Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

10 NÖGR AD 1966. i amiár 9. vasárnap VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1766. január 6-án született Fazekas Mihály, a Ludas Ma­tyi költője. Róla szólnak rejtvényünk vízszintes 3., 46., 59., 94-, függőleges L, 7., és 13. s zámú sorai. VÍZSZINTES: 1. Betű, fonetikusan. 3. Kiadvány, ame­lyet Fazekas Mihály hosszú időn át szerkesztett. 12. Z. M. 14. Spanyol szóval: cigánylány. 16. Angol helyeslés. 17. Vonós hangszer. 19. Angol grófság és város. 20. Balatoni üdülőhely. 21. Kivert rigó. 22. Hasonlóság ellentéte. 24. Kör­út, röviden. 25. Csúcs a Pilisben 27. Sír. 28. Ritka férfinév. 30. Ne a tetejére. 31. Nátrium. 32. Egy nógrádi községből való 34. Azonos betűk. 37. Kiváló zongoraművészünk (—’)• 39. Kettősbetű. 41. SES. 43. Fordított kettősbetű. 44. Mez betűi keverve. 46. Ez is volt Fazekas Mihály. 50. UPÜ. 52. A kelleténél többet tesz rá. 54. Helyrag. 55. Lásd 27. sz. 56. Fülke, hálófülke. 58. Rendben van. 59. Neves professzor volt, Fazekast is tanította. 62 Togo fővárosa. 63. Becézett női név. 65. Fel. németül 66. Több a soknál. 68. Jótékonyko­dik. 69. Egyes állatok dísze. 70. Két lehetőség között választ. 71. Egyforma betűk. 73. Lép anagrammája. 76. Az USA egy ismert egyeteméről való. 80. A legnagyobb görög sziget. 82. Hölgy, idejétmúlt kifejezéssel. 85. Vér szokott a levegőn. 87. A gyapjú mosásakor keletkező sárgás színű zsiradék. 89. RLE. 90. Ünnepek idején gyakoriak az ilyen vonatok. 93. ÓNY. 94. Lúdas Matyi földesura. 95. Belső szerv. t Náci perek anyagához bi- nősök listáját. Patzig tenger- ügyész négy-négy évi börtön- zonyítékokat keresve, régi ak- alattjáró-parancsnok neve büntetést javasolt. így szólt ! ták között kutatva került természetesen rákerült. Né- az 1921. július 16-án kihirde- I napfényre egy elfeledett, de metország 1919. augusztus 19- tett ítélet is... nagyon érdekes első világhá- * írta al4 . versaillesi bé- ... borús ügy iratCoomója. Az beszerződéit és ebben a többi ,Mar ,aufus.ztus 2~an .bej|í* rint — az úristen Fran­j U—86-os tengeralattjáró és° közöttZ<kötelezte6magák hogy börtönét Az ^országban. Mégis sokai! | Llandovery Castle nevű brit Hszolgáltatja a szövetségesek- J®** “ Ppavike a bfztonsági lották a dolgot Miköi' korbazhajo esete. nek a listán szereplő háixirú* ^tség fgyenruháját vf­bűnösöket. Csakhamar kidé- selte) fászám a kocsiból és 2. J , , Órákon át árnyékként követ- i7 könnyű teljesíteni. A hábo- ^”g„etetÍ°steomolte beadványaival az a két ELSZABADULT POKOL REHABILITÁLJAK A GYILKOSOKAT A két úr úgy élt tehát a börtönben, mint — egy német szólásmondás sze- az Mégis Miköz- dali, so­viniszta, a nagytőkével kan­1918. június 27-én történt, rüít, hogy ezt az ígéretet nem fi,Tm- “ csolatot tartó német szervezet ‘ is könnyű teljesíteni. A hr'— rús bűnösök közül sokan — ben közölte a börtöntisztvise- v7t"ÁTnc7aíattTáró-tiszt sza-" második vilagha- 16vel. az a megbízatás, hogy .n at árnyékként követ- is könnyű teljesíteni. A hábo- parancsoló hangnem- oslromolta, te a Llandovery Castle ne- rös bűnösök közül sokan — u _igazsagszolgaltatást, v ű angol kórházhajót az U— akárcsak a 86-os német tengeralattjáró az ború után - jó időben" eípó- Sdtot^és“ Dithmart^azonnlű badlábra érdekében ír partok közelében. Egykor iyáztak Svájcba. Argentiné- a berlini ■ ok a rovidebb utat választot­csapatszállításra használták a ba, vagy más latinamerikai szállítsa! megvilágított'a rlfe^t LlgbfV niaradfakVgy^^ be"V^Slys^ktetói "kísérlet- , ^rt'ÚjrafeIvétel hatalmas vöröskereszt. álnéven bújkáltak és vártak a nek togolyszoktetesl klserlet rendeltek el. Patzig parancs Moabit börtönbe tak. Mindkettőjüket megszök- A lipcsei börtön- tették azonban nem dőlt 1926-ban per-újrafelvételt Hirtelen megrázkódik a ne héz hajótest. Pillanatok múl­va fülsiketítő lárma hasít át az éjszaka csendjén. Elszaba­dul a pokol. Az U Boot teli­be találta a kórházhajót. Ám ezt nem tartja elégnek! A ! tengeralattjáró ismét fölme­rül és a víz felszínéről szem­léli áldozata vergődését. Hel­muth Patzig főhadnagy, a pa­rancsnok és két adjutánsa, Dithmar és Boldt, mindket­ten ugyancsak tengerész fő­hadnagyok, közelről akarják végignézni az angol ^ hajó megsemmisülését. Később a mentőcsónakon menekülőket Tengeri banditái! - habarás bűnösük nők külföldről jelentkezett és közölte, hogy Dithmamak és Boldtnak nem volt ré-ze a mentőcsónakok lövésében, « minden felelősséget magán vállalt. Dithmar ebben az időben egy barcelonai bank­ban dolgozott, Boldt pedig Dél Amerikában, Columbia állam Cali nevű városában igazgatta — a saját vállalatát. A szerecsenmozsdatás a ne­met joggyakorlatban addig példátlan körülmények kö­zött zajlott le. A főtárgyaiéit a nyilvánosság kizárásával tartották meg! Az 1921. jú­lius 17-i ítéletet megsemmisí­FUGGÖLEGES: 1. Ezt az alcímet adta Fazekas Mihály a Lúdas Matyinak. 2. Űjabbkori kőzet. 3. Nálunk dísznövény. 4. Vissza: Nátrium. 5. Tempós. 7. Itt született Fazekas Mi­hály. 8. Földet munkáltat. 9. Ibolyka. 10. Megszólítás. 11. Emlékművek anyaga is. 12. Szlovákiai város. 13. Ezt a művét Fazekas Mihály Diószegi Sámuellel együtt írta. 15. Tűr betűi keverve. 18. CIÉ. 23. Furcsa „hal” jelzője (+’). 26. R és u, fonetikusan. 29. Római ötven és száz. 30. N. C. 33. Női név. 35. Helység a jugoszláviai Vajdaságban. 36. Az ál­lati petesejt magtestecskéje. 38. Szőlőcukor. 40. Időszerű csapadék. 42. Mássalhangzó, fonetikusan, 45. Tartozást ki­egyenlít. 46. B. Z. 47. Ébrentartó ital. 48. Kellemetlen érzés. 49. Részvénytársaság francia rövidítése. 51. Budakömyéki község. 53. Jelentkezés, két szóval. 57. Csupa egyforma betű. 59. Kiváló matematikus volt (Alfréd). 60. Egymást előző be­tűk. 61. Hörpintette. 64. Kéz páratlan betűi. 67. U. Á. 72. Falvak egyik részét nevezik így. 74. Férfinév. 75. Újságból kivág. 77. Fasor (—’). 78. ö, latinul, nőnemben. 79. Római négyszázkilencvenkilenc és ezer. 80. újra fejlődik. 81. Éppen hogy. 82. DNÖ. 83. ... ipso; természetesen. 84. Felkiáltás. 86. NED. 88. Attila becézése. 91. Tiszteletbeli. 92. S. ö. BEKÜLDENDŐ a vízszintes 3., 46., 59., 94., valamint a függőleges L, 7„ és 13. számú sorok megfejtése. VÁ01ÍI is Sulnestre ka- ............... tették, a két vádlottat azon­n it invnak a Llandovery Cast- időkre”. Tudták, hogy Fogolyszabadításra egyéb- nal felmentették, a perköltsé­ge parancsnokának mentő- nincs sok félnivalójuk, hiszen ként nem is igen volt szűk- geket és a két egykori tenge- fsónakiában huszonnégy em- a weimari köztársaság gyen- ség, olyan nagyvonalúan bán- rész anyagi kártérítését a né- 1 ai Az. U—68-as gekezű kormánya szinte tel- tak az elítéltekkel. Dithmar met államkincstárra hárító > "ket is hosszú ideig üldözte. Jes egészében örökölte a csá- például augusztus 1-én kér- tak. Dithmar 155 ezer, Boldt Fuvs'/er-kétszer csaknem el- szari idők végrehajtó appará- vényezte, hogy Naumburgban 300 ezer márkát követelt, vá­sárolta a vízen később grá- tusát. Ez pedig, valamint a tölthesse le a büntetését, mert gül is megegyeztek 20 illetve nátokkal is lőtté a csónakot, rangjában és szellemiségében a felesége most odautazott a 50 ezer márkában. Dithmar, Harminchat órán áthánykoló- érintetlen maradt vezérkar a szüleihez és: „... a feleségem most már kapitányi rangban, ar,t+ a nvíit temreren a men- háborús bűnösöket a német sokat szenved a körülmények- ismét berukkolt a haditenge­tőcsónak. A Lysander nevű "ép becsülete védelmezőinek ------------------------ ----*l™ a ngol romboló június 29-én vette fedélzetére a hajótöröt­teket. BIRODALMI TÖRVÉNY Patzig parancsnok a Llan­dovery Castle megtorpedózá­sát nem jegyezte fel hajónap­lójába, sőt: hamis útvonalat írt be, a torpedózás színhelyé tői ' ‘ ­nép becsülete tekintette. EZ AZTAN A PÉLDÁS BÜNTETÉS tői: megkönnyítené a sor- részeihez és 1921-ig visszame­nt, ha engem a közelében nőleg megkapta az illetményét, tudhatna”. Két napon belül Így végződött az első világ­teljesítették Dithmar kérését, háború néhány jellegzetes fi- Boldt július 30-án azt kérte, gúlájának — a későbbi hóhé- Falzig elien távolléteben - szállíteák a hnmburgi börlön_ rok előfutárainak - ügye „tartózkodási helye ismeret- . . Németországban. A második len”, közölték, a foállam- be» „Egyedüli tulajdo- világháború háborús bűnösei­ügyésszel — folytatták le a nosa vagyok a Boldt Bolten nek egy része már nem úsz- bűnvádi etjárást. Márcsak et Co, exportvállalatnak. Jog- ta meg ilyen könnyen. Más távolesőt Személyzetének azert.is>f hogy AV9^ ,irfnyá; tanácsosommal való megbe- rff™k azonban ^ olyajJ° J ban biztosítsak jóindulatukat. 6 szélésünkön ,,, „ ,. , állást, vagy magas nyugdíjat megállapítottuk, élvez, mint annak idején Az aliassás h' , . ------ eisuuszijei, jonn oviaioi es vanaitti-uii». működése csak Dithmar és Boldt. Mert a ■ .......... § lre megls kí" másodtisztjét, Ludwig Düh- akkor maradhat zökkenőmén- Német Szövetségi Köztársa­a hajó volt hallgassanak a történtekről. eisőtisztjét, John Boldtot és vállalatunk nvén vihi 1 ' ag _k°zvelem - mart is vadolták. Húzták, ha- tes ha a fontos problémák- sághan elevenen él és hat f sza^uldott vé- lasztották az ügyet, Boldt és ’ P , még az a szellem, amely ed­g g a felháborodás. Hiszen Dithmar kijelentette: megta- ^ mindig kikérhetik az én ^jg hét világháborút zúdított esebb történt, mint gadják a felvilágosítást, mert tanácsomat”. Boldt kérését öt az emberiségre. nem kevesebb ______ _____ ^ __________ _____ a z, hogy a hágai egyezmény- annak idején becsületszavukat nap múlva teljesítették. nek megfelelően világosan adták Patzignak... Végül is megjelölt kórházhajót törpe- Lipcsében rendezték meg a doztak meg! Sőt, mi több: a főtárgyalást, 1921. júliusában. hajótöröttekre a^nyilt mentő- Dithmar kitartott hallgatása csónakokban lőttek, s hu- mellett. Arra hivatkozott, szonnégyük kivételével vala- hogy tiszti rangjához méltat- mennyit lemészárolták! A csá- lan ez a tárgyalás, különben szári német haditengerészet is, a Patzignak adott becsü- korábban nem merészelt letszó... A bizonyítási eljárás ilyenfokú törvénytiprásra vál- azonban kétséget kizáróan lalkozni. ^ ^ megállapította, hogy a Llan­Vegefelé^ járt már az első dovery Castle mentőcsónak­világháború: a szövetségesek jai közül legalább hármat lőt- összeállították a háborús bű- tek az U—86-osról. A főállam­Barabás Tamás TT-i gy ismerősöm mesélte, jd. hogy párizsi tartózko­dása alatt megismerke­dett egy pipaszúrkálógyár igazgatójával, bizonyos Du- vallal. A villogó szemű, de­resedé bajuszú francia na­gyon megörült az ismerősöm­nek, amikor megtudta róla, hogy magyar. Kiderült: Du­val úr az elmúlt év folyamán három napot töltött Magyar- országon, a Bámexbumfért vállalat vendégeként. — Ó, szép Magyarország! — kiáltott fel Duval lehunyt szemmel, szívére szorítva ke­zét. — Felejthetetlen élmény volt. Igazán felejthetetlen! — Merre járt, Duval úr? — érdeklődött az ismerősöm büszkén. — Látta a Balatont? — A Balatont, sajnos, nem láttam, de voltam Agárdon — halkította le a hangját és az arca egészen átszellemült a visszaemlékezéstől. — Agár­don, a pogány magyarok szent helyén, ahol évente egyszer lóáldozatokat mutat­tak be a törzsek. Megilletődöt- ten, elszorult szívvel jártam be Agárd történelmi utcáit... — Pardon, minek az utcáit járta be? — kérdezte csodál­kozva az ismerősöm. — Agárd utcáit — felelte Duval meghökkenve. — Le­hetséges, hogy ön nem isme­ri ezt a történelmi nevezetes­ségű helyet? — Dehogynem... izé... többször is jártam ott — he­begte az ismerősöm. Kínos pillanat volt. Mintha gúnyos, 'enéző mosoly suhant volna ígig a francia arcán. — ö. ryne ... Persze, persze ... — Verpeléti úr vitt le ko­csin ebbe a kis községbe, ö volt az útimarsallom. Verpe­léti úr megmutatta azt a he­lyet is, ahol annak idején azt a vérszerződést kötötték. Most egy fából készült víkend-há- zacska áll azon a helyen, s körülötte néhány barackfa. Festői látvány. Ebéd után le- heveredtem az egyik fa alá és a történelem szelét éreztem fújdogálni. Nagy élmény volt. Szerettem volna valami em­léket elvinni erről a helyről, hallottam ugyanis, hogy gyak­ran találnak ezen a telken régi pénzeket, serlegeket, kür­töket. Nem voltam rest és felástam a fél kertet. Verpe­léti úr volt oly szives és nem­csak ásót adott, de meg is mutatta, hogy a kertecske mely részét ássam fel. Saj­nos, pechem volt: nem ta­láltam semmit... — S mi a véleménye a Margitszigetről? — Micsodáról? Nem láttam. Mondom, csak három napot tölthettem az önök szép ha­zájában. A második napon Zömölki úr vett pártfogásába, ővele utaztam le Kadarkútra... — Pardon, hová? — Kadarkútra. A híres ka­darkúti csata színhelyére, ahol — valami olasz volt — már elfelejtettem. Most egy ko­pár legelő van a vár helyén. Természetesen lefényképez­tem ezt a legelőt. Higgye el, g ß' uram, együtt sírtam Sümegi * fj fi g m f B fi ff úrral, amikor hallottam, ho- f gyan rombolták le a császá­* riak ezt a csodálatos várat, az első magyar királyok ked- , . ... véne lakhelyét, majd az egész egy maroknyi magyar vitéz h t amelyen a vár állt... legyőzte a félelmetes AU bég _ rebegte Duval szipogva és hatalmas sereget. Zómolki együttérzően kezet szorított az urat, kalauzomat, a tortene- ismerősömmel, lemben jártás tudós ember- Hazatérése után az voU as nek ismertem meg Pontosan eUj. doIffa> hogu a történelem megmutatta, hol állt Ali bég könyvben utánanézett Agárd rézért satra es merről támad- történeimi nevezetességeinek, tak a magyarok. Most egy a csatának és a rozzant kút all a torok vezér icinpeszéri királyi vár törté­sátra helyen. Több oldalról netének E árva betűt sem lefényképeztem ezt a kutat, róluk a könyvelcben_ háttérben a lebukó nappal. Zömölki úr olyan élvezetesen -r régül a Bámexbumfért adott elő, hogy szinte magam 1/ vállalatnál bizalmasan előtt láttam a csatát, ön is megsúgták ismerősöm­járt már ezen a helyen7 nek, hogy a történelmi ada­— Jártam... jártam... tokból egy szó sem igaz. Ver­hajjaj! — felelte az ismerő- peléti kartárs azért vitte le a som és közben szégyenkezve francia vendéget Agárdra a arra gondolt: valószínűleg vállalat kocsiján, mert ott hiányzott az iskolából, ami- nyaralt a családja és velük kor a kadarkúti csatáról ta- akart tölteni egy napot. Zö- nultak. — Na és a... Halász- mölki kartárs bort hozott Ka- bástya? — kérdezte remény- darkútról és Sümegi kartárs kedve, sápadtan. pedig rég nem látott kereszt­— Csak messziről láttam, anyját látogatta meg Kunpe- amikor Sümegi úrral Kunpe- szeren. szérre utaztunk. Ez már a Tervezték azt is, hogy a harmadik napon történt. — S ott, ott mit néztek meg? — A hajdani híres kunpe- széri királyi vár hűlt helyét. Sümegi úr elmondta, hogy valaha itt állt Európa leg- Ta<-V' szebb vára. Építőjének nevét negyedik napon megmutatják a külföldi vendégnek Attila sírját, de erre már nem ju­tott idő. Azóta sem tudja szegény, hol van eltemetve a hun ki­Mikcs György Alagút a La Manche csatorna alatt 1963 végén egy angol-francia kormánybizottság úgy dön­tött, hogy a korábbi hídtervektől eltérően alagút építését javasolja a La Manche csatorna alatt. A részletes terve­zést, valamint az előkészítő munkálatokat 1964-ben meg­kezdték, a geológiai és kőzettani vizsgálatokat befejezték. Ma már részleteiben is kibontakozik előttünk századunk második felének legmerészebb vállalkozása. A franciaor­szági Sangatte helységnél építik ki az alagútrendszer kon­tinens felőli bejáratát. Magának a településnek átépítésé­re is sor kerül. A tervrajzok 23 emeletes felhőkarcolót, modern épületeket, fáktól övezett szállodákat ábrázolnak, széles autóutakkal, hatalmas parkolóhelyekkeL Az alagút bejárata után 6,5 méter széles ikerfolyosó vezet a csator­na alatt, melyet 250 méterenként összekötő folyosók kap­csolnak össze. A világítást nagy hatósugarú fénycsövek biztosítják, modern szellőzőberendezések segítségével old­ják meg a levegő cseréjét. A túlsó oldalon az alagút Dover alatt érinti először a Szigetországot, majd a part vonalát követve a Folkesto- no-nál jut ki a felszínre. Teljes hossza 51 km, ebből 47 km hosszan a La Manche csatorna alatt halad a folyosó. Az építkezés méreteire és a munkálatok hatalmas igényé­re jellemző, hogy az építkezés önköltsége meghaladja a 143 millió font sterlinget, melyből Nagy-Britanniának 80 milliót kell biztosítania. Az alagúton át a szállítást villamosvontatású vonatok segítségével kívánják megoldani. Tehát gépkocsik közvet­lenül nem haladhatnak át az alagúton. Érdekes, hogy a jelenlegi elképzelés szerint a vonatokat francia elektromos mozdonyok vontatnák, a vagonok pedig angol gyártmá­nyúak lennének. Egy szerelvény egyszerre 300 gépkocsit szállíthatna el. Az előzetes felmérések alapján az alagút az autóforga­lom 90 százalékát, az átkelőhelyek személy és teherforgal­mának 60 százalékát vonná el, ugyanis az átkelési idő csu­pán 3/4 órát vesz igénybe. Érthető ezek után az érintett tengerparti kikötővárosok (Dover és Calais) idegessége, amelyek eddig az átkelést biztosító hajóforgalomból éltek, s most súlyos krízis elé néznek. A tervek szerint és megfelelő intézkedések mellett a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő alagutat 1970-ben helyeznék Szembe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents