonyítani tudta, mi történt. Az illetőnek két pisztolya volt: para- belluma: 9 és TT-je: 7,62 milliméteres lőszerrel. Az egyébként is erősen rövidlátó ember az öngyilkosság előtti, felzaklatott idegállapotban, a parabellum tárába töltéskor elsőnek egy TT-lőszert is belenyomott, s ez a fegyver elsütésekor először csak a csőbe került: a következő — már sokkal erősebb — 9 milliméteres lövedék ezután ezt is magával ragadta. A másik eset szintén különleges volt: a fejbelőtt, minden jel szerint szintén öngyilkos férfi mellett nem találtak fegyvert A pisztoly — amelyről a fegyverszakértő később megállapította: ezzel végzett magával — a lezárt íróasztal fiókjában hevert Most az orvos bizonyított: a sérülés ugyan halálos volt. de szaknyelven szólva: „még biztosított néhány perces cselekvőképességet”, ez idő alatt tette vissza az öngyilkos — ki tudja miért? — az íróasztal fiókjába a fegyvert A beszélő lövedék Krebs őrnagy — a közönség mint sokszoros magyar bajnokot, válogatott olimpiai helyezettet, sportpuska céllö- vő-rekordert ismeri —, és társai hallatlanul bonyolult, alapos és elmélyült szakismeretet igénylő munkáját talán leginkább egy számadattal érzékeltethetjük: Magyarországon mintegy 3—400 fajta lőfegyver és pisztoly — ismeretes. A tettessel együtt gyak-( ran a fegyvert is homály fe- j di, az áldozatban csak a lö-í vedék, a helyszínen szerencsésebb esetben csak a hüvely marad. A szakembernek azonban nem is kell több: neki a holt anyag is beszél. Mit n.ond el például egy deformálódott lövedék? Elsősorban azt, milyen fegyverből lőtték ki, s milyen akadályokon hatolt át A lövedéken talált, szemmel nem is látható, úgynevezett „huzagolási barázdák”, elárulják: „jobbos’ vagy „balos” huzagolású fegyverből származik. A fegyverszakértő ezután valla- tóra fogja a lövedéket: mi-; lyen egyedi sajátosságok vannak rajta? Ha véletlenül1 rozsdás volt a fegyver csö-i ve, ha a lőszer gyengébb mi-! nőségű volt, ezt a lövedék! azonnal „bevallja” — sőt: meg is mutatja a szakembernek. Nem kell hozzá más,i csak egy ügyes műszer: a lövedék-körfényképezőgép, amely a lövedék teljes, kitéri-J tett felületét lefotózza. A felnagyított felvételen szintéi egymást érik az árulkodó vo-! nalkák, barázdák. Vagy a hüvely: a laikusnak csak egyj rézdarab, ám a szakértőnek; — magnetofon, amely őrá-1 kig beszél például az ütő-i szegről, a hüvely vonóról és! ki vetőről, amelyek — szemmel nem is láthatóan — nyq mot hagytak rajta. Ezek a vonalkák, barázdák esetleg mindössze fél négyzetmilliméter területen találhatók. Az összehasonlító mik roszkóp segítségével mégis jó néhány gyilkost lepleztek le. A perdöntő ' röppálya Ha szükséges, az orvosszakértőn kívül a vegyész, sőt a fizikus is segíti munkájában a fegyverszakértőt. A vegyész például a lövedéken talált olaj- vagy zsírmaradványok vizsgálata alapján a lövés sorrendiségére adhat választ: hányadikként dördült el a gyilkos lövés, a fizikus leméri a lövedék kezdősebességét, s ha már ez megvan: a lövés irányára következtethet. A bűnüldözés mindig kollektív munka, s az egymással összedolgozó, egymást segítő szakemberek előtt semmi sem maradhat titok S. erdész egy téli éjszakán két orrvadászra bukkant. Az egyik rálőtt az erdészre. A súlyosan sebesült ember már csaknem elvérzett, amiko’ megtalálták és megmentették A vizsgálat során a környékről beszerzett vadászpuskák közül a fegyverszakértő — Krebs őrnagy munkában: vizsgálat mikroszkóppal összehasonlító Felvétel a fegyverteremböl, ahol mintegy háromszáz a"aP>tani • Azt hittem, soha pisztoly, száz puska és géppisztoly: a Magyarországon nem jönnek rá... Hiszen sen- ismert valamennyi lőfegyver fajta megtalálható. A képen: ki se látta... Hegyi István fegyverszakértő (Bozsán Endre felvételei) Balogh László Színházi esték 'Dektez ÚT A látvány felszínében bohózat!, de az alkotó elemek összessége rangosabb írói igényről vall. Molnár Ferenc színpadi műve, a Doktor úr társadalmi korkép, amelyben a századforduló langyos polgári világának jellegzetes alakjai sorakoznak elénk: a gátlástalan, szenzációvadász fiskális, a könnyűerkölcsű feleség, a csizmájáig bornírt rendőrtiszt, a prűd nevelőnő s ezekkel békésen és jól megférőn a pesti alvilág alakja, Puzsér, a betörő. Csillogó és sziporkázó szellemesség, az ahogyan Molnár a figuráit elénk teremti, ahogy sorra véleményt mond róluk. Ez az írói bátorság nem merészkedik túlságosan messze, nem bánt meg érzékenyebben senkit, — vágás helyett inkább csak karcolásokat ejt kortársain a szerző, de ezt a mestervívó tetszetős, fölényes biztonságával teszi. Szerkesztési fortélya olyan bravúrokra képes, hogy a leghajmeresztőbb helyzetekből is megtalálja az újabb „reális” képtelenségekhez vezető fonalat és soha nem válik tanácstalanná alakjaival. Molnár Ferenc a maga módján ítélkezik. Elegánsan és szalonképesen, cinikusan és érzelmesen, elnézően és megbocsájtón, — olykor fanyar fintorral. Ebben az igazságszolgáltatásban egy nevezőre kerül az ügyvéd, a rendőr, a betörő, — sőt, mintha ez utóbbi oldalán állapodna meg rokon- szenvével. Molnár vígjátéka az idők során zenés művé alakult s ebben a formában mutatta be most az Állami Déryné Színház is. Zerkovitz Béla melódiái közismertek még ma is, pedig legtöbbje mögött félszázados múlt áll. Az előadásban a darab és a zene szinte egyenrangú, önálló életet él, ez a párosítás bizonyos fokig szét is oldja a mesteri dramaturgia zártságát. A Déryné Színház produkciója Csongrádi Mária rendezésében elsősorban a bohózati elemeket aknázza ki s kevéssé ügyel a karikíro- zás igényességére. Az eszközök túlfokozása különösen Deésy Mária játékából tűnik ki. Az ügyvéd- né alakjában hangban, játékban mesterkélt, idegesítsen természetellenes. A jó egyensúlyi helyzet megteremtésére nyújt példát dr. Sárkány személyében a ko- médiázás végső határáig merészkedő, de a szélsőség korlátáit tiszteletben tartó Vajda Dezső. Horváth Ottó a betörőkirály Puzsért ízes va- gánysággal, ám a képtelen helyzetekben is sok emberséggel mintázza az írói szándéknak megfelelővé. Puskás Tibor a rendőrfogalmazót legalapvetőbb vonásaiban körvonalazza, érett és gondosan megválogatott művészi eszközökkel. ízes, zamatos Szalay Károly gazdafigurája, mulatságos komikai jelenség Gönczöl Anikó Marosinéja, pikáns hatású Tatay Éva Manci szobalánya. Len ke alakjában Kondra Irén üde- séget áraszt, ügyvédbojtárként igen rokonszenves Gulyás István és jól illeszkedett az összjáték alap tónusához Tapasztó János, Pálíy Ferenc és Kálmáp Márton is Az előadás mutatós díszletét Sostarics Zsuzsa, jelmezeit Rimanóczy Yvonne Já- szai-díjas tervezte. A koreográfiát Szőllősi Ágnes készítette meglehetősen konvencionális elgondolásokkal, a tánctörténeti betét pedig erősen „kilóg” a miliőből, — semmit nem szolgál. Maros Rudolf kis zenekarával precízen tolmácsolja a kellemes dallamok».!
